Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-20 / 68. szám
n polgári védelem össznépi, össztársadalmi feladat Már többször szóltunk arról. hogy egy esetleges világháborúban a tömegpusztító eszközök alkalmazása következtében a hátország milyen nagy veszélynek lenne kitéve. Ebből ered. hogy a lakosság védelmére irányuló rendszabályok, más szóval a polgári védelem jelentősége korszerű háborúban rendkívül megnövekedett, s hadászati jelentőségű tényezővé vált. E felismerés nyomán valamennyi országban nagy figyelmet fordítanak a polgári védelem megszervezésére és felkészítésére. Nemcsak a rakéta-atomfegyverek alkalmazása je'ént nagy veszélyt a lakosság számára, hanem a hagyományos bombázás is. Példaként megemlíthető, hogy az indokínai háborúban az amerikai légierő 7 m'llió tonna robbanóanyagot dobott le. A veszteség több millió halott és sebesültre tehető. A II. világháborúban mindössze 2 millió tonna bomba hullott le Ebből is látható, hogy a polgári védelem előtt álló feladatok igen nagyok, s ezt csak az egész nép támogatásával, a feladatok végrehajtásában való aktív részvétellel lehet megoldani. A tömegpusztító fegyverek jelegéből. hatásából következ’k az emberek egymásra utaltsága. A csapás, vagy a csapások elszenvedése után a legbonyolultabb körülmények között kell egymást menteni, e'sősegélyben részesíteni stb. A polgári véde’em szervei, bármennyire is felkészültek csak abban az ese'ben lesznek képesek feladataik meg- o,',‘ ára ha ezek a ^’adatok éppen azál'al csökkennek hogv egyrészt az ország valamennyi állampolgára tud önmagán és közvet'en kör- nvezetén segíteni, másrészt ha vals-'-emnvi álampolgár k^sz és képes támogatni a polgári véde’em szakszolgálatait. alegységeit. A polgári védelem csík az egész nép támogatásával működhet eredményesen, csík az egész név összefogásával tud úrrá lenni a csapás után kialakult helyzeten. Ezért mondjuk, hogy a polgári védelem össznépi ügy. A korszerű háborúban az atomfegyver másodlagos hatásai alól szinte az ország egyetlen területe sem kivétel, ezért egyetlen állampolgárt sem lehet a polgári védelmen kívülállónak tekinteni. Minden egves állampolgár személyesen válik érdekeltté a haza önmaga és minden embertársa védelme szempontjából. Az össznépi jelleg a védelem rendkívüli erejét, lehetőségeit is mutatja és egyben azt is jelenti hogv az ember a legnehezebb megpróbáltatásokat is kénes túlélni és minden nehézségen úrrá lenni. Az össznépi jellegből eredően. a polgári védelemben való részvétel kiterjed az állampolgárok összességére, vagyis az egész társadalomra. Ebből következik, hogy a polgári védelem össztársadalmi ügy. A polgári védelmet a társadalom hozta létre országa védelmére, Közvetke- zésképpen az egész társadalom ügye. össztársadalmi ügy azért is mert a veszély az egész társadalom létét, fennmaradását fenyegeti. A védekezés tehát csak akkor lehet eredményes, ha abban az egész társadalom részt vesz. A társo dalom, az ország több millió embert fogtál magába, akiket fel kell készíteni — szakmailag, politikailag, pszichológiailag — a hátországban jelentkező feladatok ellátására, adott esetben pedig szervezni és irányítani kell őket a mentő-, mentesítő munkákban. Ez igen hatalmas feladat, nem egyedüli és kizárólagosan a polgári védelemre hárul. Méreteit tekintve tehát össztársadalmi ügy. E tevékenységben minden minisztériumnak, országos hatáskörű szervnek, intézménynek, üzemnek, vállalatnak megvan a maga feladata. Csaks állami és. társadalmi összefogással lehet a polgári védelem megkívánt szintjét biztosítani. A hátország előtt, a polgári védelem előtt álló feladatokat csak korszerű színvonalon álló, a társadalom tömegei által támogatott polgári védelem képes megoldani. A polgári védelem a társadalom minden egyes tagjára gondol, szervezi a személyek élet- és vagyonbiztonságát, megvalósítja a rendszabályok és intézkedések sokaságát az állampolgárok érdekében. Éppen ezért a feladat végrehajtása, az azokban való önzetlen részvétel, minden magyar állampolgár kötelessége. A doliszók felkészítésének tapasztalatéi A polgári védelem országos parancsnokságának utasítása részletesen foglalkozott a lakosság és a dolgozók polgári védelmi felkészítésével, a dolgozók polgári védelmi felkészítésének rendszerével és annak követelményeivel. E rövid értékelésben a munkaviszonyban álló dolgozók polgári védelmi felkészítésével kívánok foglalkozni. Mi tette szükségessé, hogy az 1970-ben befejezett oktatás után ismételten sor kerüljön a dolgozók polgári védelmi felkészítésére? Tudvalevő, hogy ma a honvédelem egy összetett, bonyolult feladat és ennek végrehajtása integrált rendszert képez. A honvédelmi feladatok tökéletes elsajátítása minden polgárnak kötelessége. Ebből ered az a fe’adat. hogy minden körülmények között _« g'vv öHoH — fn’^tatni kell a terme’ést. biztosítani kell a túlélés feltételeit Ennek feltétele, hogy kötelező jelleggel felkészítsük a dolgozóidat munkahelyükkel és munkakörükkel kapcsolatos, speciális feladatok ellátására, melyekkel a károk tudatosan csökkenthetők, illetve helyre- állítási és termelési feladatok folytathatók szennyezett körülmények között is. Tehát a dolgozók polgári védelmi felkészítését — kötelező jelleggel — szélesebb körben, új tartalommal és magasabb színvonalon folytattuk, mint a már előbb említett tájékoztatott oktatásokat. A differenciált felkészítés jelentősége abban volt, illetve van, h 'gy min len do’gozó ismerjék az igazgatás háborús körü'mények közötti tevékenységével összefüggő’ védelmi feladatokat és különleges rendszabályokat, ‘ a védelemmel kapcsolatos " megelőző polgári védelmi intézkedéseket; — az ipar területén do’goMsntés az óvóhelyről. azokat az alapvető feladatokat sajátítsa el, amelyek munkaköri feladatai ellátásához (háborús körülmények között) feltétlen szükséges. Mégpedig: — az államigazgatás és más, állatni szervek dolgozói j Védekezés a községekben A szocialista társadalom építése során a községekben is számottevő átalakulás megy végbe. Az egyre fejlődő mezőgazdasági nagyüzemek, a szaporodó ipari létesítmények megváltoztatták a vidék arculatát. A községek fejlesztése, a magas színvonalon álló életfeltételek megteremtése mellett fokozott gondot kell fordítani az emberek, valamint az itt levő nagy értéket képviselő nemzeti vagyontárgyak védelmének megszervezésére és ellátására. Ismeretes, hogy a hadi- technikai eszközök modernizálásával, a nagyhatású támadófegyverek egyre tökéletesebb kifejlesztésével a hadviselés eddigi módjai megváltoztak. Ez a változás azonban nem csupán abban mutatkozik meg, hogy a harci cselekmények a hátországra is kiterjednek, hanem abban is, hogy az említett változások következtében a falu az ellenséges támadás célpontjává is vált. Természetesen e területeken a veszélyeztetettség különböző mértékű és elsősorban a települések jellegétől függ. De milyen veszéllyel kell számolnunk? A hagyományos támadófegyverek alkalmazása, a nukleáris, illetőleg a vegyi és biológiai fegyverek bevetése, a községekben is veszélyeztetheti az emberi életet és az anyagi javakat.-Következésképpen ezeken a településeken is szükség van a védekezés feltételeinek megteremtésére. A támadófegyverek hatásai ellen való védekezés azonban csak egyik feladata a községi polgári védelmi szerveknek. A másik feladat, amire fel kell készülniük: hatékony segítségnyújtás a csapást szenvedett területek mentésében. Említettem, hogy a veszély forrásai különbözőek és minden esetben az alkalmazott fegyver, illetőleg támadóeszköz hatásaitól függnek. Éppen ezért nem lehet a községek között egyenlőségjelet tenni, a polgári védelmüket azonos módon kiépíteni. A különbség a község fekvéséből, ipari vagy mezőgazdasági jellegéből, a település nagyságából és lakosainak számából adódik. Ha kezel esik a városhoz, nyilvánvalóan nagyobb a veszélyeztetettsége, mint az ipari, közlekedési csomóponttól távol eső jelentősebb iparral, vagy mezőgazdasággal nem rendelkező községnek. A veszélyeztetettséget tekintve különbség van abban is, hogy a község ipari vagy mező- gazdasági jellegű-e. Mert amíg a községbe települt nagyipari üzemeket hagyományos romboló, esetleg nukleáris fegyverrel támadják, addig a mezőgazdasági területeken elsősorban vegyi és biológiai fegyver alkalmazása kerülhet előtérbe. Nem szabad azonban megfeledkezni róla, hogy a polgári védelem elsődleges célja az életvédelem. Ennek megfelelően a községekben is elsősorban a lakosság védelméről kell gondoskodni. Milyen feladatok adódhatnak ezzel kapcsolatban? 1. A község lakosságának egyéni és csoportos felkészítése a támadófegyverek hatásai ellen való védekezésre, valamint a munkaviszonynyal, szövetkezeti tagsági viszonnyal összefüggő feladatok háborús körülmények között való ellátására. 2. A lakosság és a polgári szervek (állami gazdaságok, üzemek stb.) légi, valamint radiológiai, biológiai és Vegyi riasztásának, tájékoztatásának előkészítése és végrehajtása. 3. Az életvédelem céljára megfelelő óvóhelyek létesítése, fenntartása, valamint az egyéni védőeszköz-ellátás biztosítása. 4. A kitelepült lakosság elhelyezése és védelmének megszervezése; a közvilágítási, a lakó- és középü’etek, ipari fények elsötétítése (fény álcázása). Ezen felül jelentős feladat hárul a községekre az anyagi javak védelme terén is, hiszen az ország ellátásához szükséges javak (mezőgazdasági termények, élelmiszer, és ivóvíz, valamint az állatállomány, takarmány, vetőmagkészlet stb.) jelentős része e területeken van. Ma már a községekben is megvannak a feltételek arra. hogy az ott élő és do’gozó — po'gári védelmi kötelezettség alatt álló — állampolgárokból különböző szak- szolgálati szervezeteket hozzanak létre, amelyek a támadófegyverek alkalmazását követő helyzetben számottevő segítséget nyújthatnak a csapást szenvedett nagyobb te'epülésnek, ugyanakkor saját területükön is megfe'elő- en ellátják a polgári védelmi feladatokat. A községek polgári védelmi szakszolgálati szervezetei kéoesek hatékonyan közreműködni a veszteségek csökkentése érdekében a mentésben, mentesítésben és az azokkal összefüggő halaszthatatlan feladatok (ide- ig’enes helyreállítás, átmeneti elhelyezés stb.) ellátásában. továbbá a létfenntartás érdekében a háborús pusztítást szenvedett lakosságról való átmeneti gondoskodásban az ellátatlanok élelmiszerrel, ivóvízzel való ellátásában, a hajléktalanok'ideiglenes elhelyezésében. Ezek a szervezetek alkalmasak arra is, hogy közreműködjenek az elemi csapások; az ipari és egyéb katasztrófák (árvíz, közlekedés' katasztrófa, stb.) esetén a károk megelőzésében, illetőleg csökkentésében, továbbá; a mentés, mentesítés ellátásában, a károk felszámolásában és az ideiglenes helyre- állításban. Ahhoz azonban, hogy e feladatokat a községi polgári védelmi szervek ellássák, már napjainkban gondoskodnunk kell a végrehajtás megtervezéséről, megszervezéséről, annak személyi, anyagi és technikai stb. .feí- tétéie'rÖl. A felsőbb szervek (min'sztériumok, tanácsok) rendelkezései és útmutatásai alapján gondos előkészületekre, pontos tervezésre és tervszerű felkészülésre van szükség. Dr, Kevés Istváa zókkal e! kell sajátíttatni a termelés biztonsága érdekében foganatosítandó, megelőző polgári védelmi intézkedéseket. A háborús termelés során a védelemmel Összefüggő külön'eges technológiai előírásokkal, kapcsolatom .ismereteket Az' iiUffin védelmével, a termelés újbóli meg-íi j: indításával kapcsolatos fel-; !! adatokat; — az élelmiszer-gazdásá- gokban .dolgozókkal, meg kell ismertetni a különböző termékek, élelmiszerek rbv. szennyezettsége (fertőzöttsé- ge) elleni védelemmel kapcsolatos tárolási, szállítási, e'osztáSi stb. feladatokat. Áz élelm'szerek, , állatállomány, víz stb. rbv. hatások elleni védelmének- előkészítését; — a szolgáltatásban dolgozókkal meg kell ismertetni a szolgáltatási feladatok végrehajtását olyan körülmények között, 'amikor az Országot radiológiai, biológiai és vegyi hatások érték. Az elmondottakból látható, hogy nem egyszerű szervezési kérdésekről és polgári védelmi ismeretek e’sajátításáról van szó, hanem egy olyan komplex feladatról.- egy bonyolult felkészítési folyamatról, amit csakis a szakmai ismeretek és a polgári védelmi alapismeretek együttes, széles körű és összehangolt módszerével lehet megvalósítani. Az elöljáró szervek által kiadott intézkedések a végrehajtáshoz 'megfelelő útmutatásokat adtak. A szervezés, előkészítés megfelelt az előírt követelményeknek. Az üzemek, szövetkezetek, intézmények vezetői többségükben megértették a felkészítés társadalmi szükségességét. Biztosították azokat az alapvető felkészítési feltételeket, amelyeknek végrehajtásával a dolgozók polgári védelmi felkészítése elé tűzött cél megvalósítható. Az ellenőrzési tapasztalatok azt igazolták, hogy a dolgozók többsége szívesen vett részt a jól megszervezett e’ő- adás-soroza tokon, különösen azokon a helyeken, ahol az előadások színvonala magas volt. Sajnos, találkoztunk rossz jelenségekkel is. Ezek inkább a kisebb szövetkezeteknél, vállalatoknál, üzemeknél voltak tapasztalhatók. Hogy csak egy párat említsek, nem volt megalapozott a szervezés. A felkért előadó nem ismerte az anyagot, az előadása unalmassá vált. A po'gári védelmi követelményeket, e'őírásokat nem tudták párhuzamba állítani a háborús terme’és feltételeivel. Az előadásokat nem a szak’erü’et- nek megfelelő művezető, üzemrész’eg-vezető vagy brigádvezető tartotta. Lehetne még tovább is sorolni a negatív jelenségeket, de úgy érzem, hogy ezeken keresztül is érzékeltetni tudtam, a dolgozók polgári védelmi felkészítésére vonatkozó kormány- szintű intézkedés nem m'n-i. .idén telöntetben érte el az elé-!! je tűzött célt. ; [ / Az adott üzem, szövetkezet, intézmény sajátosságainak megfelelően, továbbra ’s szükségszerű továbbfolytatni a dolgozók po'gári véde'mi felkészítését. Ezt a feladatot e’sősorban az üzemet, üzemrészt vagy brigádot irányító vezetőkkel kell e'saiátíttatnl.; Csak a második fázis lehet a területen do'gozók felkészítése. Tovább kell tudatosítani, hogy egy esetleges háborúban az anyagi javak megvédése a győzelem kivívásának; egyik alapvető feltété'e. Ugyancsak alapvető feltétel a Ítélés feltételeinek b ztosí- tása is. A meg valós'tás bo-. nyolultságából ered, h >gy minden vezetőnek ki-ki a maga területén jó szakma’ és polgári védelmi ismeretekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy fel tudja mérni a munkahelyek véde'me érdekében milyen polgári véde'mi e’ írásokat kell megvalósítani. A felkészítés vagy felkészülés megelőző polgári vé-’ delmi feladat,; me’yet mór békés időszákban, a békés termeléssel párhuzamosan kell megvalósítani a Minisztertanács határozata alapján. A kiadott tansegédletek, szabályzatiak csak útmutatnso- • kát tudnak adni a feladatok végrehajtásához. • Yiczián Zoltán alezredes Versenyfelhívás! A Heves megyei Tanács V. B. művelődésügy! osztálya, a KISZ Heves megyei Bizottsága, az MHSZ Heves megyei Bizottsága, a Magyar Vöröskereszt Heves megyei Szerve- zete, a Heves megyei egészségvédelmi csoport, a Polgár! Védelem Heves megyei Parancsnoksága együttes rendezésében a honvédelmi ismeretekből megyei versenyt hirdet a szakközépiskolák és gimnáziumok, a szakmunkásképző intézetek között A verseny témái: 1. Általános honvédelmi ismeretek. 2. Általános polgári védelmi ismeretek. 3. Általános egészségügyi ismeretek. 4. Ifjúságpolitikai ismeretek. A versenyen a szakközépiskolák, gimnáziumok 3. osztályos, a szakmunkásképző intézetek utolsó éves hallgatói iskolánként 3—3 fővel vehetnek réczt. A versenyen 1—IV. helyezést elért csapatokat díjazzuk. . A verseny helye, ideje: Fegyveres Erők Klubja, Eger, 1976. április 22i 10.00 órától. A nevezéseket 1976. április 15-ig — a járási, városi p. V. pa-áncsncksággal egyeztetve — a Heves megyei Polgári Védelmi Parancsnokságra kü’dheük meg. RENDEZŐ BÍZÓ ii SÁG J 1976. Bárdos
