Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-10 / 8. szám
Munka mellett tanulnak A Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet dolgosói munka mellett tanulnak. A szövetkezet vezetői felmérést végeztek a dolgozók között. s a szocialista brigádok Javaslata alapján beiskolázták azokat, akik még nem végezték el az általános Iskola nyolc osztályát. A 15 dolgozó oktatását a körzeti általános iskola nevelői vállalták. A szövetkezet 17 dolgozója gimnáziumi levelező tagozatra jár, s csaknem 370 azoknak a száma, akik különböző politikai, szakmai oktatáson, tanfolyamon részt vesznek. Rendszeresen megtartják a politikai vitakört is, ahol Lóvéi István főkönyvelő az aktuális politikai eseményekről tájékoztatja a dolgozókat. Tóth Mária Heves HankássraállHsok fiatal azak€»mb«‘rpknpk A kezdő szőlész-borász szakemberek ez évben is szívesen vállaltak munkát az Eger^Gyöngyös vidéki Pincegazdaságnál. A fiatalok az egri és a mátraalji történelmi borvidék központjaiban modem gépsorokban alkalmazhatják az elméletben tanultakat. A munkahelyeken a törzsgárdatagok és a szocialista brigádok patronálják őket. A vállalat beilleszkedésüket döntő fontosságúnak tartja, ezért többek között Egerben és Gyöngyösön munkásszállásokat létesítettek. Ezek korszerűsítésére évek óta jelentős ösz- szegeí fordítanak. Az elmúlt időszakban új szekrényeket, paplanokat szereztek be, s ötven heverőt vásároltak, hogy lakályosabbá, otthonosabbá tegyék a fiatalok szobáit. Lukács András Eger „ Hatszázhatvanöt óra társadalmi munka Jelentős társadalmi munkát végeztek a Rézércmű műszaki és adminisztratív dolgozói az elmúlt évben. A több mint 1100 társadalmi munkaórából 665 órát a múlt évben megnyílt óvoda bővf-. tésénél, berendezéseinek biztosításánál dolgoztait. Az óvodai társadalmi munkában 72 dolgozó vett részt, köztük a legtöbbet Fodor Gyula, Du- •rat László és Markó Béla teljesített. Ezenkívül 23 dolgozó csaknem 2800 forint értékű munkabért ajánlott fel az óvodai felszerelések, játékok kiegészítésére. A meddőhányó füvesítésénél harmincán 334 munkaórát dolgoztak társadalmi munkában. Ezzel nagymértékben sikerült csökkenteni azt a pormennyiséget. amely korábban a községet érte. Maruzs János Recsk Köszönjük a közösségnek boldog új évünket Elfeledhetetlenül megdöbbentő napra virradtunk 1974. októberi 22-én Nagyfügeden. Még ma is elszorul a szívem, amikor arra gondolok, hogyan tört ránk az áradás. Férjemmel együtt ketten, tehetetlenül néztük, hogyan pusztul el órák alatt az egész életünk munkájának gyümölcse. A ház, amit 32 év alatt építgettünk, mint a fecske a fészkét, tönkrement Belebetegedtünk a csapásba. Hála az orvosoknak, meggyógyultunk. de ott maradtunk hajlék nélkül. De most már minden újra jóra fordult. Egy év után beköltözhettünk új hajlékunkba. Mindezt annak köszönhettük, hogy voltak. MeglátogattuK a magukra hagyottakat A petőfibányai gépüzem 15 lelkes dolgozó asszonya elhatározta, felkeresi azokat az öregeket, akiket a szociális otthonban ápolnak — s akiknek soha nincsen látogatójuk. Csányba utaztak, ahol az intézet vezetője ismertette meg a látogatókat az ápoltakkal. Az idős emberek elmesélték, hogy jó dolguk van, megkapnak mindent, gondoskodást, orvosi ellátást, csak az hiányzik, hogy néha az intézet falain túlról is gondoljon valaki rájuk. A nem levő hozzátartozókat, vagy az olyanokat, akik nem törődnek már az itt élő idős szülővel, nagyszülővel — pótolni igyekeztek ezek az asszonyok, apróbb ajándékokkal. kis csomagokkal kedveskedve az öregeknek. Az idő gyorsan elszaladt, s bizony könny szökött a látogatók és a gondozottak szemébe is a búcsúnál. De megígérték, máskor is eljönnek. Telek Jánosné Petőfibánya Benyovszky Morc és Benyovszky István 4 Népújság újévi számiban Pata ky Dezső érdekes cikket közölt „Ki volt BenyovszkyV* címmel, Élvezetes és tanulságos írásához az alábbiakban két megjegyzést szeretnék fűzni. Az egyik az, hogy az ilyen jellegű cikket nem nevezném „riport"- nak Ugyanis ni a riport? A Magyar értelmező kéziszótár meghatározása szerint: „A helyszínen vagy helyszíni tapasztalatok alapján, az illeték es (ek) megszólaltatásával készített hírlapi, illetve rádiós, vagy televíziós tudósítás*’. Eszerint minden riportnak lényeges eleme a helyszin(ek)re caló kiszállás. Eenyovszkyról riportot készíthetne egy mai újságíró Verbón, Lengyelországban, Franciaországban, sőt a Kamcsatka-félszl- geten vagy Madagaszkár szigetén is, szlvssen leírva helyszíni tapasztalatai alapján, mit tudnak az ottani emberek Benyovszky Máris grófról, és milyen nyomait találta-e helyeken ő maga is Benyovszky egykori jelenlétének, tevékenységének. De ha csupán a Magyarországon rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján írja le valaki a kalandos életű grój igaz történetét. az csak tudósítás — bármilyen színes és érdekes te — nemigen nevezhető riportnak. Pataky Dezső írásait nagyon szeretem A riportjait is. Sok cikke valóban riport: érdekes helyszíni tudósítás megyénk kis településeiről, a Bükk hegység erdészháza’ból, az ottani emberek életéről stb. Mostani ei Mm Benyovszky grófot is kapcsolatba hozza nevet megyével. Azt Írja ugyanis többek között, hogy Benyovszky a jelek szerint művészien festett: több akvaralljét őrizte a csipkéskúti mánes uoK vezetője Is. Megjegyzi még, hogy ezek a képek mind lovakat ábrázoltak, és el voltak látva Benyovszky kézjegyével. Végül hozzáfűzi: „Hogy valóban tőle származnak-e. ezt teljes bizonyosággal csak szakértő művészettörténész dönthetné el. ' i5n nem vagyok szakértő művészettörténész, de látatlanul is majdnem teljes bizonysággal állítom. hogy a kérdéses csipkéskúti akvarellek nem a xvill. századi Benyovszky Mórictól, hanem a XX században élt Benyovszky Istvántól származnak. F.z a Benyovszky István igen tehetséges és elismert festőművész volt nálunk az 1930—1940-es években. Nekem Ut van tóle két színes münyomatom: az egyik A csikós, a másik Lakodalom című akvarelljéről készült. Mind a kettő embereket és lovakat ábrázol. és mindkét kép jobb alsó sarkában jól olvasható Benyovszky névaláírása. De a művész keresztneve nem Móric volt! Ezt kétségtelenül bizonyítja a hátlapon levő Benyovszky 1. megjelölés. Egyébként nem kell nagyon szakértő szem ahhoz, hogy a XVTll. századi festményeket meg tudjuk különböztetni egymástól. Dr. Pásztor Emil Eger Válaszol as illetékes A sroki várhegy és környezete védett terület A természeti értékekről m Heves megyei Tanács illetékes osztálya által elvégeztetett összeírás és javaslatai már 1970-től tartalmazzák a siroki várhegy és környezete védetté nyilvánítását. A megyei természet vetieí mi bizottság fel is vette 1975. évi programjába a munkálatok előkészítését, és a V. B. elé terjesztését, tehát a helyi jelentőségű védetté nyilvánítást. Tudomásom szerint a tárgyalás még nem lett lebonyolítva. Mindezektől függetlenül. valószínűleg a geológusok javaslatára az Országos Természetvédelmi Hivatal is felvette 1977-es programjába a terület védetté nyilvánítását, tehát országos jelentőségű értékként is számon tartják. A szándék és az előkészületek is mutatják ha a terület tulajdonosa is hozzájárul, és a területtel más jelentős szerveknek egyéb tervük nincs — védetté nyilvánítása hamarosan megtörténik. Ezek után következne a cikkben is említett védelem biztosítása, ami nehéz feladat, mert erre a területre őr állítása nem megoldható. A védelmet társadalmi úton kell megszervezni, ami a Természetbarát Erdei Szövetség tagjainak és a helyi iskolásoknak bevonásával képzelhető el. A természetvédelmi értékre történő figyelem- felhívást magam is köszönöm. V. Szabó Ferenc az Országos Természet- védelmi Hivatal Heves megyei főfelügyelője Sajnos, a panaszt a vállalat éppen a keretek korlátozottsága miatt csak részben tudja megoldani, végleges megoldás az 1976—77-es menetrend-tervezésnél. és a forgalom átszervezésével várható. Sajnos minden fenyőt ki keil váqni — ez a szarvé emény Lehetőségeink korlátozottak akik átérezve gondjainkat, segítségünkre siettek, időben és megfelelő módon. Az OTP dolgozói, a 4. sz. Volán Vállalat egri. gyöngyösi vezetői, dolgozói, de hosszú lenne a sor, ha mindenkit felsorolnék. aki a napi 'szolgálat teljesítése után eljött hozzánk és segített az építkezésben. Ismerősök, rokonok és ismeretlenek dolgoztak nekünk. Köszönet az emberségükért, azért a segítségért, hogy talpra állítottak bennünket. Fritz Jánosné Nagy fügéd Erdélyi Sándomé besenyőtelki lakos tette szóvá — utastársai nevében is, hogy a füzesabony—besenyőtelkl utazás bizonyos napszakokban eléggé körülményes, különösen a műszakvégzéssel egybeeső járat zsúfoltsága nagy. A Volán Vállalat illetékesei ismételten megvizsgálták a panaszt Már korábban, 1975. májusában új járatot is indítottak a füzesabonyi állomásról, 13 óra 35 perpkor, azonban a problémát ez sem oldotta meg. A vállalat szakemberei is egyetértenek azzal. hogy az az indulási idő korai, azonban csak erre volt lehetőség a jelenleg meglevő kocsiállomány felhasználásában. A panaszt csak egy 14 óra után induló járattal lehetne megoldani, erre azonban a jelenlegi helyzetben nincs lehetőség. Annyit azonban megoldottak, hogy azokon a napokon, amikor az utasforgalom azt szükségessé teszi, a 14 óra 30-kor Besenyőtelekre induló csuklósjárat mégegyszer forduljon. Igaz, ez 30 perces várakozást jelent az utazóknak, azonban ez is jobb, mint most Társadalombiztosítási Igazgatóság közleménye Brigád a gyeimekekért A Mátra vidéki Kőbányák recski üzemegységében ebben az évben alakult meg a „Május 1” szocialista brigád. Vállalásaik között szerepel egy állami gondozott kisfiú patronálása. A kis Szabó Dezsőkét. aki most négyéves, december 23-án hozták el az intézetből, s a karácsonyi ünnepeket a brigád tagjaival töltötte Ezután minden szünetet Recsken tölt a kisfiú s a naavnhh ünnepeken is vendégül látiák. Hegedűs József Seetk Az 1975. évi H. törvény, valamint a végrehajtására megjelent 17/1975. (VI. 14.) MT. sz. r. és a S/1975. (VI. 14.) SZOT sz. szabályzat fmegjelent az 1975. évi 42. sz. Magyar Közlönyben). 1976. január 1-től kezdődően az eddiektől eltérő módon szabályozza a természetes személyek (magánszemélyek és társulásai), gazdaságban foglalkoztatott gazdasági dolgozók (korábbi jogszabály alapján mezőgazdasági biztosítottnak minősülő) és az alkalmi fizikai munkás (egyfolytában általában 6 napot meg nem haladó időtartam alatt foglalkoztatott) kötelező társadalombiztosításit, járulékfizetését. E dolgozók után a társadalom- biztosítási tárulékot (nyogdlj- iárulékot) munkaadó — ebre a cílra rendszeresített községi és városi postahivatalokban térítés- mentesen kapható — átutalási posta utal vár v fe’ba'ználásával köteles a munkahely szerint Illetékes Társadalombiztosítási Igazgatósághoz (Kirendeltséghez) A gazdasági dolgozó után fizetendő járulék összege naponként és személyenként 14 forint (ebből napi 2 forint a dolgozót terhelő nyugdíj járulék). Hetenként 85 forint (12 forint a nyugdíjjárulék). Af alkalmi fizikai munkás után* a munkaadónak (kisiparos, kiskereskedő, társasház a többi magánszemély és társulásai) a munkabér összegétől függően 3 és 10 százalék közötti nyugdfjjárulék fizetési kötelezettség terheli. Mind a társadalombiztosítási, mind a i nyugdíjjárulékot egy összegben hetenként utólag a munkáltató köteles befizetni az igazgatóság (kirendeltség) bankszámlájára. Az eey-egy naptári hétre szóló járulék a következő naptári hét első napján esedékes és a hét csütörtökig lehel késedelmi pótlékmentesen befizetni. A járulék befizetése eevben a dolgozó biztosításra való bejelentés! kötelezettség tellesltését Is jelenti, éppen ezért rendkívüli jelentősége van annak, hogy «wmfcasflá » hátoldalán a dolgozójára vonatkozó adatokat is feljegyezze a rovatok értelemszerű kitöltésével. Azok az érdekelt munkáltatók, akik rendszeresen jelentenek biztosításra folyamatosan, vagy Időszakonként dolgozó munkavállalókat, azok kérhetik az igazgatóságot (kirendeltséget) megállapodás megkötésére annak érdekében, hogy az alkalmi fizikai munkásaikat is a tárgyhónapot követő hó s-ig jegyzéken jelenthessék. Ezúton közli az igazgatóság azt is, hogy az előbbiekben már említett munkáltatók 1976. január l-től 22 százalékos társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezettek valamennyi foglalkoztatott dolgozóik után. A dolgozó által fizetendő nvugdljjá- rulék mértéke nem változott. További részletes felvilágosítást az Igazgatóság (kirendeltség) ad az érdekelt dolgozóknak, munkaadóknak. Társadalombiztosítási Sfissgstósáe Parádfürdői panaszok alapján tettük szóvá, hogy évszázados fenyőcsoport kivágását megkezdték a parádfürdői üdülőparkban — s a panaszosok tudomása szerint egészséges fákon kezdték az irtást. A levélre a helyi tanács adott választ, melyből kiderül, nem sajnálatos tévedésről van szó, hanem annál rosszabbról, — minden fa fertőzött és ki kell vágni, az állomány megmentése már lehetetten a jelenlegi ismeretek szerint. Ezért azokon a fákon kezdték az irtást, ame- vlyek a lakóházakhoz közel esve veszélyeztették az épületeket. A fák vizsgálatát a helyi tanács megbízásából a Kertészeti Tudományos Intézet mátrafüredi állomásának egyik dolgozója végezte, s megállapította, hogy az évszázados fenyőcsoport minden fája menthetetlen. Ennek ismeretében a helyi tanács úgy döntött, hogy a munkát 15/ év alatt végzi el s közben gondoskodik a fák pótlásáról is. E munka első lépése volt a park fiatalításában. s abban, hogy fokozato san felújítva a faállományt továbbra is kedvelt pihenőhely maradjon betegeknek és ÍEÉEgteÉeléimaÍL MAI MŰSOROK? Búié (Ahj w 5) U k L. 8.27 Alekszandrov? Poéma u tu'ajnáról 8.35 Lányok, asszonyok 9.00 AlLia kincse 1045 A hét műsorából 11.47 Madrigáiok 12.20 Zenei anyanyelvűnk 12.80 Magyarán szólva... 12.45 Meiódiakokté! 14.05 Holnap közvetítjük 14.25 A gépesítés és az ember 14.55 Üj Zenei Újság 15.30 Operettfelvételek 16.00 168 óra 17.30 Híres karmesterek próbálnak , 17.59 Verdi: Otelló 18.10 Bemutatjuk új ' felvételeinket 18.23 Üj könyvek 18.45 Kőműves Kelemen (Színházi közvetítés) 20.47 Arany János versei 21.05 Nyolc rádió, nyolc dala 21.35 Nóták 22.20 A beat kedvelőinek 23.05 Opera finálék PETŐFI 8.05 Puccini: Bohémélet 8.33 Népi zene 9.33 Válaszolunk hallgatóinknak _ 9.48 Fúvószene táncrltmusban 10.00 Szabad szombat Gödön 12.00 A cigánybáró 12.33 Debussy műveibffl 13.05 Magyaroknál Örményországban (Ism.) 13.33 Bakonyi német népdalok 14.00 Fiataloknak! 14.45 Idő „ ^ _ 15.00 Cigánydalok, csárdások 15.25 orvosok a ’mikrofon előtt 15.33 Napraforgó 16.19 Éneklő Ifjúság 16.33 Szimfonikus könnyűzene 17.00 ötórai tea 18.10 Chopin-zongoraművek 18.33 Színes népi muzsika 19.26 Randevú 20.38 Balettzene operákból 21.03 Irodalmi ajándékmüsor 22.01 Oliver 22.33 CsalkovszklJ: Vonósszerenád 23.05 Slágermúzeum SZOLNOKI RÁDIÓ 17.00 Hét végi kaleidoszkóp 18.00 Alföldi krónika 18.15 Amiből Sláger lehet 18.28 Műsorelőzetes KW 9 90 9.05 9.35 10.40 11.25 11.45 12.35 15.10 15.35 1^.35 17.00 17.45 18.20 18.40 19.00 19.30 20 00 20.05 22.30 22.40 MAGYAB Tévétorna (Ism-) Zsebtévé (Ism.) Vonatok között (NSZK-film) Látókör (Ism.) Csaoatjáték és taktika a labdarúgásban (Ism.) A tenger titka! (Ism.) Mindenki közlekedik... (ism.) A világ nagv cirkuszai (Amerikai filmsorozat) Szerencsevadászok (Tévéjáték) Óvodások filmműsora Az utolsó ellenőrzés (Bolgár filmsorozat) Tiszteletlen építészet? Parabola Két kabát története Egymillió fontos hangjegy Tv-hfradó Tévétorna Szombat este. o. Tv-tvradó 2. A felügyelő (NSZK-fllmsorozat) POZSONYI 18.10 Zenés szórakoztató műsor 19.00 Híradó, sporteredmények 20.00 A (arikovi templom (Komédia) 20.45 Olasz film 22.45 Híradó 23 OO Hangverseny TFÍfo EGRI VÖRÖS CSILLAG? (Telefon: 22—33) au. fél 4. fél b és 8 órakor Én és a tábornok Angii fhmvfgiáték De. 10 órakor Három mogyoró Hamupipőkének i Színes, szinkronizált csehszlovák—NDK mesefilm EGRI BRODV . (Telefon. i4—07) Du. fél 4 és este 7 órakor Front szárnyak nélkül Kétrészes színes szovjei film Ty.nonov főszereplésével EGRI ÜTTÖRÖMOZI? Du. 3 és 5 órakor a megyei úttörőházban A varázsló Színes, magyar Ifjúsági film GYÖNGYÖSI PUSKIN: Du. fé' 2 órakor Is A fekete <ai kasok üvöltése GYÖNGYÖSI SZABADSÁG? Du. fél . órakor Több mese egy sorban Du fél 6 és este fél 8 órakoi Kabaré HATVANI v'tnQs CSILLAG: lábor d*áíi HAT'”AT IC'"--™; Mi van doki? Ft’" ' ' ib\y : Gvémóni ’ady PÉTERV A SARAI Ereszd el a szakállasnál: f inni
