Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-18 / 41. szám

Húsz község dolgában Fékhiba miatt: 41 százalék Miről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága ' Elöljáróban is: lényegesen többről és többet tárgyalt mostani ülésén is a megyei tanács végrehajtó bizottsága, .mint amit e krónika az ülés­ről illetőleg az ott elhangzott vitáról megörökít. Most csak l két napirendi pontot kívá­nunk érinteni a végrehajtó bizottság ülésének számos vitatémája közül, mindket­tőt azért, mert ezreket, sőt tízezreket érint, mégha a gyöngyösi járási , hivatal munkájával kapcsolatos be­számoló „belterjesnek” is tűnhetne első olvastán. De vitán felül közérdeklődésre tarthat számot, hogy miről táiékoztaita a KPM Egri Közúti igazgatóságának kép­viselője a testületet. Vegyük hát sorjába. Húsz község, több mint ' íétetóteser ember életét, megye e legnagyobb járásá­ban végeztek a tanács szak­emberei kereken másfél hó­napos felügyeleti vizsgálatot, hogy megállapítsák: a járási hivatal 1975-ös munkája — ebből következtetve kissé na­gyobb időtávra is — mennyi­ben felelt meg mindazoknak a követelményeknek, amelye­ket joggal elvárnak tevé­kenységét illetően. Az össze­foglaló jelentés, amely a végrehajtó bizottság elé ke­rült és amelyet még ráadá­sul kiegészített a járási hi­vatal elnökének beszámoló­ja is ellenőrzési tevékenysé­gükről, tételesen és osztá­lyonként vizsgálta meg a végzett munkát. Olyan alcímek szerepeltek a jelentésben és természete­sen peregtek a vitában, mint a „járási hivatal veze­tése, tevékenysége”, vagy az „igazgatási osztály munká­ja” avagy éppen „A műszaki osztály tevékenységeÉs hogy a vita milyen sokrétű és alapos volt, és hogy a szé­les körű vizsgálat, valamint az elnöki beterjesztés meny­nyire megméretett és nehéz­nek találtatott, arra az is jel­lemző, hogy mind a két vizs­gálati anyag a megyei ta­nácstagok gyöngyösi járási csoportja „szűrőjén”, előzetes megvitatásán ment keresztül. Csak ezután kerülhetett a testület elé Ha idézünk a megyei tanácstagok csoport­jának a megyei tanács vég­rehajtó bizottságához inté­zett feljegyzéséből, akkor egyben azt is elmondtuk, hogy a vita után miként ér­tékelte maga a végrehajtó bizottság is ezt a tevékeny­séget. Idézzük hát: „A ta­nácstagi csoport az előter­jesztést és a járási hivatal­nak a községekben végzett ellenőrző, segítő munkáját jónak értékelte... ” A közúti ellenőrzéseit nyomón A másik, címünkben már jelzett nápirend vitájának egyik érdekessége, hogy nemcsak arról volt szó, mi­szerint az egri székhellyel működő közúti igazgatóság kezelésében 1157 kilométer Kétszeresére növelte az idén a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár a refő* gépgyártást. Ebben az évben 2000 vetőgépet készít. Most kezdték meg a legújabb *.ípus, a Lajty-Akord 96 soros vetőgép gyártásét, amelyből idén VO-et adnak át a nagy ma* zőgazdasági üzemeknek. (MTI fotó — Matusz Károly felvétele — KS) sorsát, politikai hangulatát,, mindennapi kedélyét befo­lyásolhatja egy-egy községi tanács, végrehajtó bizottság jó vagy rossz munkája. Hogy jó legyen ,ez a munka, hogy a tanácsok tevékenysége kel­lemes politikai hangulatot teremtsen a községekben, ab­ban rendkívül nagy szerepe van minden járásban, így a gyöngyösiben is a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága járási hivátaíának. Ezen az intézményen keresztül, he­lyesebben szólva, ezzel az intézménnyel valósul meg a tanácsi munka szakszerűsé­gének segítése, a törvényes­ség biztosítása, a községnoii- tikai tervek összehangolása, a tanácsi demokrácia kiter­jesztése. .. Né is soroljuk to­vább. mert bőven tehetnénk még. így aztán mindiárt ért­hetővé válik, hogy miért a A szakma kiváló tanulói tdiek' ! A múlt hét végén fejeződ­tek be a megye szakmun­kásképzőiben azok a vetél­kedők, »ahoi a fiatal szak­munkásjelöltek legjobbjai egymással versengve mérték iossze tudásukat a szakma ki- 1 váló tanulója címért. A leg­jobbak, az iskolák- győztesei a márciusban sorra kerülő országos vetélkedőn bizonyít- ! hatják újra felkészültségű- j két. Egerben, az ipari szak- j munkásképző intézetben négy j szakmában rendeztek vetél- j kedőt: az esztergályosok kö- j zül az egri Kiss István, a ä vil'anyszerelő szakmában a :| gyöngyösi Csabai Béla lett a { legjobb, a géplakatosok ve- ] télkedőjén Eridéi István lett | az első. az autószerelők közt pedig Somodi Lajos szerez- i| te meg ezt az előkelő helye­zést. Ugyancsak négy szakte­rületen versenyeztek a szak­tárgyi tanulmányi verseny résztvevői is; a legjobbak szintén országos vetélkedőn vesznek részt. Gyöngyösön, a szakmun­kásképző intézetben két épí­tőipari szakma tanulói is versenyeztek. Ä csőhálózat- berendezésszerelő szakmában az állami építők tanulója. F.csor József lett az első. A kőművesek brigádonként versenyeztek: Nádudvari Im­re és Baziczkí István lett a győztes, szintén az állami építőipari vállalattól. A női szabók közt Szabó Zsuzsan­na. a karosszérialakatosok versenyében pedig fCiss Gyu­la. a MEZŐGÉP Vállalat gyöngyösi gyárának tanulója lett az első. Az intézet há­rom tantárgyban szaktárgyi tanulmányi versenyeket is rendezett. > Selypen a szerszámkészí­tők és a hegesztőtanulók versengtek egymással. A leg­jobbnak Tóth Mihály, az ap- c* Quaütál. illetve Tóth András, a Mátraaiji Szénbá­nyák szakmunkástanulója bi­zonyult A szakma kiváló tanulói jutalmakat, oklevelet kaptak elismerésként. Külön juta­lomban részesítette őket a megyei. KXSZ-bizottság .is» Falugyűlés Nagykökényesen A lakosság a jövőben is együtt tervez, együtt munkálkodik állami út van Heves megyé­ben, az országos úthálózat 3,9 százaléka: és nemcsak arról, hogy majd 60 millió forintot használt fel a válla­lat az úthálózat és a három és félszáz híd fenntartásá­ra, s majd 90 milliót az út­korszerűsítésekre. De szó esett olyan témáról is, amely közvetlenül, szinte naponta érzékelhető minden ország­úton, úton közlekedő számá­ra. És ez nem más, mint a közúti igazgatóságnak ama tevékenysége, hogy ez az in­tézmény végzi a - jogosító műszaki vizsgákat és a köz­lekedésrendészettel karöltve a közúti ellenőrzéseket is az állami gépkocsikat és te­herautókat illetően. A tájékoztatóból lehetett megtudni, hogy a jogosító, illetőleg érvényesítő műszaki vizsgára vitt több mint 14 ezer gépkocsiból másfél ezer, az odavittek 11 százaléka nem felelt meg a követelmé­nyeknek, és ennek a 1! szá­zaléknak is majdnem fele a fékhiba miatt. Elgondolkoz­tató és figyelemfelkeltő számadat ez. Am nem ke­vésbé megérdemli a figyel­met az a tény is, hogy az el­múlt évben az országúti el­lenőrzések során megvizs­gált 3200 gépjárműből 1750 nem felelt meg az ellenőrzési követelményeknek. E nagy számon belül természetsze­rűleg!?) s menetokmányok hiányos vezetése szerepe! az első helyén, de a másodikon már a közvetlen balesetet, vagy életveszélyt jelentő rossz műszaki állapot. Igaz hát, hogy az utak ál­lapota, elhanyagolt vagy korszerű volta fontos ténye­ző a baleseti statisztikák ala­kulásában, de legalább ilyen mértékben, ha nem nagyobb súllyal esik latba a gépjár­művek műszaki állapota, . a gépkocsivezetők felelőssége, vagy felelőtlensége. A végrehajtó bizottság, ahogy mondani szokás, meg­felelő határozatokat hozott. De a felelősségérzet kialakí­tása nem a határozatok függ­vénye, nem a végrehajtó bi­zottság feladata. Gyurkő Géza Sokan voltak kíváncsiak a népfrontbizottság, illetve a községi tanács beszámolójára — az eltelt négy esztendőben végzett munkájukat, vala­mint a jövő terveit elemez­ték — Nagykökényesen, a megyében elsőként megtar­tott falugyűlésen. De nem­csak a kíváncsiság hozta be az embereket — a fiatalo­kat és az idősebbeket egy­aránt — a modern klub- könyvtár nagytermébe, ha­nem a véleménymondás igé­nye is. Szabó István nép­frontelnök és Kiss Sándor társadalmi tanácselnök tájé­koztatója után ugyanis töb­ben szót kértek, hogy közzé- adják a javaslataikat.—tolmá­csolják a lakosság vélemé­nyét. Mi foglalkoztatja napjaink­ban az embereket Nagyköké­nyesen? Mindenekelőtt: a község egészséges ivóvízzel való ellátása, a lakásokba történő vízbevezetés gondja. A vízműtársulatot ugvanis még 1972-ben létrehozták, majd megépítették az öt kilo­méter hosszú vezetékhálóza­tot. 28 közkifolyóval. A la­kosság örömmel vállalt társa­dalmi munkát a közös terv megvalósításakor, s hasonló örömmel fogadta a csapokból kifolyó első vödör vizet Is. Az igények azonban azóta megnövekedtek, ma már mind több család szeretné bevezetni az otthonába is a vizet. Mikor lesz erre lehető­ség? — tette fel a kérdést Sza­bó György tsz-nyugdíjas. va­lamint Nagy Istvánné tanács­tag. A válasz nem maradt el: a tanács a hatvani városi tes­tület műszaki szakemberei­nek a segítségével rövidesen intézkedni fog. hogy az ed­digi adminisztrációs okGk megszűn jenek, s a község la­kói i megkapják, a vízbekötési engedélyeket. Nagykökényesen — ugyan­csak összefogással — több utcából salakozással, járdaépí­téssel űzték el a sarat. A nagy értékű munkáról, s az új utak. járdák védelméről szólt Szűcs István kőműves, üze­mi dolgozó. Véleménye sze­rint már most gondot kell fordítani a karoantartásru a ma még kisebb hibák kija­vítására. Így takarékosan, ol­csón hosszú életűvé tehet 1$ — tanácsolta — a Bem, a J zsef Attila, a Klapka utcák salakútját, valamint a Pető­fi, illetve az iskolához vezető Szabadság utca járdáját. A háziasszonyok egviís gondjáról, a családok fr ss hús- és hentesáruval való el­látásának zavarairól beszélt Kiss Sándorné háztartásbeli. Felvetésére azonnal választ kapott: a tanács megkereste és ismét megkeresi a Hat­vanban működő körzeti ÁFÉSZ vezetőit, hogy sürges­sék a két község — Nagykö­kényes és Heréd T-T ellátását biztosító-húsbolt üzembe he­lyezéséi Remélhetőleg ez­után megszűnnek a ma még bosszantó ellátási zavarok. Az alig több mint 800 la­kosú településen élő emberek véleményét tolmácsoló felszó­lalók után szót kért a köz­ség országgyűlési képviselője dr. Novák Pál né is: — Végighallgattam a két beszámolót — kezdte a kép­viselőnő —. s nyugodtan mondhatom, hogy egy ■ két« szer-háromszor nagyobb köz­ségben is szép eredményként könyvelhetnék el azokat az eredményeket, amelyeket e kis település lakói értek el íz elmúlt években. Ha csak ar­ra gondolok, hogy az itteni gyerekek városi szintű okta­tásban részesülnek, s hogv hz elmúlt tanévben végzett . 15 kisdiákot felvették a köze ■;* iskolákba.. vag-v hogy a, ' 33 óvodás korszerű körülmények: között, szakszerű felügyelet mellett tölti el a napjait a második otthonában, akk ,r még nem soroltam fel, min­dent, Az orvosi rendelőbe vá­sárolt EKG szívvizsgáló ké- szüléket, amelyből még vá­rosi rendelőkben sincs min­denütt. a fogorvosi ellátást, vagy hogy más területre tér­iek át. azt az odaadó mun­kát. amellyel a lakosság együtt tervez és hóz létre je­lentős eredményeket Ez a biztosítéka annak, hogy a jövőben is együtt tervez, együtt munkálkodik majd az itt élő 828 ember... A falugyűlés további részé­ben kerüli sor a helyi nén- frontbizottság újjáválasztásá- ra. A jelenlevők 17 tagú bi­zottságot választottak. Az el­nök ismét Szabó István, az egyesült Barátság Termel i- szövetkezet bérelszámoló5 a, titkára Katona János, a szö­vetkezet agronómusa. a két alelnök Nagy Istvánná, a ter­melőszövetkezet növényter­mesztője. illetve Kovács Jó­zsef né óvónő lett. (szilvás) ..." L . " n -- *«V A z alapszervezeti pártvszetoséielc feladatai a párttagsági könyvek cseréiének véirehaitásában A PÄRT-T AGK ÖNT V ­CSERE politikai előkészíté­sének jelentős szakasza zá­rult le decemberben. Az irá­nyító pártszervek kidolgozták a végrehajtást szolgáló in­tézkedési terveket, s azokat a testületi ülések elfogad­ták. Mindenütt megtartot­ták az alapszervezeti össztit- kári értekezleteket. A jelen­legi időszak feladata az alapszervezetek vezetőségi tagjainak a felkészítése a tagkönyvcsere végrehajtá­sára. Jelentős és felelősségteljes tehát a szerepe az alapszer­vezeti vezetőségnek. Különö­sen fontos, hogy értsék és egységesen értelmezzék a tagkönyvcsere célját, jelle­gét és a rájuk háruló fel­adatokat. A tagkönyvcsere politikai céljainak megva­lósulása alapvetően az alap­szervezetek vezetőségein mú­lik. a politikai célokat ott kell realizálni. Olyan biza- lomteli légkört kell terem­teniük -a tagkönyvcsere elő­készítése és lebonyolítás^ so­rán, hogy minden kommu­nista őszintén, kritikusan és önkritikusan vegyen részt az eszmecserében. A pártalapszervezetek ve­zetősége: nek a2 intézkedési terv elkészítésénél figyelem­be kell venni a Központi Bizottság határozatát, a tit­kárság állásfoglalását, a he­lyi körülményeket és az irányító pártszerv javaslata­it. A Központi Bizottság ha­tározata előírja, hogy a párttagokkal történő elbe­szélgetésre a vezetőségi ta­gokból és pártcsoportbizal- miakból létre kel! hozni a beszélgető csoportot, vagy csoportokat. (A Központi Bi­zottság határozata nem teszi lehetővé beszélgető csoport létrehozását az irányító párt­szervek tagjaiból.) A kéttagú vezetőségek esetében a titkár és helyettese végzi a beszél­getéseket. AZ ALAPSZERVEZETEK­BEN úgy kel! az egyéni be­szélgetések ütemét megszab­ni, az idővel gazdálkodni, hogy a vezetőség eleget tud­jon tépni más irányú fel­adatainak is. A beszélgeté­sek március 1-ével kezdőd­nek és július végéig feje­ződnek be. Ez azonban nem jelenti azt, hogy előbb nem iehei befejezni. Azonban az egyéni beszélgetéseket sem­miképp sem szabad elsietni. Ezek akkor lesznek igazán eredményesek, ha körültekin­tően, egyénekre szabva, a helyi körülményeket figye­lembe véve tervezik meg a vezetőségek. Valószínű, hogy egy 10 tagú alapszervezetben az egyéni beszélgetések le­folytatásához egy hónap is sók és egy 80—90 tagú pártszervezetben pedig két hónap is kevés. A tagkönyvcsere végrehaj­tásának egyik legfelelősség- teljesebb aktusa, az egyéni beszélgetések lebonyolítása két szakaszban történik. Az első szakaszban a ve­zetőségi tagokból alkotott beszélgető csoportok vezető­ségi ülésen felkészülnek a beszélgetésre. Megbeszélik egyénileg az aiapszervezet- hez tartozó párttagok fel­adatait. Merítsenek az eddig lezajlott beszámoló taggyű­lések tapasztalataiból, kér­jék ki a pártcsoportbizalmiak véleményét. Ha a vezetőség szükségesnek ítéli, kérjen in­formációt onnan, ahol a párt­tag a pártmegbízatását vég­zi. (Pl.: KISZ, szakszerve­zet.) Az alapszervezet vezetősé­gének minden előítélet, sze­mélyes elfogultság nélkül, nagy körültekintéssel kell kialakítania véleményét. Az előzetesen kialakított véle­mény a beszélgetés során változhat, tehát ahhoz nem szabad mereven ragaszkod­ni. önkritikusan kell vizs­gálni azt is, hogy pl. meny­nyiben hibás a pártvezető- ség abban. hogy egyesek nem rendelkeznek pártmeg­bízatással. riem vonták be őket a pártoktatásba stb. A BESZÉLGETÉSEKRE, véleménynyilvánításra a párt­tagoknak is készülniük kell, erre a beszámoló taggyűlé­sen, pártcsoportülésen fel kell hívni figyelmüket. A második szakaszban az alapszervezetek valamennyi tagjával egyéni eszmecserét kell folytatni. Az egyéni be­szélgetések módot adnak ar­ra. hogy a vezetőségek job­ban megismerkedjenek az alapszervezelhez tartozó va­lamennyi párttaggal, kikér­jék véleményüket, javasla­taikat az alapszervezet mun­kájára vonatkozóan, megálla­pítsák, hogy van-e minden­kinek érdemi pártmunkája,, kinek van gondja, problé­mája és ezek megoldásához milyen segítséget tud. adni az alapszervezet A tagkönyvcsere előkészí­tése, az egyéni beszélgetések tapasztalatainak értékelése a taggyűlés feladata, amit au­gusztus végéig minden alap­szervezetben meg kell tarta­ni. Ez azonban nem azt je­lenti, hogy csak ebben az időben lehet értékelő taggyű­lést összehívni. Azokban a pártszervezetekben, ahol be­fejezték a beszélgetéseket — és a vezetőség a tapasz­talatokat összegezte — a taggyűléseket folyamatosan meg keli tartani. A taggyű­léseken a párttagokról nem kell egyéni értékelést adni. Egyéni indoklással viszont — ha ilyen lesz — eiő kell ter­jeszteni a törlési javaslato­kat, be kell jelentem a kilé­pési kérelmeket, a pártbün- Jtetés törlésére tett javaslato­kat. A PÁRTSZERVEZETEK­BEN a párttagokkal folyta­tott beszélgetésekkel egyidő- ben el kel! végezni a párt­tagok összeírását. A vezető­ség feladata, hogy az össze­író lapok alapján a változá­sokat átvezessék az alapszer­vezet párttagnyilvántartó1 lapján. Ezzel az aktussal a pártszervezetekben a tag­könyvcsere előkészítése be­fejeződik. Az új párttagsági könyveket november—de­cemberben ünnepélyes tag­gyűlésen kel! kiosztani a párttagoknak. Fi lep János Mmm fii 1976» február 18^ szerda.

Next

/
Thumbnails
Contents