Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-14 / 38. szám

Külföldi magyar évkönyvek Évről évre rendszeresen megjelennek a baráti or­szágok magyar nyelvi terü­letein azok az évkönyvek, melyek számot adnak társa­dalmi, irodalmi, művészeti életükről. Ezúttal is sorra megérkeztek s az alábbiak­ban beszámolunk a hazai olvasóknak, kalendárium- és évkönyvkedvelőknek. Albert Antal szerkesztette Csíkszeredán a hagyományos székely évkönyvlt, a Hargita Kalendárium 1976. gazdag tartalmú kötetét. Két irodalomtörténeti csemegét is publikál a gondos szer­kesztő. Az egyik szerzője Tamási Áron. Boldog ünnep című. költői szépségű írásá­ban a május elsejével kap­csolatos emlékét idézi. Ere­detileg a Szabad Szó 1945. május l-i számában jelent meg. Kötetben mindmáig nem volt olvasható. A másikban Ady Endrére emlékezik a neves román költő, Zaharia Stancu: Ady Endre A magyar pusztán bandukoltam egykor. Lédával kézen fogva Ady Endre jött szembe velem. Lédával kézen fogva jött, s azt súgta neki: Szeretlek... Szeretlek... Szeretlek, • • Budai kiskocsmába tértem be este. Ady Endrére bukkantam, amint .éldával poharat úrttett. Lédával ürített poharat, s odasúgta: Szeretlek... Szeretlek. .. Szeretlek... Nemrégen temetőben jártam. Kőemléb alatt Ady Endre pihent, évek óta pihen ott Ady Endre. Léda nem feküdt mellette, de 0 egyre súgta: Szeretlek. .. Szeretlek.. • Esteledett. Az égről vörös csillag szállt alá, s így beszélt, Ady Endre sírja fölött beszélt igys Léda a mennyben vár. Jer velem, velem Jer, a mennyben vár Léda.. • Síriában megfordult a költő, megfordult és hosszan sóhajtott: Jobb itt lent, mint a mennyországban, jobb itt mint bármi mennyországban. Üveg borát fenékig itta, kiitta. s ismét elszenderült trónján. Az angyal meg visszaröpült az égbe, s nem is tudom, sírt-e vagy örölt-e, nem, esem tudom, sírt-e vagy őrült-e. De én helyében örültem volna. (Szemlér Ferenc fordítása) Kolozsvárott látott napvi­lágot Létay Lajos szerkesz­tésében a rangos irodalmi almanach, az Utunk Évkönyv "76, mely ezúttal kizárólag a nők nemzetközi évéhez kap­csolódik. így ír Létay Lajos A legszebb igékkel... című bevezetőjében: . A nagy alkalom voltaképp már meg­levő szerkesztői elvet végle­gesített: a nőkről szóljon évkönyvünk, „örök útitársa­inkról”, társainkról gondban és örömben, mondjon el sze­relmet, szeretetet. hálát, nagyrabecsülést, nekik ír­juk, s ha lehet — éppen ők szóljanak magukról jelen évkönyvünkben... Hadd idéz­zem mindezekre — írók, szerkesztők mentségére! — Sütő András levelét: „E né­hány sorhoz most ünnepi komolyságot öltök — tréfa nélkül — a megértésedet, a kolléga megértését kérve. Ex abrupto: nem tudom meg­írni ... egyszerűen képtelen vagyok rá Miért? Mert sok esztendős dolgaim alján, a mélyben ért a fölkérés, mert folyton felbukkanok belőle, elvesztegettem rá drága haj­nali órákat, és semmi elfo­gadhatót nem bírtam produ­kálni. Olyat, ami legalább nekem tessék .. „Az örök nő vonz és fel­emel” címmel közli az Utunk Évkönyv román költőnők ver­seit Franyó Zoltán fordításá­ban. A szülőföldről szóló vallo­mások adták az alapját az újvidéki Magyar Sző Naptár '76 terjedelmes kötetéhez, mely­ben a Kalapis Zoltán szer­kesztésében közrebocsátott gyűjteményben • vajdasági magyar anyanyelvű írók, köl­tők szólalnak meg. S hogy milyen bensőséges érzéssel, mennyi ragaszkodással em­lékeznek a vajdasági ma­gyar írók a szülőföldről, példaként ideírjuk a meg- rendítően bensőséges sorokat, kiragadva Szűcs Imre Hét­köznapok gyönyöre című írá­sából: „Hogy miért szeretem szü­lőfalumat, Udvarnokot? Mi­nél ritkábban járok haza, annál kevésbé értem. Mert ha azt mondom: dolgos, jó kedélyű, becsületes embe­reiért, nyomban felötlik ben­nem, hogy Kanizsán. Zentán, Belgrádban vagy Budapes­ten is találkoztam ilyenek­kel; ha meg a mindössze 1300—1500 lélekszámú falu varázsát keresem, akkor is be kell vallanonj, hogy dön­gölt falú, fehérre meszelt há­zakat, búzával, kukoricával, napraforgóval, cukorrépával bevetett földeket másutt is láttam, bár májusig — talán az egész környéken — ná­lunk a legszebb a határ. Ilyenkor minden dús és ha­ragoszöld, mint az erdő, a magántermelők és a szövet­kezeti tagok is nagy hozam­ról, kánaáni bőségről álmod­nak — de' aztán, ha beáll­nak az aszályos hónapok, egyszeriben felperzselődik itt minden, s ameddig csak a szem ellát, kórót zörget a szél.. Idézhetnék tovább a vaj­dasági magyar írók, költők vallomásait a szülőföldről, melyek mind egyforma lan­ton szólnak: eggyé váltak azzal a drága földdel, mely életük első lépéseit meg­őrizte, s ezt az együvé vá­lást soha meg nem i tagad­ták. Ezt tanúsítja a Magyar Szó Naptár 76-os kötete. Révész Tibor Jubilál a telefon Sok száz millió ember te­lefonál naponta a világon. Ezrek, milliók öröme és bosszúsága nálunk is a tele­fon. Öröm. ha van. basszú- ság. ha nincs — mondhatná valaki. Hiszen köztudott, hogy e téren rendkívül szorít a cipő (vagy mondhatjuk stíl­szerűen úgy hogy rövid a v zsinór?), százezrek várnak az ' országban, gyakran évek óta, telefonra. De nem intézhetjük el ilyen summásan a dolgot. Akinek van. az sem leli ben­ne maradéktalanul örömét. Sok a vonalzavar, rengeteg az áthallás, vagy egyszerűen nem juthatunk szóhoz, mert — nincs vonal. Na és ha van? Ki örül annak, ha a fő­nöke recsegve legorombítja ha az anyós szombat délután telefonál, hogy este mégsem tudják ..szocialista megőr­zésre” átvenni a csemetén­ket. amíg mi el szerettünk volna menni társaságba stb. Ne is folytassuk. Inkább járjuk kicsit körbe a tele­font: kinek is köszönhetjük, milyen szerepet tölt be éle­tünkben — és így a humor­ban? Száz éve történt... 1876. február 15-én reggel fél 9-kor Alexander Graham Bell siketnámaoktató az ame­rikai Bostonban megjelenik a szabadalmi hivatalban, hogy benyújtsa találmányát. A ké­szülék ugyan még nem „szól”, de az elv biztos. A feltaláló így rögzíti beadványában: „A hang vékony vaslemezt rez.- zent meg. miá’tal egy közéi levő mágnes segítségével a vezető dróton áram keletke­zik melvben erősíti vagy gyengíti, hogy ez a sarka mellett levő más!k vékony vaslemezben ugyanolyan rez­géseket idéz elő mint ami­lyen a hangoktól megrezgetett lemez rezgései voltak...” A dolog érdekessége, hogy ugyanezen a napon délelőtt 11 órakor nyújtja be az ame­rikai Salem városában Elisha Gray szabadalmát ..a hang elektromos úton történő to­vábbítására”. A szabadalmi szervek hamarosan megálla­pítják. hogy a két találmány elve azonos, de mivel Bell néhány órával előbb jelent­kezett, 1876. március 7-én 6 kapja meg a szabadalmi jo­gosítványt. Ez tehát már megvan, de a telefon még nem szól. Végre, három nap­pal a szabadalmi irat kelte után. 1876. március 10-én el­hangzik Bell lakásán a két szoba között a világ első te­lefonbeszélgetése : — Mr. Watson, come here. I want yuo — (Mr. Watson, jöjjön ide. beszélni szeret­nék önnel.) Kiabálja a készü­lékbe segítőtársának Bell. és boldogan hallgatja Watson válaszát: — Yes, I understand you perfectly... (Igen. jól értem önt).. Sarokba szorítva 1876-ban ünneoli az Egye­sült Államok a függetlenségi nyilatkozat centenáriumát. Eb­ből az alkalomból nagyszabású kiállítást rendeznek Phila­delphia egyik hatalmas park­jában az amerikai technika legkiválóbb alkotásaiból: az Egyesült Államok minden feltalálója helyei bérel a ki­állításon. hogy meg's-oertes- se a világgal alkotásai. Bell csak később jelentke­zett. h'szen találmánya még alig kitilt el. s így bizony a kiállítási teremből kiszorul. Végül nagy protekcióval — az egyik mellékterem végé­ben sikerül egy kis sarkot szereznie. A kiállítás látoga­tóinak csupán töredéke jut el ide. s közülük is csak néhá- nyan állnak meg a készüléke előtt. A „messzeszóló”. a te­lefon — így. a sarokba szo­rítva — nem kelt feltűnést. A feltaláló egyetlen reménye, hogy a szakértő bizottság, amelynek feladata a kiállított valamennyi tanulmányt fe­lülvizsgálni. értékeli majd munkáját, s ezzel a hang elektromos továbbításának lehetősége ismertté válik .. „ De hősünknek, úgy látszik, ismét pechje van. A bizott­ság kora reggel óta tevé­kenykedik. Már rég megvolt a látogatási záróra, de még nem végeztek minden talál­mánnyal. A rengeteg új lát­nivalótól elfáradt bizottsági tagok már alig állnak a lá­bukon. amikor az eldugott kis mellékterembe érnek, „Uram isten, ez beszél!*' Bell feláll, előzékenyen a pultja felé invitálja, a tudós társaságot. — Ez mi? — kérdi fárad­tan tőle az egyik úr. — Messzeszóló — mondja izgatottan Bell. és már nyúj­taná is a kagylót. — Ahá, szóval olyan gyer­mekjáték. No. ez kedves! — intézi el könnyedén a bizott­sági tag. s társaival együtt lép a következő pulthoz; legtöbbjük pillantásra sem méltatja Bell. találmányát. A bizottság mar a terem végében jár. anvkor egv ma­gas. elegáns férfi áll meg a bánatos Belinél. A felszólí­tásra füléhez szorítja a kagy­lót. a feltaláló pedig néhány A gleccservilág titkai eső kisebb emelkedéseknél a jégár kénytelen felfelé ha­ladni, mivel a torlódáskor képződő nagy nyomás erre kényszeríti. Ha a jégár alján a gleccseraríyag megolvad, a roppant jégtömeg rhintegy átemelődik az akadályokon. Ha ez a jelenség meredek lejtőn köyetkezik be, az egész gleccser hirtelen csúszni kezd, ami sokszor katasztró­fát okoz. A gleccserek hirfelen meg­csúszásánál is súlyosabb ki­hatású jelenségek a gleccser­omlások és gleccserlavinák. Előfordulhat, hogy a nehéz­ségi erő hatása nagyobb, mint a jégrészecskéket össze­tartó erő. Ilyenkor a ha­rántrepedések kiszélesednek, kimélyülnek, majd bekövet­kezik a szakadás, és a jégár egy sok millió tonnás da­rabja egyre fokozódó sebes­séggel kezd lefelé csúszni, miközben mindent, ami út­jába kerül, magával ragad. Az előtte haladó léglökési hullám sebessége felülmúl­hatja a leghevesebb hurri­kánokban uralkodó szél se­bességét is. Az elmondottak­Szinte nem múlik el hét, hónap, hogy a világ vala­melyik magashegységéről ne érkezne hír lavina- vagy gleccserkatasztrófáról. Az el­lenük történő védekezés te­rén csak a glaciológiai kuta­tások előrehaladtával várha­tók újabb eredmények. A gleccser vagy jégár nem más, mint hóból képződött, plasztikus jégtömeg, amely folyóhoz hasonlóan, de lé­nyegesen kisebb sebességgel mozog a lejtőn lefelé. Hó csak ott halmozódhat fel gleccser létrehozásához szük­séges mennyiségben, ahol egy bizonyos idő. alatt több hull, mint amennyi elpárolog vagy elolvad. Ezért gleccser csak magashegységekben, az örök hóhatár felett, s a sarki te­rületeken keletkezik. A gleccserektől bőven „át­szőtt,” kirgiziai Tiensan-hegy- ségben tudományos kutatóál­lomás létesült, amelynek munkatársai folyamatosan fi­lépéssel odébb felemeli a má­sikat. és beleszól a készülék­be. — Uram isten, ez beszél! — kiáltja a férfi, és hangja betölti az egész helyiséget. A szakértő bizottság tagjai a kiáltásra visszafordulnak, majd ketten is odasietnek Bell pultja elé: — Parancsol. Felség? — kérdezi az egyik. S Don Pedro. Brazília csá­szára, az elegáns látogató odanyújtja a kagylót a szak­értő bizottság tagjainak. Hódító út — magyar segédlettel — Kolosszális, ez tényleg beszél! Uraim, jöjjenek csak vissza! — kiáltják távozó tár­saik után. Azok is visszafor­dulnak. Néhány perc múlva Sir Henry villamossági szak­értő bejelentette: a talál­mány a kiállítás szenzációja! Lord Williarrf Thomson, a híres tudós odalép Belihez, átkarolja és melegen gratu­lál. A telefon elindul diadalút- jára. Tegyük rögtön hozzá: magyar segítséggel. Mielőtt e diadalát magyar vonatkozására kitérnénk, emlékeztessünk arra. hogy Bell a telefonnak csak fizikai alapjait találta fel. Továbbfejlesztésében nagy szerepet játszott Edison, aki telekáram alkalmazásával fo­kozta a hangerőt és Szénmik­rofonjával már torzításmen­tes beszéd közvetítésére is al­kalmassá tette. A telefon azonban ebben az időben mégsem volt több. mint be­szédes távíró, két pont közöt­ti beszéd továbbítására al­kalmas készülék. Általánosan használhatóvá a magyar Pus­kás Tivadar találmánya tette. 1877-ben ő vetette fel Edi­sonnak a telefonközpont öt­letét s ez elválaszthatatlan lett a telefon fogalmától. 1 gyelik több jégár mozgását és a bennük lejátszódó je­lenségeket. A gleccserek mozgása folyamán egyidejű­leg többféle erő érvényesül. A nehézségi erő hatására a jégár lassan mozog, helyen­ként csúszik is a lejtőn. Köz­ben a felsőbb jégtömegek nyomóhatást fejtenek ki a mélyebben fekvő rétegekre. Ezenkívül a lejtő kezdetén a gleccser felszínén húzóerők is fellépnek, és ezek okoz­zák a nagy repedéseket, amelyek néha 50—100 méter mélyek is lehetnek. 'Számolni kell továbbá az­zal, hogy a gleccser útjába Köszönetét mondunk mindazoknak, ak'k felej'.hsíetlen férjem, édesapánk, nagyapánk MECSKEI JÓZSEF temetésén részvétükkel fájdalmunkat enyhítették. A gyászoló család un ........ b ői kitűnik, hogy a veszély megelőzésére fordított kuta­tások nagyon is indokoltak, Hirdessen a \épá jsáobun ! EGRI VASÖNTÖDE FELVESZ gytíszere’ot vllanyszereiől öníöiei daruveze őt ísríi ss:éílmunkásoka!. BÉREZÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. JELENTKEZNI LEHET: EGER. NEMECZ U. 11. SZ. ALATT 8—14 ÓRA KÖZÖTT. Köszönetét mondunk mindazoknak a rokonoknak, elvtársaknak, volt munkatársé kralt, barátoknak, ismerősöknek, va’am'nt az MSZMP Heves megyei Bizottságának, az MSZMP Városi Bizottságának, akik szeretett férjem, édesapánk és nagyapánk: MUCSI SÁNDOR temetésén részt vettek és részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Gyászoló ;salád

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents