Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-07 / 32. szám
»»«axsfc-v, • •• , •:•■• Keserű csokoládé 101 kisóvodás 64 helyre 01 s Hm Avagy: elmélkedés arról\ hogy fáj, ha harapcm A nyelvi nehézségeken kívül azt is megbélyegzésnek érzik, hogy külsőben sem lehetnek olyanok, mint a vendéglátók. akik Jól tud.Iák. milyen áron veszik meg Nlnóé- kat. milliószámra. És Nino nem véletlenül kérdezi meg a kegyetlen töprengés végén a tyúkfarm állati kavargásában — ezt a kavargást a kakasokat utánzó férfiak csinálják —. hogy ki ő tulajdonképpen? Ki és hogyan meri ezt veié így csinálni? Hol van az emberi méltóság kezdete és vége? Hol van az emberi közösség vonzása és taszítása? Azoknak van-e igazuk, akik a Sole miót énekelve. a közösség hívásának kábulatában égnek, élnek és mennek vissza a nyomorba, vagy annak, aki vállalja a magányt, a megaláztatást, a pénz utáni hajszát és lemond. mert le kell mondania, legszentebb érzelmeiről? Nino nem egvszer a fényképekkel beszélget és azt hiszi, a levelek szövege pótolhatja az emberi közelséget, amely az arcátlan gondok miatt nemcsak elveszíthető, de meg is tagadható. Vagy meg kell tagadnia önmagát, sok-sok erényhez és erkölcsi értékhez való hűségét, hogy fennmaradhasson a víz színén, mint az a narancshéj, amely- lyel olyan okosan tudnak bánni ezek a tanult északiak? Mert a déliek az álmaikban repülnek magasan és nem a köznapi élet ügyeskedéseiben tanultak? Nagy erejű ez a film, atmoszféráját nemcsak a kitűnő Nino Manfredi alakítása kényszeríti ránk. Igaz. ő itt a legfontosabb, benne és általa értjük meg ezeket a szerencsétlen embereket, akik szeretnének élni és emberek maradni, ott és úgy. ahol és ahogyan a kényszer idomítja őket. És közben azt is észreveszi, észrevéteti. hogy ez az új európai népvándorlás a sötét gyanú árnyékával terhelt. És ez a gyanú nemcsak Nino életét borítja fel, de robbanásig feszítheti a társadalmat is. Farkas András MATE GYÖRGY; A Uiharékos Zeusz Nem mese az, gyermek Az ölymposz legmagasabb csúcsán székelő Zeusz elrendelte a minden szinten kötelező, szigorú takarékosságot. Ez időtől minden kísisten azzal foglalkozott, hogy bebizonyítsa: az ó működési területén minden lyukas garas elvonása a költségvetésből Itatasztrófát idézne elő. A nagy takarékossági kampány vége az lett, hogy a világ működtetésének költségei 17,4 százalékkal emelkedett. Zeusz azonban nem nyugodott bele a dologba. Elhatározta, személyesen száll le az Alvilágba, ott felülvizsgálja a holt lelkek helyzetét és ahol lehet, igyekszik legalább Há- dészt a föld alatti birodalom fejét rávenni a spórolásra. Persze az sírt, és jajgatott: a. földi bűnök életen túli büntetése amúgy is korszerűtlen, elmarad az igényektől. A lelkeket perzselő kazánt nem tudták még földgáztüzelésre átállítani, az / elkárliozottak testét a modern lézersugár helyett fog gal-körömmel kell tépni; mi sutt már régen vegyianyagot használnak a vér fertőzéséhez, az alvilágban meg kénytelenek még mindig a háromfejű, Kerberosz nevű ver szett kutya drága nyálát használni erre a célra. Ilyen körülmények között mit lehetne még kivenni a költségvetésből? Mindegy, körüljárták a hz'yeket, amz'yzken az elkár hozott lelkzk vez'' " biaz életük' en e";'övel2tt s;ílyos bű-" ” ért. Egyszer c-a.’c odaéilek Sziszifoszhoz Ko rlnthosz egykori királyához, aki élő korában ártatlan embereket fojtatoit a tengerbe. Azóta azzal foglalkozott, hogy iszonyú nagy sziklát hengarílett föl egy magas hegyre; ám mielőtt a csúcsra ért volna, a szikla mindig v.sszagördült a völgybe. „Nem gazdaságos ez így” — szóit Zeusz oki.al0.ag. „Őszintén szólva, sajnáltain már az öreget. Ügy értsem pen alkalmassá teszik a feladatok ellátására és három költséges funkciót mindjárt meg is takarítunk. Azonban gazda nélkül csinálta meg ezt a számítást Sziszifosz, minden funkciójában rövid-, közép- és hosz- szú távú terveket készített és ennek nyomán rendkívüli prémiumokat, céldíjakat, újítási költségeket utaltatott ki Iiádésszel magának. Ezáltal ezt, hogy a jövőben traktor vontatja majd a sziklát?” — kérdezte Hadász.” Azt nem, drágult az üzemanyag — felelte a Nagyisten. — Hanem nevezzük őt ki az Egyetemi Ifjúság Tehermentesítési Bizottsága (E1TB). az Egyetemisták Sportolási Lehetőségeit Növe'ő Tanács (ESLNT), va1~m'nt az Egyetemi Menzák Mennyiségi és M náségi Fe’j u ■' í • ’-7,1 Foglaliioz i S-rrp. (Vr'W'FSZ) elnöké- ‘ ül, elhltVgl t n.asiliiiUlai épháromszor annyiba került, mint Zeusz látogatása elölt. Nem járt jobban a kölélfonó Oknosz esetében sem. A szerencsétlen bűnöző hiába készítette a legtetszetősebb fonatokat, szamara mindet felfalta. A Nagyisten elrendelte, hogy az éhes állatnak külön ütemben állítsanak elő tápot — a nyersanyag egy rés-ét a Nyugatvilág'.jó’ imparlá’ják — ezzel ugrás szerűen nőni fog a kötél-termelés. De nem íyy lett. A kőtelet azontúl kivltték Nyitgatalvllágba az említett alapanyag ellenértékéképpen. A szamártáp önköltsége is nőtt, Így aztán az Alvilág még rá- fizetésesebb lett, mint az- .élőn. A Nagyisten most már óva- tos lett. A negyvenkilenc férjgyllkos Dana f da esetében már gondos elöltalkuldciót készíttetett Hádésszel — hol vezessenek be náluk szigorú takarékosságot. Az Alvilág királya azonban kijelentette, bármit is tennének, nem tudják megakadályozni a termelésük árszlntjinek emelkedését. így aztán a negyvenkilenc szerencsétlen asz- «szony változatlanul töltötte a Léte folyó vízét a feneketlen hordóba. A minden újítástól rettegő Hádész kedvtelve nézte nagy igyekezetüket: a Léte vízszlntjs it megmaradt és a bűnös hölgyek se erőltették túl magukat az üres edénnyel. Nem is intézkedett azonnal. Visszatért az Olümposzra és ott tárgyalt Hermész külkereskedelmi, Pozeídon közlekedésügyi, valamint Demeter tájékoztatásiigyl istennel. Ezután közölte döntését: a takarékosságot nem az Alvilágban kezdik, mert ott nem értik őt meg. Meg's az Olymposz legalkalmasabb erre. Itt működ'k a Föld fölötti, Földi és Fö'd alatti Folyókat Felforgató kutatóintézet (FFFFF). Hasonló profilú kutatóintézet működik még a Földön is. Eredményeik még nem mutatkoznak. Ezért az intézeteket áthelyezik az Alvilágba, egyesítik a dana'.lík vízmerőtelepével. E~zel két FFFFF-et megtakarítanak. Aró'a nem 49 hanem 190 dan.am?rí a r'zet feneketlen hordóba. A ga .1 ui- gossági mu‘af <k kiszámítása folyamatban van. mást he is mondjak. Igaz az is, hogy sétálásrs is kevesebb idő jut. De a magyarázat egyszerű: ez gyakorló óvoda, minden foglalkozáson ott szorongnak g „klsóvónók”, akikkel óra után értékelni kell a látottakat és hallottakat. Kevesebb idő jut sétára. Különösen mostanában, amikor a négy óvónő közül egy-egy megbetegedik, és egymást kell helyettesítgetni. A Hibay utcai óvodában tehát nem rózsás a helyzet Bővítéssel, korszerűsítéssel szeretnénk egy kis javulást elérni és ehhez az igazgatónő 250 ezer forint póthítelt kért. Azzal búcsúztunk el, hogy reméljük, meg is kapják. Többet magunk sem tehetünk ennél, hiszen átérezzük a szülők gondjait és az óvoda irigylésre nem méltó helyzetét Is. Marad az ilyenkor szokásos kérdés, hogy akkor — melyik ujjamat harapjam meg ezek után? Ha ezt harapom, ez fáj, ha azt harapom, akkor az... Egy jó megoldás mégis kínálkozik: ne marakodjunk, (ku-ti) il*-***f?S £S73l! Juhász F„ István Bianka rím 1 novellájából#tv-Játék készül/ i l¥“ií.<íl A film egy magányos builape ti öregasszonyról szói, akt • eltartást szerződést köt egy fiatalemberrel, Főszereplője Blanka néni — Patkós Irma, és János — Székhelyi J 5zs0f. Képünkön: Patkós Irma és Békés Itala. (MTI fotó — Naszály! Kornél felvétele) vesznek fel 64 helyre 101 gyereket? Sajnos, sem a kérdés, sem a válasz nem szokatlan mifelénk: „divatos” óvodáról van szó (van nekünk ilyen iskolánk és munkahelyünk Is!), és nagyon sok szülő akarja elhelyezni itt a gyermekét. S ha ehhez nincs elegendő jogalapja (nem megyei tanácsi dolgozó) 4 nos, akkor teremt alapot — összeköttetéssel. Telefon ide, telefon oda, s végül még egy telefon, hogy ennek és ennek a gyermekéről van szó, tessék felvenni. Aki vesz egy kis fáradságot, el tudja érni, hogy felvegyék a gyermekét. így szorul most össze nálunk 64 férőhelyen 101 kisgyerek ebben az elavult épületben. Pedig ilyen körülmények között nem várható, hogy valami bő hely álljon rendelkezésre az öltöztetéshez. Egy kevés azonban mégis akad még, így a gyerekek lényegesen jobb helyzetben vannak, mint az óvoda 29 nődolgozója, nekik kézmosáson kívül más lehetőségük nincs. Például öltözésre. Egymást takargatva, egy-egy ruha mögé bújva öltöznek, hogy Panaszkodnak a szülök: a megyei tanács dr. Hibay Károly utcai óvodájában sok szempontból rendkívül rosz- szak a körülmények. Az öl- töztetési lehetőség minimális, mert olyan tenyérnyi hely jut erre a célra, hogy ott még mozdulni is nehéz, nem még öltözni, vetkőzni. Gyakran kimarad a rendtartásban egyébként kötelezően előírt rendszeres sétáltatás Is stb. Valóban így van-e? Igen. Csakhogy... És itt vegye át a szót Katona Józsefné, a gyakorló óvoda igazgatója. — Kezdjük az elején: egy évekkel ezelőtti felmérés alapján — a légköbméter alapján — 64 férőhelyesnek minősítették az óvodánkat. Szerintem már ez is sok, mert itt, (régi épületről van szó) nagyon magasak, de szűkek a szobák. Légköbméter tehát van, hely viszont kevés. De fogadjuk el mégis a 61 férőhelyet, nekem erre múlt nyáron 101 , gyerekem volt... És itt vegyük vissza a szót néhány pillanatra az igazgatónőtől. Joggal vetődik fel ugyanis a kérdés, hogyan Nino Manfredi, a fűm főszereplője. A nézőt már a film első kockái után elkapja valamiféle szorongás. Mintha nagyon bezárt, nagyon fülledt, nagyon rosszul világított helyre vinnék, ahol nem lehet jó levegő, ahol nem lehet napfény, ahol nem lehet — még csak ideig-óráig sem — lehetséges az emberi boldogság. Még csak egy parányi sem ebből a felszabadult. jóleső, tüdőt tágító érzésből. Pedig a film minden kockája Svájcban játszódik, a tiszta és nagyon gazdag Svájcban, ahol az emberek tejsti mivoltukban valóban tiszták jóllakottak, jól neveltek. gazdagok és gondtalanok. Mármint az állampolgárok. Ezeket a gondtalan, gazdag, jól nevelt, jóllakott és tiszta állampolgárokat szolgálták ki a pénz reményében azok. akik délről jöttek, a fekete hajúak, a göndör szőrnek, akik — bár szeretnének — sosem lehetnek már szőkék, bőrük sohasem változik már át tejszínűvé. Ezeket az olaszokat, görögöket, törököket. spanyolokat és a többieket a szegénység üldözi fel északra, hogy az otthon hagyott családnak pénzt küld- hessenek vagy ha maguk is jól megkapaszkodtak Itt. ebben a hűvös svájci klímában, maguk után hozhassák 9 családtagok közül azokat a férfiakat, akik mernek vállalkozni erre a kalandra. Nino emberi vesszőfutása, nyugodtan nevezhetjük tragédiának, elnyomja, elszomorítja a szívet. Szeret beszélni, de nincs kihez, pedig hogyan is közeledhetne minden svájcihoz. Gyanúba is azért keveredik, mert itt ebben a szőke, havas országban mindenki gyanús, aki más színű aki máshonnan jött. És ha egyszer a gyanú a vendégmunkás háta mőgé lopakodik, nincs megállása. Egy baki a vendéglőben — melyik pincérrel nem esik meg ilyesmi? — elegendő, hogy kiadják az útját. A stílusukra büszke svájciaknak elegendő egy apró utcai könnyítés a vesén, hogy szabálysértésért feljelentsék- ezt 9 hazátlant, aki még azt sem tudja igazán, hogy estig nem mozdul-e el az ágy alóla, amit addig bérelt. És nincs megállás! Egyik helyről a másikra kell átcsúsznia, megalázó papírokkal. megalázó mozdulatoktól kísérve egyre lejjebb és lejjebb kell menni. A munkásszállás lelki nyomora épp úgy fuldokolni késztet, mint az a farm. ahol azok a szerencsétlen páriák már nemcsak megélnek a szárnyasok feldolgozásából, hanem maguk is azok szintjére süllyednek: akkor boldogok, ha úgy tudnak kukorékolni, mint a kakasok. miközben az elhülyü- lés elképesztő szintjén vágyódnak az Irigyelt szőkék boldogsága után. Franco Brusatl. a film rendezője. Nino Manfredível. a film főhősét alakító színészszel és Jaja Fiastrival együtt írta a filmet. Ne keressük most azt a gyököt, amelyből a film és a film atmoszférája táplálkozik. A szegénység gyötrelmes alacsonyabb ren- dűségi érzése, a megalázott- ság itt mindennél nyilvánvalóbb. Akik a hűvös északon munkát adnak ezeknek a szerencsétleneknek, azok tudják, hogy valamennyi vendég- munkás az éhség, a gond. a nyomor elől futott el. Nem azért hazátlanok, mert ez az állapot tetszik nekik, hanem mert a még nyomorultabb állapotból szabadulni szeretnének. Ezernyi gátlás üíepszik rájuk. yUK 18.30: A legkeletibb keleten I. rész. Vlagyivosztoktól a kínai határig. 1976. február 7., szombat Háromrészes filmsorozatban számolnak be a nézőnek a tévéhíradó munkatársai — Pálfy István szerkesztő és Fülöp Tibor operatőr — arról a távol-keléti utazásról, amelyre a Szovjetunió külügyminisztériuma hívta meg a szocialista országok sajtó-, rádió- és tv- tudósílóit. Azon a természeti kincsekben nagyon gazdag, de mostoha időjárási területeken jártak, ahol a század elején még cári fe- gyenctelepek voltak, s ahol réz- és vasbányák, aranylelőhelyek és tengeri olajbányák sorakoznak. A kamera közvetítésével ellátogathatunk Szahalin szigetére, Vlagyivosztokba, és Kamcsatka vulkánjai közé. Különös tér mászeti jelrjnveknek, nagyszerű emberi tetteknek le hetünk tanúk «
