Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-18 / 66. szám
WW6 PROLETARIAN »«»WUI IFTCIf) R Btiigazfasáil, az élelmiszeripari és az erdészeti gépgyártásról AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 66. szám 1976. március 18., csütörtök SÍzerdán dr. Heiczman János kohó- és gépipari miniszterhelyettes sajtótájékoztatón ismertette a mezőerdőgazdasági és élelmiszer-- ipari gépgyártás helyzetét, az ötödik ötéves tervre vonatkozó feladatait. ötéves fejlesztési céljaihoz a mezőgazdaság mintegy 23 milliárd forint értékű hazai gyártmányú gépet, berendezést igényel. Több olyan gép és berendezés gyártása is szükséges, amely csak kis sorozatban állítható elő, s importból nem fedezhető, így a magyar gépiparnak évente mintegy 401—500 féle. mezőgazdasági gépet keli gyártania. Az élelmiszeripari: beruházásokból / géogyár'á- sunk csaknem 10. millió forint, az erdészet beruházásaiból pedig 630 millió forint értékű géppel részese-: dik. A szocialista országokkal kötött szakosítási szerződések, két- és többoldalú megállapodások alapián, valamint a mezőgazdasági gép-' Lmoort ellenér ékeként 533 millió rubel értékű mezőgépet és élelmiszeripari gépet exportálunk öt év alatt. Eszmecsere Egerben Egyetértés a minisztériummal: további jó lehető:'gek Heves megye kereskedelmének fejlesztésére Az V. ötéves fejlesztési tervek egyeztető tárgyalására tegnap, március 17-én ke: rült sor Egerben a Belkereskedelmi Minisztérium képviselői, valamint a Heves megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetői között. A megyei tanács épületében megtartott tárgyaláson részt vett Lau- thán Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes, Bar- tolák Mihály, a SZDVOSZ elnökhelyettese, valamint Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára. A tervegyeztető tanácskozás résztvevőit dr. Varga József, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte. Üdvözlő szavaira Lauthán Ferenc válaszolt, majd Bá- gyi Imre, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője ismertette röviden a minisztérium és a SZÜV03Z képviselőivel azt a változási és fejlődést, amely Heves megye kereskedelmében a negyedik ötéves tervben bekövetkezett. Egyben felhívta a figyelmet arra is, hogy a vitathatatlan fejlődés ellenére kereskedelmünk egy-egy területén lemaradás tapasztalható. Iparcikk-fogyasztásunk jóval az országos átlag alatt marad például, jóllehet vásárlóerő lenne, a bolti hálózat azonban nem megfelelő. Sok bolt zsúfoltsága, az üzletek elaprózottsága, a raktározási problémák, nem utolsósorban pedig megyénknek az idegen- forgalomban betöltött szerepe indokolja, hogy az V. ötéves tervben jelentősen javítsuk megyénk kereskedelmi ellátottságát. | Bágyi Imre tájékoztatója után került sor a lényegi eszmecserére. Ennek során Bartolák Mihály felhívta a megye kereskedelmi szakembereinek, vezetőinek figyelmét néhány olyan negatívumra, amely jobb szervezéssel a jövőben elkerülhető. Egyebek között gyorsabbá tehető az áruk beszerzése és értékesítése, tovább lehet növelni a vendéglátó- iparban a forgalmat és a jövőben többet várunk a fogyasztási szövetkezetektől, melyek eredményei nem érik el az országos szintet. A miniszterhelyettes, .Lauthán Ferenc szintén megerősítette, hogy megyénk kereskedelme főleg iparcikkek és ruházati cikkek területén kissé „gyengélkedett” az elmúlt években, lényeges áruellátási probléma azonban — az országos hiánycikkek kivételével — nem volt. Jobb munkaszervezés, intenzívebb propaganda segíthette volna a jobb eredmények elérését. A tervegyeztető tárgyalás további részében felszólalók — köztük Barta Alajos, dr. Varga József és dr. Se- bestény László, az egri városi tanács elnökhelyettese — megyénk és Egei- kereskedelmi ellátottságának legfontosabb problémáira hívták fel a figyelme1 A vélemények kölcsönör meghallgatása után konkrét tervet készítettek és feljegyzésben rögzítették, hogy megyénkben hol és milyen objektumokkal gazdagodik az V. ötéves tervben a kereskedelmi hálózat. Ennek részletesebb ismertetésére 'a- punk kécibbi számában r -z« szaténünk, (KTji J ^WV^WWVVVWVWWVVWWVWWWS^AAAAAAAAAAAA^W'WWWVWV^ A BEFEJEZETT FOLYTATÁSA I_j ogyan lehet folytatni azt, amit befejeztek? — teheti *' fel jogosan a kérdést az olvasó — e fából vaskarikának tűnhető mondatnál. Pedig nincs ebben semmi irthete.len. Nem másról, mint arról van szó, hogy Heves megyében 1976-ra gyakorlatilag befejeződött az intenzív parfejlesztés és ezt ugyancsak gyakorlatilag tovább kell olyia.ni. Még világosabban: új és jelentős beruházásokra, új gyárak, üzemek, munkahelyek további létesítésére, a megye munkaerőhelyzetére való tekintettel nincs mód, íppen ezért arra van szükség, hogy tovább fejlesszük az addigi és a már megkezdett beruházások intenzivKását. Folytassuk tehát tovább azt, amit befejeztünk! Kínálkozik az alkalom, de ne éljünk most vele, hogy történelmi pillanatokról szóljunk, hogy egy megye fejődésének választóvonalát húzzuk meg a cikk keretében: a tipikus mezőgazdasági megyében, lám, pontot kell és ehet tenni jó időre az iparfejlesz’ési politika csak új izemeket, csak új felhúzott falakat jelentő szakasza után. leves megye 1975. végére, az új ötéves terv elejére az .'rősen iparosodott megyék közé nőtt fel, ahol nincs mód nár tovább az extenzív iparfejlesztésre, ahol gyakorlati- ag munkába állítottunk minden munkára fogható em- -ert, munkára használunk fel minden arra használható rezet. Némi túlzással persze. Nos, ha nem mérföldkövet kívánunk állítani e sorokkal a megye ipari fejlődésének, akkor mit akarunk? Chhez egy kis kerülő szükségeltetik. Nyilvánvalónak tűnik, és látszólag vitathatatlannak :s, hogy kisebb-nagyobb településeink gazdasági és tár- adalmi, sőt kulturális arculatának megváltozásában gén nagy szerepe van, volt és lesz is persze, azoknak a isebb-nagyobb ipari létesítményeknek, amelyek félszáz, agy másfél száz embernek, jobbára asszonyoknak adtak ■s adnak munkát. Ezek a kis üzemek egy csapásra meg- •ldották a helyi tanács számos gondját, a községfejlesz- Sstől a foglalkoztatásig bezárólag Érthető tehát, ha a elyi párt- és államhatalmi szervek úgy gondolkodnak, ogy ami jó volt tegnap, hasznos ma, az még inkább idvös lehet holnap. Magyarán szólva, ma is van igény, lem is kevés, országosan is, megyénkben is, nogy a úsebb-nagyobb települések jó szándékkal kínálkoznak e! kis, vagy még kisebb üzemek telephe'yéül, garantáltán a szükséges munkaerőt is. A helyi érdek így kívánja! Am a megyei érdek — ami ebben az esetben vitán 'elül egybeesik a népgazdasági érdekkel is — a legkevésbé sem tartja kívánatosnak az efféle kis üzemek ié- esítését. Nemcsak azért, — azért is —, mart termelésük íem lehet gazdaságos, hanem elsősorban azért, mert ikadályt jelentenek a rendelkezésre álló munkaerő tervszerű koncentrálására olyan üzemekben, amelyeknek ter- nelékenysége, termelése nemzetgazdasági jelentőségű. De veszélyt is jelentenek ezek a helyi kis üzemek, — mégha az egyén számára rövid távon hasznosnak is íűn- let működésük —. mert a nagyüzemekből visszacsalogathatják a jó szakér,elmű munkásokat, elvonhatják a egfontosabb termelőerőt ezekbe a szerény kis kóceráj- izemekbe. És ez hosszabb távon már nemzetgazdasági cár és az egyén vesztesége is. F olytatni azt, amit befejeztünk. Okosan, folytatni. Nemet mondani még akkor is, ha máról holnapra 'Z praktikusnak, sőt uram’ bocsá’ még .politikusnak” is ítszik. Nemei mondani, mert Heves megye további ipar- 'jleszlése is döntő módon az intenzivitás időszakába ípett, amikor minden erő és ezen belül legfőképpen a ermelőerő, az emberi "Szakértelem és munkaerő összpon- >sí*ására van szükség. És ez a leghe’yesebb folytatása 'gy hosszabb időre lényegében befejezett helyi beruházá- i iparpolitikának. Gyurkó Géza 0% 'AAAAAM/WvVVVVVVWWlAAAAAAAAAAAAAAAMAAAAATVaAAAAAAAAAAA) I TOT tárgyalta Egyre nő a mezőgazdasági szállítás A vízszennyeződés veszélyezteti a halászatét A TOT elnöksége szerdán Szabó István elnökletével ülést tartott, megtárgyalta a termelőszövetkezetek szállítási-anyagmozgatási helyzetét és a teendőket, összefüggésben azzal, hogy egyre nő a mezőgazdasági szállítás. (Számítások szerint idén 150 millió, az V. ötéves terv időszakának végén pedig már mintegy 200 nvllió tonna anyagot és terméket kell többször is megmozgatni az üzemekben.) Az elmúlt öt évben a közös gazdaságok tehergénko- csi-parkja 9700-ról 14 000-re nőtt, és javult a kocsipark műszaki állapota. A műszakilag elhasználódott, gazdaságtalan üzemeltetésű teherautókat időközben kiselejtezték, csaknem 5000 teherautó jutott erre a sorsra. Pótlásuk azonban gondot okoz a tsz-ekben. Az elnökség megtárgyalta a halászati termelőszövetkezetek helyzetét: ezek a szövetkezetek biztosítják az ország halhúsfogyasztásának csaknem felét. Az elnökség felhívta a figyelmet arra, hogy a természetes vizek fokozódó szennyeződése veszélyezteti a halászok tevékenységét, és javasolta, hogy vizsgálják meg: a szennyvízbírságokból származó bevételeknek az eddiginél nagyobb részét nem lehetne-e az élővizek halállományának pótlására fordítani. Céh A hazai seríéshűsellálás javitasa A hazai sertéshúsellátás felét biztosító kistermelők állatállománya különféle okok miatt (átvételi nehézségek, takarmánygondok, szervezetlenség stb.) visszaesett. Különösen az okoz gondot, hogy két év alatt 130 ezerrel csökkent a kocaállomány, s ennek következtében az állatforgalmi és húsipari vállalatok idén az elmúlt évinél kevesebb sertést vásárolhatnak fel: a helyzet javítására a kistermelői sertéstenyésztés és hizlalás fejlesztésére új intézkedéseket hoztak, ezeket ismertette az újságírókkal szerdán dr. Banke Antal, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatója. Az új rendelet értelmében az állatforgalmi és húsipari vállalatok a jövőben együttműködési szerződést kötnek a mezőgazda- sági nagyüzemekkel vagy az ÁFÉSZ-ekkel a kistermelők sertéstenyésztési, hizlalás! és értékesítési tevékenységének sokolda'ú támogatására és szervezésére. Az MSZBT Heves megyei aktivistái tanácskoztak Egerben A magyar—szovjet barátsági munka Heves megyei tapasztalatairól. az 1976-os év feladatairól tanácskoztak szerdán Egerben, a megyei pártbizottságon megyénk 47 MSZBT-tagcsoportjának képviselői. A vendégeket — akik között helyet foglalt Regős Gábor, az MSZBT országos titkára is — Búzás Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese köszöntötte. Megyénk MSZBT-aktivistáinak múlt évi tevékenységéről. az idei esztendő programjáról. a tennivalókról dr. Sipos István, a megyei párt- bizottság titkára beszélt. Referátumában elmondotta többek között, hogy az 1975- ös év kiemelkedő jelentőségű. jubileumi esztendő volt. A barátsági munkában a figyelem pártunk XI. kongresszusa határozatainak megismertetésére, hazánk felszabadulásának és az MSZBT megalakulása 30. évfordulójának méltó megünneplésére irányult. A múlt évben a tagcsoportokon belül tovább erősödött a mindennapi, a hétköznapi politikai munka, amely sok helyütt a lakóterületekre is kiterjedt. A baráti kapcsolatok kiterjedését bizonyítják azok a számadatok is. melvek szerint Hevesben már hétezer azoknak a száma, akik rendszeres előfizetői a Szovjetunió című lapnak. s több mint háromezren olvassák a' Fáklya című folyóiratot is. A beszámoló külön foglalkozott az MSZBT Központi Gorkij Nyelviskola Heves megyei tagozatának munkájával. Megyénkben évente 800—9C0-an tanulnak oroszul, s aktivistáink a nyelviskola más területein is feladatokat vállaltak. Az értekezleten dr. Sipos István szólt az 1976-os esztendő barátsági munkájáról, melynek alapvető feladata, hogy a tagcsoportok erősítsék a magyar—szovjet kapcsolatokat. népszerűsítsek az SZKP XXV. kongresszusának határozatait, valamint a X. ötéves terv célkitűzéseit. Gondoskodjanak a politikai évfordulók, különös tekintettel a szovjet űrrepülés napjának színvonalas megrendezéséről. A beszámolót élénk vita követte. Képünkön a tanácskozás résztvevői. ÍFotó: Perl Mártoni
