Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-12 / 36. szám
Orvos asz iskolában Számítanak rá. várják, a szülő és a pedagógus egyaránt igényli segítségét. Hosszú lis'a kerekedne, ha feladatait precízen felsorolnánk Megteszi ezt részlete sen az egészségügyi miniszter csaknem fél éve megjelent utasítása, amely szabályozza az oktatási intézmények egészségügyi ellátását Kiemeli ennek fontosságát, s hangsúlyozza, hogy ezt a munkát a városok óvodáiban, általános iskoláiban a körzeti gyermeksz.akorvosok, gimnáziumaiban, szakközép- iskoláiban és szakmunkás- képző intézeteiben fő-, illetve részfoglalkozású orvosok végezzék. A községekben ezek a tennivalók a körzeti orvosra várnak. Az intézkedés alapgondolata helyes, hiszen hatékonyan szolgálja az ifjúság egészséges fejlődését. Más kérdés viszont az, hogy miként sikerült megvalósítani Erre kerestünk választ Egerben, s az egri járás községeiben. o o o Ez bizony áldatlan állapot. de hát nem tehetünk semmit. Pétervására jókora község valaha iárási székhely’ is volt Azl hittük: itt aztán nem találkozunk gondokkal. Kerecscndi András igazgatóhelyettes mindjárt a lényeggel kezdte. — Nincs iskolaorvosunk Szorg doktor ugyanis rendkívül elfoglalt ember, mert a másik körorvos munkáját is ellátja Egyébként olvan helyiséget sem tudnánk biztosítani. ahol a gyerekeket vizsgálná, mert minden termünk foglalt. Sajnos, a megoldás nem rajtunk múlik. o o o S miként vélekedik dr. Szorg István? — Úgyszólván minden percem foglalt, s ráadásul mellékállásban iskolaorvosa vagyok az általános iskolai kollégiumnak és a mező- gazdasági szakmunkásképző és felnőtt-továbbképző intézetnek. Többre egyszerűen nem futja az időmből, pedig sokat tehetnék a fiatalokért. A legfontosabb tennivalókat persze elvégzem, de nem tudom rendszeresen figyelemmel kísérni a gyerekek testi és szellemi fejlődését. Ivády László, a községi tanács elnöke így vélekedik. — A teljesítőképességnek is van határa. Más lenne a helyzet, ha két orvosunk volna A szorgalmat, az igyekezetét a tanács értékeli ^sosem marad el az évi pénzjutalom. Az egyetemet végzett fiatalok mégsem tülekednek a vidéki állásokért. Valami azért hiányzik. Erre utalt az országgyűlési képviselőnő. — Az erkölcsi megbecsülésről az illetékesek legtöbbször megfeledkeznek. Tudomásom szerint a járásban hosszú ideje csak egy orvos kapott kitüntetést. Lényeges motívum, s a miniszteri utasítás is kiemeli ennek fontosságát. A tények önmagukért beszélnek, a summázás felesleges. Egy motívumra azonban különösképp érdemes felfigyelni: több helyütt egyáltalán nem ismerték a rendelkezést. A magyarázat kézenfekvő: a tanácsok megfeledkeztek az iskolaigazga tók informálásáról. O O (O Dr. Szekeres Ilona, meé'-e orvos arról győz meg. hogy Egerben. Gyöngyösön és Hatvanban ióval kedvezőbb a helyzet. Még akkor is, ha nincs elég gyermekorvos Elsősorban azért mert kevesen választ iák ezt a koránt sem könnyű hivatást. Arra is utal. hogy a kö zé-fokú oktatási intézmé nyékben sincs különösebb bai az egészségügyi ellátással. Egerben és Gyöngyösön egy-egy főállású kollégánk tevékenykedik a középiskolákban. Ha a mellékállásban szorgoskodókat is hozzászámítjuk, akkor úgy hiszem, elégedettek -lehetünk. Sass Margit, az Aloári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola igazgatóhelyettese, két év tapasztalataira hívja fel a figyelmet. — Jó, ha helyben van a doktor. Nemcsak azért, mert diákjainknak nem kell órákat üldögélniük a körzeti rendelőkben, hanem azért is, mert segítségével nyomon követhetjük tanulóink fejlődését, s ráadásul tanácsait is hasznosíthatjuk mindennapi munkánk során. Az egri 212. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatóhelyettese már a jövő lehetőségeit kutatja. — Szeretnénk bevezetni a fogászati rendelést is, s mihelyt pénzhez jutunk, megvásároljuk a felszereléseket. Mindehhez csak annyit, hogy a városokban is hiányoznak a gondok. Szükség lenne több főfoglalkozású iskolaorvosra. Ez nemcsak státuskérdés, hiszen' egyáltalán ném tülekednek ezekért a kevésbé jól fizető állásokért. A legfontosabb tennivaló: mindenütt érvényt szerezni az ifjúság javát szolgáló miniszteri utasításnak, mert az orvost falun, városon egyaránt várják a szülök és a pedagógusok. Bizalommal, segítséget és tanácsokat remélve... Pécsi István Dr. Váradi Tiborné, eger- baktai igazgatónő elégedett. — Doktorunk — egyébként az egyik egri körzetben dolgozik — hetente kétszer. .kedden és, pénteken jár ki a községi rendelőbe Rendkívül elfoglalt, mert bőven akad beteg, ám azért arra is jut ideje, hogy tájékoztató, felvilágosító előadásokat tartson a szülői munkaközösség választmányának. Találkozhatnánk sűrűbben is, de hát az ember nem várhat lehetetlent. Fodor Istvánná országgyűlési képviselő korántsem Ilyen bizakodó. Érthető is, hiszen a recski helyzet cseppet sem rózsás. — Jelenleg mindkét körletünket egy ember látja el, orvosnőnk ugyanis hét hónapja betegszabadságon van. így aztán kollégájára rengeteg feladat vár. Majd minden' rendelésen százan, százhúsza n kérnek gyógyszert, vizsgálatot, törődést S ott vannak a fekvőbetegek, róluk sem lehet megfeledkezni. Ilyen körülmények között aligha futja energiából az iskolára is. Valaha . a doktornő rendszeresen felkeresett bennünket. Csak azl mondhatom: a miniszteri utasításból akkor lehet tartalmas valóság, ha megteremtik a megvalósításhoz nélkülözhetetlen anyagi és személyi feltételeket. TÉLI ERDŐ (FOTÓ: APN} Képernyőn a Gilgames-eposz A februári, márciusi tévéjáték- . kiná aibói A kővetkező hetek uj tévéjáték-bemutatói közül a legtöbb érdeklődőt bizonyára a Gilgames, az emberiség minden valószínűség szerinti első, fennmaradt eposzának új tévé-feldolgozása vonzza majd. A 3000 éves történet — Rajnai András rendezésében — a barátság, a szerelem, az élet és halál, a halhatatlanság nagy kérdéseivel viaskodó embert állítja középpontjába. A játékban a látványos, kalandos elemek kerültek előtérbe: párviadalok, rituális táncok, varázslatok, népmeséi próbatételek váltják egymást. Az elektrotechnika nyelvén újjátermett Gilgames címszerepét Bujtor István alakítja. A világirodalmat képviseli még az év eleji programban Woodehouse Forduljon Psmith-hez című népszerű regényének tévé-adaptációja. A játék, amelyet Málnay Levente rendezett, vidám történet egy „mindenre képes”, vállalkozó szellemű fiatalemberről. aki egy szép napon mint híres költő és díszvendég vetődik egy angol kastélyba. Eleinte csak egy gyémánt nyakék elrablásán fáradozik. de csakhamar szerelmes lesz. s újabb és újabb bonyodalmakba sodródik. A produkció főbb szereplői: Piros Ildikó, Feleki Kamii, Bencze Ilona. Márkus László, Balázs Péter és Béres Ilona. A klasszikus magyar irodalom már-már feledésbe merülő írója Popp Dániel, akinek tv-re „fordított” műveiből a századelő Magyarországa egyik kisvárosának mindennapi élete rajzolódik ki. A „Muzsika az éjszakában” címmel bemutatásra váró tévéjátéknak egy szoboravatás a kiindulópontja. A főbb szereplői: Márkus László, Töröcsik Mari. Garas Dezső, Rajz János, Hacser Józsa. Egri István és Körmendi János. A rendező: Horváth Z. Gergely. Palotai Boris Zöld dió című tévéfilmje egy válságos sorsú kamaszlányról szól. A rendező Nemere László, a darab főbb szerepeit Hűvösvölgyi Ildikóra és Horváth Sándorra bízta. (MTI) / 21.15: Vendégségben Würtz Ádámná! Würtz Ádám illusztrációid szinte mindannyian ismerjük. — a mesekönyv-nézegető kisgyerektől a szépirodalmat szerető felnőttig egyaránt. A film személyesen Is bemutatja a művészt.akit Baletton-parti házában keresett fel Takáts Gyula költő és Bánffy György színművész, hogy beszélgessenek vele hivatásáról. pályájának alakulásáról. munkáiról. A beszélgetés alkalmat ad Würtz Adám legszebb grafikáinak bemutatására, s néhány. a rajzaival illusztrált szép vers meghallgatására is. A doktorral nem beszél hettünk, meit a várószobában legalább negyvenen szorongtak ... o o o TÓTH JÁNOS: Eíiküldetés Tarnaleleszen egy éve nincs körzeti orvos, pedig tágas, összkomfortos, jókora kertes lakás várná, a helyhez még garázst is építettek Mégis, hiába hirdették az állást: nem akadt jelentke ző. Ezek után nem meglepő Nyerges Jenő igazgató ke- ■erű összegzése. — Nehéz dolgunk van, hi- azen diákjaink negyede cigánytanuló. Nemcsak oktatásuk, nevelésük jelent gondot. hanem az is, hogy megfeledkeznek a tisztálkodásról Aztán itt az új, az osztály- főnöki órák keretébe ágyazott tantárgy: a családi élet re nevelés. Bizonyos témákról csak a szakember, az orvos tudna leghatásosabban beszélni. Sajnos, magunkra maradtunk, s még az iskolaérettségi vizsgálatokat is az óvónő végzi az egyik tanítónővel karöltve M<‘J. íeüiuár IZ, csütörtök (Befejező rész) Az egyetemen, a tanulókörben Fodor úgy viselkedett, mintha ő lenne az ágrólszakadt házmestergyerek. a hátsó léocsőházból nyíló egyszoba-konyhából. ö. Bodorkós Páter Deciig valami osztályidegen iparoscsemete. Harmadéves volt. amikor egy genfi pályázatra tanulmányt írt: A munka és az idegrendszeri bántalmak címmel. Egy példányt elküldött Svájcba, egyet beadott a tanszékre. Az előbbiért harmadik díjat kapott, az utóbbiért felelősségre vonták. — Kompromittálja a sztahanovista mozgalmat. Fodor Egon. az ifjúsági szövetség évfolyam- titkára meg odáig ment. hogy társadalom-, népidemokrácia- ellenességgel vádolta meg. Közbeszőve természetesen nyugatos voltát is. Kis híja volt. hogy el nera tanácsolták az egyetemről, A tudományos munkától igen. Fodor került az idegklinikára, ő a Kórbonctani Intézetbe. I Csak hosszú, keserves évek ' után. 1957-ben nyílt alkalom arra hogy ideggyógyászattal " Találkozhasson. De akkor adart már nem találta a kli- i kán. Nyugn'ra ment. Itthagvta ká ,-'r‘ - -■’"ágát. An- I nak idején egy megbecsült és jó pozíciójú 19 es vörös ezredparancsnok csúnyának mondott lányát vette el. Született egy fia. Azt' is itthagyta. — Innsbruck következik — kiáltja a kalauz harsányan az ajtóból. Fizet, visszamegy a fülkébe. A svájci há-”'sMr még bet is utazhatna, de nem vállalja. A klinikán, a kollégium öreg professzorai nemegyszer még a régi gyakorlat szerint kívánnak kedvezni a fiatal, kommunista orvosnak. Ide szívesen jött. A konferencia egyik tárgyköre a genfi pályázat témája lesz. Az állomás elüti taxiba ül. mindig beszélget. Valami Helgáról, aki megcsiná'ta a szerencséjét egy holland csokoládégyárossal. A szemüveges olasz nő esőkabátjából kispárnát formált s alszik. Kabáttal aktatáskával, egy fekete' b r ó H lel kiáll a fo- Ivos'ai' "i-'z. FeHűnn^k kö- zo’ról a város finyei. Ez a negyedik külföldi útja Töb— Vigyen kérem, a Renn- Weg 287-be. — Igenis. A konferencia tájékoztató irodáján megkapja a részletes programot. Szállása a Centrum szállóban van. Amíg a portás be,-r;a útié v?”nek adatait, kiválaszt • kő- -’noot. Fürdés, átöltözés után a szálló éttermében vacsorázik. — Szervusz. Péter — állít meg egy hang. kést. villát. — Édes öregem, ezt a véletlent — hajol vállához Fodor Egon. — Szervusz — mondja és az evőeszközt az asztalra teszi. — Ne haragudj, hogy Így rádtörök, de nem tudtam megállni. Épp mondom a feleségemnek, Ut van az egyik legjobb barátom Pestről. Node, csak fejezd be, majd átjövünk aztán, jó? — Jó. A pincér leszedi az asztalt. két deci burgundit hoz. — A feleségem — karol egy kövér, kifejezéstelen arcú fekete nőbe. Bemutatkozik. — Németül beszélhetünk? — kérdi Fodortól. — Hogyne, öt nyelvet bir. Apja a leghíresebb lisszaboni ideggyógyász. Na, de hagyjuk ezt — mondja továbbra is magyarul és a portugál nővel leül ez asztalhoz. A nő áhítattal nézi. Néha Bodorkósra tekint, s úgy viselkedik. mint aki azt mondja. itt vagyok, de ne vegyetek tudomást rólam. — Mizujs ... abban a fa- tornyos faluban? — kérdezi vigyorogva, mintha csak egy jó viccet eresztett volna el. — Megvagyunk — mondja Bodorkós. — Te is erre a konferen' 'ra. mi? — Igen. — Kocsival? — Vonaton, — Mi kocsival jöttünk. Ha kedved van, körbeszaglász- hatjuk a vidéket. Tarts velünk. jó? — Ahogy a programot néztem. elég zsúfolt. — Ne vedd komolyan. Remélem, itt laksz, a Centrumban? — Igen. — Pompás, mi is az elsőn, egy apartmanban. — Fáradt vagyok, most érkeztem. Felmegyek. Elköszön és megy a oiros kókuszszönvegen át az éttermen. ki a foyer ba. — Parancsolni tetszik? — hajol feléje a fekete márványpulton egy kopaszra borotvált. kövér, zsíros bőrű. fekete ruhás portás. Egy pillanatra megdöbben. Előbb az útlevelét másvalaki vette át. Ez itt arra a letűnt politikusra hasonlít, akinek képét, ha akarta ha nem diákkorában vinnie kellett az utcán. — Van itt a közelben egy másik szállj? Avalak re emlékeztető aortás összeráncolja homloka zsírpárnái*. — Kérem, csak nincs valami baj? — Nincs. — Akkor? — Máshol kívánok megszállni. — Kérem, ahogy vnrnn- csolja. — Félénél' a telefont és fontoskodva tárcsázni k°zd. Ö me"* elmeav a rsa-iégító mel’ett' nostalá'iáíg és be- dohja a feleségének küldött lapot
