Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-21 / 44. szám
Péntek esti külpolitikai kommentárunk: Luandában béke van Luanda 30 fokos nyárral fogad. És meglepetések- ■eL A tavaly nyári összecsapásokról érkezett hírek alapján, a látogató a harcok nyomait keresi, ám nem találja. A fővárosból kivonuló FNLA és UNITA csapatai kétségbeesetten és esztelenül pusztítottak ugyan, azonban az MPLA felhívására a függetlenség kikiáltása előtt a lakosság kampányszerűen hozzálátott a város szépítéséhez. A háromhónapos, vérben született függetlenség után a normalizálódás első, biztató jeleit látni városszerte: ha félénken is, de egyre több üzlet húzza fel redőnyeit. Az ittmaradt portugál kereskedők bizakodnak; mint mondják a kormány stabil, lesz még üzleti élet Luandában. A falakon mindenütt plákátok a leggyakoribb jelszóval: „Produzir é resistir” — termelni annyi, mint ellenállni. A termeléshez azonban a meglevő nyersanyagokon és munkáskézen^ kívül terT melőeszközökre. és technikusokra is szükség lenne. E két utóbbi egyelőre hiánycikk. A távozó portugál tulajdonosok egy része — partaszolják Luandában —r a felperzselt föld taktikáját választotta: romokban hagyta ültetvényét, vagy éppen működésképtelenné tette a gépeket. Luandában béke van, a frontvonalak már jó néhány száz kilométernyire húzódnak északra és délre. Ám a városkép mégis egy háborúban álló ország fővárosát idézi: a buszmegállókban fiatal fiúk várakoznak még civilben, hátukon az összegöngyölt egyenruhával. Kiképzésre vonulnak be. A luandaiak csoportokban tárgyalják az utcán az MPLA fegyveres erőinek, a FAPLA-nak (angolai felszabadítási népi fegyveres erők) fantasztikus hadisikereit. A „fantasztikus” jelzőt nem itt találták ki: nyugati kommentátorok írják le mind gyakrabban arról az offenzívárói,, amely napok leforgása alatt százezer négyzetkilométerekkel terjesztette ki a törvényes kormány fennhatóságát. Az újságokban — a Jornal de Angolában, a Diario de Luandában — a hadijelentések egyre újabb neveket sorolnak fel: Huambo, Bié, a Benguela vasút egésze, Mocamedes... A luandani repülőtéren, már a beszálláshoz készülődve fedezem fel Lucio Larát, harci nevén Tchiwekát, az MPLA politikai bizottságának tagját. A falra festett jelmondatra mutatok: „A vitória é certa” — a győzelem biztos. Mosolyogva bólint: — Higyje el, ma biztosabb, mint bármikor. ; Major László I Moszkva ünnepi hangulatban várja az SZKP XXV. kongresszusát Pénteken Moszkvában, a nagy Kreml Palota György- termében megkezdődött az SZKP XXV. kongresszusán részt vevő küldöttek regisztrálása. Néhány nappal ezelőtt fejeződtek be a beszámoló és választó taggyűlések, amelyeken az SZKP mintegy ti- ; zenöt és fél milliós tagsága ; megválasztotta a kongresz- : szuson részt vevő küldötteit. Az SZKP 1975. december 1- én megtartott plénumának határozata értelmében háromezer párttag választott egy képviselőt, a küldöttek száma tehát körülbelül ötezer. Készen áll már a tanácskozásra az 1961-ben épült, és a XXV. . kongresszus előtt felújított, modernizált Kongresszusi Palota is. A hatalmas konferenciaterem új 'égkondicionáló, világítási és hangosító rendszere lehetővé teszi, hogy a kongresszus résztvevői a legkedvezőbb körülmények között folytathassák munkájukat. A következő napokban sorra érkeznek Moszkvába a testvérpártok küldöttségei is. A kongresszusra több mint száz országból várnak delegációkat. Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt első titkára a szovjet televíziónak adott interjújában bejelentette, hogy a szovjet kommunisták tanácskozásán személyesen vezeti a kubai küldöttséget. várhatóan más testvérpártok is a legmagasabb szintű küldöttséggel képviseltetik magukat. A külföldi delegátusok nemcsak a kongresszuson vesznek részt, hanem ellátogatnak több szövetséges köztársaságba, az ország nagy ipari központjaiba, Moszkva és más nagyvárosok üzemeibe is, hogy ott gyűléseken ta- lá1 kozzanak a dolgozókkal. Moszkva ünnepi hangulat A rendkívül bonyolult am u ikai választási rendszert a Külföldi számára csak leegyszerűsítve lehet és érdemes felvázolni. Mindjárt az első számú egyszerűsítés: lényegében véve dsak a politikai hatalmat váltógazdálkodásban birtokló két nagy pártról szólunk, noha számos kis párt is létezik, sőt állít elnökjelöltet; a polgári propagandagépezet által gyakorlatilag anyonhallgatott kis pártok számára — hosszú alkotmányos harc után — csak újabban kezdenek valamelyest is egyenlő lehetőséget nyújtani a televíziókban és rádiókban. A valóságban persze semmiféle egyenlőségről nincs szó! Harmadik párti emlékezetes kísérlet ebben a században tulajdonképpen csak háromszor volt: a század elején. A második világháborút követően a baloldal tömörült Roosevelt egykori a'elnöke. Henry Wallace körül; a 60-as évek vége óta a csak névrokon fajüldöző, szélsőjobboldali, alabamai George Wallace mozgalma bizonyult minden addiginál sikeresebb harmadik párti kísérletnek. Egyelőre tehát a kormányzásban és a törvény- hozásban háborítatlan a kél nagy párt egyeduralma: a demokratáké és a republikánusoké. ELÖVÁLASZTÁSQK Februártól júniusig az államok mind nagyobb részében megrendezik gz elővá- lasz ást. amely ■ egyébként, égi szazad eleji harmadik pá) a kísérlet öröksége. Cél ja az illető párt saját táborának megszavaztatása: kit tartanak a párt hívei a legütőképesebb jelöltnek — az [ Ulti. február 21., szombat elnökségre, kormányzóságra, szenátorságra, képviselőségre (és még egyéb helyi tisztségekre is). Az előválasztáson tehát azok szavazhatnak, akik valamelyik párt hívének jegyeztették be magukat az állami hatóságnál. Az európaitól eltérő amerikai párt- életben (mármint a két nagy pártnál) tulajdonképpen csak az elnökválasztások és választások idején mozgósítják a tagokat. Mindkét párt előválasztói ugyanazokban a szavazókörzetekben adják le voksukat, mint a novemberi, állami, tehát hivatalos választáson (és még kevesebben élnek e jogukkal, mint az országos választáson, amikor általában a választásra jogosultak alig 40 százaléka járul az urnákhoz). Csak ezúttal a saját pártjuk jelöltkínálatából választhatnak. Az előválasztások eredménye azonban nemcsák népszerűségi ranglista, hanem küldöttkivá- lasziás is az elnök jelölő konvencióra. Az elnökjelöltek a megszerzett szavazatok arányában kapják meg az illető állam delegátusait a demokratáknál, a republikánusoknál viszont az előválasztás ■ győztese kapja meg az állam valamennyi kohvencióküldöt- tének szavazatát. ELNÖKJELÖLÖ KONVENCIÓ Mivel az előválasztások száma megszaporodott, már a konvenciók küldötteinek háromnegyedét azokból választják ki, a többieket a pártgépezet jelöli. A: konvenciót júliusban és agusztusban tartják; rendszerint a Fehér Házat birtokló párt rendezi meg később. A demokratáknál több , mint háromezer, a republikánusoknál másfél ez^r körül van a delegátusok szama. Az elnökié'öltsé? megszerzéséhez egyszerű . többség kell. Ezt rendszerint már az első szavazási fordulóban megkapja a győztes. De előfordult már több szavazási menet is; 1924-ben a demokraták csak a 104. szavazási fordulóban jutottak dűlőre. Amikor az elnökjelölt már megvan, ő választja meg az alelnökjelöltet (természetesen bonyolult politikai alkudozások eredményeként), bár a demokraták újabban az alelnököt is választják. Az elnök- és alelnökjelölt alkotja az úgynevezett „tic- ketet”, vagyis a párost, amely megmérkőzik a másik párt két jelöltjével. VÁLASZTÁSOK Szeptember első keddjén, tehát a két konvenció lezajlása után kezdődik hivatalosan a választási kampány, amely ugyan már hónapok, sőt évek óta folyik. És november első keddjén járulnak az urnákhoz a. szavazók, hogy válasszanak a két páros közül, továbbá megválasszák a 435 képviselőt, a 100 tagú szenátus eg^harmadát és az 50 kormányzó nagyjából egy- harmadát. (Kongresszusi választásokat kétévenként, elnökit négyévenként rendnez- nek.) Ám a szavazók közvetve választanak: az 50 állam mindegyikében a többséget szerző jelölt megkapja a lakosság számarányának megfelelő valamennyi állami elektor szavazatát, és hivatalosan ez az elektori testület választja meg az elnököt december elején. Az elektorok azonban a hagyományok szerint (bár néhol jogilag nem) kötelesek az államukban többséget kapott párosra szavazni. Matematikailag tehát előfordulhat, hogy valamelyik jelölt győz az elektori testületben, noha országosan kevesebb szavazatot szedett össze. Ha egy harmadik párti jelölt néhány államban mindkét nagy párt jelöltje előtt végezne, az ő szavazó- ölokkja az elektori teestület- ban felboríthatná a 100 éve zavartalanul működő ügymenetet. , Avar János A XXV kongresszus tiszfelctére felállított ünnepi dekoráció a Kreml fala előtt (Népújság lelefotó—TASZSZ—MTI—KS) ban várja a négy nap múlva kezdődő tanácskozást. A főváros utcáit transzparensek díszítik, amelyek éltetik az SZKP kül- és belpolitikáját, a szovjet kommunisták, dolgozók sikereit. A televízióban végéhez közeledik a szovjet köztársaságok életét, két kongresszus között elért sikert, fejlődését bemutató sorozat. A nézők az elmúlt hetekben megismerkedhettek több kongresszusi küldöttel, a szocialista munkaversenyben í'en járó munkásokkal, tudósokkal, művészekkel is. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége szerdán ötszáz üzemnek, kolhoznak, szov- hoznak, tudományos intézetnek és más dolgozó kollektívának odaítélte a kilencedik ötéves terv végrehajtása során elért eredményeiért a Lenin-rendet, az Októberi Forradalom Érdemrendet és egyéb kitüntetéseket Nyomdászszír ajk Franciaországban Kun Béla emlékezete Kilencven esztendővel ezelőtt, 1886. február 20-án született Kun Béla, a magyar és a nemzetközi munKás- mozgalom nagy egyénisége, a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalapítója, a Magyar Tanácsköztársaság kiemelkedő vezetője. Emléke szorosan összeforrott az első magyar szocialista forradalommal. Ezért — a munkásosztály felszabadításáért — küzdött élete későbbi szakaszában is a nemzetközi munkásmozgalom csataterein. Születésének 90. évfordulója alkalmából pékeken koszorúzás! ünnepséget tartottak a Kun Béla téri emlékműnél. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében koszorút helyezett el Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke és Cser- venka Ferencné. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára, a Honvédelmi Minisztérium részéről Czinege Lajos vezérezredes, miniszter és Csémi Károly altábornagy, államtitkár. Pénteken délután és szom-. baton reggel nem jelennek meg a lapok Franciaországban, mert a nyomdászok a CGT nyomdaipari szervezetének felhívására 24 órás sztrájkot tartanak. A nyomdászok — akik ..pénteken délután tüntető felvonulást rendeztek Párizsban a Gam- betta tér és a Republique tér között — sziárjkjukkal arra akarják felhívni a közvélemény figyelmét, hogy egyre súlyosabbá válik a nyomdaipar helyzete Franciaországban: 1969 és 1973 között 10 000 nyomdász vesztette el munkahelyét, 1974-ben pedig további háromezer munkahelyet szüntettek meg a nyomdaiparban. Jelenleg 14 nyomdát tartanak megszállva a munkahelyeiket védelmező dolgozók. Hat miniszter lemondását követelik Az argentin politikai válság legújabb fejleményeként az argentin kormány felajánlotta lemondását, Isabel Peron, argentin elnök azonban visszautasította azt A kabinet döntését azt követően hozta, hogy — mint ismeretes — szerdán Isabel Peron bejelentette: nincs szándékában lemondani, de azt is hozzátette, hogy nem indul a következő választásokon. Az elnöki sajtóiroda közölte, hogy Isabel Peron a nyolctagú kormányt megerősítette , posztján, _ A peronista mozgalom és az unioisták ver zetői azonban a kormány hat miniszterének lemondását követelik. Japán „védelmi” bombázók Japán kormánykörökben politikai bombaként robbant az a leleplezés, amely szerint az amerikai Lockheed repülőgép- gyártó konszern 19ái és 1975 között sok millió dollárral megvesztegetett tokiói politikusokat és üzletembereket — azért, hogy a Felkelő Nap Országa a társaság harci és polgári gépeit vásárolja meg. A botrány ügyében , kiterjedt vizsgálat folyik; ám arról már kevés szó esik, hogy Japán — alkotmánya értelmében — tulajdonképpen egyáltalán nem vásárolhatna fegyvereket. A második világháború után a japán újrafölfegyver- zéstől tartó Egyesült Államok nyomására került be az alkotmányba az a tétel, hogy a „japán nép örök békét kíván”. Az alkotmány híres 9. cikke leszögezi: „Őszintén törekedve az igazságon és renden nyugvó nemzetközi békére, a japán nép örökre lemond a háborúról, az erővel való fenyegetésről..., sohasem hoz létre szárazföldi, tengeri és légierőt, vagy bármilyen más háborús potenciált. Az állam hadviselési joga nem ismertetik ei”. Abban az időben — 1916- ban — még fel sem vetődött az a lehetőség, hogy valaha Japán lesz az USA első számú szövetségese a távol-keleti térségben. Az amerikai politika gyors átértékelésében három tényező játszott közre: 1. minden lehetséges oldalról fokozni akarták a Szovjetunió elleni nyomást; 2. a Kínai Népköztársaság megalakulása szertefoszlatta azt a reményt, hogy a csang- kajsekista Kína lehet a fő szövetséges a térségben; 3. a koreai háború , viszont szükségessé tette a biztos bá zisokat, az utánpótlás meg szervezését. Ezek a körülmények tették lehetővé, hogy Japán — az alkotmány megsértésével — hozzákezdhetett az újrafegyverkezéshez. 1957 óta a szó szoros értelmében tervszerűen folyik a japán fegyverkezés: négy, egyenként öt évre osztott „védelmi” terv szerint A legutóbbi az idén jár le, több mint 16 milliárd dollárt költöttek eddig a hadsereg fejlesztésére, 220 százalékkal többet, mint az előző időszakban. A japán szárazföldi erőknél 260 ezer, a haditengerészetnél 39 ezer, a légierőnél 42 ezer katona teljesít szolgálatot. A számok első pillantásra nem tűnnek túl nagynak Japán lakosságához képest, ám figyelembe kell venni azt, hogy a tisztikar hatalmas: minden harmadik katonára jut egy tiszt. Ez lehetővé teszi a japán hadsereg személyi állományának gyors feltöltését. A hadsereg felszereltsége a legkorszerűbb. A légierő például Phantom-vadász- bombázókkal, a haditengerészet a legmodernebb cirkálókkal és tengeralattjárókkal rendelkezik, a szárazföldi erőkhöz pedig négy Hawk- rakétazászlóalj is tartozik. Összességében a japán hadsereg a hatékonyság szempontjából a hatodik-hetedik helyen szerepel a világranglistákon. A fegyverkezést tiltó alkotmány ellenére... Egyébként éppen az alkotmány miatt valamenny fegyvernem a „védelmi” jelzőt viseli neve előtt, a hadügyminisztériumot védelmi hivatalnak hívják, a haditengerészet pedig véde’mi haditengerészeti erő és így to~ ább. A hatalmon levő konzervatív párt sokáig kísérletezett az alkotmány módosításával, de a heves tömegellemál'ás, csírájában megbuktatta próbálkozásait A „probléma” áthidalására új fogalmat vezettek be: az aktív védelmét Valahogy meg kellett ugyanis magyarázni, hogy mit keresnek a japán arzenálban a kifejezetten támadó jellegű fegyverek, mint például a Phantom, vagy a Lockheed által szállított számos más típus. Az „aktív védelem” hangzatos jelszava azonban nem oszlatja szét azt a gyanakvást és aggodalmat, amellyel a délkelet-ázsiai népek a japán mii; tarizmus újjáéledését figyelik. Halász György FELVESZÜNK E304/B kotrógépre lepvezeíöt. Jelentkezni leket: Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat Borsod—Heves megyei Iroda Sajószentpéter Kossuth út 189 sz alatt Az amerikai választási rendszer (<■) Előválasztások, konvenciók
