Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-19 / 42. szám
Beszélgetés n halvah Pártbizottság elsH titkárával Több evezőst a csónakba ...! Lassan másfél esztendeje, hogy Hatvanban rúunkálko- dik Szokodi Ferenc, a városi pártbizottság első titkára Volt tehát ideje megismerni a teleoülés életét, a fejlődéssel iáró gondokat. S most már nyugodt lélekkel felmér heti hová kell osszpontosíta ni az erőket a politikai gaz dasági kulturális tevékenység hol ieénvel több figvelmet és szigort. Tapasztalatait frappáns hasonlatban összegezi: — Egy csónak mozdulatlan utasokkal is lecsorog a Dunán a Fekete tengerre. De sokkalta hamarabb célhoz ér ha minden benne ülő evezőt fog. s azonos irányban húzza. .. Amikor Hatvanba kerültem, nem éreztem ilyesféle harmóniát. Sőt! Ügy tűnt. mintha olyan emberek is ülnének abban a csónakban, akik tudatosan vagy tudatlanul. ellenkező irányban lapátolnak. .. Célom ezért első pillanattól az összhang megteremtése. Vagyis a rend. Vonatkozik ez iparunkra, mezőgazdaságunkra éppen úgy. mint a közművelődés irányítására. Természetesen a tanácsi szervek operatív közreműködésével! Út és cél Nemrég pártbizottság! ülés foglalkozott a tervfeladatok végrehajtásával, s Hatvan város fejlesztésének célkitűzéseivel. Érthetően e témakörben folytattuk a beszélgetést. — A múltról keveset! Ténvk'ént szögezte le a pártbizottság. hogy városunk és á környező községek gazdasága előbbre lépett az utolsó öt esztendőben. Olyan ■ új Iparágak alapiát vetettük meg. mint a sütő- és édesipari termékek készítése. a cipőgyártás. takarmánytáp- előállítás. építőanyag-ipar. Mezőgazdaságunkban tért hódított a nagyüzemi jellegű termelés. Az ÁFÉSZ és az állami kereskedelmi vállalataink tevékenysége nyomán szoros léoést tartottunk a megnőtt fogyasztással. Szorító szükség ugyanekkor a vasúti csomópont felújítása. S bár szakmunkásképzőt, leánykol- iéoiumot, ifjúsági otthont, iskolát avattunk, nem lehetünk elégedettek gyermekintézményeink helyzetével... A továbblépés alapelvei? , E tekintetben úgy foglalt állást pártbizottságunk, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközök, egyéb források, tartalékok racionális felhasználásával, a várospolitikai és -fejlesztési munka korszerűbb szervezésével fokozható Hatvan előrehaladásának üteme. Utalok például arra a 260 millió forintra, ami a konzerv- gvártás rekonstrukcióját célozza. Vagy termelőszövetkezeteinkre. amelvek a meglevő telepek bővítésével az állomány minőségének javításával törekszenek a húsprogram és tejellátás magas szintű megoldására. Szebb városkép Amikor a pártbizottság a városnolit'ka különböző kérdésit taglalta, s a népgazdasági szempontból is célszerű ipartelepítés, a háztáji gazdaságok erősítése vagy a lakosság életkörülményeinek javítását célzó kommunális feladatok — gázprogram — megvalósítása mel'ett tette le a voksot. szóba került Hatvan városképének kialakítása. — Erre is adnunk kell. s természetes igény, hogy az itt lakók Szebb, rendezettebb várost álmodnak maguknak — mondotta Szokodi Ferenc. — Ilven szempontból fontos érdemi munkának tekintjük a Horváth Mihály úti építkezés folytatását, a Szabadság utcai gyermekintézmény munkálatainak befejezését, s az \F ÉSZ által kezdeményezett kereskedelmi hálózatbővítés célfeladatainak megoldását Ezen a módon kibontjuk elzártságából a 3-as út földszintes házsorai mögött rejtekező két modern lakótelepünket. amelvek. miután kiegészülnek oktatási kulturális és kereskedelmi létesítményekkel. olyan városmaggá alakulnak, amire büszkék lehetünk. Akkor a Miskolcról Pestre autózók nem beszélnek majd úgy rólunk, hogy átutaztam Hatvanon, de várost sehol nem láttam... Persze. mindez nem képzelhető el spontán alapon. E tervünk is a pártbizottság, a tanács, az üzemek, gazdaságok. tömegszervezetek együttműködésének tökéletesítésén múlik elsősorban, s mi ilyen értelemben szigorúan érvényt kívánunk szerezni a közösen kidolgozott Cselekvési programnak. Cselekvési egység Ahogyan a pártbizottság első titkárának szavaiból kiérthető, az eddiginél következetesebben ellenőrizni kívánják az előbb emlegetett cselekvési programot, amelyet maguk részére lebontottak és formába öntötték már az üzemi pártszervezetek. Miben csúcsosodnak ki ezek az intézkedési tervek? — Igen helyesen, a sajátos feladatok meglátásában, s a hozzájuk illesztett munka- módszerben — válaszólt kérdésünkre a városi pártoizott- ság első titkára. — Olvasmánynak is érdekfeszítő egy- egy vállalatunk, gazdaságunk cselekvési programja, az a szenvedély, ahogyan különböző termelési területek kommunistái megfogalmazzák, egységbe foglalják a helyileg hasznos gazdaságpolitikai szervező, irányító’ és ellenőrző tevékenység feladatrendszerét. Egyik helyen például az exporttermékek arányának növelése kerül előtérbe, máshol szükségszerűen a minőség javítására összpontosítanak. Gondolok a konzervgyárra. a műanyagipari vállalatra. Vagy a cipőgyárra, amely szépen növekszik. s immár legnagyobb üzemeink mellé sorolt, mégpedig komoly, külföldi piaccal, a ter- jeszkedéi további feltételeinek lehetőségével. De ugyanekkor az is üzemi pártszervezeteink cselekvési programjának javára írható, hogy figyelmet szentelnek a meglevő eszközökkel, munkaidő- alappal 'való ésszerű gazdálA MAGYAR—NDK tervegyeztető tárgyalások során számos megállapodás született az 1976—80 közötti, sőt az azt követő időszakra is. Az államközi egyezmények sorából értékét, és korszerű szemléletét tekintve kiemelkedik a mező-, erdő-, élelmiszergazdasági, agrokémiai, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártási együttműködési megállapodás. Az egyezményrendszer legértékesebb vonása a komplexitás, az összetettségre való törekvés, hiszen a teljes technológiai folyamatot koordinálja a nemzetközi munkamegosztás keretében; a szakosítást és a kooperációt a teljes újratermelési folyamatban szervezi, a kutatástól a fogyasztásig. Az egyezmény programot tartalmaz a növénytermesztésben az új, nagy hozamú (búza, kukorica, cukorrépa, burgonya, lucerna) fajták és hibridek megosztott, illetve együtt végzett kutatására. Megállapodás van új, nagy hatékonyságú technológiák közös kialakítására a növénytermesztés további fejlesztéséhez, a szántóföldi növények tárolásához, a gyümölcs- és zöldségfajták termesztéséhez. Az állattenyésztésben ugyancsak a korszerű tenyésztési módszerek és technikai rendszerek megosztott fejlesztése és gyártási kooperációja kezdődik majd el az egyezmény alapján. < kodásnak, s alkalmasint felvetik a munkaerő-átcsoportosítás szükségét Tagkönyvcsere előtt Beszélgetésünk során a pártélet a párténítés néhánv más fontos kérdése is napirendre került. Közöttük az idei tagkönyvcsere. amely élénken foglalkoztatja a város kommunistáit. — Köztudottan novemberi taggyűléseinken kerül sor az új tagkönyvek átadására. s mi ennek az előkészítését nagyon lelkiismeretesen igyekszünk végrehajtani — mondotta Szokodi Ferenc. — Nyitányt jelentettek a nemrégiben lezajlott beszámoló taggyűlések, ahol pártszervezeteink értékelték az elmúlt év munkáját, az egves tagok helytállását, s megjelölték az új feladatokat. A tagkönyv- cserét egyébként beszélgetések előzik meg. az erre vonatkozó intézkedési tervet mindenütt elfogadták. Mire kell különösen ügyelnünk a cserével összefüggő elbeszélgetéseknél? Elsősorban a fel- adatcentríkusságra! De az sem érdektelen, hogy tudatosan készülnek-e az ilyen találkozásokra az elbeszélgető csoportok tagjai, kommunistáink pedig elmondják-e hitellel véleményüket az alapszerve- zeí életéről, vagy éppen a munkahelyükön tapasztalható pozitív vagy negatív jelenségekről. .. Nem elég bízni Csónak és Fekete-tenger. Visszatérve a beszélgetésünket indító hasonlathoz, megkérdeztük a pártbizottság első titkárát: végül is1 hogyan értékeli a város politikai, gazdasági kulturális helvzetét? Másfél esztendő múltán szaporodtak-e az egy irányban húzó evezősök? — Ügy vélem, a korábbihoz képest gyorsult valamit a fejlődés, s ebben szerepe van a XI. kongresszusnak, pártunk gazdaságpolitikájának. Bíznak benne az emberek. s egyre többen tenni is akarnak érte___Persze nem elég bízni. Az általános fejlődéshez; a dinamikusabb haladáshoz az akarat és cselekvés egysége, a cselekvők táborának növelése szükséges. Vagyis több evezős, s nagyobb lapát a kézben... A MEZŐGAZDASÁGI gépgyártásban az NDK és a magyar fél egyaránt 9—9 új géptípus fejlesztését és gyártását vállalta egymás számára. (Az NDK például az arató-csépi f gépek, a burgonya- és zöldségbetakarító gépek, fejőberendezések; a magyar gépgyártás a több! közt, az NDK arató-cséplő gépeihez kapcsolható kukoricaszedő és morzsológépek és a napraforgószedő adapterek fejlesztését vállalta.) Az élelmiszeripari gépgyártásban úgyszintén széles körű fejlesztési szakosodás és erre építve termelési együttműködés bontakozhat ki a következő 5—10 évben. Például az NDK szállítja majd a részünkre a kakaó és a csokoládéipari gépeket, tejfeldolgozó berendezésekét, Magyarországra tartozik a vágóhídi, a hús- és zöldség- feldolgozó és a sütőipari berendezések jelentős része. Az érintett alágazatokban több alapkutatási téma szakosítására is sor került. Az így összekapcsolt kutatási, fejlesztési, termelési szakosítás és kooperáció révén mindkét ország számára mód nyílik arra, hogy az anyagi, szellemi erőket a fejlesztési témák egy-egy csoportjára összpontosítsa, hiszen a szükséges fejlesztési munkák másik részét a partnerország végzi el. Így a fejlesztési idő jelentősen rövidíthető. Nagy előny ezekben a kapcsolatokban. hogy a termelési kooperáció a szakosított Szikrázik a napfény. A Dunántúlon felhőátvonulás. Havazást is jósol a meteorológia, meg hideget: februárban minden lehet. Még tavasz is. De bármilyen idő is várható, itt. Hatvan mellett, a gyöngyösi Kertészeti Főiskola tanterüle.ének — szerencsétlen szó. de nincs jobb — tízhektáros kertészetében serényen folyik a tavaszi munka. Igaz, nem a szabad ég. alatt, hanem a fóliasátrak alatt, amelyeknek egvike- másika futópályának is beillettek, lévén kétszáz méternél is hosszabb. Kriezer József, e fólia-birodalom vezetője mondja el, hogy ezekben a napokban ültetik át a „bölcsődéből” a salátapalántákat, tápkockö- .san,. . hogy legyen kitartásuk az első nehéz napokra, — az egyik hatalmas fóliasátor védőszárnyai alá. A boldogi asszonyok, akik „hazulról” is nagy mesterei a palántanevelésnek, a melegágyas kutatási, fejlesztési programokra épülhet. Ezzel, mintegy automatikusan, a kutatási eredmények megszületésének tempója szerint, közvetlenül épülhet és terjedhet a kooperáció a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, a gépgyártásban, az agrokémiai cikkek előállításában. A megállapodások szerint születőben levő magyar— NDK együttműködés a mező-erdőgazdaság és az élelmiszeripar komplex és gyors ütemű, hosszú távú fejlesztésében egybeesik a Komplex Program menetrendjével is, amely — a legfontosabb feladatok sorában — a nyers- és fűtőanyagok kitermelése és az energetikai rendszerek fejlesztése mellett a mező- gazdaság és az élelmiszeripar közös és intenzív fejlesztését irányozza elő a KGST-tagor- szágok számára. A KGST LEGUTÓBBI, budapesti ülésszakán ezt a feladatot már így fogalmazták meg: rövid idő alatt el kell érni, hogy a KGST-tagor- szágok nagy biztonsággal önellátók legyenek a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek teljes választékából. A magyar—NDK komplex megállapodást e feladat végrehajtásának egyik jelentős fejezeteként is értékelhetjük. A magyar népgazdaság számára pedig ez a program — hagyományaink és adottságaink folytán — különösen előnyös. (Gerencsér Ferenc) zöldségtermesztésnek, szorgos kezekkel rakják a harmincezer zöld palántát sorba, hogy. március közepére Hatvan és környéke asztalára kerülhessen az olyannyira áhított vitamin: a fejes salá(Tudó sítónktól) A hatvani vasútállomáson dolgozó huszonhat szocialista brigád közül az idén kettő: elnyerte az arany fokozatot, négy brigád ■; ért . el ezüst, öt pedig bronz fokozatot. A, szocialista, versenymozgalom ünnepélyes1 értékelése során a napokban összesen 54 ezer forint jutalmat adott át Kovács Kálmán állomásfőnök a kollektívák vezetőinek. A brigád vezetők az összegeket — a korábbi Az esztergomi 317-es Szakmunkásképző Iskola, mintegy 75 tanulója a mogyorósi tan bányában sajátítja el a szak mai ismereteket. A tanuló1 a vájár szakmunkás-bizo nyítvány és a bánynqrpke zelő oklevél megszerzése Természetesen a saláta leszedése után egyetlen percig sem marad üresen a sátor, helyére kerül a paradicsom meg a paprika, hogy az is felcseperedve, termést hozva, jó korán csemegéje lehessen a primőrök, kedvelőinek. Mindezek után azt gondolhatnék, hogy ez a tízhektáros terület nem másra va ó, mint arra, hogy primőrökkel lássa el kora tavasztól nyár elejéig a salátát, paprikát, párád csomot kedvelők néres táborát. Pedig valójában nem ezért hozták létre ezt a „tanterületet”. Első és alapvető feladata a gyöngyösi kertészeti főiskolások oktatása. Mindemellett pedig éppen a főiskola tanszékei folytatnak itt ugyanakkor kutatómunkát De ugyanez a kis gazdaság segít a kecskeméti Zöldségtermesztés! Kutató intézetnek is, immáron tizenegy éve hogy a nagyüzemi, termesztésben mind jobb. géppel kezelhető, megfelelő hozamú paradicsom ós uborka kerüljön köztermesztésre És ha még. hozzávesszük ehhez, hogy a Kertészeti Kutató Intézet számára vetőmag-törzsanyag elszaporításával is foglalkozik ez a' tízhektáros kis gazdaság, akkor joggal elmondhatjuk, hogy a hatvan—boldog! rnűút mentén szerényen meghúzódó tíz- hektárnyi terület érdemes arra, hogy tudomást szerezzen róla a tudomány tisztelője, mag a primőrök kedvelő« je. gyakorlattól eltérően kü’ön brigádösszejövetelen differenciáltan osztották fel a tagok között. A dolgozók - több mint het- " ven százaléka szoci a 11=ta brigádtag a hatvan-salgótarjáni, pályafenntartási főnökségnél is. Két brigádot közülük is arany fokozat kitüntetésre javasoltak, s az elmúlt évi jó munka elismeréséül több mint 30 ezer forintot osztottak ki a kollektívák között. — Hadas János felv. — KS) után a Dorogi Szénbányák Vállalatnál helyezkednek el. Jgflj&fgg Q 1976. február 19., csütörtök Mnldvav GvflzS Az integráció hétköznapjai A vetőmagtól a konzervgyárig (gyurkó) Megjutalmazlak a hatvani vasutashrigádokat Vájártanulók gyakor’aton (MTI fotó Zöld vilá" a fólia alatt Amit Kriezer József telepvezető mutat.' az már a parancsom meg a paprika palántája. (Fotó: Gyurkó)
