Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-14 / 38. szám

Ul kollégium a leendő óvónőknek Kecskemét városközpont­jában új impozáns kollé­giumi épületben kezdték a második félévet az Óvónő­képző Intézet bentlakó hall­gatói. A 8 emelet« épületben klubszobák, teakonyhák, zu­hanyozók szolgálják az óvó­nőhallgatók kényelmét. Az épületben 100 hálószo­ba található, amelyekben 300 kollégistát tudnak elhelyez­ni. Az új kollégiumi épület megnyitásával a régit okta­tási célokra építik át, így a jelenlegi 200 helyett 400 óvónőt tudnak képezni egy­idejűleg. Az 50 millió forin­tos beruházás jobb kihasz­nálása céljából a kollégium nyaranta a város „pótszállo­dája” lesz. A Kecskeméti Óvónőképző áj 300 személyes kollégiumi épülete 20 20: A FEJ Az elképzelhetetlen tévé­riport alcímet viseli ez a szellemes tévéjáték, amelyet Kállai István és Salkai Sán­dor írt. A történet — pesti eset. Az egyébként becsületes férj este elhajlik. Éjszaka be­csi ccsentve megy haza a? éppen renoválás alatt levő nagy bérházba. Kardos fele­sége nem engedi be a lakás­ba. úgyhogy hősünk kényte­len behúzódni az egvik. még rendbe nem hozott háborús belóvés nyílásába. Jóízűen elalszik, a hajnalban érkező munkások — év vége lévén — rohammunkában befalaz­zák hősünket. Ügy kenik rá a betont, hogy csak a feje marad kint. Hősünk hiába kiált segítségért, nincs me­nekvés. Akit egyszer befa­laztak. az ott is marad. A film a továbbiakban ar­ról szól. hogy sikerül-e Sze- merkén.vi megmentése vagy nem. ha igen. hogyan, ha nem. miért nem. Hanglemezkiállítás Egyre növekszik a lemez­játszók száma az otthonok­ban. Az új tulajdonosoknak kíván segítséget nyújtani a Művelt Nép Könyvesbolt eg­ri. Egészságház utcai üzlete, amelyben hétfőn hanglemez- kiállítás nyílik. A kiállítás február 16-tól február 21-ig tart nyitva, s ideje alatt rész­letre lehet hozzájutni a leg­különfélébb hanglemezekhez. A rendezvény célja, hogy a középkortól a XX. század zenéjéig áttekintést adjon a korok legjelentősebb zenei iránvzataiból. és segítséget nyújtson az új lemezjátszó- tulajdonosoknak gyűjtemé­nyük kialakításához. A gazejag választék között igazi csemegét jelent a le­mezgyűjtőknek egy-egv olyan felvétel, amelyen Bartók Bé­la zongorázik és Szigeti Jó­zsef hegedűjátékát örökítet­ték meg, i Egy király New Yorkban Amerikai Hím Nálunk moát mutatják be :t a( Chaplm-filmet. áme­nét 1957-ben készített a .agy Charlie. Az ötlet, a for­gatókönyv. a rendezés, a ze­ne és a főszerep is Chapliné. Ebben a filmben már csak nyomokban látni, hallani a nagy mulattatót. Témájával sem a Szórakoztatás a célja: bemutatni Amerikát, abban a létben, amiben éppen az öt­venes évek táján fürdött ez a gazdag ország: amikor a po­litikái hajsza hullámai ma­gasra csaotak és mindenki gyanús volt. aki tólásfejűnek számított és akárcsak rokon­szenvezett is a kommunis­tákkal. Chaplin ajtóstól viszi hő­sét a kalandokba, de arra ügyel, hogy ötleteinek cson­tos és szikár váza megfelelő ruhát hordjon. Cromwell asszony meghí­vását annyiszor lemondja, hogy nyilvánvalóvá válik: ez lesz az a csomópont ahonnan a politikai mondanivaló, vagy a szatíra elindul. Chaplin kontrasztjai ma is meglepőek és elárulják gon­dolatait. A reklámemberek­kel vívott küzdelme közben a pénzért mindent megkapni akaró ügynök odavágja Shahdov-királynák hogy csak két szót kell mondania: „jam. jam” — és megvan az ötezer dollár. Ennek ellen­pontjaként elmondja — ha nem is fejezi be — Hamlet híres monológját. Chaplin mindent pontosan előkészít és végrehajt film­jeiben. A Euperttel való ta­lálkozás az iskolában távol­ról nyitja a politikai témát, egyelőre csak azt hiteti el. hogy itt egy amerikai csoda­gyerekről van szó. aki min­dent összeolvas, ami a keze- ügyébe kerül. A gondolatok logikája azonban a képsorok futása ellenére biztos. Még akkor is. ha meglepetésnek tűnik Rupert téli kóborlása ázottan a Ritz előtt és mind­az. ahogyan a király őt befo­gadja. És ennél már csak az tipikusabban chaplini. ahogy elbánik az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bi­zottsággal. A képzettársítá­sok halmaza kell hozzá, hogy valaki felfedezze a liftben a tűzoltókészüláket. és onnan indítsa el vallomásának lé­nyegét. botrányát és meg- botránkoztatását. Persze, mi arra is kíváncsiak lettünk volna — ezt a film kihagyja —, mit mondott a fecskendős jelenet után ez a Shadhov király, amiért aztán enged­ték szabadon visszarepülni Európába. McCarthy annak idején megakadályozhatta, hogy a filmet bemutassák. 1973-ban mégis volt amer.kai premier­je ennek a chaplini alkotás­nak. A néző ma sem haszon nélkül távozik a moziból, hi­szen egy gondolkodásforma, egy gazdasági stílus és egy társadalmi életcél kritikáját kapja, kendőzetlenül, akar- va-akaratlanul is bizonyítva azt. hogy a manipuláció ke­gyetlen törvényeknek enge­delmeskedik. És Chaplin filmjében egy­re inkább fel kell fedeznünk a halványodó komikus mel­lett a zeneszerzőt, aki az ér­zelmileg telíthető pillanatok­ban mindig megszólal: itt is az ötletek, a dallamok, a szé­lesen áradó ritmus segítik előbbre a szituációt, a gon­dolatokat is. Ann Kav szerepében bájos, eleven és minden ízében amerikai Dawn Adams, míg Rupertet Michael Chaolin alakítja, aki remekül paríroz az apja által írt párbeszéd­ben. (farkas) Könyvkiadás 1976. Előtérben a gyermek- és ifjúsági irodalom, bővül a szakmai kiadványok köre A magyar könyvkiadás V. ötéves terve 1933-ig a művek számának 10 százalékos, a pél­dányszám 30 százalékos, a forgalom 35 százalékos növe­lését irányozza elő. 1976-ban két területen várható na­gyobb arányú fejlődés: a gyermek- és ifjúsági iroda­lom. valamint a szakmai ki­adványok területén. Három új sorozat csatlako­zik a gyermek- és ifjúsági ol­vasók körében már népszerű és keresett könyvfűzérekhez. Az Iránytű a serdülők vi­lágnézeti táiékozódásához nyújt segítséget, az Arany- kürt kiskönyvtár a 8—14 éves gyermekek szépirodalmi igé­nyeit. érdeklődését hivatott kielégíteni. A világtörténelem fordulópontjainak szépirodal­mi feldolgozását nyújtja a Fiatalok könyvtárának 24 kö­tetre tervezett sorozata. Üj kötetekkel bővülnek a közművelődésben egyre na­gyobb szerepet betöltő, kere­sett. tehát nagy hatékonysá­gú ismeretterjesztő sorozatok. Korunk legérdekesebb gaz­dasági. politikai, tudományos és egyéb problémáit dolgoz­zák fel a Gyorsuló idő című Magvető-vállalkozás színes, olvasmányos kötetei. Túlnyo­móan szépirodalmi műveket, kisebb részben az általános műveltséget kialakító isme­reteket tartalmaz a házi könyvtár 40 kötetesre terve­zett sorozata. Üjabb 20 kö­töttel bővíthetik házi biblio­tékáit a Harminc év ma­gyar. irodalma sorozatának vásárlói, valamint azok is, akik a magyar remekírók konyvfűzére megjelenését kí­sérik figyelemmel. Bár a számok önmaguk­ban nem bizonyítanak mfn- dent. mégis sok mindenről tanúskodnak. 191ö-ben 3 millió 200 ezer. 1970-ben 47 millió. 1974-ben 68 és fél millió, az elmúlt évbén pedig már 74 és fél millió kötet ke­rült ki a nyomdákból. Több nagy jelentőségű vál­lalkozás indul ebben az év­ben. A történelem iránt ér­deklődők kézhez kapják a Magyarország története című, 10 kötetesre tervezett vállal­kozás mutatványdarabiait Várakozás előzi meg a 42 kö­tetes Nagy Magyar Lexikon idén elkészülő első. bemutat­kozó kötetét is. És még egy sorozat: A 8 kötetes Világ- irodalom története. Kovács Lajos 49 éves ko­csikísérő (161 centiméter ma­gas, erősen kopaszodó, 59 ki­logramm súlyú, rossz fogaza­tó) 1975. november 11-én es­te negyed nyolcig boldog ember volt Akkor öt perc alatt szertefoszlott selátó-se- halló öntudatlansága, és egy szörnyű érzés kezdett fész­ket rakni az idegeiben. Még a váróteremben is annyira jól érezte magát. Igaz, némi nyomást érzett a jobb olda­lában, s kissé egész napszé- delgett, de minderre nem sokat adott, helyrehozható- nak tűntek a dolgok. Némi­képpen meg is feledkezett nyűgeiről, amint a nevük- nincs, csak az ott-létük idő­tartamára létező beszélgető- partnerekkel, ismerősökkel csevegett Olyan háborítatla­nul eivítatgozgattak azon, hogy a fiatalabbik bajuszos beszélgető partner „haver­ja”, egy korosabb, leffedt ajkú, vörhenyes férfi, meg­kapja-e a jogosítványát vagy sem. Kovács Lajos magya­rázta, hogy volt neki egy pi­lótája, annak is magas volt » vérnyomása, aztán hiába pihent két hétig, a vizsgáló­orvos mégis kiszúrta, és ug­rott a jogsi, mehetett a pa­sas a karbantartókhoz, már­pedig az a pilóta, aki 25 éve tengelyen van és szere­ti a most-itt-vagyok, aztán- amott-életet, meg a széltolást a nőknél, a szabad, kötetlen világot, meg a fejront után azt az egy-két „felest”, nem szívesen ereszkedik az örö­kös kéztörölgető, csupa olaj karbantartók közé. A fiatal bajuszos bólogatott, mindez 1976. február 11* szombat ASPERJÄN GYÖRGY*. nem igen Jutott el a tudatá­ig, izmos combjait szétvetve ült, kikezdhetetlenül, halálig tartó jó egészségben, és ma­gyarázott, hogy ő itt még nem volt, nem is jön, mert bármi van, hátracsorgat négy-öt felest, aztán máris egyenesbe állnak a dolgok, most Is a haverját kísérte el, mert az olyan izgága, hogy a fene megette a ter­mészetét, öt percnél tovább képtelen a valagán nyugton megülni, pedig a jogsi már nagyon kell, mert ők üvege­sek, a haver vezeti az ol­dalkocsist, aztán ők annyira össze vannak hangolódva, hogy annál jobban már nem is lehetne, munka után még felvállalnak egy-két beüve- gezést, ide-oda elugranak, mert élni is kel! valamiből, aztán igazán csak a masze­kért érdemes, abból olyan szépen összefektet az ember két pirosat, hogy a szuflája észre sem veszi. Az idősebb nem szól közbe, hallgat, bó­logat, szederjesen néma. A bajszos hangosan magyaráz, körbenéz, helyeslő tekintete­ket keres. Kovács Lajos sem­mivel nem tartja se jobb.se rosszabb embernek magát, hát ő is előadja, hogy ilyen fuvar, meg ezt azt feldobnak a platóra, persze sok múlik a pilóta bácsin, a csupa p'-ám- nyilákat nem állhatja, ami­kor ez a világ sora, meg az olyanokat sem. akik a fej­ront után ész tv esz Ive rohan­nak haza, aztán kotlának az asszony szoknyáján, mert olyan jó kicsit elácsörogni egy korsónál, és a többiek­kel megbeszélni, mi van, hogy van, néni nagy dolgokat, mert azokat úgyis az ember feje fölött csinálják, azok­hoz ugye kuss a kocsikísé­rőnek, csak az olyanokról érdemes szót ejteni, amik úgy napközben hozzáértek az emberhez. Aztán, mert ők hárman komoly férfiak, szóba került, hogy ki mit szokott, mármint inni, és Kovács Lajos kifejtette, hogy ő a sört, azt szívesen, azt se hólyagpukkadásig, négy-öt korsóval mondjuk, tisztessé­gesen, úgy elbeszélgetve, meg legfeljebb, ha hidege van belül az embernek, néhány féldeci, az még jöhet. A szí­nes italokat nem . szereti, azok megbolondítják az em­bert, persze, senki ne higy- gye, hogy őt valaki is látta, akár pityókásan is, a ma­gáét magissza, mart emberek vagyunk, de azzal be van fejezve. A bajszos is kifej­tette a maga elméletét, és Kovács Lajos, a kellemes me­legben, emberekkel körülvé­ve, akik ugyanolyanok, mint ő, akiktől szerencsére, sem­miben nem üt el, jól érezte magát. Az igazolványát már odaadta az öregedő asszisz­tensnőnek, aki akár fiatal is lehelne, mert Kovács Lajost a nők nem nagyon érékük mivel egész éie*e sorén a nők sem érdeklődtek külö­nösebben utána. Ügy számí­totta, hogy bent végez öt perc alatt, a doktornő felír valamit, aztán hazafelé el- ácsorog a megszokott helyén, két-három Kossuthot elfüs­tölve elszopogat két féldecit, aztán kellemes meleggel a hasában, bódult ürességgel a fejében, amely olyan meg­nyugtató tud lenni, hazaüget az albérletbe, és már be se fűt, egyenesen lefekszik, és remélhetőleg pihentetően jól alszik, nem úgy, mint a múlt éjszaka, amikor ez a fene tudja micsoda betegség Ide-oda forgatta az ágyá­ban, és ma ugyancsak ne­héznek tűntek a zöld-é-*«»er teli ládák. Ez járt össze­vissza a fejében, amikor oe- mondta az asszisztensnő a nevét Kovács Lajos kész­ségesen és az egyszerű em­berek szelídségével felugrott, a régi ismerősök cinkosságá­val beszélgető társaira pil­lantott, hogy ő már szaba­dul, de ne nyugtalankodja­nak, rájuk is sor kerül. A vizsgálat öt percnél tovább tartott, áz orvos nyomkodta, vizsgálhatta, és ettől a hosz- szas, mind gondterheltebb gondosságtól, éppen szokat- lansága miatt, Kovács Lajos fokozatosan elkomorodott. Aztán az orvos utasította, hogy öltözzön fel, közben pedig magyarázott, hogy hányféle kivizsgálás szüksé­ges, az'é’-i n-ríz hoezAHzfe: Ks .Ar» Leios é' " *a ni ics több alkohol, nem végezhet nehéz fizikai munkát, min­denben kímélnie kell magát, mert nagyon beteg a mája. Kovács Lajos mindezt eldu­guló füllel hallgatta, aztán óvatosan ujjal közé csippent­ve a beutaló papírlapokat, hamuszürke arccal kilépett a váróba, s megindult a kijá­rat felé. A bajuszos utána kiáltott, hogy viszlát, pajtás, Kovács Lajos megfordult, csodálkozva rámeredt és to­vábbindult. Kilépve megcsap­ta a hideg, s úgy érezte, az eltelt egy órában, amíg bent volt, erősen lehűlt a leve­gő. Hirtelen nyilallást érzett a jobb oldalában, mégpedig fígyélmet ébresztő nyilallást, akaratos és tudatos fájdal­mat, amely egyszersmind az agyába is beleette magát: ő most már más ember, mint a többiek, különbözik tőlük, mert valahogyan szerencsét­lenebb lett, mindenben sike- rületlenebb, félrefutottabb, s ezért gyámolltandóbb. Apró­szemű eső szemerkélt. Né­hány zajos középiskolás lány leszorította a járdáról, bele­lépett a pocsolyába, rázogat- ta a lábát, és sértésnek érez­te, hogy őt csak,úgy leszo­rítják ezek a szarosok, és egyre sötétebb lett minden. Eddig is tudta, hogy a fele­sége gonoszsága miatt ment szét a házassága, de most különösen vétlennek, áldozat­nak „látta magát, s ezért fáj­ni kezdet*, ami egykor sza­badulásrak hatott. A két lánya is gonosz, nem törőd­nek Vele: A BETEG APÁ­VAL. Csak azon csodálko­zott, hogy eddig nem vette észre: teljesen hiábavalóan, fölöslegesen élt. A villamos az orra előtt ment el. Dühbe gurult, pedig máskor ez ogyáltn’án Inam zavarta, bé­káson ál1 d'"álva várin a kö­vetkező*. Mast héborogva gyalog lódult neki az út­nak, nem volt Idege várni. Es otthon nincs beíűtve! És éjszaka megint egyedül lesz! És most már mindig egye­dül lesz! A kocsmához ért Egye meg a fene, legalább most még iszik egy felest, olyan nagyon nem árthat az, és talán ismerős is akad, akivel jól elbeszélgethet és mindez a rossz érzés kifogy belőle. Letette a pultra ma­ga elé az italt, körülmé­nyesen rágyújtott, aztán óva­tosan megfogta az alján ro- vátkás kis poharat, és hátra­dobta az italt. Ebben a pil­lanatban újra belényilallt. A pulthoz vissza hajló keze megállt a levegőben, lassan körbenézett: körülötte csupa szerencsétlen ember, aki csuszmikolja a csatakos, agyonköpködött követ. Ko­vács Lajos keserűen és csak- azért is ledobta a kőre a ci­garettáját, életében először egy majdnem egész, cigaret­tát és az öregasszony szeme láttára, alaposan széttaposta, de az nem törődött vele, megszokta, hogy semmibe ve­szik, amit csinál. Az üres poharat nagyon óvatosan le­eresztette a pultra, s hirte­len rettenetes vágy támadt benne, hogy forró vízben megfürödjön. tiszta pizsamát öltsön és békésen elbeszél­gessen egy meleg kályha ol­dalánál ülve. Vágy támadt benne, hogy valahogy jó lé­gyen, hátha ez a jóság min­dent megfordíthatóvá, vala­miképpen menthetővé tesz. De csak a fémes üresség íze jelentkezett válaszként á szájában. Nyelvével Körbe- nyalva a fogait, megszívta a nyálát, és undorral a pad­lóra köpött, s mert életé­nek m’ndo-i fou*os esemé­nyét gondolkodás nélkül, napra tudta, le-.-an mormol­ta ez* az ói. mm-lent meg­változtatni látszó dátumot----­-----. .. v-v.' .... B eköltözés, rendezkedés az új kollégiumi szobákban (MTI fotó Karáth Imre)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents