Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-17 / 40. szám
c* & E gy éwssásad szökése Hogyan jutott Egri Ferenc a spanyol király udvarába j MEG KELL MUTATNI ÖT, mielőtt híre, neve eltűnnék az évszázadok homályában. Fel kell mutatni magasra Egri Ferenc egri vitézt, aki úgy szökött meg a törökök fogságából. ahogyan senki más, se előtte, se utána. Ügy tartották, hogy ez volt a leghíresebb szökés a tizenhatodik században. Legendák keringtek róla, pedig nem volt legenda, kitalált történet. Kemény vasban, zuhogó ökölben fogant valóság volt az. Ma már senki sem emlegeti, pedig ott a helyé a fényességes egri nevek között. Mert itt nevelkedett az egri végvári vitézek nevelő oskolájában, s talán éppen Balassa Bálint volt vitézi hadnagya, s ha egy balul sikerült rajtaütés megfosztotta is Ráró lova nyergétől, hát megnyergelte a tengert. És nem is akárhogy. A történet eleje az, hogy Egri Ferenc vagy harmincad- magával lesből rajtaütött egy török lovas csapaton, de elszámította magát. A törökök vagy kétszázan voltak, s az egyenlőtlen küzdelemben Egri Ferencből rab lett Kons- tántinápolyba vitték, s mert kidagadtak pompás izmai a mentéből, gályára tették. Ott meg is vékonyodik, meg is iám borod ik. Akkoriban folyók és > tengerek magyar könnyektől ' Voltak még sósabbak. Másfél száz éven át hosszú sorokban úsztak le a Dunán a . rabszolgahajók, hogy „feltöltsék áruval” Kelet rabszolgapiacait, felfrissítsék Konstantinápoly szerájait és háremeit magyar asszonyokkal es lányokkal, A hajók után hosszú uszályként húzódott a nők sírása, s férfiak keserű sóhajtásai korbácsoltak fel a Fekete-, meg a Márvány-, meg a Földközi-tenger hullámait. EGRI FERENC NEHÉZGÁ- LYÁRA került, amely drága k, í szőnyegeket, kelméket, selymeket szállított a Földközitengeren Szicíliába, s az olasz városokba. Hosszú éveken át görnyedt a hajó mélyében, markolva az evező nye’ét és húzva etőre-hátra a hátuk mögött és a hátukon csattogó kórbács ütemére. Először a tenyere lett kemény, mint a kő. aztán egész maga. Egy percre sem adta föl a reményt, hogy ki kell szabadulnia. Mindent megfigyelt. Tudta a fedélzetről le- halla+szó kiáltásokból, tűkor baffviák el a k*s görög szi- g“tgket. Kfé’»sedeH. időértéke megmondta neki, mikor VARSÓ — Az ötödik emeleti új lakó egy lehetetlen ember. Tegnap éjjel , például több mint egy fél órát zörögték. — Pölébr esztettek benneteket? — Azt még kibírtuk volna. de a kislányunkat nem hagyták nyugodtan zongorázni ... PRÁGA Válóperes tárgyaláson könnyeit törölgetve követeli az asszony: — Te durva fráter! Add vissza az elvesztett fiatalságomat! A férj erre felnéz a sportújságból és így szól: — Jól van, vigyed, de aztán többet ne is lássalak!... SZÓFIA A szórakozott professzor csuromvizesen lépked az utcán. Egy kisfiú esernyővel sza'ari utána: — Bácsi kérem, nem az ön* ez az ernyő? — Sajnos nem, kisfiam, az enyémet valahol elvesztettem. .. BUKAREST Petrescut előléptetik. Büszkén ül új íróasztala mellett, amikor látogatója érkezik. — Foglaljon helyet! Még el kell intéznem egy fontos te’efont. azután ön követke- zi1Tárcsáz, majd fölényesen cseveani kezd: — Üdvözlöm, kedves ba- ■( fásom... tegnap sajnost, ‘sotűnnek fel Szicília pártját Odalenn, a homálykodó világosságban megtanulta a Földközi-tengert, ismerte, mint a tenye 'ét. Idővel a gályarabok között egyre több lett a magyar, s éjszaka, mikor az őröket elnyomta az álom, s a gálya is megpihent, bizalmas szót váltottak egymással. így történt, hogy egy éjszaka, mikor csendesen pihent a tenger, felhangzott Egri Ferenc kiáltása: most! A gályarabok nem voltak az üléshez láncolva. így történhetett, hogy pillanatok alatt megrohanták az alvó őröket; s rövid és elkeseredett harc után foglyul ejtették a hatvankét tagú őrség at Mire fékéit a nap, Egri Ferenc a magyar rabokkal átvette a gálya vezetését. Gyorsan siklott a hajó, csattogtak az evezők, a volt gályarabok harsány énekszóval dolgoztak, hiszen a drága szőnyegeknél, kelméknél, selymeknél drágább rakományt vitt#:: a szabadságot Néhány nap múlva, tiszta időben, félhőtlen nyári égbolt alatt, biztonságosán Vezette be Egri Ferenc a gályát a messinai szorosba és rako- mányostól, török foglyostól fejedelmi módon odaajándékozta a messinai alkirálynak. Az alkirály — ezt mondani sem kell — igen szívesén fogadta az ajándékot és hálából holtig tartó ellátást biztosított Egri Ferencnek. SZICÍLIA 1507-TÖL spanyol birtok volt, s az alkirá- lyok elég sűrűn váltogatták egymást Még jó, hogy bizonyítványt kért a történtekről, mert a harmadik alkirály már alig tudott róla. Különben is az alkirályokról feljegyezte a történelem, hogy kiválóan gorómba, sőt kegyetlen emberek voltak. Egri Ferenc egy . ideig tűrte a váltakozó uralmat, aztán gondolt egyet; minek' bajlódjék holmi pokolra való alkirá- lyokkal, elhajókázott a főkirályhoz, Spariyolországba. Spanyolországban abban az időbén II. Fülöp uralkodott. Szép Fülöpnek és őrült Jankának unokája, Ezek a jelzők nem az alattvalói szeretet becéző kifejezései voltak, hanem a valóságot jelezték. Szén Fülöp valóban csinos, férfiú volt, Janka pedig nein valami szeszélyes, különc dáma, hanem tényleges, valóságos őrült. Ez azonban nein akadályozta meg S~ép Fii’ö- pöt, hogy feleségül vegye. mert személyében a Habsburg család került a trónra, s így kihajtott a Habsbu.g család spanyol ága. A dinasztiának egy őrült nő megért egy trónt. II. Fülöp ilyen körülmények közt és ilyen nagyszülők birtokában világ- uralmi terveket forgatott a fejében, olyan hatalmat, amely a Habsburg-címer alatt egyesítené az európai államokat. Kíméletlen harcot indított a protestánsok ellen, s útjára indította az inkvizíció spanyol változatát, a hitbeli meggyőzés eszközei közé iktatván a spanyolcsizmát, hüvelykszorítót és egyéb kegyes dolgokat. Egri Ferencet igen nagy figyelemmel .fogadta, ismerte a spanyol birodalomnak gályát zsákmányoló vitéz történetét és felajánlotta, hogy udvarában élhet holta napjáig. S való igaz, hogy Egri Fé- rencnek nagy becsülete volt a spanyol királyi udvarban. MINDENE MEGVOLT, rangos ruhája, élelme bőven. Mégis, mikor megderesedett a haja, egyre vágyakozóbban szimatolt bélé a levégőbe, ha napkölte felől fújt a szél. Mindenképpen hazai földben akarta pihenőre nyújtóztatni tagjait. Nem ismerjük hazatérésének útvonalát, kalandjait, de egy bizonyos. Kevés emberfiára szakadt úgy a part, ahogyan réá szakadt a hazai szegénység. Nem mintha a spanyol király udvarában igen elkényesededtt volna, hanem sokszor még a mindennapi kenyere sem volt meg. Vén- ségében, nyomorúságában eszébe jutott a király. Az is Habsburg! Adott ő a Habsburgoknak eleget. Szépen ki- cirkalmazott kérelmet írt föl Bécsbe valamely anyagi segítségért, s mellékelte az olasz és spanyol bizonyítványokat. Ezt a kérelmet, ezéket a bizonyítványokat találta meg a század elején Takáts Sándor, a magyar művelődéstörténet nagy embere, a XVI. század életének legnagyobb ismerője. A bécsi közös pénzügyi levéltárban nyugodtak ezek az íratók, rájuk hivatkozik „Hungarrca l5ö9” jelzet aljatt egyik tanulmányában, am; kor így ír: A szökések közöt a legnagyobb csodálatot Egri Ferenc esete keltette. CSÁK AZ NEM VOLT az iratokban, adott-e a császár Egri Ferencnek valamely anyagi támogatást. Akár csak egy forintot is. Kapor Elemér Á gyógyszerek d<ada?úi]a héz -napom volt, de ma este a szokott helyen találkozhatunk ... Utána a látogatóhoz fordul: — Mit óhajt? — A postától jöttem, szeretném bekapcsolni a telefonkészülékét ... MOSZKVA — Anyukám! Te sokat szórakoztál fiatal korodban? — Be kell vallanom, Mitya, hogy igen sokat. — Es sokszor megbüntettek ezért. Anyukám? — Nem, kisfiam, csak egyszer, de akkor nagyon. — Es az mikor volt? — Amikor férjhez mentem apádhoz... BERLIN — Tudod, Elbert, régi vágyam, hogy egyszer meghívjam a lakásomra Elsét, de félek . .. — Mitől félsz. Hans? Csík nem attól, hogy visszautasít?! — A. dehogyis. •— Hát akkor mitől? A gyógyszertárak polcain katonás rendben sorakoznak a nagy hatású orvosságok. Az emberiség méltán lehet büszke erre a felbecsülhetetlen értékű gyógyszerkincsre, melynek több orvossága generációk hosszú sorának enyhítette a fájdalmát, és hozta a gyógyulást. Az ősember patikája az erdő volt, nemcsak táplálékát, hanem orvosságát is szinte hatásos orvosságok felfedezésére. A sikeres kutatásra három lehetőség kínálkozik. Az első módszer lényege, hogy a már hatásosnak ismert ásványi, növényi vagy állati eredetű szervekből kivonják a valóban gyógyhatású anyagot. William Withering angol orvos 1775-ben tudomást szerzett arról, hogy egy javasasszony húszféle fűből hatásos teát készít a szívbetegeknek. Az orvos sorPillanatkép — gyógyszergyárban. — Attól barátom, ha egyszer feljön hozzám, többé el sem megy onnan... BELGRAD Két borbarát utazik a vonaton. Szomjasak, de a büfés fiúnál csak ásványvíz kapható. Egyikük nagyot húz a vízből, keservében még a szemét is behunyja, éppen akkor, amikor a vonat befut egy alagútba. — Na, hogy ízlik? — kérdi a barátja kaján hangsúllyal. — Az istenért Gosa, ne igyál belőle! En máris megvakultam .. CHICAGO Az asszony, karján gőgi- csélő kisbabával várja szabaduló férjét a börtön kapujában. — Ez a te gyereked, Dolly? — csodálkozik a férj. — Igen. Joe — csattan föl az asszon’!. — Ha téged nem ítélnek el három évre garázdaságért. most éppúgy a ássd ás lehetneí kivétel nélkül az érdő szolgáltatta. A gyógyfüvékkel akarta legyőzni fájdalmának okozóit, képzelete szerint a démonokat. A vadászat térhódításával állati ' eredétű gyógyszerekkel bővültek a varázslatón alapuló gyógyítás eszközei. A törzsi fejlődés során foglalkozássá vált a gyógyítás mestersége, amely a törzsfőnökök, a papok hatáskörébe tartozott ősidők óta gyakran alkalmazott gyógyító éljárás volt az úgynevezett kopro- terápia. A kuruzslók undort keltő anyagokkal kívánták elűzni a betegségeket előidéző rossz szellemeket. Az első hivatalos francia gyógyszerkönyv, amely három évszázada jelent meg, orvosságként sorolta fel a gyíkból, varangyosbékából, skorpióból készített ólajat, a porrá tört koponyacsontot és a vadkanagyarat. Nagy becsben tartották a múmiaport, amelyet a görcsös fájdalom ellen ajánlottal^, ha a páciensnek volt rá pénze... A modern orvostudomány már nem elégszik meg azzal, hogy csupán a tapasztalat alapján ismerje fel a gyógyszerek hatékonyságát, hanem keresi az ök es az okozat közötti összefiággéSé- ket. Az új gyógyszerekkel szemben fontos igény, hogy ne csak a kórokozókat tegye ártalmatlanná, haném ugyanakkor ne fejtsenek ki semmiféle káros mellékhatást. A gyógyulásra várók érdekében a gyógyszerkutatás nagy erőfeszítéseket tesz új HAMBURG Helga megvesztegető mosoly kíséretében így szól férjéhez: — Ugye, drágám, a kedvemért abbahagyod az ivást? — De édesem — válaszol a férj —, miből gondolod, hogy én miattád iszom?!... HELSINKI — Halló, Kuólilisz úr lakásával beszélek? — Igen, kérem. — A kedves felesége otthon van? — Nincs, kérem. — Akkor adja a telefonhoz az enyémet... OSLO A moziban egy öregúr egy csinos fiatal lány mellett ül és a kezével erre-arra matat. A lány végül megunja és rászól: — Tulajdonképpen mit akar tőlem, uram? Mire az öregúr sietve ezt suttogja: — Hogy mit akarok, azt tudom, de nem tudom, amit akarok... MILANO A professzor sétál a parkban, Találkozik egy női páciensével. A hölgy, amint meglátja, elkezd panaszkodni: — Professzor úr, mostanában nagyon furcsán érzem magam . . . — Vetkőzzön le, asszonyom — szól a professzor szórako- tottam, ra kipróbálta a növényeket, majd arra a következtetésre jutott, hogy a piros gyűszűvirág . rendelkezik a gyógyhatású anyaggal. Azóta is gyógyszerkincsünk kiemelkedően értékes anyaga a digi- tálisz, amelyet később tiszta formában is sikerült előállítani. A másik út rendkívül türelmet, nagy kitartást és aprólékos laboratóriumi munkát igényel. A Nobel-díjas Gerhard Domagk 1927-ben kezdte meg az I. G. Farbenindustrie hatalmas vegyipari konszern által használt vegyianyagok vizsgálatát, hogy vajon van-e közöttük olyan, amely a gennykeltő baktériumok ellen felhasználható lenne — orvosságként. 1935-ig tartott a munka, amikor sikerült bebizonyítani, hogy egy piros gyapjúfesték, a Prontozil jól gyógyítja a kísérletesen geny- nyesedésben megbetegített fehér egereket. A szert azután a véletlenül megfertőződött lányán próbálta ki — sikerrel. A harmadik — ma már leginkább alkalmazott — módszer, hogy a hatásos molekulát ismerve úgy variálják á vegyszert, hogy egyes tulajdonságait megváltoztatják. A görcsoldás klasz- szikus gyógyszerét például, az ópiumból nyerhető Papa- verint a híres német patikus, Heinrich Merck állította elő ópiumból, 1848- ban. Hat évtized telt el azután, hogy megállapították a Papaverin szerkezeti képletét, s leírták a laboratóriumi előállításának a módját. Nagyüzemi előállítása magyar kutató nevéhez fűződik, sőt a világpiaci igényeknek több mint a felét ma is a hazai gyógyszeripar elégíti ki. A kutatók azonban mindig tökéletesebb hatású szert keresnek. Megkísérelték a Papayán kémiai szerkeze- ténók a bizonyos fajta megváltoztatását, így született meg a ma is használatos No-Spa. Ha a laboratóriumban megszületik egy gyógyszer, amely az állatkísérletekben eredményesnek bizonyul, még nem használható fel az orvosi munkában. Nálunk az Egészségügyi Minisztérium jelöli ki azokat a kórházakat, ahol nagy óvatossággal emberen is kipróbálhatják. Csak a megbízható vizsgálatok adnak azután zöld fényt a gyógyszer törzskönyvezéséhez, gyártásához és forgalomba hozásához. Közben még megállapítják a csomagolás módját, a gyógyszeres dobozban elhelyezett kísérő szöveget, és megszabják az árát Persze még nevet is kell adni az új gyógyszernek, ami ma már bizony nehéz. Fontos ugyanis, hogy hasonló írású vagy hangzású név ne legyen a nemzetközi használatban. Fontos az elővigyázatosság az új gyógyszer forgalomba hozásánál, mert amilyen áldás egy hatásos orvossá'’. > olyan súlyos következmé- $ nyekkel járhat, ha felelőtle- I Eül kerül forgalomba* KOSSUTH 3.27 Romantikus kórusmuzsika 3.49 Dubnától Novoszibirszkig 9.19 Daloló, muzsikáló tájak 10.05 Iskolarádió 10.35 Zenekari muzsika 11.33 Hét bagoly 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiákoktól 14.01 Ezeregy délután... 14.49 Éneklő Ifjúság 15.10 Az élő népdal 15.20 Közzenék operákból 15.44 Magyarán szólva... 15.05 Harsan a kürtszó! 18.35 Kórusművek 16.48 Erkel: Ünnepi nyitány 17.05 A magunk érdekében, a magunk védelmében 17.33 Könnyűzene 18.00 A Szabó család 18.30 Esti magazin 13.15 Zenekari muzsika 20.00 Fiatá’ok stúdiója 20.33 Boross Lajos népi zenekara játszik 21.05 Húszas stúdió 22.20 Könnyűzene 22.52 Meditáció 23.02 Jörg Demus zongoraestje PETŐFI Noel Gome* együttes« Játszik ki.ün »eszélnek... Klasszikus operettrészletek De.eiötti torna Derűre is derű... A zene hullámhosszán Látószög Népi zene Arcképek Zenekari muzsika Karingűk Kettőtől hatig... Könnyűzenei olimpia Kamarazene Egy délelőtt a Környezetvédelmi Tanácsnál Csak fiataloknak1 Mindenki könyvtár» Dohnányi: A tenor Young: Eper és vér Népdalok, néptáncok Do-re-mi (Részi. zenés játékból) SZOLNOKI RÁDIÓ 8.20 8.33 9.2$ 9.33 10.00 11.55 12.00 12.33 12.53 13.33 14.00 18.00 18.33 19.15 19.30 20.33 21.03 22.20 22.32 23.30 17.00 Műsorismertetés — Hírek 1,7.10 Munkásportré 18.00 Alföldi krónika 18.15 A Deep Purie együttes felvételeiből 18.28 Hírösszefoglaló —* Műsorzárás E3v MAGYAR 8.55 'tévétorna (Ism.) 9.00 Iskolatévé 1.40 Játsszunk bábszínházát 14.00 Iskolatévé (Ism.) 16.35 Régi melódiák 17.00 Kedvencem a kerékpár __ 1 7.25 Zenés műsor 18.05 Kuzbasz — a „nagy kovácsra űhéiy” 18.45 Játék a betűkkel 19.30 Tv-híradó 20.00 iévétorna 20.05 Kisíilmek a nagyvilágból 21.35 Szabó Pál — az emlékezések tükrében 22.40 Csapatjáték és taktika a labdarúgásban 23.00 Tv-hiradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Mikor Jön Ehrlicher» 20.55 Tv-híradó 2. 21.55 Virágok, szóljatok! (Zenés film) EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22—33) du. fél i és este fél t órákor Ballagó idő Színes magyar Cím, Feketa István regényei nyomán Az általános iskolai bériért érvényes! este 8 órakor Ha megjön József Színes magyar fllns EGRI BRÖDY: du. fél 4 órakor A kis Mikula kapitány Színes, szinkronizált jugoszláv ifjúsági film Az általános iskolai bérlet érvényes! du. fél 6 és este fél 8 órakor Egy király New Yorkban Amerikai film Chaplin főszereplésével GYÖNGYÖSI PUSKIN s du. 3 órakor Még néhány pére béke du. háromnegyed 8 és este 8 órakor Mussolini végnaujai GYÖNGYÖSI SZABADSÁG] A banditák alkonya HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Legenda a nvút-'aorikásról HATVANI KOSSUTH: \ '-'V'í? farmer f hevusA tiisz füz’ösauony: Az idők kezdetén