Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-03 / 53. szám
Äz Idén végez a négyezredik Mctgycü ösziöndüasok a Szovjetunió egyetemein Az 1976—77-es tanévre 25Ü szovjetunióbei) ösztöndíjat hirdetett meg az Oktatási Minisztérium: a januári szakmái felvételi vizsgákon kétszer annyian szerepeltek eredményesen. Az elkövetkező hetekben értesíti a minisztérium a sikeresen vizsgázott fiatalokat a második „megméretés”, az áprilisi felvételi beszélgetések pontos idejéről Április 5—14 között tehát eldől, hogy ki tanulhat tovább szeptembertől a Szovjetunió egyetemein, főiskoláin, illetve, hogy ki nyer előfelvételt a következő tanévre. örvendetes, hogy az utóbbi években a miféléitek mintegy 40 százaléka fizikai dolgozók gyermeke volt, a januári szakmai vizsgák alapián várható, hogy ez az arány az idén némileg tovább emelkedik. A külföldi egyetemi ösztöndíjaknak hazánkban több mint két és fél évtizedes hagyományai vannak. Az első, még csupán 25 ösztöndíjas 1948-ban' kezdte meg tanulmányait a Szovjetunióban. Évente az európai szocialista országokban tanuló ösztöndíjasoknak mintegy kétharmada a két ország közötti kulturális egyezmény alapján a Szovjetunióban folvtatja tanulmányait. Az idén szerzi meg a négyezredik magyar fiatal magas fokú szakképzettségét a Szovjetunióban. Kevés olyan középiskola van az országban, amelynek volt növendékei ne tanulnának szovjet egyetemen, vagy ne szereztek volna ott diplomát. A Szovjetunióban / végzett szakemberek társadalmi és kulturális életünk jelesei, nagyüzemeink, tudományos kutató-’ és tervező- intézeteink legjobbjai között vannak, mintegy negyedrészük magas vezető beosztásban gyümölcsöz te ti tudását. Az Oktatási Minisztérium felmérése szerint ma mintegy 25 százalékuk a doktori cím. vagy más tudományos fokozat birtokosa. Jelenleg a Szovjetunió 14 városában összesen 58 felső- oktatási intézményben, 1311 különböző szakon több mint 1100 magyar ösztöndíjas tanul, ezen belül mintegy fél- | ezer fiatal 27 moszkvai- egyetem hallgatója. Több száz magyar hallgatója van a ieningráii és a kijevi egye terv . sínek, de tanul magyar ösztöndíjas Asztrahány ban, Bakuban, Harkovban, Kalinyingrádban, Kraszno- darban, Lvovban, Minszkien és Ogyesszéban is. A legtöbben különböző speciális műszaki, valamint mérnök-közgazdász stúdiumokat hallgatnak. Számos olyan szakmát sajátítanak el fiataljaink a Szovjetunióban, amelyekben a viszonylag mérsékelt hazai szakember- szükséglet miatt egyetemeinken nem folyik képzés. Polgári légi közlekedési szakembereink például Kijevben, higiénikus orvosaink Lenin- grádban végeznek, de a Szovjetunióban sajátítják el szakismereteiket a gépi adat- feldolgozás, az erőművek — az épülő paksi atomerőmű —, a speciális orvosi műszergyártás, a textil- és bőripar, valamint egyes iparágak komplex gépesítés-ail- tomatizálási szakemberei. A Szovjetunióban szerzett például diplomát — öt évvel ezelőtt — az első' magyar fótokémikus. (MTI), 21.50: Látogatóban Hauser Arnoldnál Otvemiyoicezer fiatalt vesznek fel a szakmunkásképzőbe Nőttek a lányok pályaválasztási lehetőségei Az V. ötéves terv időszakában a felvehető szakmunkástanulók számát 280—290 ezer között, az első évfolyamok felvételi létszámát évenként átlagosan 57 ezer körül tervezik. Az 1976. évi felvételi létszámra vonatkozó tervjavaslatokat a megyei (fővárosi) tanácsok illetékes szakigazgatási szervei már kimunkálták. A szakmunkásképzés 1976. évi tervében országosan 53 200 általános és 5000 középiskolát végzett fiatal felvételével számolnak. A megyei és a fővárosi szakmunkásképző iskolák létszámterveiben az ipar számára többek között mintegy 4000 gépszerelő, 3300 gépi forgácsoló (esztergályos, marós, köszörűs), 2100 csőhálózat- és berendezésszerelő. 2000 szerkezetlakatos, 2400 villanyszerelő, 1100 hegesztő; az építőipar számára mintegy 2600 kőműves, 2000 szobafestő-mázoló, 700 ács-állványozó; a mezőgazdaság részére mintegy 1400 növénytermesztő-gépész, 600 állattenyésztő; a kereskedelem és vendéglátóipar számára körülbelül 3000 élelmiszeripari, 800 ruházati eladó, 900 szakács és 700 felszolgáló tanuló felvételét irányozták elő. Az elsőéves leánytanulók tervezett létszáma megközelíti a 20 ezret, azaz harminchárom százalékot. A szakmunkásképzés területén azonban ennél lényegesen több leánytanuló felvételére is volna lehetőség számukra alkalmas és a munkahelyek által keresett szakmákban, ha a leányok és szüleik még jobban érdeklődnének a szakmai képzés iránt A tanulók korszerű szakmai képzését-nevelését a szakmunkásképzés gyors ütemben fejlődő országos intézményhálózata, jól felszerelt iskolai és vállalati gyakorlati oktatási helyek, jól képzett pedagógusok, nagy szakmai gyakőrlattal rertdelOJÉSfelf kező szakoktatók biztcáítják- A következő tanévre például az ország több városában, megyei,: járási: székhelyén (Szombathely, Pápa, Kaposvár, Kiskunfélegyháza, Gödöllő) további mintegy ezer kollégiumi hely létesül a még mindig elég nagy számban bejáró tanulók helyzetének javítására. A szakmunkásképző iskolák a korszerű szakmai képzés mellett a tanórákon kívüli művelődés kulturális, sport és különböző szakköri tevékenységek — széles lehetőségeivel várják a szakmát tanulni szándékozókat (MTI) BÉKÉS $ÁND°K: III. Az újranyitásra 1952- ben került sof. Ez önmagában is beszédes tény volt. s most ide. ebbe a halottiból feltámadt bányába érkezett meg a zenekar, s jöt*ek szép sorjában a város vezetői... Portréfilm I. rész. A Londonban élő 83 évés világhírű tudóshoz látogatott el a Magyar 'Televízió. Hauser Arnold filozófus-művészettörténész első könyvével, amely 1966-ban nálunk is megjelent „A művészet és irodalom társadalomtörténete” címmel, olyan sikert ért el, amellyel nemcsak a Szaktudósok élvonalába.. . lépett, hanem íróként és teoretikus-* ként is világhírre tett szert. Hauser Arnold magyar származású tudós; TeftTesVárott született Budapesten, Bécs- ben és Berlinben végzett egyetemi tanulmányokat, a Lukács György vezette Vasárnapi Körhöz tartozott. Ma is marxistának vallja magát, könyveit húsz nyelvre fordították le. Az interjúban életéről, műveiről, elveiről szól. A portréfilm második részét pénteken 21.55 h-kor sugározza a televízió. Anna-akna Komló közepe lett. s már csak percek választották el attól, hogy nevét szárnyra kapja a hír... Itt van Ambrus Jenő. a városi pártbizottság titkára. Gallusz József, a DISZ-bi- zottság titkára, üzemvezetők, műszakiak, s ki tudja, hány újságípó... Még tíz perc van két óráig. Búg a ventillátor, lelkes kis irodístalányok szaladgálnak. Á zenekarra senki se néz — hát játszani kezdenek. Aztán két óra lesz, de nem történik semmi. A helybeli vezetők zavartan nézelődnek: a zenekar új számba kezd, majd elbizonytalanodik és csend lesz. S ekkor a csatlós elkiáltja magát: megjöttek...! A zenekar apait-anyait belead, az újságírók előre tülekednek, hogy lássák Komló, az egész magyar szénbányászat új hőseit öten jönnek, öt kormos, rongyos, rossz testtartású ember. A sáros gumicsizmák szára letűrve, egyikük fején ütött-kopott bőrkobak, a másikon egyszerű svájci, a harmadikon siltes sapka. A fekete ingek köldökig nyitva. Porálarc a nyakban, nehéz lámpák. öt elgyötört ember, öt átlagember. Legalább magasabbak, erősebbek lennének, ha már ilyen- sárosak, piszkosak, szegények! Az újságírók tagadhatatlanul csalódottak. Melyik lehet Molnár? Nyilván a legerősebb, az a vállas ... De nem, ez se stimmel. MólKutatómunka, az ifjúságért Az utóbbi években országszerte több társaság, egyesület alakult. Ezek egy része ma már csa*k úgy tessék-lás- sék módra éldegél, s az is igaz. hogy tevékenységük meglehetősen elszakadt a valóságtól. elméletieskedő szellemi üresjárattá fakult. A Magyar Pedagógiai Társaság Heves megyei tagozata — s ez kiderült a közelmúltban rendezett tisztújító és küldöttválasztó közgyűlésen is — szerencsére nem tartozik közéjük. Az elmúlt négy év során végzett sokoldalú és tartalmas munka azt igazolia, hogy az általános, a középiskolai tanárokból, igazgatókból, igazgató- helyettesekből, főiskolai oktatókból. a járási, a városi, a megyei művelődésügyi osztályok. a közművelődéspolitikai intézmények munkatársaiból toborzódott tagság erősen kötődött a pedagógia mindennapi gyakorlatához, s az ifjúság javát szolgáló tervek, elképzelések megvalósításán fáradozott. Kamatozó vizsgálatok 1972—1975 között számos kutató, jellegű felmérést Vé„ geztek. A Pedagógusok - Szakszervezete Heves megyei. Bizottságával közösen például azt vizsgálták, hogy a közéleti tevékenység, miként hat a fiatalságra. Az'. elemzés tisztázta: az önként vállalt és felelősséggel végzett munka személyiségformáló szerepe igen jelentős. Erősíti — többek között — a döntési, az önálló intézkedési képességeket. s olyan tulajdonságokat alakít ki a tanulókban, amelyek később javukra válnak. A megyei pályaválasztási tanácsadó intézettel együttműködve választ . kerestek arra. hogyan fest a szakmával való 'azonosulás folyamara a szakmunkéstáftülónknáir' —A kész • anyagokat termé-- szetesen megvitatták. Ennél is többet jelent az. hogy ezek eljutottak minden isko. lába s így a nevelők áttanulmányozhatták. mérlegelhették. Az ötleteket, a javasla- . tokát nap mint nap kamatoztathatták. Természetesen gondoskodtak a publikálás, ról. mégis a legfontosabb az életközelség, az. hogy olyan nár majdhogy nem a legkisebb. Vékony lábszárán klaf- fogva lötyög a csizma. Zúg a taps, zúgnak a hangszerek. A nap izzik. Az öt ember pedig jön, - s hevet. Közelről még egyszerűbbek, még mindennapibbak. Nem'baj... mégis, szép ez a nap... Molnár István ifjúsági vá- gathajtöcsapata teljesítette vállalását, s elérte a havi 100 méteres előrehaladási sebességet. Megtörtént, amit senki sem hitt. Egy hónap alatt közel1 háromhónapi teljesítményt értek él. ölelések, csókok, virágok. ök öten szédülve állnak az ünneplők gyűrűjében, de az igazi élmény számukra, a lelkűk legmélyén, mégsem ez az ünneplés. Nagyobb, igazabb, emberibb dolog, ami áthatja őket, s ez saját erejük tudata. Mindent elérhetünk ... Mindent lehet... A vezetők Molnár István kezét rázzák, szenes arcát csókolják, ő pedig arra gondol : megmondtam, ugye ,.. Fél három van, amikor az újságírók elrohannak. Molnár marad, s nem is sejti, hogy most indult el egy úton, mely beláthatatlan messzeségekbe vezeti majd. IV. A sokarcú Komló Mindennek éppen 22 éve. A régi iratok, fényképek fölé-egy markáns, de megöregedett arc hajol. Hangosan kell beszélni — Molnár Istproblémákra kerestek választ. amelyek valóban foglalkoztatják a pedagógusok zöméi. Ezek sorába tartozik a cigányszármazású diákok tanulmányi helyzete, hiszen sok helyütt keresik a megoldás útját, s bizonyára szívesen veszik majd. ha a tagozat' ehhez is tippeket ad. Közhasznú konferenciák Nemes misszióra vállalkoztak. amikor a pedagógiai kultúra fejlesztésére törekedtek, s közreműködtek azoknak a rendezvényeknek, konferenciáknak a szervezésében. amelyek a neveléstudomány legújabb eredményeinek közkinccsé tételét szolgálták, 1974-ben. tudományos napok keretében foglalkoztak a személyiségismeret, a személyiségformálás alapvető kérdéseivel. Ez a program országos érdeklődést keltett, hiszen minden megye elküldte képviselőjét. A didaktikai szekció kezdeményezte a tantárgyi integráció izgalmas témakörébe betekintést nyújtó tanácskozást. Ezen — többek között — az Iskolatelevízió vezetői is részt vettek. Az egyes tárgyak közti határokat elmosó, ma is igen újszerűnek ható hazai és külföldi kísérletek eredményeit ismerhették meg az érdeklődők. Nem feledkeztek meg az alkotómunkát igénylő tanárokról sem. Részükre — a megyei továbbképzési kabinettel összhangban — pálya, tételeket írtak ki. s közreműködtek a kész dolgozatok elbírálásában is.. Olyan témák kerültek terítékre, ara ~ lyek -valóban- foglalkoztatták a névelőket, . Ennek blzonyí- ' tására elég néhány címet _ • idézni. A - szocialista' tanár-r’ diák viszony alakulása során szerzett tapasztalatok a nevelői, az igazgatói, a felügyelői munkában. A tehetség felismerésében és gondozásában eredményesnek bizonyult módszereim, különös tekintettel á fizikai dolgozók gyermekeire. Hogyan érvényesül a jogok és kötelességek egysége az ifjúság körében? Taoasztalataim az át- lagosztáivzat eltörlésével kapcsolatban. ván kissé nagyot hall. Egyik szeme is... Zihál, s úgy nevet, mintha a zokogás rázná. Pécs, Szigeti út. Példásan, rendben tartott, nemes vakolatú családi ház, garázzsal az oldalán. Se nem kisebb, se nem nagyobb ez a ház szomszédainál. A mecsekszabolcsi Béka város fullasztó levegőjű bányászlakása volt a kiindulópont, s ez a végállomás. A két pont között egy tízéves epizód — fényben, ragyogásban. — Mikor volt Anna-ak- nán? — Nem is tudom... — Komlón? — Gyakrabban ... — Vajon vissza lehet-e emlékezni ennyi év után arra, mit is gondolt azon a bizonyos napon, 1952. június 23-én, amikor munkatársai élén kifelé haladt a bányából? — Mindenre emlékszem szinte: a legtöbb esemény órára bennem van. Meg tudom mondani például, mikor volt nagyobb géphibánk, mikor gyengült le a kompresszorokban a levegő... Amikor jöttünk kifelé, úgy éreztem magam, mint egy boldog,' gondtalan gyerek. Elértük amit célul tűztünk. Bebizonyítottam, hogy lehetséges 100 métert haladni előre egy hónap alatt, s megmutattam azt is: nemcsak az erő számít. A siker titka - a ■ munkaszervezésben rejlett, a ciklikus technológiában és äLigkarendben, ■ Gondoltak az iskolátörté-i net iránt érdeklődőkre. A ku, tatás módszertani kérdéseit szekcióüléseken tárgyalták, s néhány kisebb tanulmányt bemutattak, véleményeztek, kiadásra javasoltak. Ilyen volt például a tafnaörsi iskola története vagy a Heves megye művelődéspolitikája a két világháború között című dolgozat. A búvárkodókit segíti majd az a kiadvány, amelv a megyei levéltárban található forrásanyagról ad tájékoztatói, s ezzel az eligazodást könnyíti meg. Túlterhelés és tananyagcsökkentés A tagozat — ár. Somos Lajos titkár lelkes, értő irányításával — felmérte a tanulói túlterhelés helyzetér s ötletes Javaslatokkal jár út hozzá a tananyagcsökkent'S. hez. A Pedagógusok Szak- szervezete elnökségének. felkérésére összegyűjtötték az 1972-es oktatáspolitikai párt- határozat végrehajtásával kapcsolatos megyei tapasztalatokat. Hosszú éveken át tervezték azt, hogy — s ez is újszerű törekvés — létrehozzák a pedagógiai múzeumot. A ■ szervező munka meg is indult. s hamarosan sokszí ' ű és tekintélyes anyag került Egerbe. Hely hiányában viszont csak az állandó kiállítást nyithatták meg 1972-ben, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán. Sajnos, a régi gond ma is élő, mert mégfelelő épület jelenleg sincs. Legfeljebb az jelent némi haladást. hogy a Dobó István Vármúzeum vállalkozott a gyűjtemény tárolására, őrzésére. amely bizony pillanatnyilag holt tőke. hiszen az ; érdeklődők nem- tekinthetik meg. _ ' -' ' -• A- négy •; év sikereinek titka? Elsősorban az életközelség és az aktivitás. Olyan kérdésekre kerestek választ, amelyeket a valóság tett fel. Kerülték az elméletieske- dést. épp ezért sokoldalú kutatómunkájuk. valamennyi vizsgálódásuk az ifjúság eredményesebb oktatá$át-ne~ velé&ét segítette elő. Pécsi István melyet álmatlan éjszakák során alakítottam ki. — Hogy kezdődött...? — 1952-ben városi rangot kapott Komló. Városi pártós DISZ-bizcttság alakult. Én ekkor — 1950-től —, az aknamélyítők pártszervezetének titkára voltam. Ennek meg a következő a története. 1945-ös párttag vagyok, de a felszabadulás után sokáig a területi alapszerve- zetekbsn működtünk. Amikor megalakultak a bányász- alapszervezetek, átigazolhattam magam, de semmiféle rangom, címem nem volt. Egyszer taggyűlésre hívnak. Meglehetőseh rossz volt a hangulat: a sok összeverődött emberből nem tudott még kollektíva kialakulni. Látom ám, ott van a taggyűlésen DugavJóska, övolt a Tröszt párttitkára, nek m testi-lelki jó barátom. Kőműves volt ő is eredetileg, akár csak én: együtt voltunk inasok. Amikor meglát azt mondja: Jó, hogy’ itt vagy, komám, szükség lesz ' rád. Ebben az időben az a a- gokkal való takarék. g, ésszerű gazdálkodás volt a központi kérdés, s ez bizony Komlón nem volt éppen jellemző. Aztán suttogtak az emberek arról is, hogy a ni titkárunk az szb-titkárra', ú- dorbézolt egy pesti úton 10 ezer forintot. Gondolhatja, milyen képet vágtak egve- sek, amikor meglátták Du- gát. Rettegtek tőle az ilyenfélék, mim ördög a *ömjé"- től. 1376. március 3., szerda (Folytatjuk^
