Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-16 / 64. szám
A tudománnyal eljegyzett madarak H madárgyiirüzís történelérSl és céljairól Szerte a világon sok százezer madarat gyűrűznek meg évente. Madarak milliói viselik lábukon a sorszámmal ellátott csillogó alumínium- karikát, mely örökre eljegyezte őket a tudománynyal. A madárvárták, múzeumok és állattani intézetek részére egyre gyakrabban kézbesít olyan levelet a első évben 92 fiókát sikerült jelölnie, 1915-ben pedig már 241-et. Az új madártani kutatási módszer gyorsan terjedt és hazánk, Németország után, másodikként csatlakozott a mozgalomhoz. Az 1891-ben Budapesten • megtartott II. Nemzetközi Ornitológiái Kongresszus után Hermann A gyűrűzés posta, melyben egy-egy meggyűl ' ,ött és a magas északon vagy a messzi Afrikában megkerült madár adatait közlik a jelölést végző állomással Gyűlnek, szaporodnak az adatok a törzs- könyvekben, a vonulási utál jelző egyenesek a falon függő nagy térképeken. Ma már tudjuk, hogy erre és még i sok más izgalmas kérdésre a feleletet csakis az egyedileg megjelölt, meggyűrűzött madarak segítségével tudhatjuk meg. De vajon honnét is származik ez a valóban szenzációs megoldás? Kinek jutott először eszébe, hogy madarainkat ilyen ötletes, és teljesen megbízható jelzéssel lássa el? Madárjelölési próbálkozásokról már az 16(X)-as évek végéről vannak adataink. Leonhard Frisch például a tornácán költő füstifecskék lábára piros pamutszálakat erősített. Frisch úr izgatottan várta a következő tavaszt és vele együtt a „házi” fecskéket. És amikor csicseregve megérkeztek és újra birtokukba vették az ősi fészket, bebizonyítottnak látta annak az akkoriban elterjedt nézetnek a tarthatatlanságát, amely szerint a fecskék az iszapba bújva töltik a téli hónapokat. Ha így lenne, okoskodott Frisch úr, a vékony pamutszálaknak feltétlenül el kellett volna rohadniuk. 1880. július 27-én egy Hannover közelében lakó postamester már maga készítette gyűrűkkel látta el a kéményén nevelkedő 4 gólyafiókát. Ezek egyikét még az év augusztus 24-én Spanyolországban lőtték le. Tulajdonképpen ez volt az első konkrét adat, mely egy vonuló madár útját, vagy az út egy részét, megbízható módón rögzítette. Sajnos, a postamester nem folytatta kísérleteit, s így a tudományos madárjelölés megindítását csak az 1800-as évek végétől, számít juk, arm kor egy dán tanár, H. C. C. Mor- tensen, szerény eszközökkel kezdte meg azokat a kísérleteket, melyek a mai ma- dárjelölé~ek alapjaiul is szolgálnak. Mortensen 1890-ben seregélyekkel kezdett munkához. Házi műhelyében egyenként, készítette a számokkal ellátott gyűrűket, melyeket azután nagy mondái e'-ősített a fiókák csüd- jér-* M" okújával egvidehl- ley levelek és a saitó útja*1 igyekezett" kísérleteire az európai ornitológusok figyelmét felhívni és egyben segítségüket is kérte. A megielölt seregélyekről hamarosan befutótok az első visszaiele*1tés“k D^-Fumoáfcói. sőt Észak-A^r'kábói is. f» felb1.? d-*!va 10'!7-ben gó'vákra is kiterjesztette vizsgálatait. Az Ottó kapott megbízást a Magyar Ornitológiái Központ megalakítására. Ma már nemzetközileg is sok madarat, több tízezer példányt gyűrűznek évente a Madártani Intézet külső munkatársai. Valamennyi gyűrűzé- si adat törzskönyvekben kedarakat is nagyobb számban sikerült fogni és jelölni a Kiskunsági Nemzeti Parkterületén létesített gyűrűzőtáborban. Mi is a célja tulajdonképpen a madárjelölések- , nek? Mortensen idejében a gyűrűzések' még csak a vonulási utak és a téli szállás megismerését célozták. így derült például fény az európai gólyák kétirányú vonulására. A nyugat-európai állomány ugyanis a Gibraltár érintésével közelíti meg Afrika földjét, a közép- és kelet-európai gólyák viszont a Szuezl-csatorna felett repülve érkeznek a „fekele földrészre”. Ezután a Nílus folyását követve egészen Afrika legdélibb csücskéig levonulhatnak. De a madárgyűrűk nemcsak a vonulással kapcsolatos problémákat segítették tisztázni. Pontos adatokat nyújtottak többek között a madarak életkorát, helyhű- ségét, a párok összetartását illetően is. A jelölések segítségével derült fény arra is, hogy a madarak között is akadnak hűségesek, de „csapodárok” is. Volt olyan fecske, mely két éven át hűségesen kitartott párja mellett, de akadt olyan is, mely már az első évben „feleséget cserélt” a második költéshez. Gazdasági jellegű problémáknál is nyújtott segítséget a madárjelölés. így tudtuk meg például, hogy a Magyarországon költő seregélyek a szőlő érésének Idején már rég Dél-Európában vannak, és a Badacsonyban, továbbá más szőlővidéken garázdálkodó csapatok észaA burgonya meghonosítása hazánkban A gyűrűk rül nyilvántartásra, de ugyanoda írjuk az esetleges megkerüléseket is. Hazánkban elsősorban énekesmadarakat, poszátákat, rigókat, pintyféléket gyűrűznek, de tavaly, a magyar madárgyűrűzás történetében először, különböző parti makabbi átvonulok. Ez azért fontos, mert a seregély a költési időben elsősorban sáskákkal és egyéb rovarokkal él, fiókáit is ezekkel eteti, tehát kifejezetten hasznos, j komoly kártétele csakis ősszel, a szőlő érése idején jelentkezik. Schviidt Egon Tényként fogadhatjuk el. hogy Magyarországon a skorbutot. ezt az ismert C- vitaminhiány betegséget azóta tekinthetjük megszűntnek. amióta néptáplálékká vált a burgonya. Sokan talán nem is tudják, hogy a bur- gonvagumó jelentős mennyiségű C-vitamint tartalmaz. Érdemes tehát visszapillantani: mikor, hogyan terjedt el hazánkban a burgonyatermesztés. Közkedvelt találós kérdés járta régebben: evett-e Mátyás király krumplipaprikást? Nem kell törni a fejünket, mert nem evett. Nem ehetett, mert a burgonya csak a XVI. században került át Dál-Amerikából Európába. Nem könnyen honosodott meg. évt zedekig csak dísznövény volt. botanikai ritkaság. Csak akkor teriedt el igazán, amikor a XVII. században a növekvő népességű Európában a városok szaporodó lakosságának a gabonafélék már nem tudták kielégíteni a táplálékszükségletét. A növény első, nyomtatásban megjelent leírása 1767- ből. Kolozsvári Mátyus István orvostól származik, aki „földi almának vagy mogyorónak” írta, de a hazai termesztéséről még nem tudott. Más levéltári forrásokból viszont az derül ki. hogy ebben az időben az ország több pontján kezdtek kísérletezni termesztésével: 1763-ben Nagyváradon, 1768-ban Éles- den. Máramarosszigeéen. Huszton. Tarealon és Magyar óvárott. A gazdatiszti jelentések szerint azonban a jobbágyok ellenkezése miatt nehéz a meghonosítsa. A Habsburg-birodalom már érezte az egyre gyakoribb igényekkel jelentkező néptáplálkozási gondokat, amelyek nálunk súlyosbodtak a gabonából történő pálinkafőzés nagyfokú elterjedésével. Mária Terézia ezért 1767- ben elrendelte, hogy az erdélyi nagyfejedelemség területén a gabonafélék fogyat- . kozása miatt buzdítsák a lakosságot minden olyan növény termesztésére — így a burgonya vetésére is —. amelynek termése ritkán szokott eredménytelen lenni. Ettől kezdve Erdélyben fél évszázadon keresztül egyre- másra adták ki a burgonyatermesztést ajánló, illetve kötelező rendeleteket. De a kormányzati úton kívül más módokon is bejutott hozzánk a burgonya. A XVIII. század második felében különböző foglalkozású emberek a nyugatot iáiévá, hoztak mintát a nagy reményekre jogosító növényből, főleg Angliából, a Németalföldről. mert Franciaország, egészen a napóleoni időkig elzárkózott a burgonya elől. A XVIII. század második felétől jelent meg Magyarországon1 tudományos igényű gazdasági szakirodalom, a latin és népiét nyelven kívül magyarul is. Nincs senki a kor mezőgazdasági írói. gazdái között, aki nem ajánlaná termesztésre a burgonyát. A propagálók közül különösen kitűntek a kor legjelesebb magyar szakemberei. Nagyváthy János és Pethe Fejrenc. Elsősorban táplálék- növényként népszerűsítették de érdekes módon, nem ama leginkább megszokott sütését, főzését ajánlották, hanem azt hogy lisztjét vagy a népesített burgonyát ..kenyér” és süteményfélék elkészítéséhez használják. Ügy gondolták ugyanis, hogy az új növány- nyel sokkal könnyebb megbarátkozni, ha hagyományos táplálékok készíthetők belőle. Egy borsodi nemesasszony Rátz Zsuzsánna. 86 féle bur- gonyaétel receptjét adta közre 1816-ban. saját költségén nyomatost könyvecskéjében. A burgonyának takarmányozási. szesz főzési keményítő- készítési haszna mellett számos olyan felhasználási módja volt a XVIII—XIX. század fordulóján, amelyet ma már kuriózumként sem ismerünk: krumplisajt. krumplivaj készítése vagy a burgonya gyógyszerként valp .alkalma^ zása. Ennek ellenére a burgonya nagyon nehezen terjedt hazánkban, talán azért is, mert akárcsak Európa más országaiban is. számos balhiedelem tapadt hozzá. Méregnek tartofták. mert akik nem ismerték eléggé, a valóban mérges bogyóit szüretelték le. Sokak szerint puffasztott, nehezen volt emészthető. Ma már nevetséges vádak, hogy terjeszti a vérbajt. ..mirigyeket fejleszt”, a vért sűrűsí- ti. „az emberekben rost. félénk. buja indulatokat gerjeszt”. elméjüket megrontja. Egy korabeli anekdota szerint. az egyik Vay gróf. aki sehogyan sem tudta jobbágyaival megszerettetni a burgonyát, váratlanul megtiltotta a termesztését. A következő ősszel ijedten szaladt az ispán a grófhoz és jelentette, hogy a majorságból lopják a krumplit. ..Hál’ istennek, csakhogy lopják!” — hangzott a válasz. Ha a parancs nem is. az éhség lassan mégis rászoktatta az embereket a burgonyatermesztésre. Az 1814—17 közötti, rendkívül vizes esztendők tönkretették a gabonavetéseket és a legnagyobb újkori éhínség köszöntött Magyarországra. Ezekben az esztendőkben győzedelmeskedett végleg a burgonya. M. L. iluska János fi örvényszéki tudósítás) A cikk, amelynek írója kétségbe vonta, hogy Iluska János. Zebra utcai lakos ükunokája lenne Petőfi Sándor János vitézének, nagy feltűnést keltett. A cikkíró bizonyítani igyekezett, hogy llus- ka Jánosnak nem is ez az igazi neve. és csak \ kiadja magát János vitéz és Iluska leszármazottjának, mégpedig haszonlesésből: a Pető- fi-rajongók ajándékait lesi és kapja. A bizonyítékok sorában egy logikus érv is szerepelt. Az. hogy János vitéz tulajdonképen nem is élt. csak Petőfi fantáziájában született. A megtámadott Iluska János pert indított a cikkíró ellen. A tárgyaláson ellenbizo- nyitékokat terjesztett elő. Bemutatta azt a kardot, amelyet családja több generáción át megőrzött, és amely- íyel János vitéz a török ba sát megölte. Kérte a kardon levő véres rozsda elemzését. Megállási1 ható — érvelt az ügyvéd — hogy a vér azonos a török basa vércsoportállapítható, hogy az egyik lakos a kukoricásban született. Az író ügyvédje ellenezte a bizonyítási eljárás megindítását, mondván, hogy aki nem élt, az még a kukorica között sem születhetett meg. iával. A török basa leszármazottéit diplomáciai úton kell megtalálni. Iluska János kérte annak a községnek a felkutatását is. amelynek határában a kukoricás mellett patak van. — Vkapám a kukorica közt született — mondta —. dédanyám pedig a gonosz mostoha vara-csira a vitaiban mosott. A községben levő anyakönyvből biztosan megEzután lluslca János bemutatta üka pja furulyáját, amellyel az a nyájat terelgette. Az irá kérte annak megái hígítását, hogy a furulyát 1959-ben egy hangszerboltban vették, ezért régebben azzal senki sem terelgethetett. A bizonyításnak helyt adtak. Husin János üt ívéi je ezért semmis-'gi panaszt jele'tett be. majd kérte az akkori francia király leszármazottai- nak kihallgatását, hogy bebizonyíthassa: a francia király felajánlotta I. J. ükapjának a királyságit, meg leánya kezét, mert János vitéz legyőzte a törököket. Az író emelkedett szólásra. Kérte dr. Glóbusz Manónak, a történelem kiváló tudósának kihallgatását, aki igazolni tudja, hogy sohasem volt török—francia háború. Bizonyítani kívánta még azt is, hogy amennyiben lluska egyáltalán élt. az még János vitéz visszaérkezése előtt meghalt. I: J. erre felugrott és kikérte maginak, hogy az ő származását kétségbevonják. Ö nem a halott, hanem az élő lluska ükunokája, mert János az élet vizében. Tündérországban feltámasztotta Iluskát. Ezek után két szállítómunkással behozatott egy négy méter magas, kivágott tölgyfát, amely alul ki volt hegyezve. — Bizonyítani kívánom, hogy ükapám az óriások országában is járt. Ezt a fog- piszkálát onnan hozta. A tárgyalás lapzártakor míg tan. MAI műsorok: 8.27 8.50 9.20 10.05 10.35 11.30 12.20 12.35 14.02 14.50 15.10 15.44 16.05 16.35 17.03 17.30 17.57 18.00 18.30 19.15 20 00 20.50 21.05 22.15 22.20 8.05 8.20 8.33 9.23 9.33 10.00 11.55 12.00 12.33 12.52 13.33 14.00 18.00 18 33 13.15 19.30 20.33 21.03 21.55 22.33 23.00 KOSSUTH Mezők, falvak éneke Titkon innen — titkon túl Romantikus magyar muzsika Isko.arádió Zenekari muzsika Rákóczi Ki nyer ma? Melódiakoktél Ezeregy délután. • ® Éneklő Ifjúság Sugár Rezső müveiből Magyarán szólva.. 0 Harsan a kürtszó! Holnap közvetítjük... Lecke — felnőtteknek N*oi zene Új könyvek A Szabó család Esti magazin Gondolat Lemezmúzeum Itónki György: Népszerű da’lamok Húszas stúdió Sporthírek Berlioz: Beatrix és Benedek PETŐFI Donizetti: lammermoorl Lucia Nincsenek fehér foltok Kettesével Délelőtti torna Az Állami Néni Együttr zenekara játszik A zene hullámhosszán Látószög Kisegyüttesek félórája Delibes: Sylvia — balettszvlt Remekíró — remekművel Karai József: Ifjúmunkások Kettőtől hatig... Zenekar! muzsika Néodalcsokor Zeley László könyvismertetése Csak fiataloknak! Mindenki könyvtára Zenés portré Márkus Lászlóról Könnyűzene Nóták Dzsesszf elvételeinkből SZOLNOKI RADIO 17.00 Műsorismertetés — Hírek 17.05 A Ray Charles együttes műsorából — Az újságír jegyzetfüzetéből — A kondoros! népdalkör énekel — Családi körben 18.00 Alföldi krónika 18.15 Karel Gott és Gloria Gaynor énekel 18.78 Hírösszefoglaló — Müsorelözetes TEJ MAGYAH 8.oo Tévétorna (Isro.) 8.05 Iskolatévé 10.25 Játsszunk bábszínházát! 11.05 Iskolatévé 13.05 Iskolatévé (Ism.) 17.10 Telizsák 17.45 Hogyan „edződött az acél”? 18.15 Játék a betűkkel 18.40 Az ismerős és ismeiv.. Bulgária 19.30 Tv-,híradó 20.00 Tévétorna 20.03 Kisfilmek a nagyvilágból 22.10 Csapatjáték a labdarúgásban (Angol filmsorozat) 22.30 Tv-!:íradó 3. 2. MŰSOR 20.01 O* Neill: Boldogtalan hold (Dráma két részben) 20.50 Tv-híradó 2. POZSONYI 19.00 Híradó, publicisztika 20.00 Negvven és ötven között (NDK-fllm) 21.35 H'radó, publicisztika 22.10 Hangverseny 22.50 Sajtószemle EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22—33) du. fél 4, fél 6 és 3 órakö' Követem a kijelöli irányt Szovjet film EGRI BRÖDY: (Telefon: 14—07) du. fél 4 órakor Próbaidősök Színes, szinkronizált ssov jet ifjúsági film ' du. fél 6 és este fél 8 órakor Rabaház színes, szinkronizált angol film GYÖNGYÖSI PUSKIN: du. 3, háromnegyed 8 é*| este 8 órakor 1 Vörös rekviem GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. fél 4 órakor Vörös rekviem este fél 6 orakor Csillag a földön I—II. HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Ne féljetek a szerelemtől HATVANI KOSSUTH: Jelbeszéd HEVES: Szerelmem Moszkva FÜZ”'! V’ONY: Fekete fa-kasok üvölté: Palásti László 1
