Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-03 / 28. szám
Ballada a világról, amely farkassá teszi az embert Jelenet Asztalos István A fekete macska című tévéjátékéból — Pártos Erzsi és Jobba Gabi. A ballada nem is ballada: tévéjáték. A címe is egyszerűbb, mást sejtetőbb, minta fenti, mert csak ez: A fekete macska, Asztalos István erdélyi író írta és a magyar televízió mutatta be Harag György kolozsvári rendező közreműködésével. Mégis, a televízió bemutatója után ez a fenti, kissé hosszabb cím illik inkább ebhez a megragadó népi tragédiához, amelyet úgy visz, sodor magával az erdélyi magyar nyelv szépsége, mint a vadul rohanó hegyi patak kristályvize a beléhullt levelet A kétszálú történet — mert, ha valami kifogásolható, hát talán a vagyoni hajsza, az osztályos nyomorúság és a szerelem, e másik szál együttese — két „síkban” került a néző elé: az esemény, a történés síkján, és a nyelv magával ragadó, szinte önálló életet, létet teremtő síkján. Nem mesterkélt kettéválasztás ez, nem holmi lingvisztikái megszállottság, amely képes lenne a nyelvet elszakítani még az embertől és a vele elmondhatóktól is, csakhogy valamiféle nyelvi elefántcsonttoronyban ízlelgesse, vagy hogy inkább forgassa annak fényeit, mint fukar az aranyát. Asztalos István nyelve önmagában is, olvasva is, felolvasva is megragadóan szép lenne a számunkra. Évszázados ízek és színek buggyannak elő ebből a szókincsforrásból, s már ez örömre gerjesztő. De Asztalos nem öncélúan használja a szépmíves erdélyi magyar nyelvet, hanem úgy illeszti a történés sodrához, hogy hűl és felforrósodik, gyorsul és kitárul a ritmus, fa! fénylik xsépeége, vagy tompává válik szín«, ha a tragédia pergése úgy kívánja. A jelzett díszletek, a megmegjelenő paraszti-antik kórus egy olyan világot idéz balladás tömörséggel és egyszerűséggel, amely nem idegen tőlünk, hiszen nékünk is a tegnapi tegnapunk volt, egy olyan világot idéz, ahol „mindennek megvolt a maga törvénye", csak az emberségnek nem. A címadó fekete macska, a babona árnya borítja sötétbe azt a világot, s ebben a sötétló világban vadul burjánoznak az embertelenség árnyai, mint penészgombák a pincék mélyében. Harag György rendezése nemcsak értő, hanem megértető volt: nem magyarázni akart egy korról Asztalos István segítségével, hanem elmondani vele és általa egy történetet, kiélezett drámai helyzetekben, néhol talán kissé harsányabbra hangolva, mint azt a ballada, vagy akár maga a történet is megkövetelné. Hogy szép és emlékezetes bemutató volt ez a televízióban, az rajta kívül a jeles gárdából leginkább talán Pártos Erzsinek és Szirtes Áriámnak köszönhető. akik letisztult eszközökkel, apró kis rezzenésekkel, az arc árnyalatnyi játékával, egy finom hanglejtéssel is mindent el tudtak mondani, ki-ki a maguk világát Illetően. Csomós Mari szép, artisztikus beszéde emelkedik még ki a felsorolandók közül. Horváth Teri itt mintha harsányabb lett volna és riasztó helyett idegesítő, Iglódi István egyénisége átsütött hősének alakján, s ez nem egyezett mindenben az írói elképzeléssel. Plróth Gyula. Jobba Gabi, Solti Bertalan érdemel még említést az egészében véve is szinte kórussá azonosuló 8zínészgárdábóL Es feltétlen felem ütést a képeket hangulatilag remekül megkomponáló Halász Mihály operatőr. Alakok és ablakok Kitűnő rendezői, hogy ne mondjam, szerkesztői leleménnyel egy lakótelep, sőt egy új lakótelep még atomizált valóságában gyűjti flsz- sze Benedek Árpád rendező és Bogáti Péter szerkesztő azokat az alakokat és azokat a kis történetkéket, amelyeknek nyomán nemcsak mi ismerjük meg e lakótelepet, hanem — gondolom — e képzeletbeli lakótelep lakói is egymást, Az ablakok egymásra nyíltak valójában is, jelképesen is: és jelképesen, de valójában is sikerült közelebbről és még mélyebben megismerni a mai szovjet életet, amelyre voltaképpen ezek az „ablakok” nyíltak. Mert az élet nemcsak nagy gondokból, nagy tervekből és azok sikeres, vagy sikertelen megvalósításából áll, de a mindennapok apró, jellemet és embarközösséget formáló pillanataiból is. Ezek a derűs, néha szatirikus, vagy éppen egy kicsit érzelmes pillanatok formálják és alakítják ki véglegesre magát az embert, s az emberi közösséget is — sajnos a mérgelődéssel, a Mai tv-aiánlaiunk 17.33: Hogyan a holnapért? Riporíműsor i„ rész OMÉkM m lehrtór & ltodé Riportsorozatot indít a televízió, amely az V. ötéves tarv célkitűzéseit vizsgálja, veszi sorra. Főleg az új gazdasági szabályzók szerepét és várható hatását Az első adás a mezőgazdaság területén a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok új feladataival foglalkozik A stúdió vendége ezért dr. Kovács Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, aki Terlanday Mária riporter kérdéseke válaszolva vázolja . a mezőgazdasági üzemek űi tennivalói*,. Felépül a főiskola új kollégiuma Egerben Nerre tort a haza oktatásügy? Iáéi tervek, e ne tó-égek bukással, a sikertelenséggel, a könnyekkel együtt is. De most a szovjet szerzők derűs írásaiból nyújtottak át egy csokrot a televízióban és e csokor színes volt, kedves volt, g szívünkben megelégedett, csendes derűvel néztük. Természetes, hogy tizenkét jelenet, tizenkét szerző, a még oly népes és neves színészi gárda segítségével sem lehetett egyenrangú szórakoztató egy műsor keretében. Annyit azonban meg kell állapítani, hogy kivétel nélkül mindegyikük úgy fakasztott derűt bennünk; hogy igényesen tette azt és meggondolkodtatva. Magam részéről Leonyid Lenes nagy színpadi-dramaturgiai biztonsággal megírt kellemes, könnyed, és a Sinkovits— Szemes színészpár által ragyogóan „elkomédiázott” Kezdjük előírói-jére szavaznék, ha arra kényszerítenének: a tizenkettő közül, melyiknek nyújtsam a pálmát. Hogy ezt szerencsére tőlem senki sem kéri, így együttesen nyújtom át a kellemesen szórakozó néző megelégedettségét, ha tetszik pálmaként, az Alakok és ablakok közreműködőinek. A rokokó háború egy bizarr ötlet meghökkentő, sőt bátran fokozhatunk is — megdöbbentő megvalósítása. Görgey Gábor tragikus bohózata a fasizmus persziflázsa. A zsírszámla miatt őrjöngő, játékfegyverekkel játszó, de nagyon is „valódi” háborút is hirdető paranoiás diktátor, az ellenzéki talpnyaló, a dzsungelbő! a szalonba, a gyilkoló katona életvitelét átmentő „hős” és a rizsporos parókával jellegtelenné és egyivásűvé rendelt fejek egyszerre nevetségesek és riasztóak. Kétségtelenül ki érezhető,' Sándor József kitűnő rendezése ellenére is, hogy ez a tragikus bohózat eredetileg színpadra készült —aratott ott is sikert —,, mert „meliékszálai” kevésbé kidolgozottak, pontosabban egyes szereplőinek kevéssé kidolgozott sorsa és alakja a tévéjátékban & fontos figurákat mellékszereplővé degradálja. Gondolok itt elsősorban a főlakáj alakjára, amelyet Kautzky József próbált életre kelteni, de ez bizony csak egy vértelen figura életre galvanizálását jelentette. Körmendi János elnöke kitűnő alakítás, nincs egyet - ‘ len olyan gesztusa, mimikája, amely ne a lényeget fejezné ki, amely nem mondana el valami fontosat, figyelmeztetőt a nézőnek. Sínké László katonája túlságosan realisztikusra sikerűit ebben a földön járó abszurd világban. Gyurkó Géza Mit tartogat az V. öteves terv első esztendeje a hazai oktatásügy számára? A következő hónapok lehetőségeiről, elgondolásairól az Oktatási Minisztérium tervezési főosztályának vezetői adtak tájékoztatást. A tervek józanok, figyelembe veszik a realitást és hangsúlyozottan a legfontosabb feladatok megvalósítására fordítják a legjelentősebb anyagi eszközöket. Általában az oktatásra az állami költségvetés erre az esztendőre 16 2S1 millió forintot irányoz elő és ez 1040 millióval több. mint ami a tavalyi, várható teljesítése. Mindezen belül 12 910 millió jut a tanácsi és 3381 millió a központi irányítás alatt álló oktatási intézményekre, illetve az ottani feladatok realizálására. Ezen felül általános iskolai taneszközellátást további 60 millió forint szolgálja. A költségvetés természetesen politikumot takar: differenciált lesz tehát a fel- használása A társadalom számára — igényekben is megfogalmazottan — az egyik legfontosabb az óvodahálózat bővítése. De az átlagot meghaladja a növekedés az általános iskolák, továbbá a szakmunkáskénzés területén is. és nem titkolt, az alaovető célkitűzés: e két iskolatípusban a tárgyi és személyi feltételeket, az oktatási színvonalat hangsúlyozottan javítják. Sokat' emészt az óvodák fenntartása. működtetési költsége: erre 1961 millió áll rendelkezésre, ami 186 millióval több. mint a tavalyi. A területi tanácsok ebben az évben zömében beruházásból, mintegy 15 000 óvodai hely megvalósításával számolnak. S ez még nem a teljes: a korábbi évekhez hasonlóan, továbbra is feltételezik a társadalom hathatós segítségét, éopen az elhelyezési lehetőség folytonos javítása érdekében. És. ha minden megvalósul: 1976 decemberében már minden 100 kisfiú és kislány közül 80 járhat óvodába, Az általános iskolában a diákok összlétszáma a következő tanévben 13 ezerrel tovább gyarapodik. A szakrendszerű oktatásban a felső tagozatosok aránya az eddigi évekénél szerényebben javul, és várhatóan meghaladja a 98 százalékos arányt Az idén mintegy ezer új diákotthoni helyet teremtenek meg, ám ezen túlmenően tovább javítják a körzeti iskolai hálózat fejlesztásét. mintegy 630 új tanterem megépítése szolgálja, és ez elsősorban az új lakótelepek igényét elégíti ki. Az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan, a kővetkező tanévben Is jelentősen fejlesztik az általános iskolai napközis hálózatot A tanácsok csaknem 700 új napközis csoport megszervezésével kívánnak javítani a jelenlegi helyzeten, elsősorban az ipari jellegű városokban, lletve a nagyobb városok ipari körzeteiben. Elsősorban az alsó tagozatos kicsinyek napközis foglalkoztatási aránya javul. Az alsó fokú oktatási intézményekre az idén — az előirányzatok szerint — 5613 milliót fordítanak, ami 431 millióval több a tavalyinál. A tanácsok hangsúlyozottan támogatják a gyermekintézmények hálózatának bővítését. és ez szemmel ..átható lesz a tanulószobai, a diákotthoni. továbbá a napközi otthoni előirányzatok növekedésében is. A gyermekvédelem, illetve a gyógypedagógia ügyét szolgálja. hogy az esztendő befejeződik és átadják a ti- szadobi gyermekotthon százszemélyes új épületét és várhatóan tető alá hozzák aba- latonberényl gyermekotthont is. mindamellett néhány, már működő gyermekvédelmi és gyógypedagógiai intézet kisebb bővítése, korszerűsítése sem marad eL A nevelő és gyermekvédő intézmények működésére 738 millió áll rendelkezésre és ez 48 millióval több az elmúlt évinél. Ez az összeg 150 intézetben 18 ezer állami gondozott, bentlakásos fiatal elhelyezésére és 17 ezer állami gondozottnak a nevelőszülőkhöz történő elhelyezésére nyújt anyagi fedezetet Az általános iskola nyolcadik osztályát végzők létszáma — a demográfiai helyzetnek megfelelően — további hétezerrel csökken. A 115 300 általános iskolát végzőnek mintegy 45 százaléka középiskolában és további 45 százaléka a szakmunkásképzőkben tanul majd tovább. A szakmunkástanulók oktatására előiránvzott összeg 1725 . millió forint A vállalatoknál folyó gyakorlati oktatás korszerűsítésére 350 millió forintnyi összeget jelent majd a szakmunkásképzési alap anyagi forrása. A tanulólétszám a jelenlegi esztendőben majd tovább csökken, a szakmunkástanulók 162 ezren lesznek, ezen belül az elsősök 58 ezren. Kisebb hányadban tovább emelkedik a leány szakmunkástanulók aránya. Az oktatás korszerűsítése érdekében az 1976—77. tanévben már két évfolyamon folyik majd az egységes — tagozat nélküli — képzés. Az elméleti oktatás előirányzata 556 millió forintra emelkedik. Csaknem 800 tanulóotthoni helyet létesítenek, egyre többen lesznek azok, akik a gyakorlati munkát korszerű,, új tanműhelyekben sajátíthatják el, s az iskolai tanműhelyek előirányzata, éopen ezt szolgálva. 348, millióra emelkedik. Mezőgazdasági oktatás céljára 188 millió forintot fordítanak. A középiskolák első osztályaiba va.amivel több mint 52 ezer diákot vesznek feL Az összes középiskolások száma mintegy 3303-zal csökken és tovább javul a középiskolai oktatás szerkezete is. A szakközépiskolák aránya az első évfolyamon várhatóan 54,1-ré emelkedik a gimnazistákéval szemben. Még az idén 59 osztályterem, 24 mühelyterem és 2230 kollégiumi hely létesül. A költségvetés természetesen ebnen az esztendőben is hangsúlyé, zottan fordít figyelmet a munkásszülők gyermekeinek továbbtanulására, illetve a feltételek javítására és a felnőttoktatás lehetőségeinek további szélesítésére is. Az 1976—77-es tanévben a felsőoktatási intézmények nappali tagozatainak első évfolyamaira várhatóan mintegy 16 ezer fiatalt vesznek fel és ezzel a nappali tagozatosok létszáma meghaladja a 64 ezret Az egyes felsőoktatási intézménytípusok felvételi keretszámainak aránya folyamatosan módosul. A népgazdaság távlati szakemberszükságletének megfelelően, a leivé el tovább emelkedik a pedagógusképző intézményekben, csökken az agrártudományi egyetemeken és a mezőgazdasági főiskolákon. Befejezik a Budapesti Műszaki Egyetem 830 személyes kollégiumának építését, elkészül a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem elméleti tömbje és az Állatorvostudományi Egyetem rekonstrukciója is utolsó szakaszához érkezett. Változatlanul tovább épül a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola, az Eötvös Loránd Tudományegyetem 500 személyes kollégiuma. Veszprémben a Vegyipari Egyetem és az Országos Oktatástechnikai Központ elhelyezésének javítását szolgáló éoület, az egri Ho St Minh Tanárképző Főiskola 144 személyes és a Budapesti Műszaki Egyetem 1054 személyes kollégiuma. Ugyancsak folytatódik a tanítóképzés növelése érdekében elhatározott lépésként a Debreceni Tanítóképző Intézet 24 tanterme« gyakorlóiskolájának építése. Megkezdik a Budapesti Műszaki Egyetem Járműgépészeti Intézetének építését a tanulmányi épülettel és hozzáfognak a Semmelweis Orvostudományi Egyetem 500 személyes kollégiumának megvalósításához is. (MTI) Martin Andersen Nexő: A f-ölöslegesmondat A fiatal asszonyka sírdo- gálva ült a konyho^zéken. Nagy könnycseppek gurultak végig az arcán, és mindez csupán azért, mert ismét szombat volt. Neki van ugyan a világon a legderekabb férje, erős, magas növésű, jó ember és el sincs kényeztetve..., de csak szombat ne lenne sohal Mert minden szombaton, kenyérlevest kell főznie, he- ringgel. Ezt kívánja tőle a férje. Ez házi törvény volt, mert valamikor „otthon mindig az volt szombaton.. És éppen a kenyérlevest egyszerűen képtelen volt jól megfőzni. Egyéves házasok, ötvenkétszer tálalt kenyérlevest, és mindannyiszor hallgatnia kellett a bíráló szavakat: — Ahogy az anyám főzte, úgy főzd... Minden lehetőt és lehetetlent megte t. mégis állandóan kudarc érte. Szinte már gyűlölte a férje anyját, mert nem tudott olyan levest főzni, mint <5 főzött a fiának. Ha akar, főzzön magának! Vagy szerezzen mást, aki főz neki! Micsoda őrültség, hogy egy éven át annyira kiszolgálta...! Beszaladt a szobába és sírva az ágyra vetette magát. be ekkor valami különös illatot, mondhatni szagot érzeti. Felugrott, futott vissza a konyhába; odaégett a leves! A férje pedig perceken belül megérkezik! Ha lenne idő rá, mégis úit,' főz- ne. Most már emiatt. I dett peregni a könnye, d. hirtelen kárörvevdés örör ? töltötte el. így fogja f iit falni! Megnyugodva szárított fel a könnyeit, és kis fee tél *t rakott magára. Amikor a férje m "ke- zett, ,mégis kelte v eti érzés fogta eL Érett , ? / ez igazán nem szép t és érezte, hogy a le aki barátságtalan szóra újra elerednek a könnyel, 5: ág is fel'itatta a levest és ős ?ze- szorltott ajkakkal ült le a konyhát, zékre. Béniről azonban lelkes felkiáltást hallott: — Ez aztán igen! Ez aztán igen! Ez pompás! Na végre! Most nagyszerűen főztél, kislány! Ahogy az anyám szokta... Gyere, csókoltalak neg! Tétováira ment be. — Ez ez igazi! — leiken- dezétt tovább a féríe és boldogan szorította maiihoz. — Pedig . o'^r’+í... _ dndng‘a meq'evefássel. És ez a mondat teljesen fölösleges volt! Fordította: JLntalfy Ist&ám ,
