Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-07 / 32. szám

I VILÁG PROl^:T'(,,,Ä, PGVwntrmfi tájékozott titkárok AZ WS7MP HFVFS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGV El I ANACh NAPILAPJA A r, Állami Ifjúsági Bi­zottság titkársága négynapos értekezletre hívta a minisztériumok, országos hatáskörű szervek, fővárosi és megyei tanácsok ifjúsági titkárait, A meghívón a fel­sorolás még hosszabb és bo­nyolultabb, de e hosszadal­mas és — a pontosság ked­véért — nehézkesre sikere­dett címzésnek örülnünk kell. A lényeg ugyanis az, hogy az ifjúságpolitikai teendőkkel ily sok helyen foglalkozik egy-egy hozzáértő. A párt ifjúságpolitikai ha­tározatának és az ifjúsági törvénynek a megjelenése után gyakorta emlegetett óhaj volt ugyanis, hogy a "jó programhoz, a társadalmi törődés gyakorlati megvalósí­tásához, minden szinten le­gyen ember is! Ne vesszen el például a sokféle tanácsi ügy -között az ifjúságé, fogja ösz- sze valaki az azonos minisz­tériumhoz tartozó vállalatok fiataljainak gondját-baját, szorgalmazza a megoldást. Az ifjúsági titkári beosztás meghonosodott. A tisztség be­töltőinek hasznos munkájá­ról legegyszerűbben úgy győ­ződhetünk meg, ha egy-egy minisztérium, vagy megye éppen időszerű tennivalói után tudakozódunk. A titká­rok rendszerint pontos ada­tokkal szolgálnak, ismerik a rövidebb-hösszabb távú ter­veket. Valóban gazdáivá vál­tak az ifjúság-témának. B udapesti értekezletük február 3-án kezdő­dött Tanácskozással, ülése­zéssel amúgy is telített ko­runkban vajon kell-e s mit ér négy nap „szöveghallga­tás”? Sokat ér — mondhat­juk tömören. A négy nap alatt ugyanis a titkárokat va­lóban felkészítették a követ­kező hónapok feladataira Márpedig úgy, hogy minde­nekelőtt megismertették őket az országos döntésekkel, el­képzelésekkel. Egyebek kö­zött az állatni szervek és in­tézmények tevékenységével, az 1076. évi ifjúsági parla­mentek és a KISZ IX. kong­resszusának előkészítésével. Egyszóval, az idei legfonto­sabb országos programokkal. Emellett felelős vezetőktől halgnttak kül- és belpoliti­kai előadásokat. XXVII. évfolyam, 32. szám Ára: 80 fillér 1976. február 7., szombat Mér’egen hazánk népgazdasága A Központi Statisztikai Hiva'al jelentése az 1975. évi tervfeladatok teljesítéséről A Központi Statisztikai Hi­vatal most kiadott jelentése szerint 1975-ben folytatódott a termelés, a fogyasztás és a felhalmozás növekedése, bő­vültek nemzetközi, gazdasági kapcsolataink. A népgazda­ság évi fejlődése hozzájárult ahhoz, hogy a negyedik öt­éves terv főbb előirányzatai megvalósultak. A nemzeti jövedelem a tervezett mér­tékben emelkedett. A lakos­ság jövedelmének és fogyasz­tásának növekedése megha­ladta az előirányzottat, a tervbe vett szociálpolitikai intézkedéseket végrehajtot­ták. Beruházásra és készlet- felhalmozásra a tervben szá­mítottnál többet fordítottak. A belföldi felhasználás — a fogyasztás és a felhalmozás együttvéve — nagyobb volt mint a megtermelt nemzeti jövedelem. A terv a nemzeti jövede­lem 5—5,5 százalékos növe­lését irányozta elő a tényle­ges növekedés — összehason­lítható árakon — 5 száza­lék volt. A nemzeti jövede­lem az iparban 5—6 száza­lékkal, az építőiparban 8 százalékkal nőtt, a mezőgaz­daságban kismértékben csök­kent. A termelt nemzeti jö­vedelem összege folyóárakon 400 milliárd forint, egy la­kosra számítva 38 ezer fo­rint volt Az ipar adta nem­zeti jövedelem mintegy 46 százalékát, az építőipar 13 százalékát és a mezőgazda­ság 16 százalékát. A terme­lőágazatokban foglalkoztatot­tak száma az előző évhez képest lényegében nem vál­tozott, a nemzeti jövedelem növekedése csaknem teljesen a termelékenység emelkedé­séből származott A gazdasági egyensúly javítására a belföldi fel- használásnak — a fogyasz­tásnak és felhalmozásnak — a termelésnél és az előző évinél kisebb, 3—3,5 százalé­kos növekedésével számolt 1975. évi tervünk. A belföl­di felhasználás az előző évi­nél mérsékletesebben, de a tervezettnél nagyobb mér­tékben 4—5 százalékkal emelkedett Ezen belül a la­kosság összes fogyasztása a tervezett négy százalék he­lyett 4,5 százalékkal halad­ta meg az előző évit, a fel­halmozás pedig, amelynek a terv szerint az előző évi színvonalon kellett volna maradnia, mintegy 4—5 szá­zalékkal nőtt Mint a Jelentés megálla­pítja, az ipar állóeszköz-ál­lománya bővült és korsze­rűsödött. Az 1975. évi befe­jezésre kijelölt nagyberuhá­zások többségét az év végé­ig átadták. Közülük néhány a tervezettnél kisebb kapa­citással, illetve az eredeti határidőnél később készült el. Megnyitották a Rák hegyi bauxitbánya második ré­szét, megkezdte termelését a Tiszai Vegyikombinát Olefirt- műve, üzembe lépett a He- jőcsabai Cementgyár, Ozdon határidő előtt üzembe he­lyezték a hengermű rúdso- rát. Építőipari területen a tervezett 90 ezer lakásnál több,, összesen 98—99 ezer épült. Ezen belül állami erő­ből az előirányzatnak meg­felelően mintegy 37 ezer la­kás készült el. A lakossági építkezések száma jelentősen meghaladta a tervezettet,, Ja­vult az építési munkák gé­pesítettsége, növekedett az előregyártóit elemek és szer­kezetek felhasználása. A mezőgazdasági termékek termelése az előirányzott 3— 4 százaléknál kisebb mérték­ben, egy-két százalékkal nőtt. A növénytermelés a tervezett 5—6 százalékkal szemben 2—2,5 százalékkal emelkedett Az állattenyész­tés termelése lényegében megegyezett az 1974. évivel. Az időjárás kedvezőtlen volt a kalászosokra és a gyü­mölcstermelésre. Búzából pél­(Folytatia a 2. oldalon.) Zárszámadás Egerszcláton Az egyesülés beváltotta a reményeket A tagság a beszámolót hallgatja. Az egyesülés utáni első esztendő eredményeiről von­tak mérleget pénteken dél­előtt Egerszóláton, a helyi és a szomszédos egerbaktai Egyesült Béke Termelőszö­vetkezet vezetői és tagjai. A községi művelődési házban tartott zárszámadó közgyű­lésre éljött Dong Huang, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság budapesti nagykö­vetségének ügyvivője, Moí­telepet, előbbre léptek a konyhakerti vetőmagok ter­melésében is. A tervezettnél viszont alacsonyabb lett a kenyérgabona, a szőlő, a ku­korica terméshozama, és a lúdállományt is betegség sújtotta. A tagság szorgal­mas munkájával mégis 36,5 millió forintos árbevételt .'ér­tek el. 43 millióra nőtt a. kö­zös vagyon, és az egy szövet­kezeti tagra jutó-részesedés Tanácskozik az FKP XXII. kongresszusa Fock lenő beszélt a Touiesase-i A közvetlen és gyors In­formáció fontosságát aligha szükséges bizonygatni. Nyil­ván akkor látják el jól mun­kakörüket az ifjúsági titká­rok, ' ha a helyi ismereteik mellett, képet kapnak a leg­frissebb, országos tervekről is. A jó tájékozottsághoz, az információk rendszerezettsé­géhez ilyen központi „eligazí­tásra” is szükségük van. Bárki megjegyezheti ugyan, hogy az ismeretanyagot adhatnák írásban is. De úgy elmarad­nának a konzultációs kérdé­sek. S a gyakorlati munka közben derülne ki az esetle­ges félreértés, kétely. Ami önmagában is baj lenne. Ám többről van szó. L ehet, hogy mindezt né­hány év múlva rövi- debb idő alatt elvégzik majd. Az az érzésem azonban, hogy a majdani tanácskozások je­lentős rövidítésére nem na­gyon számíthatunk, hiszen az ifjúságpolitikai kérdések maguk is szüntelenül változ­nak. S bár cserélődik a fia­tal nemzedék, a feltételeket nem kell újból megteremte­ni. Azok hosszú távra adot­Dr. Papp Lajos államtit­kárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökségé­nek vezetésével pénteken a Parlamentben értekezletei tartottak a főváros, a me­gyei és a megyei városi ta­nácsok elnökei. A napirendnek megfelelő­en beszámoló hangzott el a negyedik ötéves terv végre- haitásáuak érték-dósé kap­csán a munkaerőhelyzet ala­Az FKP XXII. kongresszu­sa alkalmából pénteken 12 nagy francia vidéki város­ban rendeztek nemzetközi ta­lálkozókat a kongresszusra érkezett külföldi küldöttsé­gek részvételével. Az MSZMP küldöttsége a Tou­louses sportcsarnokban meg­tartott nagygyűlésen vett részt a brazil, spanyol, gua- deloupe-i és iráni pártdele­gáció tagjaival együtt. A lel­kes hangulatú nagygyűlésen Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a következőket mondotta: — A nemzetközi kommu­nista mozgalom szép és hasz­nos hagyományaihoz tarto­zik, hogy a testvérpártok meghívják egymás küldött­ségeit kongresszusaikra. A Magyar Szocialista Munkás­párt a Francia Kommunis­kulásáról, a szakmunkáskép­zés és továbbképzés helyzeté­ről, majd áttekintették az ötödik ötéves tervidőszak munkaügyi feladatán. Ezt követően dr. Papp Lajos ál­lamtitkár ismertette a párt XI. kongresszusának határo­zataiból adódó tanácsi fel­adatokat, különös tekintettel az ötödik ötéves terv elő­készítésére, és végrehajtásá­nak megszervezésére. (ÍMTI) nagygyűlésen ta Párt XXII. kongresszu­sán résztvevő küldöttsége nagyra értékeli, hogy a kongresszus munkájában va­ló részvétel mellett lehetősé­get kapott arra, hogy ezúttal Toulouseban, Franciaország egyik legszebb városában ta­lálkozzon francia kommu­nistákkal, szimpatizánsokkal, barátokkal. — Szolidaritásunk szilárd alapokra épül, mert harcunk közös gyökereiből, közös cél­jaiból fakad és táplálkozik. Pénteken — a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak székházában — sajtótá­jékoztatón ismertették azt a rendkívül tartalmas hazai és külföldi eseményeket egy­aránt ígérő programot, amely méltó keretet hivatott bizto­sítani a II. Rákóczi Ferenc születése 300. évfordulójáról való megemlékezéshez. Az események közül kiemelkedik a Magyar Nemzeti Múzeum-. ban március 26-án megnyí­ló Rákóczi-emlékkiállílás. Ugyanezen a napon kerül sor a fővárosban arra a köz­ponti emlékünnepségre, ame­lyen Rákóczi méltatásán túl, korabeli irodalmi és zenei alkotásokból formált kultu­rális műsorral is tiszteleg­nek a kuruc vezér emléké­Ma már ellenségeink sem cáfolhatják — mert ezzel szembe kerülnének a leg­nyilvánvalóbb tényekkel —, hogy a kommunisták akár Franciaországban, akár a szocialista Magyarországon egyformán népünk javát, hazájuk felemelkedését akar­ják. Ezt egész eddigi tevé­kenységük, a széles tömegek bizalmát kiérdemlő politiká­juk bizonyítja — mondotta többek között Fock Jenő, a magyar küldöttség vezetője. nek. Szobránál koszorúzási ünnepséget tartanak Buda­pesten, külföldön pedig Bor­siban, Rákóczi szülőházánál és Kassán, a temetkezési he­lyen. További kiállítások is készülnek az évfordulóra, így a Hadtörténeti Múzeum anyagából a Rákóczi szabad­ságharcról, s vándorkiállítá­sokat mutatnak be „Rákóczi és kora” címmel. Kiadványok, tanulmánykö­tetek szintén várhatók. Az Akadémiai Kiadónál lát napvilágot „Rákóczi művei”- nek kritikai kiadása magyar és francia nyelven. S az év folyamán megjelenik a Rá- kóczi-emlékkönyv, továbbá tudományos ülésszakok sze repelnek a piogramban. Tanácselnöki értekezlet a Parlamentien Rákóczi-jubileum Gazdag programot készített az em'ékbizovság Dong Huang, a VDK bil^pSst! nagykövetségének flgy- vivője, Dér József szövetkezeti e!o"U társaságában szövetke­zeti gazdákkal beszélget. (Foto: Perl Márton.) nár József, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának munka­társa, Kovács Sándor, az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának osztályvezető­helyettese,. dr. Lendvai Vil­mos, a megyei tanács osz­tályvezetője, ott voltak to­vábbá a járási pártbizottság és a járási hivatal képviselői is. Szálkái Miklós, a közös gazdaság párttitkára nyitotta meg a közgyűlés. Ezután Dér József, a szövetkezet elnöke ismertette a tagság előtt az 1975. évi gazdálkodás ered­ményeit. Elmondta, hogy az egyesülés beváltotta a hozzá­fűzött reményeket. Nehéz esztendő ellenére kedvező eredményeket tudhatnak ma­gukénak. Tovább fejlesztet­ték a lúd és a szarvasmarha­megközelíti a 40 ezer forin­tot. Dér József végezetül alá­húzta, hogy az új közgáz n- ságl környezetben nagi b gondot kell fordítaniuk a munkaszervezés tökélete sére, a gének, a berenc' sek és a férőhelyek jobb i- használására, illetve a h;' t- ji gazdaságok támogatási \ A beszámolót követő ,v; i- ban felszólalt Sólyom E. ö, az MSZMP egri járási bi­zottságának titkára és gratu­lált a tagságnak a sikerek­hez Szót kért Dong Huang, a VDK budapesti nagykövet­ségének ügyvivő je is, aki kö­szönetét mondott a vendég­szeretetért, s azért a támo­gatásért, amelyet az eger- szóláti szövetkezet a v:e*"á mi gazdaságok szrlcrnai ’áJ mogatásához nyújt ♦

Next

/
Thumbnails
Contents