Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-18 / 66. szám

A KISZ feladatai az V. ötéves népgazdasági terv teljesítésében A KISZ Központi Bizottsá­ga kongresszusi levelében a többi között hangsúlyozza: az V. ötéves tervidőszakban a társadalmi termelés haté­konyságának erőtelies növe­léséből a társadalom előtt állő gazdasági feladatok meg­valósításából az ifjúsági szö- ve'ságnek a korábbinál is nagyobb részt kell vállalnia. Gazdasági céljaink megvaló­sításában miként tudnak a legeredményesebben közre­működni a KlSZ-szerveze- tek, az ifjúkommunisták? — erről adott nyilatkozatot az MTI munkatársának Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottságának titkára. — Kerülni a hangzatos vállalásokat a formális ele­meket. és mindenekelőtt védnökség!, munkaverseny- mozgalmalnkban, társadal- mimunka-akcióinkban bi­zony! tan’. hogy az állam- polgári kötelességnél töb­bet vállalunk az ötéves terv teljesítésében — ebben foglalható össze legfőbb törekvésünk, amely­nek át kell hatnia egész munkánkat — mondotta be­vezetőben Pásztor Gabriella. — A megelőző tervidőszak­ban ifjúsági szövetségünk 15 központi, valamint számos megyei és helyi KlSZ-véd- nökság vállalásával vett részt a beruházások megvalósí* ásó­ban. A fiatalok eredményes munkájukkal igazolták, hogy átérz’k: a népgazdaság terv­szerű fejlődésének fontos té­nyezője a hatékony beruhá­zási tevékenység. Ennek ér­dekében folytatjuk a folya­miban levő központi, me­gyei és helyi védnökségein­ket. Az V. ötéves tervidő­szakban befejezzük ■ a Péti Nitrogénművek, a Dunamenti Hőerőmű Válla'at. a Dunai Kőolajipari Válla'at. a Sze­gedi Kőolaj- és Földgázinari !4tesítménvek. a Tiszai Kő- o'ajinari Vá'la'at. a Tiszai Hőerőmű Vál'a’.at építését, továbbá a iárműorogramot 'és a könnyűszerkezetes építé­si mód programját, a II. Ti­szai Vízlépcső és öntözőrend­szer másod'k ü'emének meg­valósítása fölött vá'lalt véd­nökséget. Szervezett ió mun­kával igyekszünk te'iesíteni a számítástechnikai fejlesz­tési program, a húsprogram és a kömyezetfásítás — Bu­dapest zöldövezetének — megvalósítását és az oktatá­si-nevelési feltételek javítása fölött vállalt védnökségün­ket. Az érintett KlSZ-szerve- zetek védnökséget vállalnak az exportra termelő üzemek bővítése, rekonstrukciója fö­lött. A fiataloknak áldozatos munkával kell segíteni a Paksi Atomerőmű határidő­re való felépítését. Az Oren­burg és a Szovjetunió nyu­gati határa között épülő gáz­vezeték kiemelt nemzetközi és hazai gazdaságpolitikai je­lentősége. a bonyolult fel­adat teljesítése sem nélkülöz­heti a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség részvételét az építkezés megvalósításá­ban Meggyőződésünk, hogy KISZ- szervezeíeink hatékonyan tudnak segíteni a munkaerő­gazdálkodás feltételeinek megteremtésében a termék- szerkezet korszerűsítése ré­vén fe'szabaduló létszám át­irányításában, különösen nagy gondot fordítva az át­csoportosítással járó emberi problémák megoldására. Sze­retnénk felhívni KlSZ-szer- vezeteink figyelmét arra. hogy mozdítsák elő a takaré­kossági intézkedések valóra vá’tását. további javaslatok­kal segítsék a takarékosabb gazdálkodási módszerek al­kalmazását: váljon szemléletünkké, gaz­dasági és mozgalmi mun­kánk természetes részevé az ésszerű takarékosság. — A KISZ-tagoktól, a fia­taloktól azt várjuk, hogy a munkaköri feladatok fegyel­mezett elvégzésén túl to­vábbra is vegyenek részt a szocialista munka verseny ben. Az ifjúsági szövetség VIII. kongresszusa óta 160 ezerrel nőtt a szocialista brigád­mozgalomban részt vevő fia­talok száma. Fontos szerepet töltött be eddig is a terme­lésben a mintegy 25 ezer if­júsági br'gád. Jelenleg körül­belül 400 ezer fiatal tagja van a szocialista brigádok­nak. 50 százalékuk KISZ-tag. — A Kommunista Ifjúsági Szövetség gazdasági éoítő­' munkájában' ket'ös fe’adatot old meg: az agitáció és pro­paganda eszközeivel gazdasá­gi céljaink, teendőink meg­ismertetéséhez és megérteié séhez járul hozzá, másrészt Sajátos eszközeivel mozgósít­ja az ifjúságot e célok eléré­sére Az V. ötéves tervben meg­fogalmazott feladatok lel- kesíiőek, reálisak. Fegyel­mezett és szorgalmas mun­kával teljesíthetők. — A KISZ IX. kongresz- szusára való felkészüléssel összhangban a forradalmi if­júsági napok ifjúságpolitikai fórumait, rendezvényeit is felhasználjuk a gazdasági épí­tőmunka és a rendszeresen, folyamatosan szervezett mun­kaverseny feladatainak is­mertetésére. Szövetségünk legfontosabb feladatait az 1976. évi népgazdasági fel­adatok teljesítésében > a KISZ-KB 1976—77. évi akció­programja foglalja össze. Ki­emelkedő országos jelentősé­gű akcióink sorába tartoznak az április 24—25-re hirdetett országos kongresszusi kom­munista műszakok, s az ..Al­kotó ifjúságinak a kong­resszus t'szteletáre rendezett első országos k’állítása. véd­nökségeink tovább folytatása és az ifjúsági munkaverseny­formák ismételt meghirdeté­se. — Alapszervezeteinkben ezekben a napokban készül­nek. illetve készültek el az egyéni vállalások, a közössé­gek vállalásai az adott terü­let gazdasági feladatainak segítésére, amelyek teljesíté­se valamennyi KISZ-tag kö­telessége. A KISZ átfogó, az V. ötéves terv yégrehaitásá- ban vállalt teendőit pedig a KISZ IX. kongresszusa hir­deti meg. A program végső kialakításához nyújt segít­séget az alapszervezetekben, szervezeteinkben a kong­resszusi levélről kialakított vélemény. Az egész tagság javaslatai­val, észrevéte’elvei kiegé­szítve maid a kongresszus állásfoglalásával egységben ad cselekvési programot az egész magvar ifjúságnak pártunk gazdaságoolitiká’a az_V. ötéves terv feladatai­nak sikeres megvalósításához — zárta nyilatkozatát a KISZ Központi Bizottságának tit­kára. Egy vizsgálat tanulságai Miként valósulnak meg a határozatok? Az elmúlt év végén a he­vesi járási pártbizottság át­fogó vizsgálatot végzett arról, hogy miként valósultak, il­letve valósulnak meg a párt- szervezetek által hozott ha­tározatok. A pártbizottság tagjai tíz brigádban harminc pártalapszervezetnél végezték el a vizsgálatot, s már a vizsgált alápszervezetek ma­gas száma is mutatja: a cél az volt. hogy minél általáno­sabb képet kapjanak. A brigádok a munka so­rán többek között felmérték, hogy miként és milyen mód­szerekkel történik a felsőbb pártszervezetek határozatai­nak megismertetése, a helyi határozatok mennyiben van­nak összhangban a felsőbb határozatokkal, mennyiben tárják fel a valós helyzetet, egyértelműek, világosak-e, milyen az inézkedési tervek tartalma, formája, vagy ép­penséggel milyenek a végre­hajtás ellenőrzésének for­mái és módszerei. A ..teríték­re” került kérdések közül ter­mészetesen csupán néhányat emeltünk ki. mintegy jelezve a vizsgált témák széles körét és mélységét. A brigádvizsgálat alapján készült jelentést mind a já­rási párt-végrehajtóbizöttság, mind a járási pártbizottság megtárgyalta, sőt. határozat született arra is. hogy az érintett alaoszervezetekben is megismerjék a levont kö­vetkeztetéseket, tanulságo­kat. EGYSÉGES SZEMLÉLET Az összefoglaló jelentés alapján megállapítható, hogy az érintett alapszervezetek­ben a párttagok ismerik mind a felsőbb pártszervek határo­zatait. mind pedig a helyi ha­tározatokat. Sőt. nem csupán arra fordítottak gondot, hogy a kommunisták legyenek tisztában a ha‘ ározatokkal. ismerjék a feladatokat, ha­nem arra is, hogy a oárton- kívüliek is. A határozatok végrehajtása ugyanis egysé­ges szemléletet követel, s mi­után különösen a gazdaság-. politikai célkitűzések valóra váltása nem csupán a pártta­gok feladata, ezért a fontos kérdésekről nem csupán a pártcsoport-értekezleteken. a pártnapokon, a taggyűlése­ken esett szó. hanem a bri- gádértekezleieken. a termelé­si tanácskozásokon is. Az is megállapítható, hogy az alaoszervezetek jelentős részénél már a határozatok előkészítésénél is figyelembe veszik a kommunisták véle­ményét. Vagy a pártcsoport- értekezleteken kerül erre sor. vagy pedig olyan formá­ban. hogy egyes kommunista szakembereket bevonnak a döntések előkészítésébe. Ál­talános gyakorlat ez például a Tarnamsr.te Termelőszövet­kezet boconádi és tarnamérai üzemegységében, a Hevesi Háziipari Szövetkezet alap­szervezeteiben. vagy pél:1 '•■'.ti az átányi tsz-községi alap- szervezetben. Esetenként elő­fordul. hogy a döntésekhez több alternatív javaslat is születik, de ez még koránt­sem általános. A feladatok meghatározá­sánál — az ellenőrzés érde­kében — a legtöbb alanszer- vezetben megjelölik a határ­időt. valamint a konkrét fe­lelősöket is. Néhány helven azonban, mint például a he­vesi MÁV-állomáson, az er­dőtelki községi a lapszervezet­nél, vagy a tarnamérai ÁFÉSZ-nél nem személyen­ként. hanem csak általános­ságban — a pártvezetés ég. gazdaságvezetés — tüntetik fel a felelősöket, s ígv bizony az ellenőrzés nehézségekbe ütközik. CSAK AKTA A határozatok, az azokra épülő feladattervek általában reálisak helyesen tükrözik a helyi viszonyokból adódó tennivalókat. A végrehajtás azonban esetenként mégis akadozik. A jelentés megem­líti. hogy a Központi Bizott­ság 1974-es. decemberi hatá­rozatát követően minden gaz­dálkodó egységben elkészül­tek az intézkedési tervek, amelyek a gazdálkodás még hatékonyabbá tételét., az ész­szerűbb takarékosság megva­lósítását, a korszerű termék- szerkezet kialakítását és még egy sor fontos feladat megva­lósítását célozták. Az intéz­kedési tervek zöme használ­hatónak. jónak bizonyult. Mégis előfordult, hogy egyes „Nagyra értékeljük a szocialista országok, köztük Magyarország támogatását' Beszélgetés Abu Rahim Yayábbal, a Palesztin Felszabaditási Szervezet budapesti képviselőjével A Hazafias Népfront ven­dég ként szét dán megyénk­be látogatott Abu Rahim Yayáb, a Palesztin Felsza­badítás! Szervezet1 budapesti irodáiénak vezetője és kísé­rete: Móricz Attila, a PFSZ budapesti irodájának titká­ra. valamint Nyárai Emil, a Hazafias Népfront nemzet­közi osztásának helyettes vezetője. A palesztin ven­déget és kíséretét Egerben Fiala Tivadarné, a HNF He­ves megyei Bizottságának elnöke, valamint Páti Jenő megyei nápfronttitkár kö­szöntötte és kalauzolta prog­ramja során. Abu Rahim Yayáb elvtársat a délelőtti órákban fogadta Vaskó Mi­hály, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tag­ja. a megyei oártb’zottsáf e'ső titkára aki távozta tái* adott szűkebb hazánk életéről. Abu Rahim Yayáb és kí­sérete délután a város ne­vezet .ségeivel ismerkedett, fflsajd a vendéglátóik kísére­tében látogatást tett Nagy- rédén, a Szőlőskert Terme­lőszövetkezetben. A palesztin vendég Heves megyei prog­ramja az esti órákban ért vége:. ★ A.bu Rahim Yayáb, a Pa­lesztin Felszabaditási Szer­vezet budapesti irodájának vezetője rövid itt-tartózko- dása során interjút adott lapunk munkatársának. — Az év elején Faruk Khaddumi, a PFSZ politikai osztálya, illetve a palesztin ENSZ-küldöttség vezetője cikket írt a The New York Timesban. Egyebek között a következőket írta: „... egy átfogó elvi rendezéssel olyan keretre van szükség, amely biztosíthatja az izraeli erők kivonulását minden arab te­rületről, hogy így érvénye­síthető legyen a palesztin nemzet joga, beleértve a függetlenséget és a szuvere­nitást Palesztinában.” Ké­rem, fejtse ki, hogy mit ér­tenek önök azon a bizonyos „kereten”? — A palesztin kérdésben a közelmúltban született egy ENSZ-döntés. Ez a határo­zat akkor rögzítette: a pa­lesztin kérdést menekült- ügyi problémaként kell ke­zelni, s ennek a megoldá­sát szükségesnek tartják. A megnevezés, menekültügyi probléma, abban az időben megfelelt a helyzetnek. Az­óta azonban lényeges válto­zások történtek az arab vi­lágban, s a palesztin kér­désben egyaránt. Csak any- nyit hadd említsek, hogy a Palesztin Felszabaditási Szer­vezet azóta egységesítette az addig egymástól elszigetelten harcoló csoportokat, képvise­lőket küldött az ENSZ-be, s a jogainak az érvényesítésé­ért küzd a tárgyalóasztal­nál és a harctéren egyaránt. Nos, az a „keret”, amely­ről az ENSZ-ben Faruk Khaddumi beszélt, ennek az egységes álláspontnak az érvényesítési formája. Konk­rétan: ne csak az ENSZ- ben, hanem a Szovjetunió, az USA, Izrael, Szíria és Egyiptom mellett -a PFSZ is helyet kapjon a genfi tár­gyalóasztalnál is, s nem úgy, mint a menekültek, hanem, mint egy egységes nép hi­vatalos képviselői. Ezt azon­ban néhány ellenséges or­szág szeretné megvétózni, s ezzel tovább rombolni az arab egységet... ■— Az utóbbi napokban több olyan esemény tör­tént, amely váratlan hatást gyakorol az arab egységre, s azokra az erőkre, amelyek ennek a kialakítására ' töre­kednek. Az Egyiptomi Arab Köztársaság felbontotta a barátsági és együttműködési szerződést a Szovjetunióval, ugyanakkor a sz'riai és a iordnn’ai á'’°m'ők. Asszad és Hnarze'n táróvalásai bizo­nyos közs’edés jelei, az arab országok közötti közvetítés lépései. Miként vélekedik a > PFSZ ezekről az események­ről? — Az elmúlt napok ese­ményei valóban új helyze­tet teremtettek a Közel-Ke­leten. De ezek nem voltak váratlanok, bizonyos jelek­ből következtetni lehetett például Egyiptom pálfordu- lására. Szadat döntése egy­értelműen visszalépést je­lent a Nasszer által kezde­ményezett reformokhoz ké­pest. Az egyiptomi vezetés most le akarja rombolni azo­kat a szocialista eredmé­nyeket, amelyeket Nassze- réknak sikerült elérniük, ezért a PFSZ elítéli Szadat politikáját, amelynek egyet­len célja van: megszakítani a kapcsolatot a szocialista országokkal, és az USA felé fordulni! Sajnálatosnak tart­juk ezt, mert mindez Izrael malmára hajtja a vizet, és segít elködösíteni azt a va­lóságot, miszerint a Szov­jetunió és a szocialista or­szágok nélkül nincs tovább­fejlődés. Ami pedig Szíria és Jordánia ügyét illeti, mi szí­vesen adunk tanácsokat a két ország vezetőinek anél­kül, hogy be kívánnánk avatkozni a belügyeikbe. Az tény, hogy Egyiptom mos­tani léoése után Szíria egye­dül maradt, Jordánia is válaszút elé került. A PFSZ a két orsz"g kö-'Yti kap- c-ola’ok erősödését ölömmel nyugtázná, mert ezá’tpJ le­hetőség nyílna a Jordán1 á- val történő komolyabb tár­gyalásokra is. Ebben az or­szágban ugyanis a lakosság 40 százaléka palesztin, s ha Jordánia elfogadná a felté­teleinket, akkor a P^FSZ le­gálisan is dolgozhatna itt, s innen könnyebben elérné az elfoglalt területeket, mint például Libanonból. Jordá­nia különösen értékes szá­munkra, mert az együttmű­ködés esetén egy erős bá­zist építhetnénk ki ezen a területen.. . — A Libanonban kialakult helyzet, például a Frangié elnök körüli zűrzavar, újabb konfliktust eredményezett a Közel-Keleten. Véleménye szerint mi lehet a megol­dás legjárhatóbb útja? — Libanon egységének azonnali visszaállítása. Mi ezért az egységért harco­lunk. Tudjuk, hogy ha Li­banont sikerül végleg meg­osztani, akkor ez gyengíte­né Szíriát, s más arab or­szágokat, végül pedig a PFSZ pozícióit is. Ezt pedig nem engedhetjük meg, ezért keresünk harcunkhoz támo­gatókat. — Kérem, jellemezze an­nak a kapcsolatnak a lé­nyegét, amely a Palesztin Felszabaditási Szervezet és Magyarország között kiala­kult. — Ez a kapcsolat kezdet­től fogva stratégiai és nem pedig taktikai, mint azt az ellenségeink állítják. Ugyan­ezt mondhatjuk el a többi szocialista országgal kiala­kított kapcsolatainkról is. Ezen a? úton kívánunk to­vább haladni, s hogy van rá lehetőség, arra bizonyí­ték: már 105 országban, köz­tük a szocialista tábor or- szágaib?,n nyithattuk meg az irodánlzát. S ezt a lehetősé­get nagyra értékeljük ... — Köszönöm az interj it! Szilvás hívás helyeken csak a brigídvizs- gálit alkalmival kerültek elő az intézkedési tervek először a szekrényből, máshol vi­szont, mint például az Egye­sült Tarnamente Termclő- szövet!:ezeiben. néhány szak­ember és gazdasági vezető nem vette eléggé komolyan az intézkedési terv köveike- zetes végrehajtását. A vizsgálat során megá’la- pítást nyert az is. hogy egy­két alaoszervezetben ugyan megszületnek a határozatok, az intézkedési tervek, de nem eléggé konkrétak, inkább az általánosság szintjén mozog­nak. s így nem is válhatnak igazi munkaprogrammá. Egyes alaoszervezetekben pe­dig gondot okoz. hogy a hosszabb távra szóló, de ugyanakkor állandó munkát, tevékenységet igénylő hatá­rozatok — mint például a közművelődési vagy káder po­litikai — időszakos értékelé­se elmarad, és így nem is tiszta a kép. hogv miként áll­nak a végrehajtással. LE ~ELTERJEDTED B: A BESZÁMOLTATÁS A brigádvizsgálat termé­szetesen kiterjedt arra is, hogv miként történik az alapszervezetekben a ha'áro- zatok végrehajtásának ellen­őrzése. Általános tapasztalat hogy az ellenőrzés ley eltérje Itebb formája a testületi ülésen történő beszámoltatás, Rend­szeres a páriszervek és az alapszervezetek hatáskörébe tartozó szervek és intézmé­nyek beszámoltatása a tag­gyűléseken. a vezetőségi ülé­seken. a pártcsoport-értckez- leteken és a vezetői megbe­széléseken. A felsőbb, irányí­tó páriszervek többségében írásban kérik számon a ha'á- rozatok végrehajtását, az alapszervezeteknál inkább szóban történik a beszámol­tatás. A számonkérés sor ín — az alavszervezetek eseté­ben — előfordul hiányosé ’g, például á köúelkezétlenség, vagy esetenként n megöl'iu- vás. Ugyancsak negatív ta­pasztalat, hogy néhány veze­tő lebecsüli a testületeket, rövid, rögtönzött vázlat al'n- ján tájékoztat, néha nem is körültekintően. A határozafok végrehajtá­sának értékelésekor az alan- szervezetek nem fukarkod­nak a dicsérettel, de az el­marasztalással sem. Az el- marasztalás néhány esetben azonban alig több az ejrtye- ejnycnél”. Az elmúlt két év során az alaoszerveze'ek senkit sem vontak pártfe­gyelmi felelősségre valami­lyen határozat végrehajtásá­nak elmulasztásáért. Probléma a határozatok .^karbantartása” is. A vizsgá­lat szerint sok helyütt akkor sem változtatnak egy határo­zaton. ha az nem áll'a ki az idő próbáját, időszerűtlenné vált. vagy bizonyos fokú módosítást, kiigazítást igé­nyel. , Az ellenőrzés más formája — a beszámoltatáson kívül — mint például a vizsgálat még nem. vált általánossá, bár ha nem is kellő tudatosság“0’ és rendszerességgel, időnként al­kalmazzák az alapszerveze­tek. i KÖVETKEZETESEBBEN Most és a következő években a páriszervek. alapszerveze­tek legfontosabb feladata a XI. pártkongresszus határo­zatainak végrehajtása. Nyil­vánvaló. hogy a célok va1 "ra váltása az eddiginél köv-f'-e- zetesebb munkát igényel. A feladatok megoldásában az alapszervezeteknek kulcsfon­tosságú szerepük van. A vizs­gálat éppen azért volt haté­kony. mert felhívta a figyel­met arra. hogy milyen ered­mények és gyengeségek mu­tatkoznak a hevesi ’árás alaoszervezeteinál a h' Iro- zatok megismertetésében al­kotásában. vagy éppen a v ig- rehajtásban és az ellenőrzés­ben. Kaposi Levente 1976. március 18., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents