Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-18 / 41. szám

AZ M$ZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIL évfolyam, 41. szám 1076. február 18., szerda Púja Frigyes kfl’flgyml- nlszter meghívására hivata­los látogatásra hazánkba ér­kezett Max van der Síoel, a Ilo'land Királyság külügy­minisztere. (Népújság telefotó — KS) Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására kedden hivatalos látogatásra Ma­gyarországra érkezett Max van der Stoel. a Holland Királyság külügyminisztere. Kísére'ében van a holland kü'ügyminisztérium több ve­sető munkatársa A holland külügyminisz­tert és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes, Nagy János külügyminisz­ter-helyettes és a Külügy­minisztérium több vezető munkatársa fogadta. Jelen volt a fogadtatásnál Bebrits Anna. a Magyar Népköztár­saság hágni nagykövete és Jan Kneppelhnut. a Holland X;rálvság budapesti nagykö­ve*'“ is. Kedden a Külügvminisz- t^runhan megkezdődtek Pula Fri»ves külügvmir>-sz- ter és Max van der Steel he'tnnd külügyminiszter +<r­gva’ásai. (MTT) A Távközlés! KufaláMézetfie (áfogetott a Csehszlovák Szövetségi Gyűtés küldőmére A Csehszlovák Szövetségi Gyűlés küldöttsége — Aló« Indráruík, a CSICF KG elnök­sége tagjának, a szövetségi gyűlés elnökének vezetésével. • kedden délután a Távközlési Kutatóintézetbe látogatott. A vendégeket elkísérte Péter János, az országgyűlés alel- nöke. ott volt Facia» Mora- vec, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság budapesti nagykövete is. Dr. Váradi Im­re, a Távközlési Kutatóinté­zet vezérigazgatója köszön­tötte a vendégeket, majd tá­jékoztatást adott az intézet tudományos kutatótervékeny- géről. Elismeréssel szólt a csehszlovák testvérintézmé- nvekhez fűződő, két évtize­des műszaki-tudományos kapcsolatokról. Ezután a küldöttség tagjai megtekintették az intézetet, a híradástechnikai berendezé­sek legmodernebb konstruk­cióját és áramköreit, vala­mint az intézetről készült fil­met. A Csehszlovák Szövetségi Gyűlés küldöttsége, amelyet Alois Indra, a CS KP KB Elnöksége tagja, a Szövetségi Gyű­lés elnöke vezet, ellátogatott a Fővárosi Tanácshoz. Képün­kön: a vendégek Szépvölgyi Zoltán tájékoztatóját hallgatják. (MTI fotó — Vigovszki Ferenc felvétele — KS) l gyöngyösi lárásl hivatal napirendjén lílcsl tartott Egerben o Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága A Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Fekete Győr Endrének, a tanács ei- nöKének elnökletével teg­nap. kedden ülést tartott E .erben, a megyei tanács székhazában. Az ülés napi­rendjén többek között ott szerepelt a megyei tanács végrehajtó bizottsága gyön­gyösi járási hivatalának munkája, a községi tanácsok végrehajtó bizottságainál végzett tevékenységét ille­tően. A napirend előadója dr. Céczy József, a járási I h;vata! elnöke volt. részt vett , a vitában Pelhes István, az j M íZMP Gyöngyösi Járási j r '.ottságának első titkára is. A végrehajtó bizottság tag­jai ezután Dér Béla osztály­vezető-helyettes jelentését hallgatták meg az 1975. évi út-híd költségvetési előirány­zat felhasználásáról, vala­mint a Heves megyei útfél- ügyelet működéséről. Kál­mán István, a KPM Egri Közúti Igazgatóság főmérnö­ke az igazgatóság elmúlt évi tevékenységéről és az idei esztendő terveiről tájékoztat­ta a testületet. A végrehajtó bizottság ez­után egyéb ( ügyeket tárgyalt. (A megyei tanács végre­hajtó bizottságának üléséről szóló részletesebb beszámo­lónkat lapunk 3. oldalán ta­lálják meg az olvasók.) Szövetségi gyűlésének kül­döttségével hazánkban tartóz­kodó Lörincz Gyulát, a szö­vetségi gyűlés elnökségének tagját; a csehszlovák—má­gyar dolgozók kulturális . egyesületének elnökét ked- den hivatalában fogadta dr. ! Orhin László, kulturális mi- J niszter. ■ Losoxtczi Pál Tolna megyében Losonczi Pál, az' MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának el­nöke ma Tolna megyébe lá­togatott. Délelőtt Szekszár- don. a megyei pártbizottság székházában Tolna megye veze'ői: K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke fogad­ták, s találkozott a megyei párt-végrehajtóbizottság tag­jaival- is. Az eszmecserén K. Papp József, a Tolna megyei Párt­bizottság első titkára tájé­koztatta a megye helyzeté­ről a vendéget. A továbbiak­ban a csaknem hat évvel eze’őtt/ várossá nyilvánított Dombóvárt kereste fel az Elnöki Tanács elnöke. (MTI) Gyógyszersegély Guatemalának Fejlődnek gazdasági kapcsoltaink Ku'esszerepben a külkereskedelem K ern zárt könnyű évet külkereskedelmünk, s a követ-' kező évek feladatai sem lesznek könnyűek. Tayalv 3. szocialista országokba irányuló export 6—7 százalékkal az import pedig 17—18 százalékkal nőtt az előző évekhez ké­pest. Ez nagyjában-egészében meg is telelt célkitűzéseink­nek, igaz, a kivitel valamelyest meghaladta az. előirányzatot, a forgalom összességében mégis tervszerűen alakult. Koránt­sem mondható el ugyanez a dollárelszámolásé kivitelünk­ről. A terv tavaly mintegy 15 százalékos exportnövekedés­sel számolt, árualap hiányában, valamint a vártnál alacso­nyabb piaci árak következtében a kivitel nem érte el a ter­vezett szintet, az export csupán kis mértékben emelkeie't. Az áruforgalom passzívuma 1975-ben ugyan kisebb voítj mint 1974-ben, de még így is meghaladta a tervezettet A szocialista és a nem szocialista áruforgalmat össze-; sitő számok egyszersmind az idei esztendő, s az ötödik öt­éves tervidőszak feladatait is meghatározzák. Ebben a terv­periódusban áruforgalmunkat a szocialista országokba 4C százalékkal növeljük. Ugyanebben az időszakban a dollár- elszámolású kivitel — Í972-es áron — 60—65 százalékos emelkedésével számolunk, s ez annyit jelent, hogy folyó áron, 1980-ig megduplázódik nem szocialista exportunk, ezen belül a gépipari kivitel csaknem háromszorosára emelkedik., Eközben a behozatal 36—40 százalékkal bővülhet. A számok alátámasztják: az ötödik ötéves terv külgazdasági követel­ményeinek teljesítése gazdasági fejlődésünk alapvető £eH tétele. A külgazdasági egyensúly megszilárdítása persze nem­csak a külkereskedelem, hanem az egész népgazdaság fel­adata. A terv a termelés növekedését, a reálisnak ítélt felső határon irányozza elő. A termelés ennél gyorsabban csak akkor emelkedhet, ha a növekmény tőkés exportra kerül. Jelenleg a 100 forint értékű termelés több mint egyharma­dos .arányban tartalmaz importot, s ebben az egyharmaJS részben is jelentős a tőkés behozatal aránya :Érthető tehát, hog£ a tervtől eltérő termelésnövelés könnyen tovább ront­hatja a népgazdaság egyensúlyát. Éppen ezért ma az a leg­fontosabb feladat, hogy a központi irányítást erősítve kül­kereskedelmünk a népgazdaság érdekeinek megfelelően ala­kítsa- forgalmunkat. S ebben nemcsak az üzletkötőkre a külkereskedelmi - vezetőkre hárul nagy felelősség, hanem s funkcionális és a központi irányító szervekre is. Abban pél­dául. hogy hiteleket, támogatásokat csak a központi célok elérése érdekében adjanak. Mindebből az is következik, hogy a jelenlegi tervidő­szakban az eddiginél nagyobb súlyt kapnak az éves terveit Kialakításukban pedig kétségkívül nagyobb szerepet játsz­hatnak és kel! is játszaniuk a külkereskedőknek. A meg­valósítás ugyanis nemcsak a termelési eredményektől függ, hanem attól is, hogy a külkereskedők az elképzeléseknek megfelelő irányba tudják-e terelni az értékesítést. A szocialista országokkal folytatott forgalomban a_ fő feladat, hogy az egyeztetett kivitel és bahoza.al tervszerűen valósuljon meg. Emellett nagy figyelmet kell fordítanunk az energia- és nyersanyagtermelő kapacitások fejlesztésével összefüggő kötelezettségeink teljesítésére. A nem szociálisul országokba irányuló kivitelünket az idén legalább 10—13 százalékkal kell növelni, ugyanakkor az import csupán 7—8 százalékkal emelkedhet. Az értékesítés és a beszerzés *ó időzítésével, a kivitel szerkezetének javításával, az ármunka fejlesztésével az idén a tavalyihoz képest a külkereskedelmi cserearányok 6—7 százalékos javítását tervezzük. A feladatok megkövetelik — s a külkereskedelmi mi­niszter minapi sajtó.ajékoztatóján erről is beszélt —, hogy gyors intézkedéseket tegyenek a minisztérium irányitó munkájának fejlesztésére. A következő hónapokban a tár­cánál — különböző szinten — figyelemmel kísérik a terv­ben kitűzött feladatok megvalósításának menetét, s igve- keznek olyan operatív szervezetet kiépí.eni, amely, ha szük­séges, közreműködik a nehézségek leküzdésében. K Ny. J. Slamr—holland kü ü^vminiszleri 0. tárgyalások VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Budapesten a dán külgazdasági miniszter Bírságolás és felelősségre vonás A legfőbb ügyész sajtótájékoztatója I üt. Biró József , külkeres­kedelmi miniszter meghivá- , sára. kedden Budapestre ér- k v.ett Ivar Norgaard dán j külgazdasági miniszter. Lá­togatásának célja, hogy ma­gvar partnerével aláírja az é magyar—dán hosszú lejára- 1 tű gazdasági, ipari, műszaki é' tudományos együttműkö­dési megállapodást. Megbe­szélést folytat magyar gaz­dasági vezetőkkel, és rész’ vesz a budapesti dán építő ipari szimpózium megnyitá­sán. A magyar—dán külkeres­kedelmi kapcsolatok az el- 1p.11.11. években jelentős mér­tékben fejlődtek. Az 1975. ént forgalom azonban némi visszaesést mutat az előző évhez képest. Exportunk Dá­niába 1975-ben meghaladta az egymilliárd forintot, im­portunk 1,3 milliárd forint volt. Kivitelünkben jelentős szerepet játszanak a gyógy­szerek és gyógyszer-ható­anyagok, acél hengerelt áruk és csövek, kábelek, valamint kü'önböző textilféleségek, gépipari exportunkban el­sősorban szerszámgépek és környezetvédelmi berendezé­sek szerepelnek. Behozatalunk jelentős ré­sze takarmányozási célra használt halliszt és húsliszt, de sok gépet is vásárol a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar Dániából. Dán cégek szállították például az utóbbi időben üzembe he­lyezett takarmány-tejpor- gyáraink jelentős részét. A magyar—dán kereskede­lem viszonylag kis szerepet játszik mindkét ország gaz­daságában, fejlődésének di­namikája elmarad a két , or­szág össz-külkereskedelmé- nek növekedési < ütemétől, meglehetősen szűk a szállí­tott termékek köre, holott a két ország gazdasága számos területen kiegészíthetné egy­mást. Ez arra utal. hogy a kétoldalú kereskedelem bő­vítésének jelentős feltárat­lan tartalékai vannak. Dr. Szíjártó Károly leg­főbb ügyész kedden tájékoz­tatta az' újságírókat a Leg­főbb Ügyészségen a törvé­nyességi felügyelet és vizs­gálatok tapasztalatairól, s ar­ról, miként alakult a bűnö­zés Magyarországon 1975- ben. A tények, adatok sokasá­gából az egyik közérdekű téma: a gazdasági bírság, amelynek jogintézményét, al­kalmazását 1973-ban kor­mányrendelet vezette be. A bírság célja, hogy a gaz­dálkodó szervek — vállala­tok. szövetkezetek — ne fordíthassák saját .céljaikra az olyan hasznot, amelyet jogszabályba, hatósági ren­delkezésbe ütköző, illetőleg a szocialista gazdálkodás el­veivel ellentétes módon sze­reztek, megsértve ezzel a la­kosság és a népgazdaság jo­gos érdekeit is. Az elmúlt esztendőben ilyen címen 17 esetben indítványozta a Legfőbb Ügyészség gazdasá­gi bírság kiszabását, 48 mil­lió forint bírságalap — az említett módon szerzett jog­talan haszon — figyelembe­vételével. Fontos rendelkezés hogy egyetlen olyan személy sem kerülheti el a felelős­ségre vonást, aki felelős a gazdálkodó szerv ilyen eljá­rásáért. I Vietnami tanárok » az egri főiskolán Február 16-án egy hétre a Ho Si Minh Tanárképző Fő­iskolára érkezett Fhar± Tran Bang, a Vietnami Országos Pedagógiai Intézet ének-zene tanszékének vezetője es Hoang Lan zeneszerző, a Hanoi Pedagógiai Főiskola ének-zene tanszékének veze­tője. A vendégek egyhetes prog­ramjuk során tanulmányoz­zák a főiskolán és a Il-es sz. Gyakorlóiskolában folyo ének-zene oktatást és ismer­kednek a kétszakos képzés­sel, amelyet a közeljövőben fognak bevezetni Vietnam­ban. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Magyar Vö- - röskereszt gyógyszersegélyt küld Guatemala földrengés­sorozat sújtotta népének. A Nemzetközi Vöröskereszt helyzetfelmérése alapján — a különböző országok vö­röskereszt szervezetei által szállított segélyek ismereté­ben — a küldemény a leg­sürgősebben szükséges gyógy­szerekből áll.

Next

/
Thumbnails
Contents