Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-15 / 39. szám

„Sokat fejlődött a népfrontpolitika tömegmozgalmi jellege” Beszélgetés Póti Jenővel, a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottsága titkárával Télen sincs pihenő Hogyan halad a munka megyénk legnagyobb beruházásain? A politikai felkészültség ma már alapkövetelmény Pártoktatás a Csepel Autógyár egri gyámban Ma még a földmunkákon do’goznak, de rövidesen meg kerékk a kórház új épületeinek alapozását. (Fotó: Per! Márton) JC pártszervezetek, párt- s" 'pszervezetek első ízben Y.C zi tét lek hosszabb távra, őt évre szóló oktatási ter­vet Popovits Ferenccel, s Csepel Autógyár egri gyára párt', ezetőségének titkárával arról beszélgettünk, hogy a nem csupán e^y évre szóló tervezés milyen előnyöket rejt magában. — Először talán az ala­pokról Nem csupán most, hanem az előző években is Igen rí gy figyelmet fordí­tottunk arra, hogy párttag­jaink p üitíkai felkészültsé­ge megfeleljen az egyre ‘nö­vekvő követelményeknek. Hogy ez mennyire így volt, azt jó! bizonyítja, hogy a pártvez-'tőség már 1970-ben határozatot hozott arra, hogy minden kommunista számá­ra kötelező az állandó kép­zés. továbbképzés. A 120 párttagunkból eddig 84-en végezték el a marxista kö­zépiskolát. !8-an pedig a marxista—leninista esti egye­bemet. De természetesen nem csuoán a kommunisták kép­zésére fordítottunk figyelmet, hanem a különböző társa­dalmi szervezetekben tevé­kenykedő aktivisták, a jö­vendő káderek oktatására is. Éppen ebből következik, hogy a gyárunkban működő, ki­helyezett marxista középisko­lán összességében mintegy 170-en végeztek. Nyugodtan elmondhatjuk tehát, hogy — nem utolsósorban a pártok­tatás hatására — pártszer­vezetünk kollektívája egysé­ges, érti a párt politikáját, sőt azon igyekszik, hogy a párt határozatai valóra is váljanak. Ez tehát az az alap, amelyről elkészíthettük a középtávú oktatási tervün­ket — Mit tartalmaz ez « terv? — Tervünkben éves bon­tásban személy szerint meg­határoztuk, hogy ka milyen oktatási formában képezi majd magát. Hogy csupán a főbb számokat ismertessem, az !975-től 1981-ig tartó idő­szakban öten végzik el a marxista—leninista esti egye­tem szakosító tagozatát, 32- en az általános tagozatát, mintegy 120-an a marxista középiskolát. Ezenkívül a pártpolitikai tanfolyamokon szintén mintegy 120 elvtár­sunk tanul majd, és körül­belül húszán vesznek részt a pártvezetóség, alapszerveze­tek vezetőségi tagjai közül az úgynevezeti reszortos tan­folyamokon —• A középtávú terv mennyiben jeleni változást a korábbi tervezéshez képest? — A hosszabb időszak al­kalmasabb a tervszerűbb, rendszeresebb, elmélyültebb munkához. Korábban előfor­dult, hogy olyanok is elvé­geztek olyan oktatási for­mát, amire különösebb szük­ségük nem volt, vagy éppen nem volt összhangban a pártvezetőség, vagy a gyári vezetés elképzelésével. A mostani tervezési szisztéma kapcsán, úgy érzem, jobban érvényesíteni tudjuk a ká­derpolitikái elképzeléseket, másrészt mindenki világo­san tudja — előre —, hogy hol és milyen formában kell képeznie magát. Hadd em­lítsek egy példát. A gazda­sági vezetők minősítésénél alapvetően figyelembe vesz- szük, hogy rendelkeznek-e a szükséges állami és politikai végzettséggel, képzettséggel. Vagy egy másik példa: a jövendő kádereknél is előre kell tudnunk, hogy milyen képzettséget kell megszerez­niük a jövőben, s ezt már bele kell építenünk a terv­be. — A számokból az derül ki, hogy igen sokan vesznek részt jelenleg is, de a kö­vetkező években le a párt­oktatásban. Nem jelent ez nagy lekötöttséget a párt- szervezetnek, vagy akár c gyárnak? — Már utaltam rá, hogy mind a kommunistáknál, mind a társadalmi szervek­ben működő aktivistáknál, mind pedig a vezetőknél ma már alapkövetelmény a po litikai felkészültség, a poli tikai tisztánlátás. Egyrészt azért, mert dolgozóink is igen jól felkészültek, s bi3 zony furcsa, ha éppen egy kommunista, vagy egy vezető nem rendelkezik a kellő tá­jékozottsággal. Do azért is alapkövetelmény, mert min­den döntés, minden intéz­kedés előtt mérlegelni szük­séges annak politikai kiha­tását is, és ezt csak a po­litikai ismeretek birtokában lehet megtenni. Az állandó és folyamatos önképzés, tá­jékozódás mellett éppen ezért feltétlenül szükségesnek tarajuk a rendszeres szerve­zeti oktatást is. Nem ma­gáért a tanulásért, hanem azért, hogy jól és pontosan tudjuk a munkánkat elvé­gezni. - Az elmúlt ötéves terv­időszakban a mi gyárunkat három esetben csatolták át más gyárhoz. Éppen emiatt igen sok mindenen kellett változtatnunk Is. És azt, hogy dolgozóink, főképpen a kommunisták hatására meg­értették az átszervezések jelentőségét, teljesítették a feladataikat, nem utolsósor­ban a jó politikai közszel- íimnek, a politikai érettség- k köszönhetjük — mon i r.^j'vlts Ferenc. Kapusi Levente nálni. ami különösen a téli időszakban, az egészségüket is veszélyezteti. BÉLAPÁTFALVA Nagy János, a beruházási osztály vezetője; — A felvonulási iparvá­gány a Váradi-patakig elké­szült. és folyamatban van a terület hírközlő hálózatának a kivitelezése is. A beköté­sek februárban várhatóak. Az iparivíz-hálózat műszaki átadás-átvétele viszont mér meg is történt — Hol tartanak a végleges létesítmények beruházási munkálataiban? — Megkezdődött a 8. szá­mú függőakna mélyítése, és a táró bővítése is. Készül a Csi­ga-patak zártszelvénye, a trnk raktár épületének mára j belső válaszfalazásán, az ai- tók. az ablakok beépítésén | dolgoznak. JC halad re. a rendelőintézetet 1978. június 30-ra. a konyhát és a kazánházat pedig 1978. má­jus elsejére kell megépítem. — Mi készül, min dolgoz­nak jelenleg? — Az érdemi munka már a múlt év negyedik negyedévé­ben megkezdődött. Az ide: évre mintegy 50 millió forint értékű termelést tervezünk Befelezzük a földmunkákat a víztelenítést, az alapozást és az említett épületek szer kezetének a kialakítását. Kü iönben rövidesen elkészül a beruházás részletes program ja. Felelősséggel és dolgozó­ink nevében is mondhatom mindent elkövetünk. hog határidőre elkészüljön. é* úgy dolgozunk, hogy a mun­ka minőségét se érje kifogás. Koős József Mwisiß®\ A ee- 1976. február .15» vasárnap Készülődve a Hazafias Népfront VI. kongresszusára, a Közeljövőben értékelik a népíronttestületek az elmúlt időszak tapasztalatait s a mozgalom előtt álló felada­tokat. A felkészüléssel kap­csolatos kérdésekkel keres­tük fel Póti Jenőt, a Haza­fias Népfront Heves me­gyei Bizottsága titkárát — Mit könyvelhet el s legjelentősebb eredmény­ként a nópfrontmozgalora megyénkben? — Társadalmi, gazdasági viszonyaink alakulásának megfelelően, a dolgozó osz­tályok érdekeinek figyelem­bevételéve! lehetővé vált a ssépfrontbizottságok tevé­kenységének a további kiter­jesztése. .4 legjelentősebb eredményűnk, hogy a nép­front a megye társadalmi, politikai életének állandó té­nyezőjévé vált Olyan figye­lemreméltó politika: meg­mozdulások alkotó részese volt az elmúlt időszakban, mint a tanácsi választások, az országgyűlési képviselői választások, a Vili. Magyar Békekongresszus előkészítése, a felszabadulási és a kong­resszusi munkaverseny meg­hirdetése, vagy éppen a la­kóbizottságok újjáválasztó* sának a megszervezése. A mozgalom gyorsan és érzé­kenyen reagált s népesség- politikával, vagy éppen a környezetvédelemmel kapcso­latos kérdésekre is. — Milyen sapasataíatek rsfilettek a némáét! egy- séffpolitik* gyakorlat! meg­valósítása során? — Sokat fejlődött a me­gyében a népírontpolitika tömegmozgalmi jellege, mely- bán kiemelten e munkás- paraszt szövetség erősítésére •jordítanunk különös figyel- oye't Országosan is jő ered­ményként könyvelhetjük ej, hogy á megyében működő aépfrontbizottságokban to­vább növekedett s munká­sok aránya. A lakóterületi rendezvényeken, a város és községpolitika: akciókban tö­megesen és nagy aktivitás­sal működnek közre az üze­mek dolgozói. Probléma ■azonban, hogy még nem mindenütt értelmezik egysé­gesen a népfront szerepét és helyét a párt szövetségi po­litikájának e megvalósítá­sában. ) . A parasztság részvételi aránya a testületekben ugyan­csak jónak mondható. Mun­kánk további célja, hogy nö­vekedjék a tsz-parasztság részvétele a közéletben és a népfrontmozgslomban, s hogy kerüljön közelebb a lakóhely és a szövetkezet a helyi po­litikai kérdések megoldásá­ban. Az elmúlt években ör­vendetesen növekedett az értelmiség aktivitása a nép- fror.tmozgalomban, A külön­böző rétegszervezetekben és a népfront testületéiben támo­gatják a mozgalmat Külö­nösen a pedagógusok és a népművelők vállalnak évek óta fontos feladatokat A párt nőpolitikái határo­zatai alapján működő nőbí* zottságok tevékenysége bíz­tató: a nők szívesen vállal­nak munkát a mozgalomban, elsősorban a szakkörökben és a szülő! munkaközössé­gek társadalmi támogatásá­ban. A KISZ-szel fejlődő, egyre szorosabb, a kapcsola­tunk, amelyet segít az együtt­működési megállapodás is. .A fiatalok a korábbinál na­gyobb számban vállalnak közéleti megbízatást akár a tanácsokban, akár a nép­front-testületekben. A Jövő­ben azonban nagyobb figyel­met kel! fordítanunk a KISZ- en kívüli fiatalok eszmei-po­litikai nevelésére, pályakez­désük támogatására, illetve a lakóterület! KISZ-szerveze­tek működési feltételeinek biztosításárai Az egyházi személyek ak­ti vitása főleg a békemozgal­mi rendezvényeknél, illetve a honismereti és helytörté­neti munkában jelentkezik A kisiparosok, kiskereske­dők közéleti tevékenysége megfelel társadalmi súlyuk­nak. Elsősorban a város- és községfejlesztés területén, va­lamint a barátsági munká­ban találkozunk velük. — A Hazafias Népfront VL kongresszusának elő­készítése milyen feladato­kat adott a mozgalomnak? — A felkészülésre bőven van idő, hiszen a kongresz- szust ez év szeptember 16— 18 között tartjuk, de — bő­ven van feladat is. A kong­resszust megelőzően a köz­ségekben, a városkörzetek­ben, a városokban és me­gyei szinten újjá kell válasz­tani a népfrontbizottságokat, az elnökségeket, és meg kell választani a kongresszus me­gyei küldötteit is. A válasz­tási munka alapját és po­litikai tartalmát a párt XI. kongresszusán, a Hazafias Népfront V. kongresszusén, a megyei pártértekezleten, to­vábbá a népfront megye: küldöttértekezletén hozott ha­tározatok végrehajtásának ér­tékelése és a népírontbizott- ságok négyéves ciklusban vég­zett munkájának a minősí­tése képezi. A megyében a helyi és a területi népfront- bizottságok újjáválasztására február 15. és június 30. kö­zött kerül sor. Az a célunk, hogy a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalok mind na­gyobb számban kerüljenek te & testületekbe. A munka tulajdonképpen már hétfőn megkezdődik a falug-yűlések sorozatával. E rendezvénye­ken megvitatják a résztve­vők e népfrontbizottság négyéves munkájának ta­pasztalatait, az V. ötéves terv helyi' feladatait s itt választják meg az új nép- írontbizottságot, illetve a megyei küldötteket. Szeretnénk, hogy a koráb­biakhoz hasonlóan a kong­resszust előkészítő rendezvé­nyek elérjék céljukat, a résztvevők aktivitása, javas­lata segítse a népírontmoz- galom nehéz, de szép felada­tainak megvalósítását. — Kívánjuk, hogy így legyen. Köszönjük a be­szélgetést, 1 Kátai Gábor 3>ó Ide, hideg oda: a bélapátfalvi beruházáson nincs szünet A Minisztertanács a múlt év októberében állami nagy- beruházásként hagyta jóvá a Recski Rézkombinát részletes bányászati kutatómunkáihoz szükséges létesítmények elké­szítését. Cementből is egyre több kell. Ráadásul cementet még kemény valutáért is egyre ne­hezebb vásárolni. Nem vélet­lenül kiemelt beruházás te­hát a bélapátfalvi új cement­gyár sem. Az egri megyei kórház re- korstrukciójának szükséges­ségét sem igen kell bizony­gatni. Hogyan halad a mun­ka az említett beruházáso­kon? A kérdésre a legilleté­kesebbektől kértünk választ RECSK Fodor Gyula főmérnök; — A Bányászati Aknamé­lyítő Vállalat szocialista bri­gádjai az elmúlt év második felében végzett kiváló telje­sítményükkel — hagyomá­nyos technológiával — elké­szítették az 1-es aknából ki­ágazó 592 méter hosszú főge- rincvágatot és a 2-es akna mélyítésénél 305 méterig ju­tottak el. Ezzel éves tervüket maradéktalanul teljesítették. Decemberben megérkezett Finnországból az a három vá­gatható -génsor. amelv min­den tekintetben világszínvo­nalat képvisel. Ugyancsak folyamatban van a Szovjet­unióból érkező új. nagy tel­jesítményű aknamélyítő be­rendezés szállítása is. A há­rom vágathajtó gépsorból egy már üzemel, kettőnek a be­szerelésén dolgoznak. Az ak­namélyítő berendezés üzem­be helyezése 1977 elejére vár­ható. A külszíni létesítményeken dolgozó Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói­nak múlt évi teljesítménye korántsem volt olyan kielégítő, mint a bányászoké. A szociá­lis létesítmények (fürdő, öl­töző. üzemiroda. rak­tár. műhely. kazánházi építésével még most is súlyos lemaradásban vannak. Ezeket a múlt év végéig be kellett volna fejezni, de a je­lenlegi készültségi fok és a munka üteme arra enged kö­vetkeztetni. hogy. az április 3Q-i módosított befejezési ha­táridőt sem tudják tartani. A vállalat késedelme miatt a bányászok kénytelenek a három kilométerre levő egves aknai fürdőt, öltözőt hasz­menttároló silók és a nyert­malom alapozása. Intenzíven folyik a lakótelep építése és * hőtávvezeték szerelése is. A villamos energia ellátását szol­gáló két trafó is elkészült már. összességében azt mond­hatom tehát: hó ide. hideg oda a beruházáson télen sincs szünet. EGRI MEGYEI KÓRHÁZ Mányokl Péter, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat terület! főmérnöke s — Mint ismeretes, a beru­házás két ütemben valósul meg. Az elsőben készül el a kórház 240 ágyas részlege to­vábbá a megyei rendelőinté­zet valamint az, egész léte­sítmény • konyhája, és kazár.- háza. A programozott részt- határidők alapján a kórházi részleget 1978. december 31-

Next

/
Thumbnails
Contents