Népújság, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-15 / 39. szám
SPORTMAGAZIN Álommérlcőxés Papp Lászlóról mesélik, hogv éjszaka gyakran felül &2 ágvban és anélkül, hogy felébredne bokszol Felesége eleinte nem tudta mit csináljon ilyenkor Egvszer azonban mentégondolata támadt. Hangosan számolni kezdett— Egy, kettő, három... kilenc. tíz ... — mondta hangosan. majd így folytatta: — Kiütéssel győzött. Papp László. Magyarorszag...! Ekkor s háromszoros bajnok abbahagyta a levegő csé- pelését. több balhorgot nem ütött már az álombéli elleniéire Elégedetten mormogott valamit, azután lefeküdt és nyugodtan aludt reggelig. Visszatérés .a szőnyegre Film készül Hegedűs Csaba életének kritikus szakaszáról. Cselcd József rendező, aki már többször bebizonyította. hogy mestere a szakmájának. igyekszik bemutatni. müven erős akaraterővel tért vissza a müncheni olimpia birkczóba.inoka a porondra Van a filmben egy olyan jelenet is.. amelyben a forgatókönyv szerint Csaba édesanyja is végignézi fia erőpróbáját a szőnyegen. Csőke József félt egy kissé a jelenettől. Hegedűsné ugyanis nem rendelkezik különösebb szí. résznői tehetséggel, soha nem is törekedett ilyen babérokra. A felvétel azonban kitűnően sikerült, a birkózóbajnok édesanyja a filmbeli, tehát megrendezett mérkőzésen is olyan természetesen viselkedett. mintha igazi erőpróbáról lenne szó. — Ha egy hivatásos színésznőt kértem volna fel a szerepre — mondta később a rendező —. akkor sem lehetett volna jobb a jelenet. Gyűlöld ax ellenfelet? Mi az agresszivitás? Két fajtáját különböztethetjük meg. amint Bakonyi Ferenc tudományos kutató is megemlíti egyik tahülmányá- SuSft. Az elsőnél az agresszió célja megbántam vagy még-' séinmisíteni az olyan személyt vagy csoportot akinek vagv amelynek a részéről az agyén sérelmet szenvedett, a másik fajta célja nem az ellenfél bántalmazása vagy megsemmisítése, hanem vala- milven jutalom elnyerése. Ebben nincs harag vagy düh és nem is a korábbi sérelemre adott válaszként alakul ki valakiben. A küzdősportokban. Bakonyi szerint, az utóbbi agresz- szió nyilvánul még. A sportoló azzal a céllá! igyekszik legyőzni ellenfelét, hogy sikerélménye legyen, dicséretet kapjon, elnyerje mások elismerését. azonban nem érsz haragot vagy gyűlöletet ellenfelével szemben. Előfordul azonban az a sportszerűtlen, káros és .,felszámolandó” jelenség is. hogy vannak olyan versenyzők, akik csak akkor tudnak teljes erőbedobással küzdeni és gvőzni ha dühbe gurulnak az ellenféllel szemben, fizikailag vagv pszichikailag bántalmazzák azt. tehát ellenségnek tekintik. Időnként az edzők és a nézők, főleg labdarúgó-mérkőzéseken tapasztalunk ilyesmit igyekeznek dühöt kelteni a sportolókban az ellenféllel szemben. Egy kislány miniben Osztrák lapok az innsbrucki olimpia előtt felidézik Sonja Henie egykori emlékezetes történeteit. A műkorcsolyázás háromszoros bajnoknőié 1924-ben St. Moritz jegén élénk feltűnést keltett. Norvégia 14 éves olimpiai reménysége mindenkit csodálkozásra késztetett. Ellenfelei. a különböző országok legjobb .,hölgykorcsolyázói” . közénhosszú szoknyában jelentek meg a versenyen. Sonja Henie újszerűén öltzött. Rövid ahogy ma mondanák. • „mini” szoknyában siklott ki a jégre hogy bemutassa gyakorlatait. A norvég kislány jött. látták és győzött. S'kerett azonban nem a merész ruhájának hanem merész ugrásainak köszönhette, tgv volt ss, később 1920-ban és 1932« ben is. Bár a ruházatára mindig különös gondot fordított. Állítólag 1932-ben harmincnál több bőrönddel érkezett Lake Placid-ba. az akkon téli olimpia színhelyére. A Kurier című bécsi lap megjegyzése: ..Hová lett már az akkori hó? És hová lettek azok a kényelmes közlekedési viszonyok. ''amikor még ilver. tömérdek bőrönddel lehetett utazni ? Repülővel autóval vagy autóbusszal érkeznek majd Ausztriába az 1976-as téli olimpia résztvevői. Egy kisebb csapatnak együtt sem lesz annyi bőröndje, mint hajdanában Norvégia korcsolyázó csillagának...” „Átvettem az 1-estl“ Jó néhány néző azt hiszi, hogy a pályán fölösleges minden beszéd. Az a helyes, ha nérhán küzdenek egymással a szemben álló csapatok emberei. Beszédre azonban szükség van. ez derül ki Szabó János mesteredző tanulmányából. A hazai kosárlabdázás szaktekintélye szerint a szóval való irányítás minden csapatjátékban fontos volt. mert ez kettős célt szolgál: fenntartja és fokozza a küzdőszellemet. valamint meghatározza a pillanatnyi feladatokat. A jó csapatmunkához tehát kell a beszéd. Célját azonban csak akkor éri el. ha az információk helyesek és közlésük megfelelő időben és félreérthetetlen módon történik. Maradjunk csak a kosárlabdázásnál. Lényeges, hogy a figyelmeztetések az érdekelt játékosoknak szóljanak és jelöljék meg. hogy kinek mii kell tennie. . Az állandóan gyorsuló játék megköveteli a rövidséget és az egyértelműséget. Szabó János éppen ezért kidolgozta azokat az alapszavakat és mondatokat, amelyekkel a csapatmunka a legcélszerűbben irányítható. íme, például: „Az embered átfut, menj vele ...!” A legtöbb szóval történő irányítás egész rövid: „.Átvettem ez 1-est!” .. .„Felfutott, követtem!...” „Váltok!” ». és mit tudtak ax ökörben? ML lenne, ha versenyre kel- ' hethenek egymással az ókori görög és a modern olimpiák versenyzői? Hosszú ideje foglalkoztatja ez a kérdés a sportkedvelőket, éppen úgy. mint a sporttörténészeket. Előbb mindenesetre azt kellene tudnunk, hogyan és mekkorát dobtak az atléták az ókorban. P. Keresztesi Katalin tudományos kutató tanulmányt írt erről a témáról. A klasszikus olimpiákon a gerelyhajítás nem önálló ver- sényszám volt. hanem a pen- tatlon egyik számaként szerepelt a műsorban. Kedvelt sporteszköz lehetett, ezt jelzi, hogy számtalan ránk maradt műemléken láthatjuk ezt a sporteszközt. Ezek szerint az ókori görög gerely egyenes rúd volt, majdnem olyan hosszú, mint az ember, és csaknem ujjnyi vastag. Valószínű. hogy a gerelyhajításnál dobóhelyül egy domb szolgált és aki dobás közben lelépett róla. annak eredményét nem fogadták el szabályosnak. Idézzük csak Pinda- rosztól: „Esküszöm, hogy nyelvem ércveretű gerelyként nem lépi át a határt...” Az ókori források nem közölnek számszerű eredményt és így nincsenek pontos adataink, Mező Ferenc, a neves sporttörténész úgy vélte, hogy a klasszikus olimpián a ge- relyhajítók dobásának átlaga 48 méter lehetett. Napjainkban a világ legjobb gerelyhajítóinak a teljesítménye ennek csaknem kétszerese. A müncheni olimpián 90 méter fölötti teljesítmény kellett a győzelemhez. A magyar ge~ relyhajítók az elmúlt esztendőben hasonló nagy eredményekkel hívták fel magukra a figyelmet Németh. Paragi és Boros kezéből 85—90 méterre szállt a fémgerely. Most azonban még egy izgalmas és válasz nélküli kérdés adódik: milyen eredményt érhettek volna el az ókori ge, relyhajítók a mai gerellyel éj. megfordítva? Jó játék lenne. Kár hogv a gyakorlatban nem lehet megvalósítani. Például a montreáli olimpiai stadion ban. Dupla ár — Ez a kép egyáltalán nem hasonlít rám. ezért csak a, kialkudott összeg felét fizettem ki önnek — mondotta egy bankigazgató Courbet-nak. — Uram. ha ez a kép valóban nem hasonlít önre, hálából dupla árat kellene fizetnie — vágott vissza élesen a festő. Mindenütt Egyszer valaki feltette a kérdést Alfred Polgar bécsi kritikusnak, akiről köztudomású volt. hogy nem szeret sokáig egy helyben tartózkodni és a világ szinte valamennyi országát bejárta rmár: tulajdonkénben hol lakik a legszívesebben. — Mindenütt, de nem szívesen ■— hangzott Polgar válasza. Különbség Pear! S. Buck mondtat „A nő addig gondol a jövőjére, amíg tejhez megy. A férfi a házasságkötés után kezd foglalkozni a kérdéssel”. SASS ERVIN: Olyan szépen olyan szépen együtt vagyunk sokszor és beszélgetünk a múltról bearanyozva a legsötétebb napokat és a kitelepített rémületet is mert nosztalgiává nemesedik számos ballépésünk és piruló arccal magyarázzuk az osztályismétléseket olyan szépén együtt vagyunk sokszor, és beszélgetünk az ifjúságról tapasztalatainkra hivatkozva és éjszaka am kor alszik az emberiség kilopakodunk az utcákra s tűzfalakra mázoljuk a lelkünk salakját olyan szépen együtt vagyunk sokszor és beszélgetünk az életünkről kioktatva a ránk bízott történelmet a gyermekek szemébe falazott jövőt pedig ők őrzik meg arcvonásainkat mát' TASN AD! VARGA ÉVA: Látogatás Eljöttél hozzám. Nézd csak. mád zöldéinek kint a fák, Igen. most az ablakból látod, hogy ejt rájuk a nap glóriái Varia bútor. odafen trő) noon világít, nincs meggyfa, amit átölelnénk, nincs gyöngyvirág, hullámzó pázsit. Egyforma lépcsők vezetnek hozzám kék szegéllyel, a tetőn antenna sötétllk. Györkön ilyenkor gólya fészkel! Itt a pálinka, műanyag tál. kalács fehérük. De ugye nem feledted még el a gyermekkori fonott régit? ülj a fotelba. Ügy ringat, mint a györkf hinta Felnőttek lettünk. S nincs már óra, mely kettőnkre rá-tikíakolna, Biztos gyógyszer Sir Joseph Lister angol orvost felkereste egy igen jó családból való fiatalember és így szólt: — Doktor úr, segítsen rajtam! Egyetlen éjszaka sem alszom, amióta menyasszonyom megcsalt Mondja meg, mit tegyek1 — Rendkívül egyszerű —* válaszolta Lister. — Sürgősen szerezzen be egy másiS menyasszonyt KININ A címbeli szó a kinafa kérgéből előállított keserű ízű, lázcsillapító hatású gyógyszernek a megnevezésére szolgál. Tipikusan nemzetközi szó: minden európai nyelvben szerephez juiott. A magyarban is egész szócsalád alakult ki körülötte. A legismertebb alakváltozatai a következők: kininez, kinines, kininpor, kínabor, ki- nafa. A szó eredetére vonatkozólag a kinafa összetétel nyújt számunkra értékes adatokat. Az összetétel előtagja indián szó. A délamerikai indiánok nyelvében ez a hangsor a kéreg fogalmának jelölésére szolgál. Mind a kinafa. mind a kínabor összetételben a szó hangszerkezeie csak véletlenül esik egybe az általánosan ismert népnévvel, illetőleg országnévvel. A fakereg jelentés tartalmú kína hangsor adott alapot a gyugy- szernévnek. A kininben azonban az indián szó megrövidült alakjában jut szerephez: áz in végződés a vegyészeti, ' illetőleg az orvosszer megnevezésekben gyakori szóatkotó tag. így illeszkedik be szervesen szavunk a következő megnevez zések sorába: nikotin, aszpirin, kokain, sztearin, nooo- kain stb. A kinafa összetétel ritkán jut nyelvi szerephez. A kininnek a tokaji borral készült kivonatát megnevező kínabor összetételt pedig ma már elavult nyelvi formának tekintjük. A kinin gyógyszemév azonban általánosan ismert és használt szóalak. Gyakran élnek vele költőink is. Hogy mennyire változatos versbeli szerepet vállalhat, alábbi példáink bizonyítják A groteszk fintor kifejezésére játékos elemként vállal szavunk versbeli szerepet Hetyai Jenő Dalok a kórházból című költeményében: „Én szedegettem ámmal- ítrunel / a pirulákat óraszám, / Oh, sohasem gyógyít meg engem / a kreozot és a sok kinin”. Meghitt érzelmi és hangulati töltést nyer ez a gyógyszernév ebben a versrészletben is: „Lóczi beteg volj, Sírt egész nap, / kis testéből sütött a láz, / nyű- gősködött, tűz-víz gyötörte,/ és kinin és borogatás” (Szabó Lőrinc: A rádió). A különben érzelmileg közömbös gyógyszemév az alábbi versrészletekben nagyon sajátos hangulati, gondolati töltést Is kap: „Másnap már úgy tudtam, / mint egy szétolvadt kinint. / hogy 6 a hintó” (Tamkó Sirató: A ve Éva). — „Levelek, dróthang, nikotin, / jégkockás pohárhomály, / söpörgetés, kinin”. (Somymos Ida: Regresszió). — „A jénai pohár mellett / allán aljas cukor, / kinin, fejelte /i maradék...” (Mé- iiusz József: Késői e’'sgia). Dr. Bakos József így kezdődőit** L Ferenc József, osztrák császár és Magyarország királya egy alkalommal ellátogatott a bécsi elmegyógyintézetbe. A parkban egyszerre csak eléje került egy jó megjelenésű Idősebb , úr. ak’vel beszédbe elegyedett M'kor már jó Ide’e beszélgettek. a dlsztingvált idős úr megszólalt: ■— Uram. minthogy ülvén kellemesen e,társa1«Wtni& a világ sorsáról. remcWn nem ve-zü ro"-* néven, ha mc?* kérdem, kihez van szerencsém. — Ausztria es-szára és arorsT"« k'ni’va vagyok — » k'-ály. **«apta í"v *'~sdődött három évvel eze’őtt! Meghökkentő találkozás (Fotó: Zeit im Bild) Eb* re&zfS Idegborzolóan hörgőit a telefon: egyszer, kétszer, ötször, tízszer. Gorombán, erőszakosan, kegyelmet nem ismerőn. Kend Álmos csukott szemmel kinyúlt a dunyha alól, és a füléhez emelte a húsz deka szárazkolbászt, amely a vacsoráról maradt az éjjeliszekrényen. — Hallói Ki beszél? — A telefon továbbra is üvöltött. Álmos lecsapta a szárazkolbászt, és vaktában tapogatózva, kinyúlt a telefon- kagylóért: — Tessék. Kellemes, orgona bugása női hangot hallott a vonal túlsó feléről: — Itt a telefonébresztő szolgálat. Jó reggelt kívánok! — Felháborító tapintatlanság! — kiáltotta dühösen Ainos. — Még egészen 'ötét van odakinn. Hogy lehet valakit reggel hatkor felébreszteni? —- De hiszen ön reggel hatra kérte az ébresztőt. — Akkor is belátással lehetne. Későn feküdtem le. Alig aludtam valamit. A legjobb álmából verik fel az embert! — morogta mérgesen és lecsapta a kagylót. Továbbra is csukott szemekkel feküdt az ágyban: még öt percet lustálkodhatok — gondolta jólesően és élvezte a dunyha t finom melegét. Az öt perc úgy elszállt, akár egy sóhaj. Hunyorogva nézett karórájára: hat óra múlt hat perccel. Hétre kell bent lennem. Még egy kis yetS% nyújtózkodás. Van időm. Tegnap este alaposan megfüröd- tern, ma csak kezel és arcot mosok. Ezzel is nyerek legalább hét. percet. A borotválkozást nyugodtan elhagyhatom. Ágnes úgyis azt mondta, hogy imádja a szakállas fiúkat. Ez is legalább öt perc nyereség. A fé- sülködés is elmaradhat. r t rencsére álig van hajam. Az élet kis örömei. A reggeli tejes kávét már a lépcsőházban iszom meg, papirpohárból. | Három perc. Ma ket-< lesével veszem a íép-s csőket is. Ez is leg-é alább hatvan másod-<, perc. Ma nem uta-< zom a döcögő, vin-é szorgó autóbusszal, é hanem gyalog me-1 gyek. Ezzel is megta-é hárítok vagy tíz per-é cet. Csodálatos, feje- é delmí ajándék! Még < teljes huszonnyolcé percen át durmclha-é tok — mormolta $lé-é gedetten. Bbldogan< az oldalára fordult, s< eközben egy pilla-< natra a naptárra té-i hintett: VASÁRNAPI — olvasta, az óráitól piros betűket. Hiszen < akkor ma nem is kellé bemennem! Tetszésé szerint rende^kezemé az időmmel Ha aka-é rok, akár délig isi szundikálhatok! Et-é tői a gondolattól na-< gyón jó kedve letté Egészen felvillanyo-é zódott. Frissen, ruga-é nyosan ugrott ki azé ágyból és derűsen fü-é työrészve, öltözködni> kezdett.., | Galambos Szilveszteri Molnár Károly
