Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-11 / 35. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESUUFTEKI A/ VLSZMP heves YlEüYEl BÍZÓI ISaüA ES A A1EÜYEI FANaCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 33. szám m 40 FII! EK 1976. február 11., szerda Dr, Csíkos-Nagy Béla államtitkár, j . . az Országos Anyag- es Ar- hivatal elnöke kedden, Nyi- koiaj Gluskovnak, a Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő állami árbizottság elnökének meghívására Moszkvába utazott Állami gazdasági vezetők tanácskozása A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban rendezték meg kedden a megye állami gazdasági vezetőinek azt a tanácskozását. ahol többek között a szakmai továbbképzés került napirendre. A bábolnai kombinát ugyanis országosan egyedül álló módon és példamutatóan kapcsolja be dolgozóit a tanulásba. Az oktatás három részből áll. A tanulók megismerkednek a Jegújabb vállalati általános tudnivalókkal. a legkorszerűbb szakmai Ismeretekkel, és végül ez évi sa’át munkahelyi feladataikkal A tanácskozás résztvevői mintaszerűnek ítélték a bábolnai módszert, és a tapasztaltokat hasznosítva kívánják gazdaságukban a munkahelyi képzést megszervezni. Magyar-görög kapcsolatok Budapestre látogat a görög külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására Dimitri Biciosz görög külügyminiszter ma hivatalos látogatásra Budapestre ézKcztk. vezetője volt Nem Yorkban. 1972-ben kilépett a diplomáciai szolgálatból. 1974 júliusában külügyi államtitkárnak. majd ugyanez év októberében külügyminiszternek nevezték ki. Több politikai tárgyú mü szerzője. Görögül megjelent könyvei: Egyiptom és a Közel-Kelet, A gö -'óg diplomácia története, Ciprus-válságos órák. A magyar—görög diplomáciai kapcsolatok felújítására 1036. július 23-án került sor. A két ország kapcsolatai 1963-tól minden téren fejlődésnek indultak. 1967 áprilisában a görög ezredesek puccsa megakasztotta ezt a pozitív folyamatot. 1974. júliusában. a polgári demokrácia helyreállításával ismét létrejöttek a magyar—görög kapcsolatok fejlesztésének feltételei. Dimitri Biciosz külügyminiszter látogatása az első magas szintű kapcsolat- felvétel a két ország között a második világháború óta. Gondolatok - exportra A z ipar legjobb exportcikkeihez is — eltekintve egy-két kivételtől — több-kevessbb mértékben külföldről kell beszerezni a nyersanyagot. Ez a körülmény mindenképpen csökkenti még az igen előnyös feltételekkel exportált termékek hozamát is. Persze mennél értékesebb gyártmány készül a külföldön vásárolt nyersanyagból, annál kevésbé érezhető az importnak az export eredményét csökkentő hatása. Ebből a szempontból is fontos a termékek korszerűsítése: a termékszerkezet-váltás programjának sikeres végrehajtása. Azért, hogy eévre több legyen az olyan gyártmány, amelynek értéke többszörösen meghaladja a felhasznált nyersanyag árát. Mindebből következik, hogy mennél több az új gondolat egy-egy gyártmányban, annál kisebb sulival nyom a latba a termék ..teste” — az anyaghányad értéke. Bizonyos szempontból már az is a gondolatexport bővítését eredményezi, hogy egyre magasabb műszaki-sZéllemi színvonalat képviselnek gyártmányaink.. Ma valamennyi vállalatnál érdemes ezen fáradozni. Létezik azonban a világpiacon és, nálunk is. eev anyagmentes exportüzletág: a műszaki, közgazdasági, szervezési gondolatok, ötletek — a szellemi termékek eladása. A magyar külkereskedelem már jó ideje igyekszik 'kihasználni az ebben rejlő lehetőségeket. A Licencia és a Tesco (s még egy-két kisebb vállalat, mint például a Hun- . garocoop) az utóbbi évtizedben jó ütemben növelte for- £ galmát (különösen a fejlődő országok piacán): a magvar <, találmányok, licencek. illetve — konkrét mégréndelésre £ — a komplett tervek és műszaki leírások eladását küllői- í dön. A Tesco különösen sokat tett a magyar szellemi } termékek . exportjának fejlesztéséért. Ennek révén sok í, száz magyar szakember különféle államközi egyezmények £ vagy magánjogi (üzleti) szerződések keretében bekapcso- < lódhatott. több — főként afrikai, dél-amerikai, közéi- $ keleti — ország fejlesztési programjaiba. . i Sok szakember szerint szellemi exportlehetőségeink £ nagyobbak annál, mint amennyire eddig éltünk velük. < Adnak el liceneeket a legjobb vállalataink — a Labor <. Műszeripari Művek, a Medicor, a Csepeli Szerszámgép- < gyár — tehát már kész. kipróbált, megvalósított eljáráso- £ kát. konstrukciós megoldásokat. Ez is fontos és hasznot < hajtó. A szellemi export előnyős bővítésének lehetősége £ viszont abban áll. ha azoknak a gondolatoknak az eladá- ^ sára is vállalkozunk, amelyekét még nem valósííot- <: tunk meg. $ Rengeteg gondolat, ötlet születik vállalatainknál a jj munkások, műszakiak, közgazdászok munkája során, ame- i lyeknek megvalósítására a hazai ipar adott lehetőségei ^ mellett nem gondolhatunk. Külföldi értékesítésük viszont I> kifizetődő lehetne. Nem egy hazánkhoz hasonló adottságú $ ország — például Dánia — már évtizedek óta szép haszon- f nal foglalkozik a szellemi exportnak ezzel a válfajával is: < ötleteket, gondolatokat kínál megvételre., illetve szakem- £ hereinek szabad kapacitását ajánlja fél különféle, esétleg < sajátos fejlesztési, feladatok megoldásáhöz is. A 4án mér- J hoki irodáknak világszerte jó a-hírük: szellemes, gyors:'| megoldásaikért j Folyik ilyen munka nálunk Is. több tervezőintézet | rendszeresen vállal már (túlnyomórészt a Tesco szervező- £ sében) tervezési, művezetési feladatokat kútfődön., A ma- j gyár bútortervezők a KGST keréteiben például több tag- £ ország bútoripara számára terveznek korszerű gyártriiá- | nyokat > A népgazdaság és a vállalatok külföldi bevételei- | nek nem csekély gyarapodásához vezethetne ha < a vállalatok tervezőik, szervezőik, fejlesztőik, kapacitás- <: tartalékait export árualapként kezelnék és megpróbálnák < értékesíteni; úgyszintén, újítóik. , feltalálóik kivitelezésre J váró eredményeit is.. Szellemi gazdaságunkkal fivenf^r- ,< mán is ellensúlyozhatnánk nyersanyagszegénységünket G. T. \ Dimitri Biciosz görög külügyminiszter 1915-ben született. A.z athéni egyetemen jogi. politikái és közgazdasági tanulmányokat folytatott. 1939-ben lépett a görög külügyminisztérium diplomáciát szolgálatába. Kairóban, Londonban és New Yorkban, teljesített szolgálatot. A külügyminisztériumban osztályvezetői funkciót töltött be. majd 1957-től Görögország állandó ENSZ- képviseletének C-azdr.sági téren nem történt előrelépés a kapcsolatokban. Az ’.906-ban megkötött, s 1970-ben lejárt kereskedelmi megállapodás helyett még nem került sor új egyezmény megkötésére. Az 1075. évi kereskedelmi forgalom lényegé- i ben a* 1974. évi szinten mo- > zog. s abban ismét jelentős magyar aktívum mutatkozik. I A magyar daruk: szerszámgá- | pék és motorvonatok fontos | szerepet játszanak £» görög ipar fejlesztésében. Behozatalunkban hagyományos cikk a. déli gyümölcs, a gyapot, a dohány. A két ország gazdasági vállalatai rendszeresen kiállítják termékeiket a szaloniki. illetve a Budapesti Nemzetközi Vásáron. 1976. február 4- én magyar hét megrendezésére került sor Athénben. A két ország kulturális kapcsolatai szerények. Ezek fejlesztése folyamatban van. Az egyre bővülő idegen- forgalomnak — a helsinki értekezlet alapján történő — továbbfejlesztése mindkét fél érdekéi egyformán szolgálja, lehetővé teszi népeink számára egvmás életének jobb megismerését. XGST-lanácsliezás Batfapeslen 97 irionon'ímniSmi ML IMÜjggbHstMIgUimi együttműkgdésekrő! A KGST-tagországok delegációinak részvételével kedden Budapesten megkezdődött a szocialista országok idegenforgalmi kormányszervei közgazdasági állandó bizottságának 6. ülése. A bizottság munkáját a magyar országos idegenforgalmi tanács koordinálja. Az ülésen megvitatják a szocialista országok idegen- forgalmi együttműködésének fejlesztését, megvizsgálják a közös idegenforgalmi beruházási lehetőségeket, s elemzik a turistaszezon meghosz- szabbításának módszereit, s az idegen forgalmi tudományos kutatások összehangolása is napirendre kerül. A bizottság munkájáról jelentést készít az idegenforgalmi kormányszervek soron következő ülésére, amelyet a jövő hónapban Havannában tartanak. (MTI) Sorra épülnek Egerben az áj sok családnak otthont adó többszintes házak, mint például a Hadnagy úton, Csebokszári-lakóielepen és a Laios-városban. A Lenin út jelenlegi arculata is meg fog változni a közeljövőben. Az egri AFIT mellett sorra bontják a régi házakat, melyek helyére három ötszintes épületet emelnek majd. 125 család kap új otthont a régi házak helyén. A bontási anyag sem megy veszendőbe, öt család épít maginak új otthont, a még mindig jó minőségi anyagból. (Fotó; Perl Ma; tun) Minden visszaélési kísérletet s?irg kell Iiiwsítasil Országos árkonferencia Az Országos Anyag- és Arhivatal országos árkon- farenciát tartott kedden, amelyen Vallus Pál elnökhelyettes árpolitikai kérdésekről és az árellenőrzéssel kapcsolatos feladatokról tájékoztatta a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok érintett osztályvezetőit. Utalt arra, hogy az idei terv a fogyasztói árszínvonal emelését 4,5 százalékban szabja meg, s fokozott ellenőrzésre is szükség van ahhoz, hogy ezt a határt ne lépjék túl. Az árak ellenőrzése az utóbbi időben fokozódott, a szabálytalanságokért a felelősségre vonás is gyakoribb és szigorúbb, mipt azelőtt. Az ellenőrzést tovább kell szigorítani, bővíteni. Ehhez a tanácsi szervek most már megfelelő számú, jól képzett szakemberrel rendelkeznek. Igen ‘fontos például, hogy rendszeresen és nagyon alaposan ellenőrizzék a zöldség-gyümölcs árakat, a szolgáltatí'olc árait és a magánk's’.par és kiskereskedelem árait. Efcyéb területeken is elengedhetetlen a szigorú árellenőrzés. Rámutatott, hogy a szabálytalanságok egy. része a ■ tapasztalatok szerint a helytelen árvetésekkel függ össze, ezért az árhatőságok továbbra is körültekintéssel ellenőrzik a kalkulációkat • Bejelentette, hogy az importtermékek kalkulációjának előírásait szigorítják, az ezzel kapcsolatos rendelkezés a közeljövőben megjelenik. Elmondotta, ■ hogy a szabálytalanságokért, jogtalan haszonszerzésért mind gyakoribb a felelősségre vonás, jelentős gazdasági bírságokat is kiszabtak az utóbbi időben. Hangsúlyozta: a költségvetés számlájára befizetett bírságon kívül arról is gondoskodni kell, hogy az adott vállalat kártalanítsa megkárosított vásárlóit, s természetesen arra is kötelezni kell, hogy árait a megengedett szintre szállítsa le. Arról is szólt, hogy egyes kereskedelmi vállalatok rosz- szul képviselik vásárlóik ér» dákéit. Előfordul például, hogy árubeszerzéskor —nyilvánvalóan nem érdektelenül — ráígérnek az árakra. Más esetekben fogyasztói áron szereznek be olyan alapanyagokat, amelyekhez nagy- . kereskedelmi vagy ■ termelői áron olcsóbban hozzájuthatnának. Különösen a ruházati iparban indokolatlan választékcserélődés is tapasztalható, ami szintén az árak növekedésével jár. Figyelmeztetett arra, hogy a közgazdasági szabályozók szigorításával járó vállalati nyereségcsökkenés „kiegyenlítésére” feltehetően több vállalat megpróbálkozik árnövelő vá- laoztékcserével és egyéb módszerekkel, az árhatóságoknak tehát résen kell lenniük. minden visszaélési kísérletet meg kell akadályoz- niok. A M'nisztertanács határozatára is utalt, amely- . nek értelmében nagy figyelmet kell fordítani az árellenőrzésre, hogy az árszínvonal-növekedés a tervezett keretek között maradjon. (MTI), A régit felváltja *»» -r» árw m mm S m a «. ß «xb/ m .... .......I • 1
