Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-03 / 28. szám

Reflektorfényben Megint sokat beszélnek IH rólunk — panaszkod­jak egyes gazdasági vezetők. Ha úgy vesszük, igazuk van. Most azért irányul fokozot­tabban rájuk a közvélemény figyelme, mert olyan évek áll­nak előttünk, amikor a *áraa- elaiini. gazaasa^i kiadatok végrehajtásában minden ed­diginél nagyobb szerepe lesz a vezetők személyes ráter­mettségének, kezdeményező készségének, fegyelmezett helvtáüásának. A vezetés, legyen az üzem, gyár; iskola, vagy hivatal ve­zetése, sohasem vonatkoztat­ható el attól a közegtől, amelyben funkcionál. A kör­nyezettől, amely a vezetett intézmény, kollektíva számá­ra — ilyen, vagy olyan mó­don — meghatározza a fela­datokat, körülhatárolja a le­hetőségeket, szabályozza a működési feltételeket. Alap­vető követelmény minden ve­zetővel szemben, hogy ezek között eligazodjon, értse, ér­zékelje e környezeti feltételek szüntelen változását. Eme általánosan érvényes igazság nálunk, az épülő szo­cialista társadalomhoz, mint meghatározó közeghez, társa­dalmi környezethez való al­kalmazkodás készségét és ké­pességét jelenti. A szocialista vezetéselmélet meg is fogal­mazza azokat az általános el­veket. amelyek idetartoznak. Anélkül, hogy a felsorolásá­ra vállalkoznánk, csak utalás­képpen néhány ilyen alapelv: a demokratikus döntés és az egyszemélyi felelős végrehaj­tás elve: az emberről, mint a legfontosabb termelési ténye­zőről, minden gazdasági tevé­kenység főszereplőjéről való messzemenő gondoskodás szem előtt tartása. Ezek az elvek általában érvényesek. De a körülmények változásá­val. pontosabban nálunk, ma. a> szocialista építés útján elő­rehaladva, mindig megfogal­mazódnak azok a konkrét ve­zeti követelmények is. ame­lyek a soron következő fela­datok megoldásához elenged­hetetlenül szükségesek. ötéves tervidőszak végén járunk, űj ciklus áll előttünk. A Központi Bizottságtól, a parlamenttől, a kormányon át a helyi szervekig folyik az élmúlt időszak tapasztalatai­nak összegezése, az űj célki­tűzések megfogalmazása. A ’ivezétfők . számára . mindez a körülmények olyan változását is jelenti, amelynek következ­tében bizonyos módszerek el­avulnak, vagy átmenetileg használhatatlanná válnak, s ■Új kritériumok fogalmazód­nak meg. A kellően tehetséges, jól felkészült vezetőnél az új fel­adatokhoz és az új körülmé­nyekhez való alkalmazkodás nem okoz leküzdhetetlen aka­dályokat. , Az előttünk állő években olyan képességekkel kell ren­delkeznie a jó szocialista gaz­dasági vezetőnek, amelynek birtokában képes az általa vezetett kollektívából a maxi­mumot kihozni. Merész fan­táziát igényel a vezetőktől a mai helyzet, rugalmasságot, alkalmazkodó készséget és feltétlen következetességet a végrehajtásban. Szigorú rendet, fegyelmei kel! megteremteni, tartani ma annak, aki igényt tart a jó vezetőnek kijáró rangra, olyan körülmények között, amelynek olykor már tartha­tatlan jellemzője a munka­erőhiány, Fel kell lépnie a la­zaság. a lógás, a munkakerü­lés ellen, s ehhez az eddiginél szerényebb, vagy legalábbis nehezebben megtermelhető anyagi ösztönzési lehetőségei vannak. Mindebből kitűnik, hogy a munkahelyi vezetők a jövő­ben még erősebb reflektor- fénybe kerülnek minden bizonnyal eredményes és ha­tékony munkájuk után meg­érdemelten növekedik az or­szág közvéleménye előtt a megbecsülésük és a tekinté­lyük is. Varga József XXVII. évfolyam, 28. szám Ára: 80 fillér 1976. február 3. kedd VILÁG PROIET**-1»» PGVP'MMPTrifr \2 MSZMP HEVFS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA Ä szovjet gazdaság eredményes éve „A szovjet gazdaság maga­biztos lépése” — ezzel a címmel tették közzé vasár­nap a moszkvai lapok a köz­ponti statisztikai igazgatóság részletes jelentését az 1975. évi népgazdasági terv sike­res teljesítéséről. A kilencedik ötéves terv utolsó évének legfontosabb eredményeit, a közzétett ada­tok alapján, moszkvai meg­figyelők az alábbiakban fog­lalják össze: A fogyasztásra és felhal­mozásra fordított nemzeti jövedelem egy év alatt 4 százalékkal emelkedett. A szovjet ipar 1975-ben, a tervben előirányzott 6,7 szá­zalék helyett 7,5 százalékkal bővítette termelését, ami 6,8 milliárd rubel értékű, ter­ven felül előállított terméket jelent. Az egy főre jutó reáljö­vedelem 1975-ben 4,2 száza­lékkal emelkedett, miközben 2,2 millió fővel gyarapodott az ország lakossága. 1976. január 1-én a Szovjetunió­nak 255,5 millió lakosa volt Lev Volodarszkij, a Szov­jetunió Központi Statiszti­kai Igazgatóságának vezető­je szombaton este a moszk­vai televízióban mindenek­előtt arra hívta fel a * fi­gyelmet, hogy az ipari ter­melés 7,5 százalékos növe­kedését az ország ipara olyan évben érte el, amikor a fejlett ipari országok több­ségének termelése, a tőkés világgazdasági válság követ­keztében alaposan vissza­esett. Így az amerikai ipar teljesítménye tavaly 9 szá­zalékkal volt alacsonyabb az 1974. évinél. A közzétett részadatokból kitűnik, hogy — a mezőgaz­daság kivételével — a szov­jet gazdaság minden fontos ágazata teljesítette, vagy túlteljesítette 1975. évi elő­irányzatait. A mezőgazdasá­gi tervet 1975-ben csak 94 százalékra teljesítették, s ez az Alacsony mutatószám el­sősorban a kivételesen rossz időjárási viszonyok követ­kezménye, ami miatt a ter­vezettnél lényegesen alacso­nyabb lett a gabonaterme­lés. A legjobb termőterüle­teket sújtó aszály következ­ményeként tavaly csupán 140 millió tonna gabonát takarítottak be, a tervezett mennyiségnek mintegy két­harmadát. Ennek ellenére a mezőgazdasági termelés né­hány más ágában sikerült részben kompenzálni a vesz­teségeket, s így az 1975. évi mezőgazdasági össztermék végeredményben 12 száza­lékkal magasabb volt az elő­ző ötéves tervátlagnál. Köz­tük gyapotból 7,9 millió ton­na termett, s első ízben emelkedett 2 millió tonna fölé a rizstermelés. Az életszínvonal és a szo­ciális ellátás javításában az elmúlt év ugyancsak jelen­tős eredményeket hozott. A bérminimumot 70 rubelre emelték, a munkások és az alkalmazottak havi átlagbére viszont 146 rubel volt, a ta­valy előtti 141 rubellel szemben. Túlteljesítették a tervet a kiskereskedelmi for­galomban, amelynek értéke 13,7 milliárddal volt maga­sait) az előző évinél., A la­kosság péhzjövedeímének emelkedésére utal a taka- rékbetét-állomájiy újabb ug­rásszerű növekedése. Az épí­tőipar 2,2 millió új lakást és családi házat adott át. Hazánkba látogat a Zöld-foki Köztársaság miniszterelnöke Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meg­hívására február 4-én hiva­talos magyarországi látoga­tásra érkezik Pedro Pires, a Zöld-foki Köztársaság minisz­terelnöke. A portugálok öt évszáza­don át tartó gyarmati ural­ma után a Zöld-foki Köztár­saság 1975. július 5-én a Portugáliával kötött algíri megállapodás értelmében független állammá vált. A függetlenségéért 11 éven át fegyveres harcot folytattak a PAIGC (Guinea-Bissau és a Zöld-foki-szigetek afrikai függetlenségi pártja) vezeté­se alatt. E harc eredménye­ként Guinea-Bissau már 1973-ban kivívta független­ségét. Tervbe vették, hogy a portugálok kivonulása után a Zöld-foki-szigetek uniót al­kot Guinea-Bissauval, ezt azonban a szigetek stratégiai jelentősége miatt a nyugati hatalmak megakadályozták. Csak azzal a feltétellel vol­tak hajlandók kölcsönöket adni a Zöld-foki-szigeteknek, ha azok önállóak, függetle­nek maradnak, ezért a PAIGC vezetői elhalasztot­ták a két ország egyesítését. A Zöld-foki Köztársaság belpolitikai életének közép­pontjában az államigazgatás és a gazdasági élet meg­szervezése áll. A gyarmati uralom idején a portugál kormányzat semmit sem tett a szigetek fejlesztésére, a la­kosság- a nagy számú gyar­mati katonaság kiszolgálásá­ból élt, és a legalapvetőbb élelmiszereket is Portugá­liából hozták be. A keres­kedelmi mérleg ennek meg­felelően deficites volt, a be­hozatal átlagosan évi 1 mil­liárd escudo értéket tett ki, míg a kivitel ennek csupán töredéke, 36 millió escudo volt. Most,. a portugálok ki­vonulása után legsürgetőbb feladat a mezőgazdaság fej­lesztése és a földreform végrehajtása. A függetlenség elnyerését követően először hat nagy ültetvényt államo­sítottak s átadták a parasz­toknak közvetlen állami gaz­dasági keretek közötti mű­velésre. Később újabb föld­reformtörvényt hoztak, mi­szerint a külföldön élő tu­lajdonosok földbirtokait fel­osztják a parasztok között. A szigeteken jelentős NA- TO-támaszpont van. A kö­zelmúltban zöld-foki delegá­ció járt Jugoszláviában, Ro­mániában és Bulgáriában. A Magyar Népköztársaság a függetlenség kikiáltását kö­vetően önálló, független ál­lamként ismerte el a Zöld­foki Köztársaságot, kapcso­lataink a lehetőségeknek megfelelően, jó ütemben fej­lődnek. (MTI) Lázár György, a Minisztertanács elnöke fogadta a ha­zánkban tartózkodó A. II. Pirzada pakisztáni oktatás- és tudományügyi minisztert (Népújság telefotó — MTI—KS) Huszár István Moszkvába utazott Huszár Istvánnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­nek, az Országos Tervhiva­tal elnökének vezetésével hétfőn küldöttség utazott Moszkvába, a KGST terve­zési együttműködési bizott­ságának 11. ülésére. Szovjet küldöttség Párizsban A Francia Kommunista Párt meghívására hétfőn Pá­rizsba utazott a Szovjetunió Kommunista Pártjának kül­döttsége, hogy részt vegyen a francia kommunisták XXII. kongresszusán. A küldöttség vezetője Andrej Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, .a Központi Bizottság titkára. Dr. Bírj József a Szovjetvnióíian tárgyéi Dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter hétfőn Moszkvába utazott, ahol tár­gyalásokat folytat a magyar —szovjet gazdasági kapcso­latok további elmélyítésé­ről. Szovjet partnerével alá­írja az 1976—80-as években szovjet műszaki-gazdasági közreműködéssel Magyaror­szágon felépítendő létesít­ményekhez Szükséges komp­lett berendezések szállítási­ról szóló kormányegye^- ményt. . Fock Jenő vezeti az MSZMP KB küldöttségét A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével hétfőn Párizsba utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának küldött­sége, hogy részt vegyen a francia testvérpárt XXII. kongresszusán. A küldöttség tagja: Horn Gyula, a KB osz­tályvezető-helyettese. A kül­döttséget a Ferihegyi repülő­téren Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra búcsúztatta. Kétszáz labdarúgó a mező a, A makiári mezőgazdasági repülőtéren rendezték va­sárnap délelőtt Heves megye élvonalbeli labdarúgó-szak­osztályainak immár hagyo­mányos 4900 méteres — ál­lóképesség-felmérő — mezei futóversenyét. Mínusz öt fok és hó nehezítette a beneve­zett játékosok vetélkedését. A rész vevők száma örömte­li módon az 1975. évinek duplá'ára emelkedett, mint­egy 209-an indultak. Az ese­ményről lapunk 6. oldalán tudósítunk. (Fotó: Szántó György) Pakisztáni miniszter Lázár Svörgynél

Next

/
Thumbnails
Contents