Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-15 / 12. szám
Ma t-ste Ősbemutató Sziklafal Kertit» Ákos s'ínművp az é ri «/ính^ban Meszléry Judit, Gyöngyössy Katalin és Demeter Hedvig a színmű egyik jelenetében (Fotó: Jármay György) Képem von a Gilgames-erosz Az év első negyede számos tévéjáték bemutatóját ígéri. Képernyőre kerül a Gtlga- mes-eposz, az emberiség minden valószínűség szerint első fennmaradt eposza. A háromezer éves történet a barátság, a szerelem, az élet és halál, a tevékenység és halhatatlanság nagy kérdéseivel vívódó embert ábrázolta A tévéváltozat alkotói: János Antal dramaturg és Rajnai András rendező. Zím- re Péter—Makk Károly Soltom bűne című tévéjátéka egy mindenre kész, szemfüles fotóriporter története, akit a nagy téma jobban érdekel, mint az élet. Lakásán rejteget egy bujkáló gyilkost, hogy így- életközeiben fotózhassa le a ritka szituációt. Végül azonban nemcsak a gyikos kerül rendőrkézre, hanem a riporter is bűnhődik. Palotai Boris „Zöld dió” című tévéfilmjében egy kamaszlány szigorú-ironikus tekintete előtt „vizsgázik” a felnőttek világa. Papp Dániel „Muzsika az éjszakában” című tévéjátékában a század eleji Magyar- ország egyik kisvárosának furcsa figurái állnak elénk. Kisszerű életükből, beszürkült sorsukból már kitörni se vágynak. Egy szobor felállításának lehetősége, s az érte remélt díj azonban megmozdítja életük állóvizét. Kabay Barna Karinthy Frigyes műveiből készített „Hőköm színház” címmel produkciót, amely az író humorának fi- lozófikus mélységeit kívánja felmutatni. Sós György „Köznapi legenda” című műve, amelyet Félix László rendezett a tévé számára, Ament János szokatlan válóperének és ugyancsak furcsa házasságkötésének históriája. Az öreg gyári söprögető az élet egyszerű dolgaiban sem igazodik el könnyen, a perrendtartás labirintusában pedig csaknem teljesen elvész. Vészi Endre „Inkognitóban Budapesten” című tévéfilmje egy vidéki író-olvasó találkozóra kíséri el hősét, az 50. éve felé járó sikeres írót. Csík Gyula „Cselédsírbolt” című tévéjátékénak témája: egy korábban jól dolgozó tsz-elnök véletlenül fölfedezi, hogy csa ládjának ősei nemesi címerrel dicsekedhettek. Az író a mai úrhatnómságot, a továbbélő dzsentriszokásokat állítja pellengérre szatirikus-humoros formában. A „Nyitott könyv” Fenákel Judit „Dokumetumok V. M.- ről” című riportregényét mutatja be a vidéken élő és küszködő festőművész sorsáról. Ugyancsak a Nyitott könyv-sorozatban láthatjuk Krúdy Zsuzsa Apám, Szinbád című könyvét, amelyet szá mos dokumentum. megrázó vallomás, eddig ismeretlen, lapokban kallódó riport tesz különösen érdekessé. A Nyitott könyv útikalauza ezúttal Karinthy Ferenc. (MTI) Művelődési program a füzesabonyi járásban Mint ahogyan korábban már beszámoltunk olvasóinknak, hosszú szünet után igazi alkotói légkör költözött az egri Gárdonyi Géza Színházba, ahol új magyar dráma született. December eleiétől próbálták a művészek Kertész Ak«s Sziklafal című színművét, mégpedig a szerző jelenlétében és közreműködésével. December 14-1 lapszámunkban- Oíen a Sziklafalról címmel riportot közöltünk, amelyben a szerző mellett nyilatkozott a négy szereplő is. így olvasóink előtt bizo- nvára nem ismeretlen ez az új magyar dráma. A főpróba pihentető szünetében Illés Istvánt, a rendezőt kérdezem: — Mit jelent a rendező számára egy ősbemutató, egy olyan mű színpadra állítása, amelynek nincs még előtörténete? Illés István még ad néhány utasítást — valamit állítani kell a világításon, vigyázni, hogy időben jöjjön be a magnó, majd „nagyon jó lesz, gyerekek” nyugtatja a színészeket —és csak azután válaszol. — Ritkán adatik meg a rendezőnek, hogy eredeti művet először állítson színMeghiilt A pallia CiiriNiie padra. Tulajdonképpen minden rendezés felelősséget jelent, hiszen a már "korábban játszott műveket is mindig új értelmezésben kívánja színpadra állítani a rendező s arra törekszik, hogy hozzáadjon valamit elképzeléseiből, a mi életünkből. De azért ezek a művek már élnek,- pontos színpadi változatuk van, hallottunk, olvastunk róla, vagy- éppen láttuk az előadást, s a rendező pontosan tudja, hogy mit akar másként hangsúlyozni, vagy változtatni. Egy Csehov-műnek. vagy Shakespeare-bemutató- nak, vagy akár egy többször játszott magyar drámának kialakult már az értékrendje. De egy ősbemutató itt és most születik. Ilyenkor nemcsak a rendező, hanem a színészek felelőssége is óriásira nő, hiszen így, együtt, szinte mondatról, mondatra, szituációról szituációra értelmezzük a szöveget, formáljuk a jellemeket. Mi persze — azt hiszem, beszélhetek a színészek nevében is — nagyon szeretjük Kertész Ákos új drámáját, amelyben egy nagy veszekedés pergő'.üzé- ben feltárulkozik négy ember élete, Jelleme, kapcsolataik kuszasága. A Sziklafal tulajdonképpen úgynevezett társalgási darab — persze a szó jobbik értelmében —, de amely izzik a feszültségtől, az emberi indulatoktól, hiszen egy korszak létezésének, az emberi kapcsolatok formáinak lehetőségeit kutatja, mégpe- lig egyszerű, életszert eszközökkel. Ennek a drámának pél- iául nincs hagyományos érelemben vett negatív hőse Az írót nem a rossz, a becstelen emberek Izgatják, hanem azok, akiket nyugodtan sorolhatunk a rendesek, az igazak közé. Itt mindenkinek igaza van, a maga módján. Anyuskának aki rosszul ismerte a fíáfj Hannának, aki Kornél felfedezettje és első felesége volt, de igazi asszonya soha; őszintén emberiek a butikos Anny érzései is, bár ő megvásárolta magának a népszerű művészt, de később megszerette és gyereket szült neki; és milyen szép, és egyszerű igazságot képvisel Róza, a negyedik, aki minőségileg különbözik a többitől, mert nem bonyolítja feleslegesen az életet. tudja a nagy titkot, az adás titkát, s épp ezért kap egy szép életet. — Azt szokták mondani, hogy könnyebb a klasszikusokat rendezni, mert abba már a szerző nem szólhat bele. Mit jelentett a rendező és a színészek számára ez az alkotói együttlét az íróval? — Izgalmas feladat az író jelenlétében dolgozni. A színészek számára pedig egyenesen bátorságot jelent, hiszen a szerző próbáról próbára igazolja, hogy valóban az van a szerepben, amit eljátszanak. Egyébként Kertész Ákos ideális partner, aki nemcsak jó író, hanem tud szituációkban gondolkodni, ismeri a színpadot, s a próbák során bátran javít, sőt húz is a szövegen. A Sziklafal egyébként az egymásért, vagy az egymás mellett élő emberek kapcsolatáról szól. Ügy gondolom, e dráma születésénél ml is valamennyien egymásért éltünk, dolgoztunk. Es természetesen a közönségért, a sikerért... ■ér Szereplők: Demeter Hedvig, Gyöngyössy Katalin Meszléry Judit és a vendég Pécsi Ildikó. ősbemutató ma este a Gárdonyi Géza Színházban. (márkusz) (Tudósítónktól): Poroszlón, a művelődési ház januári programja sokféle lehetőséget kínál a felnőtteknek és fiataloknak egyaránt. Rendszeresen működik a népdalkórus és a citera- együttes, az ifjúsági és a gyermekklub. Rendszeres a tanulók körében a zongoraoktatás í$. Eredményes hely- történeti gyűjtőmunkát végeznek á honismereti szakkörben, a reggeltől estig tartó szabás-varrás tanfolyamon pedig betanított munkásképzést folytatnak. Az ismeretterjesztő előadásokat kisfilmek vetítésével szemléltetik a népfrontklubban, a honismereti szakkörben és az újlőrincfalvai vegyes klubban. A közelmúltban az Állami Bábszínház művészei adtak szórakoztató műsort a poroszlói gyermekeknek. Sarudon az általános iskolával közösen kialakított program- és munkarend szerint működik a klubkönyvtár. Tartalmas a gyermek-, az Ifjúsági és a nők klubjának programja is. Eredményesen működik a dolgozók iskolája és a tanulók körében az orosz nyelvi szakkör. A szülőknek pedagógiai előadássorozatot rendeznek. Mezőszemerén — művelődési otthon nem lévén — az általános iskola ad helyet a népművelésnek. A tanulóknak orosz nyelvi, fotó-, báb- és gépjárműbarát szakkörök működnek, az öregek napközi otthonában pedig a néprajzi szakkör kezdte meg munkáját. A téli hónapokban a körzeti orvos és a pedagógusok részvételével több egészség- ügyi és pedagógiai ismeretterjesztő előadás hangzik el a nők klubjában és az iskolában. Füzesabonyban, a Járási Művelődési Ház az idén is sikeresen működteti a dolgo16 45-21 50 ü Baljár Televízió estje A külföldi televíziók estje sorában ezúttal a Bolgár Televízió mutatkozik be, sokféle, sok műfajú komoly és szórakoztató filmmel, az ország tájait, történelmét, művészetét, kultúráját illusztráló műsorokkal. Szó esik a bolgár—magyar közös vállalkozásokról (A barátság távlatai 18.20), az Intranszmasról és az Agrcmasról. Járunk a bolgár tengerparton (Bulgária ma 18.40) és a Rodope hegység híres épületei között (Kőből és fából... 17.45). A főműsorban A fehér kéz című játékfilmet veíítik 20 05 perces kezdettel. A film témája egy kisfiúnak a kegyetlen, embertelen világnál való ismerkedése. A film költői eszközökkel, szinte szavak nélkül jeleníti meg a történetet, csak a film kifejezési eszközeivel — képpel, arcjátékkal, mozgással, a helyzetek drámaiségával. zók iskolájának hetedik és nyolcadik osztályát, A nők körében népszerűségnek örvend a díszítőművész szakkör, ezenkívül képzőművészeti, honismereti, valamint bélyeggyűjtő szakkör is. Az öregek, a gyermek- és az ifjúsági klub ugyancsak hasznos szórakozási, művelődési lehetőséget nyújt. Sikerrel folytatja munkáját az Erkel Ferenc munkáskórus, valamint a népi tánccsoport és az irodalmi színpad is.‘ Mezőtárlcányban a közeljövőben alakul meg a helyi értelmiségiek klubja. Az iskolában'a szülőknek pedagógiai előadássorozatot rendeznek, ezenkívül a művelődési ház citeraegyüttese, a gyermekklub, a barkácsszakkör, a nők, a fiatalok és a nyugdíjasok klubja nyújtanak a különböző korosztályoknak művelődési lehetőséget. Császár István SIMON EMIL: Örvények Mint a lapok hírül adták, Oxford környéki otthonában elhunyt Agatha Christie, a bűnügyi regény műfajának egyik iegismertebb művelője: 85 esztendős volt. Önmagát értékelvén nemrégiben kijelentette: É’etművemnck nem tulajdonítok különösebb jelentőséget. Regényeim egyedüli célja a szórakoztatás volt. (Néoúiság telefotó — AP—MTI—KS) 191 ti. január 15-, csütörtök í A hőmérséklet a város belterületén mínusz négy, a külterületeken mínusz nyolc fok körül lesz — mondta a rádió. A fiú nevetett. — Egy okkal több, hogy hazakisérjelek. — Miért? — kérdezte a lány. — Mert eltévedhetsz és megfagyhatsz. Vagy farkasok támadnak rád. — Jól van, a sarokig eljöhetsz. — A kapuig. — A sarokigl Néhány órája ismerték egymást. a tánc forgatagában kerültek össze, most élték a rácsodálkozások, a felfedezések perceit. — Menjünk — mondta a lány. Kimentek az utcára, megborzongtak a csípős szélben. — Fussunk — javasolta a fiú. Egy darabig szaladtak, ki is melegedtek. Aztán lassan ballagtak, mindketten azt kívánták, hogv bárcsak minél tovább tartson az út. Tagjaikban még meg-meg- mozdult a tánc, fejükben dörömbölt a zene. Néha egv- egv dallam szabadult ki belőlük, halkan dudorásztak. Sokáig mentek a hallgató, üres utcákon. — Egy lányt a kapuig kell kísérni, tgy tanítja az illem — mondta a fiú. — Jó. majd legközelebb — felelt rá a leány, kissé idegein. A fiú annv’t tudott a lányról. hogv Lenivel Agnes a neve. s az Izzóban betanított mőczer^sz. A lánv meg azt tudta, hogv a fiút Paksi Józsefnek hívják, s hagy technikus egy gépgyárban. Egész este sokat bolondoztak egymással, de személyes dolgaikról ennél többre nem voltak kíváncsiak. — Miért nem ma? — ma- kacskodott a fiú. A lány sokáig gondolkozott. — Ha mindenáron tu tini akarod: a nagynéném miatt. A családi ház, melyben lakunk, az övé. Megfenyegetett, ha késő este fiúval lát csatangolni, kitagad az örökségből. Tudod, nagyon öreg már, álmatlanságban szenved, gyakran fél éjszakákon az ablakban leskeiödik. — Miért nem dug kolostorba? — Hová? — kérdezte a lány mert pontosan nem ismerte a szó értelmét. — Valamikor voltak efféle intézmények, ahol az apácákat nevelték. Tudod, ők sosem mentek férjhez, nem foglalkoztak evilági ügyekkel. — Mit tegyek, ha ilven? Nem bánthatom meg. A szüleim is őt pártolják. Odaértük az utca sarkához. A lány finoman, ai1® érintve arcon csókolta a fiút. Jóska megsimogatta a kezét. — Vasárnap négykor a Bem mozi előtt. Rendben? — Aha — mondta bele- egvezően a lány. Aztán elsietett. A fiú n^zeri utána. Ágnes is visszafordult egvszer, intett a fiúnak, hogy menjen már. Jóska kilépett az utcai lámpa fényköréből, egy darabig meghúzódott az árnyékban, majd óvatosan a lány nyomába eredt. De már csak villanásnyira látta, aztán eltűnt a szeme elől. Messzinek látszott még a vasárnap, a fiút már kedden elfogta a türelmetlenség. Elment Ágnesék utcájába, ahol a lány felszívódott a sötétségben. Két ház állt egymás mellett; egy barátságosabb családi, meg egy hórihorgas, emeletes bérkaszárnya. Jóska — a lány elbeszélésére emlékezve — az előbbi kapuján csengetett. Elszánta magát, hogy minden áron bejut a házba. Kis idő múlva idősebb asszony nézett ki a kérni előnvíláson. — Mi tetszik? — Lengyel Ágnest keresem. — Nem lakik itt — mondta az asszony. — De... nekem okvetlenül beszélnem kell vele. Ne tessék rólam azt gondolni, hooy aU.'le kalandor vagyok. Tisztességes szándékkal jöttem, és... — Jól van, jól van — nevetett a néni —. de miért mondja el mindezt nekem Az a Hslány valóban nem 1 kik ebben a házban. — 1 ehetetlen. — ö mondta a c' — Igen, & — Hogyan fest az a lány? Írja le. — Gesztenyebarna, nagy, szürke szem. Középtermetű. Kissé gyorsbeszédú. — Lengyel? Aha, tudom már. Itt, a szomszéd házban, az üzlethelyiségben laknak. A Gú elképedt. — Az űzi... Köszönöm — mondta csüggedten. Egy darabig habozott, mit tegyen, az*tn 1 elment Vasárnap mégis megjelent a találkozón, s a lány is pontosan befutott — Szereted a szabadságot? — kérdezte a fiú. — Persze. — Akkor gyéréi — Megfogta a kezét, húzta maga után. Felszálltak egy buszra, vagy félórás utazás után kiértek a városból. — Itt szálljunk le — mondta a fiú. Szokatlanul enyhe, naoos téli vasárnap volt. Körös-körül kertes házak sorakoztak. Találomra befordultak az egyik 'it-'ába. A végén egy straod- ürdöhöz értek. Nyitott kapuszárnyát nyikorogva mosdatta a *£&, Bementek. T,ehangoló látványt nyújtott az elhagyott kabinsor. Lesétáltak a medencébe. mely hatalmas, kifosztott kökoporsóhoz hasonlított. A fiú a falónak támaszkodott, nézte a lányt, aki fel-alá járkált a betonon. — Sz.retsz úszni? — kérdezte a fiú. «— Szeretek. — És a nénikéd? — Tessék? — nézett rá meglepetten Ágnes. aztán hirtelen azt mondta: — Ja, a nénikém? Tudod, ő már öreg az ilyesmihez. (Folytatplg)
