Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-26 / 73. szám

Újítások- magasabb mércével K evés film éri meg a sikereknek azt a fokát, hogy címéből, togalom lesz. Ha mégis így történik, an­nak a nagyon ritka pillanatnak vagyunk tanúi, amikor a film szenvedélyes társadalmi érdeklődéssel találkozik. Több ez külföldi fesztiválnagydijnál, a kritikusok dicsé­reténél. Ilyenkor a lesérdekeltebbek, a nézők szavaztak az alkotók mellett, ők hitelesítenék igazságukat Kovács András „Nehéz emberek” című filmje Ilyen film volt. Az úiítómozgalom helyzetével kapcsolatban ma is gyak­ran hivatkoznak rá. Az újítókat azóta is változatlanul jogosan nevezik ..nehéz” embereknek. Nem is lehetnek mások. Biztonsá­gos. kitaposott utak helyett új ösvényeket keresnek. Nem nyugszanak bele az „objektív nehézségekbe”, kitörnek a körülmények kényszerítéséből, a tudás hatalmával akarják legyőzni az akadályokat. Az újítómozgalom ereje ezekre az emberi tulajdonságokra épül. A nehéz embereknek ráadásul a helyzetük sem , könnyű Nemcsak magukban kell megküzdeniük az újért, j ezután következik csak a mec valósításéról voia csata. Az * úíjtómozgalom társadalmi, állami ösztönzése elvileg egy­értelmű. Ennek ellenére számtalan a buktató az újítási törvény és a vállalati szabályzatok alkalmazása során. Sokan éppen ezzel magyarázzák, hogy az utóbbi években egyre kevesebben újítanak. Bár a benevezett újí'ások eredménye nem csökkent számottevően, ezt a gazdasá­gosságot évről évre kevesebb javaslat produkálja. A kép- 'etből világosan látszik, hogy főleg a nagy horderejű újí­tások. találmányok biztosítják a hasznot. A rendeletek csappantot'ák volna meg vállalkozó kedvüket? tgy túlságosan egyoldalú és kényelmes a ma­gyarázat. Kétségtelen, hogy az előírások egyre szigorúb­bak. Magasabb követelményeket támasztanak; munkás- iak. mérnöknek egyaránt többet kell ma nyújtania, mint a mozgalom korábbi szakaszában. Az ipari termelés korr szerű technikai színvonala valóban azt igényli, hogy az újításokat is magasabb mércével mérjék. Műszaki tarta- omban, társadalmi hasznosságban is. A társadalmi hasznosság fejeződik ki például abban, hogy elsősorban g műszakiak feltételei keményebbek a réginél. Nekik 'egtöbb esetben hivatalból kötelességük az új megoldások keresése, eredményeik csak akkor m!nősülnek újításnak, ha kiemelkedően eredetiek. Körükből így ma érthetően kevesebben kerülnek az újítók listájára Ezzel függ ösz- sze. hogy a munkásúiítók is kevesebben vannak. Nem a munkások újítási kedve csökkent, hanem a megváltozott feltételek között még nem sikerült kialakí- ‘ani az együttműködés úi összhangját. A rendeletek meg­adják a lehetőséget, más követelményeket állítanak a munkások és a műszakiak elé, a gyakorlatban mégis egy kalap alá kerültek. Senki nem vitatkozik rajta, hogy a kutatás a tudo­mányos-technikai forradalom mai korszakában szükség­szerűen csapatmunka. De az az újítás is. Korábban is öbben bábáskodtak eav újítás megszületésétől a meg­valósításáig. a közreműködői díjak rendszere ezt a ta­pasztalatot öntötte jogi formákba. A nagyobb jelentőségű elgondolások általában műszakiaktól származtak, a mun­kások a kivitelezésben találtak célszerűbb, új módszere­ket. Most. hogy a műszakiak többsége „hivatalból” újít. a munkások is „hivatalból” újítanak, ésszerűsítenek. Ami ■ddig újítás volt. most a napi munka része. Meghozza eredményeit a termelékenvség növelésében, a megtaka­rításokban. a hatékonyság emelkedésében, de nem szere- nelt az újítások között. Egyrészt jó, másrészt rossz, hogy így van. I ó. mert a műszakiak a fizetésükért és nem az újí­tási díiért végeznek színvonalas munkát. Hossz viszont azért, mert a munkások ötletei, elképzelései nem 'yernek méltó elismerést. Holott náluk továbbra is meg ehetne találni az ösz‘önzés formáit, ami úiabb ötletek, avaslatok kialakulását is támogatná. Jelenleg az a ket- ísség béklyózza a munkásúii'ók ösztönzését, hogy ér- iekeltséríük érvényre jutta‘ásáért a műszakiak tehetnék a legtöbbet. Jártasságukkal nekik kellene a formákat megtalálniuk. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy ne tartsák természetesnek az adott helyzetet, saját anyagi érdekeltségük csökkenését ne hárítsák tovább a munká­nkra. Mert ez valóban megcsaooanlja újí‘á«i kedvüket. \z érdektelenség, a nemtörődömség a „nehéz emberek” zámára sem könnvebb akadály, mint bármelyikünknek. *>k is elfáradhatnak. V.E. VILÁG PROLETARIAN EGYESÜLJETEK. \l MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI FANACS NAPILAPJA XXVn. évfolyam, 13. szám ARA:80 FILLER 1976. március 36., péntek A FIATALOK MUNKÁBA ALLÄSÄRÖL — A NÉPI ELLENŐRZÉSRŐL — A GAZDA­SÁGI BÍRSÁGOLÁSRÓL ■ ■ Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta az iskolai tanulmányaikat ez évben befejező fiatalok mun­kába állításának lehetőségei­ről szóló előterjesztést, és megfelelő intézkedéseket ha­tározott el a végző fiatalok elhelyezkedésének elősegíté­sére. A kormány megtárgyalta és elfogadta a nehézipari mi­niszter jelentését a minisz­térium vállalatainál folyó szervezési tevékenység hely­zetéről és a további fejlesz­tésre tervezett intézkedések­ről. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke jelen­tést tett a népi ellenőrzés 1975. évi munkájáról és ta­pasztalatairól. A Miniszterta­nács a jelentést és a tapasz­talatok hasznosítására tett intézkedéseket jóváhagyólag tudomásul vette. A legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tájékoztatta a Minisztertaná­csot a gazdasági bírságolás tapasztalatairól. Megállapí­tották. hogy a bírságolás be­vezetése elősegítette a gazda­sági visszaélések megelőzését. A kormány a tájékoztatót jó­váhagyólag tudomásul vette. Felhívta a gazdasági bírság kiszabásának indítványozásá­ra jogosult szervek vezetőit az érvényben levő rendelke­zések következetes végrehaj­tására. A honvédelmi miniszter előterjesztése alapján a kor­Tanácskoznab a közrend védelemi társadalmi munkásai Első országos tanácskozá­sukra ülték össze csütörtökön és kétnapos programmal elemzik sokirányú szolgá­lati tapasztalataikat a Bel­ügyminisztérium munkájának önkéntes segítői. Több tíz­ezren végeznek a köz­rendvédelem és a határőri­zet területén ilyen társadal­mi tevékenységet — minden ellenszolgáltatás nélkül. Kép­viseletükben most 350-en vesznek részt a munkaérte­kezletként szervezett esemé­nyen. A tanácskozáson. — amely­nek megnyitásán részt vett Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője. Szabó István, a TOT elnöke. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára — Benkei András belügyminiszter adott elemző értékelést a társadalmi segí­tők munkái áról. Ez a tevé­kenység átfogja szinte az (?W>AAAAAAA/V\A/WW\AA/VV>AAAA/WVWWWiiiA>,\<«*VVVWVWVW\AAAA/W^. 11 1 1 "" 11 A fiatalok gyára» egész belügyi szolgálatot: a közrendvédelmi, a közlekedé­si. a társadalmitulajdon-vé- delmi. a bűnügyi, az ifjúság- védelmi. a vízi és légirendé­szeti, valamint a határőrize­ti szakterületeket. A belügyi szerveket szolgálatukban az önkéntes rendőrökkel és ön­kéntes határőrökkel együtt ifjúgárdisták, úttörők segítik. Igen eredményes a munkás­őrség. és a rendőrség együtt­működése. A közlekedésbiz­tonsági tanácsok is segítik a Belügyimisztériumot azzal, hogy a lakosság nagy töme­geit érintő társadalmi tevé­kenységet fejtenek ki: a bal­esetek megelőzésére irányuló nevelőmunkával, jogszabály- proDagandával. a közlekedési vállalatok dolgozói körében szervezett balesetmegelőző előadásokkal. A belügyi munka önkéntes társadalmi segítőinek minden intézkedése, a közrend, a köz- biztonság fenntartása és szi­lárdítása érdekében kifejtett tevékenysége — amint erről a tanácskozáson nyomatékkel szó esett — megfelel a szo­cialista törvényesség követel­ményeinek. a jogalkalmazá­sok jogpolitikai irányelvei­nek. Az országos tanácskozás résztvevői munkaértekezle­tük első napján a BM aulájá­ban megkoszorúzták a Bel­ügyminisztérium hősi halot­tainak emléktábláját. Az ön­kéntes rendőrök és határ­őrök szolgálati életéről kiál­lítás nyűt a BM Központi Klubjában. mány elfogadta a honvédel­mi törvény végrehajtási ren­deletét, továbbá az építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter előterjesztése alapján határozatot hozott, a környe­zetvédelmi törvény végrehaj­tásáról. SzabQlcs-Szatmár megye Tanácsának elnöke beszá­molt a megyei végrehajtó bi­zottság tevékenységéről a Mi- ftisztertanácsnak. A kormány a munkát eredményesnek ér­tékelte. megállapította, hogy a megye jelentős társadalmi és gazdasági fejlődést ért el. és helyeslőleg tudomásul vet­te az ötödik ötéves terv idő­szakára kitűzött célokat. A kormány elfogadta a munkaügyi miniszter előter­jesztését a szakszervezetek XXIII. kongresszusán el­hangzott javaslatokból adódó állami feladatok végrehajtá­sára eddig tett és tervezett intézkedésekről. A Minisztertanács titkársá­ga vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az or­szággyűlés márciusi üléssza­kán elhangzott képviselői ja­vaslatok és észrevételek megvalósításának lehetősége­it. tájékoztassák arról az or­szággyűlés elnökét, valamint az indítványozó képviselőket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Rákóczi­emlékkiállítás nyílik ma a Magyar Nemze­ti Múzeumban. A kiállítás anyagát csütörtökön bemu­tatták a sajtó munkatársai­nak. A kuruc fejedelem szü­letésének 300. évfordulója aika'mából összeállított gaz­dag anyag több száz tárgyat ölel fel: fegyverek, ötvöstár­gyak, textíliák, bútorok so­rakoznak a tárlókban — mind-mind a Rákóczi-kor személyéhez kapcsolódó tár­gyak; egy hímzett ing, vala­mint egy karosszék és hat gyertyatartó, amelyeket Ro­dostóban ő maga faragott. A MÁV idei feladatai A MÁV az idén valamivel kevesebb 338 millió utas, vi­szont jóval több 131—134 millió tonna áru elszállításá­val számol — közölte Urbán Lajos vezérigazgató a Vas­utasok Szakszervezete köz­ponti vezetőségének csütör­töki ülésén. A vezérigazgató beszámolt arról, hogy tovább folytat­ják a vasút rekonstrukció­ját. növelik a korszerű von­tatás részarányát, javítják a munkakörülményeket. Erre a célra 8,6 milliárd forint áll a MÁV rendelkezésére. Az összegből egyebek között 323 kilométer hosszú pályát korszerűsítenek, 45 villamos és Diesel-mozdonyt. 109 sze­mély- és több mint 2200 te­herkocsit szereznek be. Elismerés a színvonalas munkáért Az egri főiskolán tartotta ülését a pedagógus szakszervezet elnöksége Hosszú évek óta első eset. hogy egy szakszervezet orszá­gos testületé Heves megye székhelyén tartotta ülését. Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolát érte az a megtisz­teltetés: az öreg épület falai között, a könyvtárban tartot­ta elnökségi ülését a pedagó­gus szakszervezet. Nem vélet­lenül rendezték Egerben a csütörtöki elnökségi ülést — ahol megjelent dr. Sipos Ist­ván. a megyei pártbizottság titkára. Dorkó József, az SZMT vezető ftkára. vala­mint Bozzai Le >, az Okta­tási Minisztériu osztályve­zető-helyettese is —. hiszen a főiskola oktató-nevelő te­vékenységének. valamint a A fiatalok gyára — nem véletlen az elnevezés, hiszen évről évre egyre több fiatal szakembert frglAkoziat az egri VILATI, amely még önmaga is fiatal. Fényképezőgépünk­kel az egyik légkor szer db'' üzemébe, a Il-es gyáregységbe látogattunk el, ahol mérnökök, műszerészek, főleg KG xportra irányuló elektromos gépeket gyártanak, „élesztenek". Munkájuk — a szakmai jelkészültség mellett — nagy figyelmei igényel Ide sorolható például a rctusőrcsoport is, ahol többnyire nők dolgoznak. Képi hí'ön: Simon Lász Ióné a fénykén'•zés során a nyomtatott áramköröm kelet­kezeit hibát konigáli __ Képriportunk folytatásé, lapunk & oldalán* _________ A megyei könnyűipar fejlesztéséről Tervegyeztető tárgyalás a Könnyűipari Minisztérium és a megyei tanács között Három vállalat — a nyom­da, a Csepel Autógyár egri gyáregysége, valamint a me­gyei szolgáltatóipar — ötödik ötéves tervének egyeztetésé­re, az elképzelések összesíté­sére került sor csütörtökön Egerben. A megyei tanács, illetve a Könny Sip ári Mi­nisztérium képviselői a közös nevezőt keresték ® szükebb hazánkban működő könnyű­ipar fejlesztésében. Dobrotka László miniszterhelyettest, valamint a kíséretében levő szakembereket Barta Alajos, a megyei pártbizottság tit­kára. illetve dr. Varga Jó­zsef, a megyei tanács elnök- helyettese tájékoztatta a je­lenlegi helyzetről, s a fej­lesztés irányairól. szakszervezeti bizottság jő munkájának híre már túlju­tott a megve halárán. Dr. Szűcs László fő­igazgató üdvözlő szaval után Pataki Tiborné alel- nök köszöntötte a testü­letet, amely megkezdte mun­káját. Először dr. Patkó György szb-titkár előterjesz­tésében az egri főiskola szak- szervezeti munkáját vitatta meg az elnökség. A vitában felszólaló elnökségi tagok nemcsak elismeréssel szóltak a főiskola szakszervezeti ak­tivistáinak sokoldalú tevé­kenységéről. hanem többen is meleg szavakkal, o" vkor kissé meghatottan em' -kez- tek -Egerre a főiskolára aboi évekkel ezelőtt tanít :ak, vagy szereztek diplomát Ez utóbbit idézte hozzász ’ iá­ban dr. Voksán József, a ne. dagógus szakszervezet főtit­kára is. Az elismerés hangián szólt a vitához dr. Sipos István, a megyei pártbizott­ság titkára is. A beszámoló és a vita alap­ján a pedagógus szakszerve­zet elnöksége elismeréséi fe­jezte ki azért a sokoldali és magas színvonalú tevékeny­ségért. amely az egri főisko­lán az együttműködés ered­ményeként tapasztalható. A tanácskozás második ré. szében a felsőokta‘ásban be­vezetendő ha'ározo't id "re szóló munkaviszony elkészí­tésének. illetve végreba’fásá­nak taDaszta’ata't vitatta meg az országos elnökség. (mji /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents