Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-23 / 70. szám

Haditechnika a Rakd czi- szabadságharcban Háromszáz éve, 1678. már­cius 27-én született II. Rákó­czi Ferenc, a szabadságharc kiemelkedő egyénisége. Hu­szonhét éves korában — fel­ismerve a császári elnyomás és zsarnokság következmé­nyeit — a felkelő szegénysé­get hadinépének ismerte el és kiadta a szabadságharc alapokmányát, melyben fegy­verbe szólít a „képtelenül hatalmaskodó, zaklató, por- cióztató, becsületünket tapo­só, sónkat, kenyerünket ele­vő, életünkön uralkodó s ke- gveílenkedő birodalom ellen, édes hazánkért, nemzetün­kért, régi szabadságunkért, a szegénység teljes nyomorúsá­gának megváltása végett”. Rákóczi nagysága, szerve­zőképessége már a fegyveres szabadságharc kezdetén ki­bontakozott, s első intézkedé­sei közé tartozott a kurucság minél jobb felfegyverzése, az akkori időnek megfelelő ha­ditechnikai eszközökkel való ellátása. Mivel úgy látta, hogy a külföldről behozott fegyverek mennyisége kevés lesz, haladéktalanul hozzálá­tott a hazai lőporgyártás és fegyverzet bázisának megte­remtéséhez. A fegyverzetek felsorolásá­ban a különböző kardfélék érdemelnek elöljáróban fi­gyelmet, melyek közül az egyenes kardok valamint a szablyák terjedtek el a leg­jobban. A szablyák penge­alakja ebben a korban igen változatos, használatuktól függően hol hosszabbak, hol meg rövidebbek, széles vagy keskenyebb lappal. Olyan szablyatípusokról is tudunk, melyek pengéié végig lyuka­csos volt, nyilván a súly- csökkentés érdekében. E kar­dok díszítése is eléggé vál­tozatos volt, egyes kuruckorl kardokon az úgynevezett niel ló-díszítés is megtalálha­tó. E díszítési módnál az elő­re kimetszett rajzot fémből, mégpedig ezüst, réz és ónból álló, sötétszínű és szalmiák- oldattal péppé alakított anyaggal töltötték ki. A dí­szítések egyébként az egysze­rűbb és csekélyebb értékű kardók pengéjén is gyako,- riakká váltak, a rajzoknak, feliratoknak a felületbe való bémetszése, vagy savval való berharatásávaL Bármennyire is félelmetes 1 fegyvereknek számítottak eb­ben a korbán a jól kiképzett kardok és szablyák, a tűz­fegyverek elteriédé'ével m>nd na ivobb szeredhez iutottak a kis és nagy kaliberű tűzfegy­verek. Lényeges haladást jelentett e korban a kovás, vagy fran­cia závárzat feltalálása, melynél a sárkány felső ré­szébe csavarral összeszorítha­tó két lap közé kovát erősí­tettek, s ez a ravasz meghú­zásakor a serpenyő acéljára ütődött, ezzel egyidejűleg a serpenyő fedele visszacsapó­dott, s az így kéletkezett szikrák tisztán á puskapoírál kérültek érintkezésbe, s az msggyúlva a gyújtólyukón kérész tül továbbította a tü­zet a tűzkamrába. A fejlődés azonban itt sem állt meg, mivel előtérbe kerültek a gyors, egymás után való tü­zelés megvalósítására irányu­ló törekvések. A kuruc—labanc harcok során alkalmazásra kerültek a szakállas puskák különbö­ző változatai, melyek közül a rövideket félszerszakálla soknak, a hosszúakat pedig sugárszakállasoknak nevez­ték. A kuruc lovasság ked­velt fegyverei közé tartozott a karabély és a pisztoly is mint rövid lőfegyverek, újabb változatai viszonylag pontos lövés leadását tettéit iehető ,Té. A pisztolyt a lovas­sá’ a nyereg mellső kápájá­nál, kétoldalt elhelyezett tok­ban viselte. Mivel egy-egy lovas kettőt vett magához belőlük, ezért a pisztolyokat párban számították. A nagy kaliberű fegyverek sorában a fejlődést véve ala­pul, első.helyen a mozsár­ágyút kell említeni, amely az európai nagy kaliberű tűz­fegyverek első alakjának te- k’nihetí. \ m^zsárágvek ka- V -n a " ■■ kirbs'i m'-- j i i ' j szá.-. iuu , ig tei.eJt, s érdé- $ iességként említhetjüks hogy? Fent: ágyú erősen vasazott kerek kkel és talppal, középen: huszonnégy fontos ágyú cső, lent: karabélyok. a hatfontosokat már az apró mozsarakhoz számították. Meg kell azonban monda­tnunk, hogy a kétszáz fontos mozsarakból egy-egy várban egynél többet alig tartottak. E kor legtökéletesebb mo­zsara lehetett az, melyet egy kuhesseni mester, Gártner András talált fel, aki 1700- ban Magyarországra jött, hogy itt „gyorstüzelési” talál­mányát kipróbálja. Az általa feltalált mozsarakból egyéb­ként húsz lövést lehetett le­adni egy perc alatt. A nagy Ijaliberű. fegyverek másik része az ágyú, amely első alakjában tulajdonkép­pen szintén mozsár volt azzal a különbséggel, hogy mind­két végén el volt látva nyí­lással és hátúiról lehetett tölteni. Ezt követően azonban rövid idő múlva az elöltöltő ágyú terjedt el széleskörűen. Szabály szerint ezekből az ágyúkból általában vasból, (Siómból és kőből megmun­kált golyókat lőttek ki, ám­bár az 1700-as években már az ágyúgolyót üregesre ala­kították ki és azt lőporral töltötték meg a nagyobb rombolóhatás elérése érdeké­ben.' A gyalogság, illetve a lovasság ellen általában kar­tácsot, tehát vasdarabokból vagy kisebb golyókból álló töltést használtak, melyet ugyancsak ágyúkból lőttek ki. Bottyán János Pápa be­vétele alkalmával majdnem áldozata lett egy ilyen kar­tácslövedéknek, megmenekü­lését csupán hatalmas mell- vértjének'köszönhette. ■ I Az ágyú elsütése egyébként a cső alsó végében a por­kamrába vezető gyujtólyukon keresztül történt azáltal, hogy a pattantyús a tüzes kanócot egyszerűen a gyujtólyukhoz érintetté. Az ágyúk tartószer­kezeteit az erős ágyú, vastag talpú és sok küllőjű kerekek­kel együtt sűrűp megpántol­ták vasgyűrűkkei. Magukat a kerekeket erős vastengely kö­tötte össze. A kuruc—labanc háború fegyvereinek ismertetésével ízelítőt kívántunk adni az akkori haditechnikai eszkö­zökről, melyek már megle­hetősen félelmetesek voltak. N. L. A közművelődési intézmények fejlesztése az V, ötéves tervidőszakban Megújulnak a művelődési otthonok — Korszerű központok épülnek Társadalmi igény a magas színvonalú művelődés: ennek intézményi feltételeit kívánja fejleszteni a Kulturális Mi­nisztérium — együtt a helyi tanácsokkal — az V. ötéves terv időszakában. Ezért új objektumok építését, az in­tézményhálózat korszerűsíté­sét és a meglevő létesítmé­nyek többcélú hasznosítását tervezik. | Mint a Kulturális Minisz­tériumban elmondották: az országban jelenleg ■ mintegy 2300 művelődési otthon, 8600 közművelődési könyvtár, il­letve kölcsqnzőhely és 3600 mozi működik. A kulturális célú intézmények száma együttesen meghaladja a 16 ezret. Mennyiségileg megfe­lelő az ellátottság, a művelő­dési otthonok, könyvtárak, mozik nagy része azonban sok tekintetben elmarad a mai és a holnapi követelmé­nyektől. Korszerűsítésük sür­gető feladat. Néhány patinás épület re­konstrukciója már tavaly vagy azelőtt megkezdődött Többek közt helyreállították a budavári palota épületei­nek zömét. A megújuló várszínházba a 25. Színház költözik majd. Megfiatalodik a Vígadó épü­lete, bővül a visegrádi Má­tyás király Múzeum. Elmondották azt is, hogy számos közművelődési Intéz­mény elavult épületben mű­ködik. Ezeket az épületeket nagyobb részben más kultu­rális célra használják majd, néhányat pedig lebontanak. A lebontott épületek helyett általában új művelődési in­tézményt létesítenek. A fo­kozatosan elnéptelenedő fal­vakban, tanyaközpontokban a megszűnő Intézményt mozgó­ellátás pótolja. A terv szerint a következő öt évben mint­egy 170 vetítési helyet szün­tetnek meg. Győr megyében például 11 korszerűtlen, ke­véssé látogatott mozi helyi­ségeiben .klubkönyvtárat, if­júsági, klubot kívánnak be­rendezni. Veszprém megyé­ben öt mozi épületét kell le­bontani : kettő helyett új mo­zi épül. három településen a művelődési otthon biztosít vetítési helyet. Az V. ötéves terv időszakában 25 alacsony kategóriájú fiókkönyvtár is megszűnik. A közművelődés intézmé­nyi feltételeit mindenekelőtt a főváros peremkerületeiben, az új lakótelepeken, a mun­káslakta településeken és az alföldi mezővárosokban kell javítani, szoros összhangban a településfejlesztés tervvel. A fejlesztés és fenntartás alapvetően a tanácsok fela­data, arra is szükség van azonban, hogy az üzemek, szövetkezetek és más intéz­mények anyagi forrásaikkal támogassák a közművelődési célú beruházásokat és tevé­kenységeket. Több nagyvárosban, ipar- központokban új művelődési intézmény épül. Befejeződik többek közt a debreceni mű­velődési központ, Miskolcon a művelődési ház, — a ta­nács és a diósgyőri vasgyár közös beruházása — a kis- várdai ifjúsági és művelődé­si ház é(fítése. Kecskeméten új megyei könyvtár létesül. Elkészül a nyíregyházi me­gyei művelődési központ is. Ezenkívül több korszerű mű­velődési otthon építését kez­dik meg. A tanácsok ezekben a hetekben döntenek a köz- művelődési hálózat V. ötéves fejlesztési tervéről. (MTI) Könyv a bürokrata nyelvről A bürokrata nyelv hibái kerülnek végre terítékre a Magyar Tudományos Akadé- dém^a Nyelvtudományi In­tézetének idén megjelenő könyvében. Lőrincze Lajos és Grétsy László nyelvészek a hivatalok, intézmények sok­szor szidott nyelvéből gyűj­töttek össze egy csokorra va­lót és elemezték őket. A ki­advány megjelenésének egyik érdekessége, hogy elkészítését a Pénzügyminisztérium java­solta, s az Államigazgatás! Szervezési Intézet ■ rendelte meg a Nyelvtudományi In­tézettől. A közismert szerzők nemcsak a hibákra mulatnak rá, hanem világos, érthető, szabatos kifejezéseket is ja­vasolnak a rosszak he lyett. Remek v, Piriké, nem kerestek a mi­nisztériumból? — kérdezte titkárnőjétől Stirpik Sándor, á timsó- és Robbanómotor- tHl&t futlanáos Vezetője. — De igen. keresték — bó- lintóit Pitiké. — Súrt/étik a kimutatást az elmúlt negyed­évi lencse, bab és borsó fel- használásáról. valamint rész­letes jelentést kérnek, miiven arányban keverték a mócsín- (jós húst a marhapörköltbe. Ezenkívül javasolták, hogy gyártsunk havonta tízezerrel tőbb diós palacsintát, mert ez iránt nagyon nagy az érdek­lődés a piacon. — Köszönöm. Van még va­lami? — Odakint várakozik Per- czegös Norbert művezető. — Guruljon be A kövér művezető legalább 120 kilót nyomott — szuszog­va tette be maga mögött az ajtót: — Foglaljon helyet. Percze- gős — mutatott az igazgató egy kényelmes karosszékre. — Mi újság? — Igazgató kartárs. büsz­kén jelenthetem: az üzemben remek a légkör. Az ön zse­niális ötlete nyomán veszte­séges: üzemből rövid idő alatt nyereségesek lettünk. t* őszinte leszek — gyúj­tott rá szivarjára derűs mo­sollyal Stirpák —. kezdetben csudán az volt a célom hogy jxvli't't va'rm't az üzemi k'~ mert é fa az‘. r*’ •- d .arát l: víziül le­het m: íjogni a férfit! S mi­vel e gyárunkban kilencven százalékban férfiak dolgoz­nak. elhatároztam, hogy a jó konyha segítségévei meg­szüntetjük a munkaerő-ván­dorlást. És azóta mi történt? Szenzációs Ujházy-tyúkleve- sünk hírére az ország min­— A nagy fordulat akkor következett bé, amikór kony­hánk vezetését Mariska néni vette át, a barcelonai, tokiói, brüsszeli. Los jAngeles-i sza­kácsversenyek tizenhat arany­éremmel kitüntetett mester- szflkácsnője. — Ezután egyre nagyobb lett nálunk a vendégjirás. A szomszéd üzemek vezetőiéi­den részéből érkeztek hoz­zánk szak- és segédmunká­sok. Nagy kedvezmény az is. hogy nyugdíjasaink továbbra is bejárhatnak hozzánk enni, havi 500-ért. Mi még a ki­váló •' termelési eredmények jutalmát is kolbászban adjuk ki. — Fejenként harminc mé­ter print vz' "--.n őz ‘ 'z> tvj - rl i ’-0 rajongó tekintetlel Perczegős Norbert ___ landóan felkerestek minket, lehetőleg ebédidőben. A ven­déget ilyenkor , illik megkí­nálni. egy tányér csodálatos pacallal vagy egy tál szilva­ízes barátfülével. Stirpák elégedetten gyúj­tott rá egy újabb szivarra: — Ezt követően villám­gyorsan e’terjolt a híre a~i- ~a'z. hmy a 'e ”l:-bs' ró­lunk lehat enni a legjobb fa­latokat. Dolgozóink már ét­hordóval jártak be, hogy csa­Vádjuknak is vigyenek a főz- tünkből. De jöttek az utcá­ról is: ismerősök, ismeretle­nek. A kerületi vendéglátó­ipar azt javasolta, hogy koo­peráljunk velük. A nagy ha­szonkulcsnak nem lehetett el­lenállni: kibővítettük a kony­hát. A nagy gépteremben, ahol egykor a robbanómoto­rok készültek, most monu­mentális méretű kondérok- ban báblevest termelünk. A timsórészleg futószalagján frissen hámozott ellakrumnli. apróra vágott vöröshagyma suhan a feldolgozóba. — Bizony, ma már csak szimbolikusan termelünk iva­ri termékeket: havi egy rob­banómotort és két darab tim- sót. Csupán, hogy neve le­gyen a gyereknek — mon­dotta derűsen Perczegős Nor­bert. — Főnököm, ön igazi lángelméi Zavarba hoz. kedves Perczegős —f hárította el ma­gától a dicséretét az igazga­tó. majd így folytatta: — Ügy gondolom, továbbra is csök­kenteni kell a timsó és rob­banómotorok gyártását. Ezek­re a termékeinkre rengeteg panasz érkezett, ételkülönle­gességeinkre viszont... A titkárnő benyitott az aj­tón: — Osztrák üzletemberek várnak odakint. A bableve­sünk iránt érdeklődnek. — Küldje be őket. Szélese­dik a piacunk — dörzsölte elégedetten a kezét Stirn ík Slndor. a Timii- és '"i’j’jt r.',mni- gyír zse iái'■. -eze tője. KOSSUTH 8.27 Nópda'csokor 9.10 „Pro patria ct libertate!’ 9 40 Llszt-mü. X • 0.05 Lslrolaráü.á 0.35 Opera ’ 1.32 Áprilisi tréfa 1.39 K/iV.czi (Epizódok Laczl< Gáza regényéből) 2.35 Melódiákoktól 1.01 Rendezte: Túrién György 1.49 fineklű Ifjúság 5.10 Sosztékavias-mfivek 5.44 Magyarán szólva... 6 0SHarsan a kürtszó! 8.35 K irus.ctvétetek 1.0» Körtö ík maradjon! 1.30 A Rákóczl-kor zenéje 8.00 A Szabó csa’ád 9.15 A zon orvnüvészet első : aranykora :o.13 A Dunánál ».23 N iák 3.30 Az .NSZK lelkllsmeretc !2.30 Zenekari muzsika PETŐFI .05 A 101 Strings zenekar, íátsúk .20 Bulgáriai beszélgetések .33 Csillag a máglyán .53 Román művészek operafel vételeiből .23 Délelőtti torna .33 N». -ií ,50 A szakszervezet tárgyalta .53 Látószög .00 Onarcttrészlctek .33 Arckének a német Irodalomból .50 Zenekari muzsika .33 Kemény Egon dalaiból .00 Kettőtől hatig... .00 Kilenc dal - három bolgár énekesnő 33 Azért is idill .33 Concertino k’raga .16 Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus e. folyóiratban? i.30 Csak fiataloknak! 1.33 Közvetítés Manchesterből, az Anglia—Magyarország labdarúgó-utánpótlás EB- mérkőzés II. félidejéről .20 Népdalok a Dunántúlról .50 Sanzonén 1.25 ' főkefe város. Ballada Mikszáth Kálmán regénye nyomán SZÓ! NŐK! RÁDIÓ 17.00 Műsorismertetés — Hírek 17.03 Munkásportré — Üttörőhír f acló — Miről írnak az üze­mi tanok? — Zenés séta a szolnoki hanglemezboltban 18.00 Alföldi krónika* 18.15 Jimmy Hendrix és Jósé FöUciano felvételeiből 18.23 Hírösszefoglaló — Műsor- előzetes tej MAGYAR 8.00 Tévétorna 8.05 Iskolatévé ll.oo Játsszunk bábszínházát! 11.55 Iskolatévé 13.05 Iskolatévé 17.30 Elősző helyett... 17.45 Hévizeink 18.30 öttusa.. Betűárverés 18.50 szemtől szemben önmagunkkal' 20.05 Köznapi legenda (Tévéfilm) 21.20 Pfuj. bíró? Fújj, bíró! Játék a játékvezetésről. 22.25 TV-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Hildegard Knef műsora 20.50 Tv-híradó 2. 21.10 Rossi kempingezik (Olasz rajzfilm) 21.20 Jakov Bogomolov (Szovjet (film) POZSONYI 19.00 Híradó. Dublicisztil. 20.00 Goya (Életrajzfilm) 21.35 Híradó, publicisztika 22.05 Hangverseny EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22—33) dü. 3, fék 6 és este 8 óraltc Árvácska Színes magyar film EGRI BRÖDY: (Telefon: 14—07) du. fél 4 órakor Árvácska du. fél 6 és fél 8 órako Nadlra Szovjet film GYÖNGYÖSI PUSKIN: du. fél 4 órakor A londoni férfi Este háromnegyed 6 és! 8 órakor Az 5* fiatalom GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Feltámadott a tenger HATVANI VÖXÖS CSíLEAGh Elszakadás HATVANI KOSSUTH: j 1 Vörös rekviem ’IEVEr Sz- ív- ck Fü: 'r r:: A na :y <■ r m iktől lehot zabáin! „ókat Galambos SzüveszU't

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents