Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-08 / 33. szám
Kötődés Pélyt amolyan ..világvége” falunak tartják. Talán azért, mert ebben a megyeszéli községben vége a Köves útnak, a szomszédos Szolnok megyébe már csak földúton lehet — már amikor lehet — át i ütni. Erre azonban alig vállalkozik valaki. A szikes föld nem szereti sem a vizet, sem a szárazságot. Ha aszály -ran a föld szétreoedezik. ha víz van. azt meg nem szívja magába Ezért aztán bizonytalanok az útviszonyok. De éppen a sziki világ jellegéből következik, illetve következett az is. hogy a pé- lyi határ még az átlagosnál is szerényebb megélhetést adott az embereknek. Ezért aztán még a felszabadulás után is jó néhányan kerekedtek fel hogy biztosabb jövőt jobb megélhetést másutt keressenek maguknak. De azért sokan maradtak is. Vajon mi tartja, mi tarthatja őket a mások által ..isten háta mögöttinek” tartott településen? o o o Jftlmár János, a Tisza mente Termelőszövetkezet elnökhelyettese kényelmesen hátradől a kanapén. Cigarettára gyújt. — Az életem jelentős darabja összeforrott a szövetkezeti mozgalommal. 1959-ben, a falu egyik tsz- ének a Békének lettem az elnöke. Akkoriban ezer holdon gazdálkodtunk. Elmosolyodik, — Azóta négy egyesülést értem meg. Legutóbb tavaly áprilisban, a íarnaszentmik- lósiakkal döntöttünk a közös gazdálkodás mellett. Ma 8500 hektáron gazdálkodunk. Igazi nagy gazdaság leszünk. — Mert még nem vagyunk azok. — teszi hozzá. Ahhoz, hogy azok legyünk, még egy-két dolgot meg kell csinálnunk. Főként az állattenyésztésben. Mert például a tehenenként! 1800—2000 literes átlagos tejhozam nagyon kevés a rentábilis gazdálkodáshoz. A terveink. elképzeléseink megvannak. mind a tehenészetben mind a marhahizlalásban mind a iuhászatban sokat fogunk a jövőben előremenni. A növénytermesztésre meg az a féladat vár. hogy az állatállomány számára előállítsa a szükséges takarmányt. Más témára vált át. / — Tudja-e. hogy a isz-nek mennyi a vagvona jelenleg? Több mint 80 millió forint Pedig hát az adottságainkat még közepesnek sem mondhatjuk. De van fantázia ebben a gazdaságban, én állítom. — Mióta van Pélyen? — Itt is születtem, itt is maradok. Nem kényszerből, hanem azért, mert szeretem s mezőgazdaságot, szeretem ezt a falut. Ami ebben a faluban épült, szépült, abban benne van a tsz-dolgozók munkája, köztük az enyém is. Elgondolkozik. — Tudja, volt, aki azt mondta, hogy könnyű nekem a faluban maradni a jó fizetés mellett. Pedig nem ez tartott itt soha. Volt. amikor 30 munkaegység volt a fizetésem és egy munkaegység csak 18—20 forintot ért. Akkor is kitartottam. ooo Barta Gábor tanácselnök arról beszél, hogy az utóbbi időben megszűnt az elvándorlás a faluból. — A nagy ..hullám” 1956 előtt volt. de még utána sokáig jellemző volt. hogy főként a fiatalabbak máshol kerestek megélhetést. Most már arra is van példa, hogy néhányan visszaköltöznek a faluba. Általában azt mondhatom hogy a oélviek szeretik a falujukat. Idekötik őket a rokoni, a baráti szálak és aki dolgozni akar. az itt is talál lehetőséget. — Elmaradottafcb-e Pély a többi falunál? — Nem mondhatom. Sokat fejlődtünk az utóbbi időben. A lakosság ellátása az alapvető élelmiszerekből 16. a közlekedés is megoldott, most épült meg a hidroglóbuszunk. Q.Némüsw 1SC&. tebeuár S« vaaára.iig sok helyen már azon gondolkoznak. hogy fürdőszobát építenek. Annak ellenére hogy nem tartozunk a komolyabb fejlesztésre kijelölt falvak közé. úgy érzem, itt is van lehetőségünk, hogy tovább kulturálódjék a falu. — ön személy szerint mi- óra lakik Pélyen? — 1957-ben kerültem ide. Azelőtt Hatvanban. Hevesen dolgoztam. — A majd két évtized alatt bizonyára megszokta a falut. — Igen. megszoktam. Sőt meg is szerettem. Pedig hát a munkám során akadt gondom. bajom is bőven. — Mi íz, ami a faluhoz köti? — A munkám. Mert az alapvető az. hogy az ember a. munkájában érezze jól magát ooo Dr. Molnár László körzeti állatorvos még egy éve sincs, hogy a község lakója. — Nekem nem volt szerencsém. Heves megyei, alföldi születésű ember vagyok, mégis a hegyvidéken dolgoztam. 1'060-ban végeztem el az állatorvosi egyetemet s bár minden vágyam az volt. hogy hazakerüljek, az Ongai Állami Gazdaságba. Borsod megyébe neveztek ki. Aztán Ragályban, mint körzeti állatorvos tevékenykedtem. Meglehetősen'soká, csak 1973 őszén tudtam visszajönni Heves megyébe. Másfél évig a Füzesabonyi Állami Gazdaságban voltam, utána pedig idekerültem Pélyra. szintén körzetbe. Széttárja a kezét — Mit mondjak? Mindig az volt a vágyam, hogy az Alföldre kerüljek Sikerült és nagyon jól érzem magam. Persze, azért is. mert érzem, hogy van értelme a munkámnak. Főként a termelőszövetkezetben vannak igazán nagy célok, és örülök hogy az én munkám is hozzájárulhat ahhoz. hogy valóban minőségi állattenyésztés alakuljon ki. Mert a kedvezőtlen adottságok ellenére is nagyon sokat lehet itt csinálni. Az alapok megvannak mind a szarvas- marha-. mind a juhtenyésztéshez. szerintem igazán korszerű gazdaság válhat ebből. e ma már méreteiben is valóban jelentős szövetkezetből. — Mi az. ami egy ilyen faluhoz köti az embert? — Hát. nagyon nehéz ezt pontosan megfogalmazni. En úgy érzem, hogy itt valóban otthon vagyok, s azt megmondhatom őszintén, hogy a magam részéről véglegesnek tekintem ezt a választást. OOO Varjú Mihály most éppen pihen. Á szövetkezet elletőistállójában, a tehenészeti íeleA bikának meg kell halnia! Pardon: a disznónak. Mert előbbi a spanyol arénák törvénye a katalán, baszk és andalúz szenyorok és szenyoriták legnagyobb örömére, utóbbi pedig sze-' rény hazánk hízóinak elkerülhetetlen sorsa. Az azonosság szinte tökéletes, különbség „csupán” annyi, hogy a bikák spanyol földön egész esztendőben hullanak, nálunk viszont a tél a disznók megölő ellensége. Hősünkre is ez várt, a szépen fejlett, legalább másfél mázsás hízóra, akinek balsorsa úgy hozta, hogy január utolsó napja egyben életének utolsó napját is jelentette. Történt pedig mindez Bélapátfalván, s az az igazság, hogy ezt már mindenki tudta a háznál, csak a szőke, göndör, vágásra ítélt kucu nem.. . így aztán víg volt az előkészület, voltak vendégek, voltak háziak, volt kisgyerek és nagy gyerek, sós és édes sütemények, ezeket a háziasszony, a bort meg a pálinkát pedig Somogyi gazda kínálgatta, hogy hajnalra legyen erő is, legyen mersz is a segédkézéihez. Másnap már mindenkit ébrei talált a hajnal, s Zoli pen e*»- fcioett sz&wttiú a munka. — Hatvanhat éve« vagyok Itt születtem, mindig is itt laktam a faluban. Sohasem jutott eszembe, hogy elmenjek máshová. — Miért? — Elsősorban azért mert én a mezőgazdaságban nőttem fel. nem is tudnék mást csinálni. Világéletemben az állatokat kedveltem, és a sors is úgy hozta, hogy mindig ezt csinálhattam. 1959 óta vagyok tagja a tsz-nek. először lóápoló voltam, majd pedig tehenész lettem. Néhány éve fő- elletó vagyok. Szép. felelősségteljes munka* ez. Háromszázötven tehén van itt a gondjainkra bízva. • bizony, nem kis gond hárul az emberre. Pláne, ha az ember túl van a hatodik X-es. — A fizetés? — Igaz, hogy a munkaidő elég hosszú, kisebb szünetekkel hajnali négytől este hatig tart de a fizetésre nem panaszkodhatom. Háromezerötszázat keresek, elégedett vagyok. — Azt mondják. Pély régen nagyon szegény falu volt. — Az. Én valamikor gazdasági cseléd voltam. 22 mázsa búza volt az évi kom- mencióm. Most két hónap alatt keresek ennyit És a munkát össze se lehet hasonlítani. Igaz. hogy most is sokat kell dolgozni, de ez a munka korántsem olyan nehéz. fárasztó, mint régen. — Család? — A fiam Pesten pékmester, hat kitüntetése van. az egyik lányom szintén Pesten van, ápolónő, a másik, az itt dolgozik a szövetkezeti irodán. — Ha szabad ideje van. mit csinál? — Hallgatom a rádiót Különösen a nótákat szeretem. Sokszor éjfélig is fent vagyok itt az istállóban, ha jó nótákat játszanak. — Melyikei szereti a legjobban? Mosolyog. — Azt, hogy „Amott legel. amott legek. Magyarázólag teszi hozzá: — Mert abban is a lovakról van szó. O O <> Kalmár János tsz-elnök- helyettes a gépkezelőkhöz kér szül. Barta Gábor tanácselnök ügyiratokat készít elő. Dr. Molnár biciklin igyekszik az egyik telepre. Varjú Mihály főellető az állatok körül tevékenykedik. Mindenki végzi megszokott, hétköznapi munkáját A „világ végén”, ami számukra egyáltalán nem a „világ végét” jelenti, hanem a nagyon is hasznos emberi munka színhelyét Kaposi Levente bácsi, a böllér is időben érkezett És a kis különítmény az ólnál felsorakozott: élesre fent, hosszú késsel a böllér állt az élen, mellette vastag kendőbe bugyolálva, kezében nagy tállal a fiatalasz- szony, aztán a gazda,, a fia, a barátja, s végül a háziasszony és a kislány, de ők ketten inkább csak közönségnek, drukkoló „erkölcsi támogatásnak”. S miután ily szépen felvonult a nép, -készen is állt minden, megkezdeni a műveletet Csakhogy: az a göndör röfögő, ott az ólban mélyen behúzódott kuckója meleg, s biztonságos sarkába, s onnan kijönni nem akart — Máskor majd kidöntötte az ajtót, most meg elbújik — így a háziasszony. — Ki kell húzni — javallta a gazda. — Inkább csalogatni — szólt a böllér, és erre felhangzott a kórus: — Kucu- kám, c, c, c... Kucukám azonban rá sem hederített az egészre. További könyörgéssel teltek x hosszú .percek, mígnem NEM FULEMULEPER Két vidéki, szomszéd telek- tulajdonos — egy nyugdíjas és egy tisztviselő — a hatósági engedélytől eltérően építtette meg hétvégi házát A nyugdíjas a homlokzatnál, a tisztviselő pedig túl magas párkány létesítésével követett el szabálytalanságot Ez utóbbinak az lett a következménye, hogy nyaralója árnyékba borította a nyugdíjas házát és elvette előle a közeli erdőre nyíló kilátást A tanács a tisztviselőt megbírságolta, de méltányossági szempontból a tervtől eltérő kivitelezéshez hozzájárult Ezek után a nyugdíjas az árnyékolásból és a kilátás elvesztéséből származó kárának megtérítéséért szomszédja ellen pert indított. Az alsó fokú bíróságok — a tanács utólagos engedélyére hivatkozva — nem láttak alapot a kártérítési felelősség megállapítására és a keresetet elutasították. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került amely a következőket mondta ki: — Amennyiben az építési engedély birtokosa az építkezés során harmadik személynek jogellenesen kárt okoz, a szerződésen kívüli károkozás szabályait kell alkalmazni, és az illetőt a kár megtérítésére kötelezni. Minden károkozás, amely másnak jog védte érdekeit sérti, jogellenes. Mindkét peres fél az előírások megszegésével építette fel házát Az Országos Építésügyi Szabályzat mindenkire kötelező előírásainak megszegésével történt építkea gazda gondolt egyet, «párba, s a makacskodó disznő egyetlen elérhető pontjára, a hátsó lábára kötötte. Ilyen huzavonát még nem látott a világ! A kislány sikított az örömtől, a disznó visítva faroit kifelé, s ment a hajnali nagy kötélhúzás. S ahogy kiért a jószág, rávetette magát a böllér, a gazda, a fia, meg a fia barátja, s igyekeztek szegényt leszorítani a földre. A disznó volt az erősebb, felpattant, és usgyi, vissza az ólba! Ezzel az első menetet vitathatatlanul megnyerte. Az udvaron — és hopponma- radottak tüzelték magukat az újabb fordulóra, s miután alaposan megbeszélték, hogy a disznónak az innenső vagy az onnansó lábát kell-e majd kirántani, ismét kezdődött a spárgás hercehurca. Üjra: visítás, üvöltés, jajgatás, mint fentebb. Végül mégis győz a túlerő, még küzd ugyan, hörög, rúg és rángatózik a szegény, tápon tartott jószág, de már veszített, sűrű vére habosán ósalik a tálba..« zés kártérítés alapja lehet. Ez ebben az esetben annál nyilvánvalóbb, mert a szabálytalanságról az építésügyi hatóságnak is tudomása volt, és a tisztviselőnek csak méltányossági szempontokra tekintettel engedélyezte az engedélytől eltérő munkálatok befejezését. A vita eldöntésénél tehát elsősorban azt kell tisztázni, hogy a tisztviselő építkezése okozott-e kárt szomszédjának. Az ügyben eljárt bíróságok az erre vonatkozó tényállást hiányosan állapították meg és valamennyi körülmény felderítését elmulasztották. Ezért, iratok beszerzésével, esetleg szakértő meghallgatásával tisztázni kell, hogy a peres felek az Országos Építésügyi Szabályzatot milyen mértékben szegték meg. Ez után lehet csak eldönteni, hogy a tisztviselő a nyugdíjasnak okozott-e olyan anyagi kárt, ami nem merült volna fel, ha a szabályzat rendelkezéseit mindketten megtartják. — Először a nyugdíjas tért el az építési engedély előírásaitól — hangzik a továbbiakban a határozat. — Ezért a felelősség megállapítása és mértéke szempontjából annak is jelentősége van, hogy szabálytalansága a tisztviselőt mennyiben befolyásolhatta abban, hogy az éöítési előírásoktól ő maga is eltérjen. Vizsgálni kel! tehát a nyugdíjasnak a károkozásban való közrehatását, mert esetleg kármegosztás alapjául szolgálhat A Legfelsőbb Bíróság mindezek alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte ás új eljárást írt elő. Hiába, Ilyen az élet, e disznónak meg, kell halnia. Ahogyan a régi Rómában kimondták az ítéletet: — Recipe ferruml Mily nagy is az ember, megint győztünk! És erre muszáj inni egyet Aztán egy kis színjáték a városi vendégek és a kislány kedvéért: szalmát szereznek a szomszédtól, és az immár örökre megbékélt jószágra borítják. Felcsap a láng a pitymallatban, a gyerek tapsol, a felnőttek forralt bort isznak. Ami ezután következik, az már a munka. Délre elkészül a jó leves, valamivel később pedig már a frissen sült hurka és kolbász illata tölti be a lakást. Az asztalt körülüli a torozó nép, falatozzák a sok jó falatot, bort isznak hozzá és kőbányai világost. Délutánra lassan lassul a tempói s a fáradság felülkerekedik. ÉS a hajnali bosszúság is moso- lyogtató történetkévé hangolódik, amint a disznótortól búcsúzók újra meg újra elmondják: — Hogy kiugrott alólunk ez a koszos malacJ íka-tíj ü MÉGIS TRAKTORRA ÜLT Egy mezőgazdasági termelőszövetkezet traktorosa utasítást kapott bizonyos munka elvégzésére. Nem engedelmeskedett, hanem betért az italboltba és alaposan felöntött a garatra. Amikor a csoportvezető' felelősségre vonta, fenyegető kijelentéseket tett, mire a további munkától eltiltották és a traktor vezetésévé! mást bíztak meg. Az erősen ittas ember azonban később & kijelölt traktorvezetőt a gépről erőszakkal eltávolította és a gépet maga vezette tovább. A történtek miatt f®~ gyelmileg elbocsátották. A büntetés hatályon kívül helyezéséért a traktoros pert indított A munkaügyi bíróság — tekintettel családi körülményeire és szociális helyre zetére — a büntetés végrehajtását egyévi próbaidőre felfüggesztette. A legfőbb ügyésznek az ítélet ellen emelt törvényességi óvására, a Legfőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kir vül helyezte és a traktoros keresetét elutasította. Az indokolás szerint, az újabb, hasonló cselekménytől való visszatartáson túlmenően, tekintettel kell lenni arra is, hogy a felelősségre vonás során kiszabott büntetés a tsz más dolgozóinak munka- fegyelmére is kihat Ameny- nyiben a kötelességszegés súlyos, a viszonylag enyhébb büntetés kiszabása, illetve a legsúlyosabb fegyelmi büntetés végrehajtásának indokolatlan felfüggesztése ezt a célt nem szolgálja. Az eset megtörténtekor a rendkívül csapadékos időjárás miatt a szövetkezet csak nagy erőfeszítés árán, külső segítséggel tudta a termést betakarítani, tehát a munkafegyelem alapvető kérdés volt. Kötelezettségszegése tehát társadalmi szempontból is veszélyes, amit súlyosbít, hogy ittas állapotban, közúton erőgépet vezetett s ezzel mások testi épségét veszélyeztette. Felesége dolgozik, egy gyermek eltartásáról kell gondoskodniuk. Rendkívül méltánylást érdemlő családi körülményekre, illetve szociális helyzetre tehát nem lehet hivatkozni. Figyelembe kellett venni, hogy az illetőt magatartása miatt korábban többször figyelmeztették, ezért nincs ok a fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztésére. Hajdú Étidre Dintöít a Irle'söb'J Bírísg DISZNÓTOR
