Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-19 / 42. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYEEUl IETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 42. szám A R A : 8 0 FILLÉR 1976. február 10., csütörtök Beíejezírdíck i magyar—“ L illand tárgyalások f Szerdán a KíUü'rvminiszt'4 fáimban befejeződtek Púja T'igyes külügvminiszter és Mar van der Stoel holland külüevminiszter tárgyalásai. A tárgyaláson részt vett INaiy János külfnjvm'n'szter helyettes. Berbtfs Anna. a Magyar Népköztársaság há­gai nagvkövete és a Külügv- sn in sztori um több vezető munkatársa, valamint Jan K^epelhout. a Holland, Ki- rálvság budapesti nagvkövete és a holland külügvminiszté- r um több vezető munkatár­sa A tárgyalásokon áttekintet­ték a két ország kaoesolatai- nak alakulását további fej­lesztésének lehetőséged és a két felet kölcsönösen érdeklő 1 nemzetközi kérdéseket ' (MTI) A Csehszlovák Szövetségi Gyűlés küldöttségének győri és bábolnai látogatása A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyű­lésének hazánkban tartózko­dó küldöttsége, amelyet Alois Indra, a Csehszlovák Kom­munista Párt elnökségének tagja a nemzetgyűlés elnöke vezet. Győrbe, a Rába Ma­gyar Vagon- és Gépgyárba látogatott. A csehszlovák ven­dégeket először Horváth Ede vezérigazgató tájékoztatta a gvár r'ás életéről. A tájékoz­tatót üzemlátogatás követte, amelynek során a vendégek a motor-, a íutóműgvártással ismerkedtek meg. s megte­kintették az öntödét, vala­mint a központi szerszámüze- met is. Tiszteletükre jármű ipari bemutatót is rendeztek. A küldöttséget tájékoztat­ták arról is. hogy a győri Rá­ba gvárat régóta szoros kap­csolatok fűzik a csehszlovák iárműinarhoz. Az idár. 8 ez.er különböző típusú futóművet gyárt csehszlovák megrende­lésre. A csehszlovák vasuta­kon több mint ezer. Győrött gyártott vasúti kocsi szállít­ja az utasokat, s ugyancsak a szomszédos baráti ország számára kezdték meg a győ­ri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban a vasúti konté­nerszállító kocs k gyártását. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyű­lésének küldöttsége szerdán a Bábolnai Mezőgazdasági Komb'nátba látogatott. A társaságukban volt Aoró An­tal, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az ország- gyűlés elnöke, dr. Sods Gá­bor mezőgazdasági és élelme­zésügyi minisztériumi állam­titkár. A vendégeket dr. Burgert Róbert, a kombinát vezér- igazgatója és Záhonyi László, a kombinát nártbizottságának titkára fogadta. A találkozón — amelyen rísri vett Mokri Pál, az MSZMP Komárom megyei Bizottságának első titkára is — dr. Burgert Ró­bert ismertette a kombinát munkáját, külföldi kapcsola­tait és terveit. I.'asYarsrszág és Dánia új hosszú lejáratú gazdasági megállapodása r Dr Bíró József külker'eske- detm miniszter és Ivar Nor- gaxrd dán külgazdasági mi­niszter szerda'délben Buda­pesten aláírta a magyar— | dán hosszú lejáratú gazdasági, 1 ipari, műszaki és tudományos I e "üttműködési megállapo- [ dást amely 10 évre biztosít jogi kereteket a két ország ; vá lalatainak és intézménvei- j n°k együttműködéséhez. Meg- I jelöli,az együttműködés főbb | formáit és azokat a gazdasá- g területeket, amelyeken a í >‘ek az egvüttműködés to- j vábbfejlesztését különösen ! V ánafosnak tartják A meg- á’’apodés aláírásával egyide­jűleg érvényét vesztette a k-t4 ország kormánya között lí)G!)-ben kötött hasonló meg­állapodás. Mindkét ország — törvényes állami rendelkezé­seinek keretében — biztosít­ja a legkedvezőbb elbánást a gazdasági, ipari, tudomá­nyos és műszaki együttmű­ködés számára. A két kor­mány támogatni fogja a ma­gyar és dán vállalatok együttműködését harmadik piacokon is. Az aláírás után a dán kül­gazdasági miniszter az MTI munkatársának reményét fe­jezte ki, hogy a mostani megállapodás alapján még nagyobb lehetőségek' nyílnak a két ország vállalatai szá­mára az együttműködésre. A szocia'ista országok pedagógus-szakszervezeti vezetőinek szakmai konferenciája Szerdán, az Építők Rózsa Ferenc Székházában véget ért a szocialista országúk pe­dagógus szakszervezeti veze­tőinek háromnapos szakmai konferenciája. Második alka­lommal ültek össze a szak- szervezeti vezetők, hogy mun­kaértekezleten cseréljék ki oktatási és nevelési rendsze­rük továbbfejlesztésében szerzett tapasztalataikat. Dr. Voksán József, a Pedagógu­sok Szakszervezetinek főtit­kára. a tanácskozás tapaszta­latait összegezve elmondotta: — A tanácskozás során meggyőződtünk arról, hogy az oktatás-nevelés ma vala­mennyi szocialista országban az érdeklődés előterében áll. Meggyőződtünk arról is. hogy ha a feladatok megoldásának ütemében, a továbbhaladás egves kérdéseiben vannak is eltérések, az alaovető felada­tok és gondok azonosak. Az egyik legfontosabb kérdés mindenütt a kötelező iskoláz­tatás korhatárának kiterjesz­tése. Ahol az elmúlt években ez megvalósult, ott elsősor­ban’az. hogy miként lehet az oktatási rendszert korszerű tartalommal megtölteni a személyiség sokoldalú képzé­se érdekében. ZSJd világ a fólia alatt A hoid'mi isszonyhrin+fj fi z utolsó nalántálcot he'yezi al q sátor alatt hogy egy főnké hónap niúlva harmincezer fej saláta induljon innen Hatvanba és a kör.éjikére. (Beszámolónk lapunk 3. oldalán) (fotó: Gyuikó Gáza) Aczél György Borsodban Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. kedden és szerdán látogatást tett Borsod megyé­ben. ahol megtekintette Mis­kolc új lakótelepeit, korszerű kereskedelmi létesítményeit, s a szakszervezetek szákházá­ban nemrég megnyílt ..Asz- szonyportrék” című képző­művészeti tárlatot, ezután a Diósgyőri Gépgyárat kereste fel. Aczél György Borsod me­gyei látogatásának következő állomása Len in város volt. PORHINTÉS O okán sértésnek tekintik a motozást. Gyári portá- sok a megmondhatói, hogy látszatra könnyű mun­kájuk mennyi kellemetlenséget rejt Szemre valóban nem túlságosan megerőltető dolog állni a kapuban, ellenőriz­ni az érkezőket távozókat. Napközben viszonylag cse­kély a forgalom jut idő az udvar.asságra, a türelmes vá­rakozásra amíg előkerülnek a hivatalos okmányok. Mun­kaidő végén Viszont, amikor mindenki egyszerre tódul a kijárat felé ember legyen a talpán az a portás aki áll ja a sarat. Az emberek rohannak kikerülik a jelzőcsengőt hiába a figyelmeztetés nem mennek be a motozóba. Ha erélyesebb hangot ütnek meg. nemegvszer sértéssel vissza­vágnak. Megtörtént az is hogy egy-két öntudatos sérte­gető tettlegességgel vezette le indulatát. Pedig a motozás, sajnos nem ‘azért van. hogy ilyen munkakör is létezzen. Nem kellemetlenkedni találták ki. nem a becsületes dolgozók gyanúsítgatására. Szükség van rá. mert nem tartunk még ott hogy mindenki egy­ségesen értelmezze, mi is a köztulajdon. Vannak, akik félreértelmezik. Ügv tartják magukat az üzem tulajdono­sának. hogy el is akarják vinni, amire szükségük van. Szerszámot készterméket építőanyagot mikor mi adó­dik. A rendészeti osztályok rendszeres statisztikákat vezet­nek a lábra kelt értékekről, vállalata válogatja hol kere­kedik ki a tetemesebb summa. Az enyhébb eseteket hely­ben. fegvelmi úton intézik el. a súlyosabbakban a bünte­tő hatóságok előtt felelnek a tettesek. Ám ezekben a statisztikákban a megtérült károk szó­rendnek. A tetteseket lefülelték, az elsajátított ,érták visz- szakerült a közösség tulajdonába. A kör bezárult, mi hát a baj? — mondhatnák egyesek. Az. hogy a kör egyálta­lán nem zárult be. A társadalmi tulaidon elleni véts^gek- nek meg nem térült anvagi és szinte felbecsülhetetlenül sok erkölcsi káruk van. amit nem is lehet ..megtéríteni”. Mert a rendészeti nyilvántartásokban szerenlő esetek többségében a tetteseket a véletlen íeolezte le. A mun­katársak a későbbi vizsgálatok során is furcsa módon hallgataggá válnak, ők csodálkoznak a legjobban, hogv lám. ez is megtörténhetett. Holott felnőtt, értelmes embe- ' rekről elég nehéz elképzelni, hogy annvira ne figyelje- j nek közvetlen környezetükre hogy azt ne lássák, ne : tudják, mit műve! a mellettük dolgozó. Ha nem látják — ; szegénységi bizonyítvány a brigádra, műhelyre nézve. < Valószínűbb azonban, hogv mégsem itt a bai gvökere. ! Az esetek többségében nem a figyelmetlenség a hgllga- j tás oka. Igenis látiák. amit látnak tud iák amit tudnak ] csak éppen egyszerűbb hallgatni. Minek ártsák bele ma- \ gukat a más dolgába? A hallgatásból mindig kevesebb í keilemftlenség származott mint a kezdeményező M1ó-,as j bői. Ezért a semmit nem látó félrenézés az óvatos hallga- í tás, ezért nem húzzák vissza a rossz útra lépőt. i És a meghökkentő, hogv ugyanaz a munkatárs néz > félre, aki gondolkodás nélkül visszaránt a bajból egv ] piros lámpába beleszaladó gyereket, egy úttesten tén- > fergő öreget. Az utcán jó reflexekkel, kialakulj felelős- 5 séggel cselekszik, munkahelyén viszont társadalmi ref- £ lexei egyszerre felmondják a szolgálatot. Felelőssége pe- • dig egyik esetben sem kisebb. A tudott látott vagy éppen > csak sejtett esetekben is ..csendestárs” lesz a hallgatással \ A „társas viszony” persze, jogilag nehezen bizonyítható Azt I azonban senkinek, önmaguknak sem állíthatják az elhall- ? gatók. hogy ők. szeméiy szerint, tiszteletben tartják a kö- \ zösség tulajdonát. Ha tisztelnék, tudnák kötelességüket és > munkatársukat sem hagynák a rossz útra fordulni. / Tetszetősnek tűnő ellenérv — műhelyekben gyakran el \ is hangzik —, hogy a munkás egv vé$őt sem vihet ki £ büntetlenül, míg a meggondolatlanul beszerzett., már ér- > kezáskor elavult gépek megrendelőit, milliós beruházások j hanyag kivitelezőit tervezőit bezzeg nem vonják felelős- j ségre. Az általuk okozott kár pedig összehasonlíthatatla- > nul nagyobb, mint egy kéziszerszám értéke. | í; A z összegek nagyságrendjén valóban nincs vitatkoz- { nivaló. Mindenki a maga munkaterületén, lehe- k tőségeihez, hatásköréhez mérten rontja vagy javítja esé- ; lyemket, védi, gyarapítja, netán károsítja m.ndanny unk tu- > lajdonát. Ahhoz azonban, hogy a jó gazda nyugalmával dől- í gozhassunk, mindenkinek a maga portáján kel! rendet < tartama és megóvni az értékeket. A műhelyekben a mű- > helybeliek, a tervezőintézetekben a tervezők. Minden- > ki a saját helyén legven felelős minden tekintetben. A s táskába csúsztatott szerszámoktól a végzett munka mi- ; nőságéig. Ahelyett, hogy szemet hunyunk egvmás hibái fe- > lett. figyelmeztetnünk kellene egymást. Hiszen attól a > portól, amit a saját szemünkbe hintünk, mindnyájunk fe- > je fáj. A magunkéról nem is szólva. (viczián) l Az ÉDOSZ tárgyalta Az élelmiszeripar negyedik ötéves terve Az élelmiszeripar negyedik ötéves tervéről tárgyalt szer­dán az ÉDOSZ központi ve­zetősége. A tervidőszak fel­adatait dr. Romany Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és dr. Tamás Lász­ló, az ÉDOSZ főtitkára is­mertette. Az élelmiszeripar az elkö­vetkező öt évben 28,5 száza­lékkal növeli a termelést. Az élelmiszerek és élvezeti cik­kek fogyasztása évente mint­egy 4 százalékkal fokozódik. Az eddiginél is jobban elő­térbe kerülnek a táplálkozás­élettani szempontból értéke­sebb élelmiszerek. A fogyasz­tói igényeknek megfelelően fokozzák a félkész, konyha­kész termékek, iparilag el­készített élelmiszerek gyár­tását. Az ipar elsőrendű feladata továbbra is a növek­vő belföldi élelmiszerszük­séglet kielégítése, ugyanak­kor eleget kell tenni az élel­miszerexport-megrendelé­seknek, miután a termák, — és élelmiszerkivitel a népgaz­daság fizetési mérlegét jelen­tősen javítja. A termelés fokozására a tervidőszakban 34,8 milliárd forint értékű beruházást va­lósítanak meg, ebből 28 mil­liárd forintot vállalati erő­ből. A fejlesztést főként a már meglevő üzemek bővíté­se teszi lehetővé. Azok a re­konstrukciós beruházások ré­szesülnek előnyben, amelyek­nél az építési hányad lehető­leg kicsi, s a kapacitás nagy teljesíményű gépek beállítá­sával bővíthető. A tervidő­szakban azonban nem lesz lehetőség valamennyi indo­kolt rekonstrukció s bővítés megvalósítására, ezért külö­nös jelentősége van a már meglevő állóeszköz-állom íny fokozott karbantartásának, s az üzemeltetéshez szükséges feltételek biztosításánák. Néhány iparágban — miu­tán az átlagosnál nagyobb a lemaradás — nagyobb erő­ket mozgósítanak a szociális beruházások megvalósítására, a munkakörülmények javí­tására. Az ilyen jellegű fej­lesztés különösen a hús-, a konzerv- és a cukoriparban fontos. A tervidőszakban új üze­mek is épülnek, főként ott, ahol a szükséges kapacitás növelését rekonstrukcióval gazdaságosan nem lehet meg­valósítani, illetve, ahol a mezőgazdasági termelés olyan mértékben növekszik, hogy mindenképpen bővíteni ke l az ipar állóeszközéilomár"~ ,t is. Néhány kiemelten fontos ágazatban, például a hús-, a cukor- és a növényolajipar­ban ezért új üzemek kezdik meg a termelést. (MTI) i

Next

/
Thumbnails
Contents