Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-12 / 36. szám
WlAG PROLETÁRJAI EGYESUUFTEK! Évfordulók - ünnepek iicllüt M MSZVIP HEVES WEüYEl BIZOTISAüA ES A (VlEüYEI ÍANACS NAPILAPJA-e*—------------------------------------------X XVII. évfolyam. 36. szám AHA «0 FIllEK 1976. február 12., csütörtök Sztane Dolans átutazott Budapesten Sztane Dolanc, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB E'nöksége Végrehajtó Bizottságának titkára szerdán^ — útban Varsóból hazafelé — átutazott Budapesten. A Keleti pályaudvaron Biszku 3Ha, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára üdvözölte. A találkozó során szívélyes, elvtársi légkörben sr.egbeszé’ésre került sor. Jelen volt Bosko Srdanov, a budapesti jugoszláv nagy- követség ideiglenes ügyvivője. (MTI) Kádár János fogadta B* P. Ivánom vezérezredest és F. F* Krivda altábornasvot Kádár János, az MS?MP Központi Bizottságának első titkára Lázár Györgynek, a Politikai Bizottság tagjának, a kormány elnökének társaságában szerdán délelőtt a Központi Bizottság székházéban fogadta Borisz Petrovics Ivanov vezérezredest és Pe- dot Filipovics Krivda altábornagyot, a Magyarországon ideiglenesen állomásozó Szovjet Déli Hadseregcso- port távozó és új parancsnokát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett Czinege Lajos vezérezredes, Ki mit gyárt? K edvenc könyvesboltom kirakatában Időről időre megjelenik egy testes mű, a címe — Ki mit gyárt? Aligha kell már külön hangsúlyozni, hogy nem izgalmas krimiről, útirajzról, vagy történelmi visszapillantásról van szó. hanem egyszerű árukatalógusról, amelyben a szerkesztők (dicséretes ötlet'.) összegvűjtjk és kiadják a hazai terméklistát Mint ahogy a címben szerepel: ki mit gyárt. Ha én vállalatvezető, főmérnök, szóval gazdaságirányító lennék valamilyen területen, minden bizonnyá! gyakran forgatnám ezt a könyvet. Nem kisebb segítséget remélhetnék általa, mint azt. hogy megtudom : hol. kiben lelhetek kooperációs partnerre. kik. hol gyártanak olyan anyagot alkatrészt hazánkban, ame'vre vállalatomnak múlhatatlanul szüksége van. Legutóbb megkérdeztem ismeri nagyüzemünk igazgatójától hogy ők is ..szeretik"-? a magyar gyártmánvok- katalógusát? Némi udvariaskodás után ezt vá1 oszolta: tagadhatatlan, ió célt szolgái ez a munka, ám ők mégsem hagyatkozhatnak rá Több okból is Előfordult, hogy mire kézbe vették (értsd alatta: megvásárolták) és elolvashatták — az örömmel felfedezett cég már nem gyártotta azt a terméket, ami a listán szerepelt Vagy megszűnt maga a kisüzem, a jogutód hallani sem akart elődje feladatairól. Ám a legnagyobb gondjuk e könyvvel az. h.o'gy számukra akkor is késve szü'etne. ha naprakész helyeteí tükrözne. Hogy miért’ — azért, mert a termelést. az alkatrészgyártást a bérmunkákat, a kooperációt jóval eiőbb kel! megszervezni, mint ahogy a gyártás elindul. — mint ahogy a könyvből értesülnek a lehetséges úi partnerek szándékairól, létezésükről. Tévedés ne essék — nem az em’egetetí könyve* akarom bántani, dehogyis, nem ezért hoztam szóba- a dolgot. Sokkal inkább, mert jól példáz egy napjainkban élő gyakorlatot: azt, hogy az üzemek, vállalatok kevés góndoí fordítanak egymás táiékoztatására. A „Ki mit gyári?” — valóban hasznos lehet de a meglevő helyzetei tükrözi. Ennek ismerete többnyire kevés a megalapozott. összehangolt tervezéshez, a kooperációs kapcsolatok fejlesztéséhez. Pé’dák tucatía't lehetne fölsorolni a termelő és szolgáltató vállalatok fura titkolózásáról, nagyvonalú bezárkózásról, mindennek káros következményeiről. , Mennyi fölösleges importtermék szükségeltetik, mert két gyár egymás tervéről, elképzeléséről nem tudván — külföldről rendeli meg az új termékhez szükséges anyagot vagy a’katrészt. Évek múlva aztán találkoznak, mondjuk a BNV-n. külföldi szakvásáron, s sajnálkozva állapítják meg: milyen jó lett volna, ha tudunk, — ha előbb tudunk — egymásról! Az elmúlt esztendőben anekdota- számba menő eset történt: híradástechnika: készülékeket gyártó, és ilyen alkatrészeket előállító két cégünk képviselőié véletlenül találkozott a külföldi világhírű cég portáján. Az igazgató kérette egyszerre őket, meri takarékoskodni akart ideiével és a tolmácsdíjjal... Ebből a véletlen találkozásból derült ki. hogy annak az a'katrésznek a licencéí kívánja megvásárolni a hazai alkatrészgyár, melynek eredetijét a készülékgyártó importálni szeretné! Sebaj, még idejében találkoztak, mindkét képviselő beszámolhatott tapasztalatairól, itthon egy telefon e’ég volt ahhoz, hogy a két üzem vezetői összehangolják elképze’éseikeú így legalább nem késtek éveket — csak egyet. Tudom, egyedi példákból nagy merészség általánosítani, az efféle ténykedés kicsit, hasonlít a hályogko- vács, operációiéhoz. Ám ezúttal nem erről van szó — napjamk gazdálkodási eseményeit fgyelve számtalan jel mutat arra: volna mit keresni, javítani a kooperációkban. azok k'haszná’ntlan 'ehetőségeiben! Ta’án nem tűn'K túl merész javaslatnak mindezért — a ..Ki m’t gyárt?” ! önyv mellett kinyomtathatnánk a ..Ki m't akar gyártan'?” című gyűjteményt is... S'kere 'enne. annyi bizonyos, hiszen az igazgatóknak, főmérnököknek — s rrrts i"e*ékesnsk — csupán le kellene sé- tá'ni a leakö’e'ebbi könvvesb-Mtig. megvásárolni e művet — s nrtrs e^vszen'^hen tervezhetné a holnapot y a«v nk-'d más mód is? , — érdemes lenne erről *ó ■ néhány vállalatnál gondolkodni... Matkó István a Központi Bizottság tagja, honvédelmi miniszter. Jelen volt Vlagyimir Jakovle- vics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar— szovjet fegyverbarátság ápolásában szerzett érdemei elismeréseképpen Vörös Zászló Érdemrenddel tüntette ki B. P. Ivanov vezérezredest. A kitüntetést Losoncai Pál, a Politikai Bizottság tagja, az Elnöki Tanács elnöke adta át az Országházban. Jelen volt Czinege Lajos, Rács Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, V. J. Pavlov és E. F. Krivda. Czinege Lajos vezérezredes a Magyar Néphadsereg Központi Klubjában ebédet adott B. P. Ivanov vezérezredes és F. F. Krivda altábornagy tiszteletére. Részt vett Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Borbánéi János miniszterelnök-helyettes, Bankéi András belügyminiszter, Ricz Sándor, Marjai József külügyi államtitkár és Papp Árpád, a Munkásőrség országos parancsnoka. Jelen volt V. J. Pavlov, a varsói szerződés tagállamainak katonai attaséi, valamint a Magyar Néphadsereg és a fegyveres testületek több vezető beosztású parancsnoka. (MTI) Budapestre érkezeit a görög külügyminiszter Púja frigyes külügyminiszter meghívására szerdán hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Dimitri Biciosz görög külügyminszRr. Kíséretében vári a görög külügv- minisztérium több vezető munkatársa. A görög külügyminisztert ég kíséretét a-Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes. Nagy János külügyminiszter-helyettes és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa fogadta. Jelen volt a fogadtatásnál Georges Kalitsounakis, a Görög Köztársaság budapesti nagykövete és Ágoston Béla. a Magyar Népköztársaság athéni nagykövete is. Évszáradok mesterségéi folytatva készítik, formálják .sznos és díszes tárgyakká a hires mátrai üveget Parádé asváron, miközben kicserélődik, a szemünk láttán, mzgif jojók az öreg gyár, s nemzedékek váltják egymást a sajátos munkahelyeken. Az üzem jelenéről és jövőjéről ír munkatársunk a lap "T oldalán, (Perl Márton felvétele),. , V V AAAAA/VWVWW. Kivitelünknek dinamikusan kell ícj födnie Dr, Bíró József külkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatója t/NAA/\/VAA/VVVVVVA/\AAA/*</Vtí »V e tár. 'Síró József külkereskedelmi miniszter szerdán a Parlament Gobelin-termében tájékoztatta az újságírókat külkereskedelmünk helyzetéről és feladatairól. Elmondta, hogy 1375-ben kivitelünk a szocialista országokba 6—7, az onnan származó importunk 17—IS százalékkal nőtt. ugyanakkor tőkés exportunk jelentéktelen mértékben emelkedett és az onnan származó importunk is alacsonyabb volt, mint ahogy terveztük. A cserearány az előző évhez képest tovább romlott. Dollár elszámolású áruforgalmunk passzívuma az 1974. évinél kisebb, a tervezettnél azonban nagyobb volt. Ennek az a fő oka. hogy kevesebbet exportáltunk a tőkés országokba. mint amivel számoltunk. A megváltozott világgazdasági helyzet szembetűnőbbé tette gazdaság! munkánk hiányosságait. mindenekelőtt azt. hogy a szükségesnél és a lehetségesnél is lassabban halad előre a termelés szerkezetének korszerűsítése. a2 exportképes. gazdaságos termelés, aránya nem . éri el az indokolt mértéket, s nem igazodik megfelelően a világpiac megvá! tozotí követe! ményei • hez. Ezért az ötöd k ötéves tervben igen fontos feladat a termelési struktúra korszerű sítése. a kivitel árukészleté nek teilesztése. a piacok sta bilizálása és új piacok szer zése. a külkereskedelmi hiá nyok csökkentése. Sokoldalú intézkedés szükséges ahhoz hogy mérs ékelhessük a tőkéi. piaci ingadozások árváltozások számunkra kedvezőtlen hatását A rubel elszámolású országokkal legalább 40 százalékkal keli növelni öt év alatt az áruforgalmat, mégpedig úgy. hogy a kivitel a behozatalnál valamivel dinamikusabban bővüljön. Fokozott erőfeszítést kell tenni a nem rubel elszámolású áruforgalom hiányának mérséklésére. A tervidőszak első évében, tehát az idén különösen fontos feladat, hogy a kivitel a behozatalnál számottevően gyorsabb ütemben emelkedjék. A rubel elszámolású viszonylatban gondoskodni kel! az egyeztetett kivitel és behozatal tervszerű megvalósításáról. kölönös figyelmei fordítva az energia- és nyersanyagtermelő kapacitások fejlesztésével összefüggő kötelezettségeink teljesítésére. Különösen nagy a jelentősége a magyar—szovjet áruforgalomnak, amely sok év átlagában a teljes magyar külkereskedelmi forgalom 35 —37 százalékát alkotja, mégpedig a tervszerűség, a stabilitás és a kölcsönös előnyök alapján. A Szovjetunióval kötött megállapodás a következő öt évre 17 milliárd rubeles forgalmat iránvoz elő. Az 1976—80-as évekre valamennyi KGST-országgal jelentős forgalomnövekedést irányoztak elő. e fejlődést tükrözik az 1976. évi megállapodások is. Az NDK-val több mint 900 millió. Csehszlovákiával 710 millió. Lengyelországgal 480 millió rubeles forgalmat irányoztunk elő. Jelentékeny lesz az árucsere Romániával és Bulgáriával is. Az európai fejlett tőkés országokkal fenntartott gazdasági kapcsolatainkra 1975- ben a kedvezőtlen világgazdasági tendenciák nyomták rá bélyegüket. A Közös Piac tagországaival folytatott kereskedelmünk alakulását továbbra is kedvezőtlenül befolyásolják a megkülönböztető, jellegű korlátozások. A miniszter rámutatott, hogy a Külkereskedelmi Minisztérium lényegesen fejleszti iránvító munkáját ezzel is segítve a nagy mértékben megnövekedett feladatok teljesítését. Gondoskodnak arról, hogy a vállalati. középtávú és éves tervek szoros összhangban legvenek a népgazdasági tervvel, fokozottan ellenőrzik valamennyi vállalat piaci és ármunkáját, egyben újabb kezdeményezésekre ösztönzik a vállalatokat, hogy termékeiknek megfelelő piacokat keressenek, az iparra! pedig fokozzál* együttműködésüket gazdaságosan értékesíthető termékek exportjára. Mély lészvéftel kísérték utolsó útjára Gzóbel Bélát Szerdán a Farkasréti temetőben családtagjai, barátai, pályatársai, alkotómű vészeiének tisztelői mély részvéttel kísérték utolsó útjára- CzóbeJ Bélát, a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével kitünteted. Kossuth-díjas. Kiváló és Érlemes Művészt, a XX. századi ma&>ar festészet kimagasló képviselőjét. A kegyelet koszorúival . övezett koporsójánál megrendülve búcsúztak tőle politikai, művészeti életünk ismert vezetői. s a képzőművész társadalom kiváló személyiségei. A Kulturális Minisztérium, a Magyar Képzőművészek S'övetsége és a Népköztársaság Művészeti Alapjának nevében Kiss István Kossnth- díjas szobrászművész, a szövetség elnöke mondott búcsúbeszédet. Szűkebb pátr'ája. Szentendre elismerését, ragaszkodását. dísznolgámak k''áró- tiszteletát Haness T.ászló a városi pártbizottság titkára tolmácsolta, ■TV"»»
