Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-19 / 42. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYEEUl IETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 42. szám A R A : 8 0 FILLÉR 1976. február 10., csütörtök Beíejezírdíck i magyar—“ L illand tárgyalások f Szerdán a KíUü'rvminiszt'4 fáimban befejeződtek Púja T'igyes külügvminiszter és Mar van der Stoel holland külüevminiszter tárgyalásai. A tárgyaláson részt vett INaiy János külfnjvm'n'szter helyettes. Berbtfs Anna. a Magyar Népköztársaság hágai nagvkövete és a Külügv- sn in sztori um több vezető munkatársa, valamint Jan K^epelhout. a Holland, Ki- rálvság budapesti nagvkövete és a holland külügvminiszté- r um több vezető munkatársa A tárgyalásokon áttekintették a két ország kaoesolatai- nak alakulását további fejlesztésének lehetőséged és a két felet kölcsönösen érdeklő 1 nemzetközi kérdéseket ' (MTI) A Csehszlovák Szövetségi Gyűlés küldöttségének győri és bábolnai látogatása A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlésének hazánkban tartózkodó küldöttsége, amelyet Alois Indra, a Csehszlovák Kommunista Párt elnökségének tagja a nemzetgyűlés elnöke vezet. Győrbe, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárba látogatott. A csehszlovák vendégeket először Horváth Ede vezérigazgató tájékoztatta a gvár r'ás életéről. A tájékoztatót üzemlátogatás követte, amelynek során a vendégek a motor-, a íutóműgvártással ismerkedtek meg. s megtekintették az öntödét, valamint a központi szerszámüze- met is. Tiszteletükre jármű ipari bemutatót is rendeztek. A küldöttséget tájékoztatták arról is. hogy a győri Rába gvárat régóta szoros kapcsolatok fűzik a csehszlovák iárműinarhoz. Az idár. 8 ez.er különböző típusú futóművet gyárt csehszlovák megrendelésre. A csehszlovák vasutakon több mint ezer. Győrött gyártott vasúti kocsi szállítja az utasokat, s ugyancsak a szomszédos baráti ország számára kezdték meg a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban a vasúti konténerszállító kocs k gyártását. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlésének küldöttsége szerdán a Bábolnai Mezőgazdasági Komb'nátba látogatott. A társaságukban volt Aoró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az ország- gyűlés elnöke, dr. Sods Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár. A vendégeket dr. Burgert Róbert, a kombinát vezér- igazgatója és Záhonyi László, a kombinát nártbizottságának titkára fogadta. A találkozón — amelyen rísri vett Mokri Pál, az MSZMP Komárom megyei Bizottságának első titkára is — dr. Burgert Róbert ismertette a kombinát munkáját, külföldi kapcsolatait és terveit. I.'asYarsrszág és Dánia új hosszú lejáratú gazdasági megállapodása r Dr Bíró József külker'eske- detm miniszter és Ivar Nor- gaxrd dán külgazdasági miniszter szerda'délben Budapesten aláírta a magyar— | dán hosszú lejáratú gazdasági, 1 ipari, műszaki és tudományos I e "üttműködési megállapo- [ dást amely 10 évre biztosít jogi kereteket a két ország ; vá lalatainak és intézménvei- j n°k együttműködéséhez. Meg- I jelöli,az együttműködés főbb | formáit és azokat a gazdasá- g területeket, amelyeken a í >‘ek az egvüttműködés to- j vábbfejlesztését különösen ! V ánafosnak tartják A meg- á’’apodés aláírásával egyidejűleg érvényét vesztette a k-t4 ország kormánya között lí)G!)-ben kötött hasonló megállapodás. Mindkét ország — törvényes állami rendelkezéseinek keretében — biztosítja a legkedvezőbb elbánást a gazdasági, ipari, tudományos és műszaki együttműködés számára. A két kormány támogatni fogja a magyar és dán vállalatok együttműködését harmadik piacokon is. Az aláírás után a dán külgazdasági miniszter az MTI munkatársának reményét fejezte ki, hogy a mostani megállapodás alapján még nagyobb lehetőségek' nyílnak a két ország vállalatai számára az együttműködésre. A szocia'ista országok pedagógus-szakszervezeti vezetőinek szakmai konferenciája Szerdán, az Építők Rózsa Ferenc Székházában véget ért a szocialista országúk pedagógus szakszervezeti vezetőinek háromnapos szakmai konferenciája. Második alkalommal ültek össze a szak- szervezeti vezetők, hogy munkaértekezleten cseréljék ki oktatási és nevelési rendszerük továbbfejlesztésében szerzett tapasztalataikat. Dr. Voksán József, a Pedagógusok Szakszervezetinek főtitkára. a tanácskozás tapasztalatait összegezve elmondotta: — A tanácskozás során meggyőződtünk arról, hogy az oktatás-nevelés ma valamennyi szocialista országban az érdeklődés előterében áll. Meggyőződtünk arról is. hogy ha a feladatok megoldásának ütemében, a továbbhaladás egves kérdéseiben vannak is eltérések, az alaovető feladatok és gondok azonosak. Az egyik legfontosabb kérdés mindenütt a kötelező iskoláztatás korhatárának kiterjesztése. Ahol az elmúlt években ez megvalósult, ott elsősorban’az. hogy miként lehet az oktatási rendszert korszerű tartalommal megtölteni a személyiség sokoldalú képzése érdekében. ZSJd világ a fólia alatt A hoid'mi isszonyhrin+fj fi z utolsó nalántálcot he'yezi al q sátor alatt hogy egy főnké hónap niúlva harmincezer fej saláta induljon innen Hatvanba és a kör.éjikére. (Beszámolónk lapunk 3. oldalán) (fotó: Gyuikó Gáza) Aczél György Borsodban Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. kedden és szerdán látogatást tett Borsod megyében. ahol megtekintette Miskolc új lakótelepeit, korszerű kereskedelmi létesítményeit, s a szakszervezetek szákházában nemrég megnyílt ..Asz- szonyportrék” című képzőművészeti tárlatot, ezután a Diósgyőri Gépgyárat kereste fel. Aczél György Borsod megyei látogatásának következő állomása Len in város volt. PORHINTÉS O okán sértésnek tekintik a motozást. Gyári portá- sok a megmondhatói, hogy látszatra könnyű munkájuk mennyi kellemetlenséget rejt Szemre valóban nem túlságosan megerőltető dolog állni a kapuban, ellenőrizni az érkezőket távozókat. Napközben viszonylag csekély a forgalom jut idő az udvar.asságra, a türelmes várakozásra amíg előkerülnek a hivatalos okmányok. Munkaidő végén Viszont, amikor mindenki egyszerre tódul a kijárat felé ember legyen a talpán az a portás aki áll ja a sarat. Az emberek rohannak kikerülik a jelzőcsengőt hiába a figyelmeztetés nem mennek be a motozóba. Ha erélyesebb hangot ütnek meg. nemegvszer sértéssel visszavágnak. Megtörtént az is hogy egy-két öntudatos sértegető tettlegességgel vezette le indulatát. Pedig a motozás, sajnos nem ‘azért van. hogy ilyen munkakör is létezzen. Nem kellemetlenkedni találták ki. nem a becsületes dolgozók gyanúsítgatására. Szükség van rá. mert nem tartunk még ott hogy mindenki egységesen értelmezze, mi is a köztulajdon. Vannak, akik félreértelmezik. Ügv tartják magukat az üzem tulajdonosának. hogy el is akarják vinni, amire szükségük van. Szerszámot készterméket építőanyagot mikor mi adódik. A rendészeti osztályok rendszeres statisztikákat vezetnek a lábra kelt értékekről, vállalata válogatja hol kerekedik ki a tetemesebb summa. Az enyhébb eseteket helyben. fegvelmi úton intézik el. a súlyosabbakban a büntető hatóságok előtt felelnek a tettesek. Ám ezekben a statisztikákban a megtérült károk szórendnek. A tetteseket lefülelték, az elsajátított ,érták visz- szakerült a közösség tulajdonába. A kör bezárult, mi hát a baj? — mondhatnák egyesek. Az. hogy a kör egyáltalán nem zárult be. A társadalmi tulaidon elleni véts^gek- nek meg nem térült anvagi és szinte felbecsülhetetlenül sok erkölcsi káruk van. amit nem is lehet ..megtéríteni”. Mert a rendészeti nyilvántartásokban szerenlő esetek többségében a tetteseket a véletlen íeolezte le. A munkatársak a későbbi vizsgálatok során is furcsa módon hallgataggá válnak, ők csodálkoznak a legjobban, hogv lám. ez is megtörténhetett. Holott felnőtt, értelmes embe- ' rekről elég nehéz elképzelni, hogy annvira ne figyelje- j nek közvetlen környezetükre hogy azt ne lássák, ne : tudják, mit műve! a mellettük dolgozó. Ha nem látják — ; szegénységi bizonyítvány a brigádra, műhelyre nézve. < Valószínűbb azonban, hogv mégsem itt a bai gvökere. ! Az esetek többségében nem a figyelmetlenség a hgllga- j tás oka. Igenis látiák. amit látnak tud iák amit tudnak ] csak éppen egyszerűbb hallgatni. Minek ártsák bele ma- \ gukat a más dolgába? A hallgatásból mindig kevesebb í keilemftlenség származott mint a kezdeményező M1ó-,as j bői. Ezért a semmit nem látó félrenézés az óvatos hallga- í tás, ezért nem húzzák vissza a rossz útra lépőt. i És a meghökkentő, hogv ugyanaz a munkatárs néz > félre, aki gondolkodás nélkül visszaránt a bajból egv ] piros lámpába beleszaladó gyereket, egy úttesten tén- > fergő öreget. Az utcán jó reflexekkel, kialakulj felelős- 5 séggel cselekszik, munkahelyén viszont társadalmi ref- £ lexei egyszerre felmondják a szolgálatot. Felelőssége pe- • dig egyik esetben sem kisebb. A tudott látott vagy éppen > csak sejtett esetekben is ..csendestárs” lesz a hallgatással \ A „társas viszony” persze, jogilag nehezen bizonyítható Azt I azonban senkinek, önmaguknak sem állíthatják az elhall- ? gatók. hogy ők. szeméiy szerint, tiszteletben tartják a kö- \ zösség tulajdonát. Ha tisztelnék, tudnák kötelességüket és > munkatársukat sem hagynák a rossz útra fordulni. / Tetszetősnek tűnő ellenérv — műhelyekben gyakran el \ is hangzik —, hogy a munkás egv vé$őt sem vihet ki £ büntetlenül, míg a meggondolatlanul beszerzett., már ér- > kezáskor elavult gépek megrendelőit, milliós beruházások j hanyag kivitelezőit tervezőit bezzeg nem vonják felelős- j ségre. Az általuk okozott kár pedig összehasonlíthatatla- > nul nagyobb, mint egy kéziszerszám értéke. | í; A z összegek nagyságrendjén valóban nincs vitatkoz- { nivaló. Mindenki a maga munkaterületén, lehe- k tőségeihez, hatásköréhez mérten rontja vagy javítja esé- ; lyemket, védi, gyarapítja, netán károsítja m.ndanny unk tu- > lajdonát. Ahhoz azonban, hogy a jó gazda nyugalmával dől- í gozhassunk, mindenkinek a maga portáján kel! rendet < tartama és megóvni az értékeket. A műhelyekben a mű- > helybeliek, a tervezőintézetekben a tervezők. Minden- > ki a saját helyén legven felelős minden tekintetben. A s táskába csúsztatott szerszámoktól a végzett munka mi- ; nőságéig. Ahelyett, hogy szemet hunyunk egvmás hibái fe- > lett. figyelmeztetnünk kellene egymást. Hiszen attól a > portól, amit a saját szemünkbe hintünk, mindnyájunk fe- > je fáj. A magunkéról nem is szólva. (viczián) l Az ÉDOSZ tárgyalta Az élelmiszeripar negyedik ötéves terve Az élelmiszeripar negyedik ötéves tervéről tárgyalt szerdán az ÉDOSZ központi vezetősége. A tervidőszak feladatait dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és dr. Tamás László, az ÉDOSZ főtitkára ismertette. Az élelmiszeripar az elkövetkező öt évben 28,5 százalékkal növeli a termelést. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek fogyasztása évente mintegy 4 százalékkal fokozódik. Az eddiginél is jobban előtérbe kerülnek a táplálkozásélettani szempontból értékesebb élelmiszerek. A fogyasztói igényeknek megfelelően fokozzák a félkész, konyhakész termékek, iparilag elkészített élelmiszerek gyártását. Az ipar elsőrendű feladata továbbra is a növekvő belföldi élelmiszerszükséglet kielégítése, ugyanakkor eleget kell tenni az élelmiszerexport-megrendeléseknek, miután a termák, — és élelmiszerkivitel a népgazdaság fizetési mérlegét jelentősen javítja. A termelés fokozására a tervidőszakban 34,8 milliárd forint értékű beruházást valósítanak meg, ebből 28 milliárd forintot vállalati erőből. A fejlesztést főként a már meglevő üzemek bővítése teszi lehetővé. Azok a rekonstrukciós beruházások részesülnek előnyben, amelyeknél az építési hányad lehetőleg kicsi, s a kapacitás nagy teljesíményű gépek beállításával bővíthető. A tervidőszakban azonban nem lesz lehetőség valamennyi indokolt rekonstrukció s bővítés megvalósítására, ezért különös jelentősége van a már meglevő állóeszköz-állom íny fokozott karbantartásának, s az üzemeltetéshez szükséges feltételek biztosításánák. Néhány iparágban — miután az átlagosnál nagyobb a lemaradás — nagyobb erőket mozgósítanak a szociális beruházások megvalósítására, a munkakörülmények javítására. Az ilyen jellegű fejlesztés különösen a hús-, a konzerv- és a cukoriparban fontos. A tervidőszakban új üzemek is épülnek, főként ott, ahol a szükséges kapacitás növelését rekonstrukcióval gazdaságosan nem lehet megvalósítani, illetve, ahol a mezőgazdasági termelés olyan mértékben növekszik, hogy mindenképpen bővíteni ke l az ipar állóeszközéilomár"~ ,t is. Néhány kiemelten fontos ágazatban, például a hús-, a cukor- és a növényolajiparban ezért új üzemek kezdik meg a termelést. (MTI) i
