Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-08 / 6. szám

STOP! f WINY WMEKZTES. 1976. január 1-ével reuaiszten ren­délei tiltja az adminisztratív munkát végzők számának to­vábbi növelését A munka­ügyi és a pénzügyminiszter által kiadott utasítás ponto­san meghatározza, hogy hol és milyen területeken tilos új dolgozót felvenni. Őszintén megvallva, az új rendeletről először az jutoti az ember eszébe, hogy vajon mi lett a régiekkel? Mármint azokkal az elmúlt években hozott párt- és kormányhatá­rozatokkal. amelyeknek szin­tén az volt a küldetésük, hogy megtiltsák az admi­nisztratív munkát végzők számának további növeléséi. A válaszon szerencsére nem sokáig kellett töprenge­ni. mert a Munkaügyi Mi­nisztérium államtitkára ker- ielés nélkül kimondta. — először egy egri előadásában, aztán a tefevízióban is —, hogy a korábbi rendeletek bizony nem hozták meg a várt eredményt. Többek kö­zött ezért ülnek ma annyi­an az irodákban, s • emiatt vált szükségessé a két mi­nisztérium újabb akciója is. Mindezek ismeretében a legkisebb gyanakvás nélkül is »elmerülhet az emberben: és ezt a rendeletéi majd betart­ják? Az államtitkár határo­zottan és optimistán mondta: be! Azért is, mert szigorúbb a korábbinál, másrészt erre ösztönöznek az új közgazda­sági szabályzók is. Átolvasva a rendelet fő- és alpontjait, valóban úgy tűnik: ezután tényleg nehe­zebb lesz íróasztalhoz jutni. Különösen az igazgatási szer­veknél, ahol a hetedik pa­ragrafus értelmében még a bevonulás, sőt, még a szülés miatt megüresedett állást is zárolni keü. CGT TŰNIK azonban, hogy a vállalati irányító szervekre és a vállalatokra vonatkozó rendelkezésekben már kevesebb egyértelmű stoptábla található. Talán ez is oka, hogy a tizenegyedik paragrafus kővetkező töredék mondatát .....a létszámcsök­k enés pótlását saját hatás­körben engedélyezhetik ott, ahol a létszámcsökkenés alapvetően gátolja a -felada­tok ellátását, s az belső erő­ből nem oldható meg...” egy sor munkahelyen máris piros keretbe foglalták. Hogy mi­lyen szándékkal? Nem nehéz kitalálni. Természetesen az életben. a gyakorlatban tesz majd igazi vizsgái ez a rendelet is. Aktualitásán azonban vitat­kozni sem lehet. De az is igaz, hogy győzelme, vagy bukása korántsem csak azok­tól függ. akiknek végre kell majd hajtaniuk. Mert példá­ul, ha nem kap egy ugyan­csak „központi földrengést” a mérhetetlenül elburjánzott bürokrácia, ha változatlanul százával kérik a különböző jelentéseket, információkat a termelőegységektől, ha to­vábbra is élőmunkával vég­zik a számfejtést, a bérelszá­molást, a bizonylati művele­teket a vállalatoknál, ha ez­után is csak haveri kapcsola­tok útján jutnak alapanyagi hoz az üzemek, ha ezt kö­vetően is 8—10 aláírás szük­séges egy alkatrész átvételé­hez, egy kereseti igazolás vagy egy nanidíj elszámolá­sához, ha ezután is 60 mun­kanap szükséges — ahogyan a legutóbbi országgyűlésen egy kéoviselő elmondotta — egy éoítkezési engedély meg­szerzéséhez, akkor szinte biztosra vehető, hogy ennek a rendeletnek is az lesz a sorsa, mini a többinek. Intéz­ményeink, vállalataink veze­tőinek — ahogyan az egyik pénzügyminiszter-helyette­sünk is megjegyezte — ugyanis óriási prakszisuk van már a helyi érdekeknek meg­felelő kiskapuk megtalálásá­ban. Különösen, ha a tenger­nyi bürokráciának, a meg­számlálhatatlan információ-. skiagyáriásnak is nap mint nap eleget kell tenniük. .4 stopban mégis bíznunk kell. Mert az valóban meg­engedhetetlen luxus, hogy a munkásnak évről évre több alkalmazottat kell eltartania, hogy munkaerőhiány miatt üzemeink második, har­madik műszakjában száz­számra állnak a milliókért vásárolt gépek, az irodák­ban ugyanakkor lassan már j a fogasra is íróasztal kerül. A SOKÉVES SZOKÁST, j gyakorlatot természetesen | nem lesz könnyű megváltoz- j tatni, de mégis meg kell. S korántsem csak az említett stop miatt. Életszínvonalunk további emelése, s az előt­tünk álló feladatok is azt kö­vetelik, hogy a gépek dol­gozzanak, a munkafegyelem erősödjék,, hogy amennyit el tud végezni harminc, ötven ember, azért a munkáért ne adjanak száz, százötvennek fizetést. Az irodákban és az üzemekben sem. Akik ismerik az új közgaz­dasági szabályozókat, azok jól tudják, hogy 1976. január elsejével korántsem csak az ésszerűtlen munkaerő-gazdál­kodás kapott stooot. hanem kitették a tiltó táblákat a szervezetlenség, az alacsony termelékenység, a laza mun­kafegyelem, a gazdaságtalan termelés, a gyenge minőség és a hanyag gazdálkodás elé is. A tilosba való behajtás igen súlyos következmények­kel jár majd, viszont a táb­lák tiszteletben tartása, bár sokkal több és sokkal jobb munkát követel ugyan, de sokkal több szépet, sokkal több jót is garantál, E CÉLT SZOLGÁLJA az említett stop is. Amely ugyan újnak nem új, de más, mint a többi. Tegyük azonban hozzá: minden stop annyit ér. amennyit megvalósítanak be­lőle ... Koós József Mesterségünk címere: a paradicsom Jobb es?leadó elé oéz a Ha&vam üoucervjf yár Kedvezményes lahasjuUatás tízezer bányászcsalád tarlós letelepítésére Nés*y mi airier ea^uiles rendeleté r A bányászat munkaerő-ál­lományának fiatalítása és tartós letelepítése érdekében négy tárca vezetője, a ne­hézipari, az építésügyi és vá­rosfejlesztési, a munkaügyi és a pénzügjnaúniszter közös . rendeletet adott ki, amely szerint az ötödik ötéves terv­időszakban 10 000 bányász- családot kell kiemelt lakás­juttatásban részesíteni. Az új intézkedés szerint je­lentős anyagi kedvezménye­ket kapnak a Magyar Szén- bányászati Tröszt és a Me­cseki Ércbányászati Vállalat bányáinak föld alatti és kül­színi fejtésén dolgozók, akik megfelelnek a rendeletben felsorolt feltételeknek, és munkaszerződésükben kötele­zik magukat arra, hogy tíz évig dolgoznak a föld alatti, vagy külszíni fejtési munka­körben, A 35 évesnél fiatalabb nős, vagy gyermekét egyedül ne­velő munkavállalók kedvez­ményes lakás juttatásának megítélésében azt a sorren­det kell érvényesíteni, hogy először a több mint egy éve föld alatti vagy külszíni fej­tési munkakörben dolgozók jogos igényét elégítsék ki, őket követhetik azok, akik korábban legalább egy évet dolgoztak ilyen munkakörök­ben, s végül azok, akiket most vesznek fel a bányavál­lalatok A 35 évesnél idősebb bányászok közül azok kap­nak kedvezményesen .akást. ak'k már több mint hárem éve dolgoznak föld alatti, vagy külszíni lejtési mur ka- helyen A r^r delet -ne'téflé­tében részletesen felsoroltak szerint összesen 113 — fizi­kai és termelésirányítói — m'.' ikakörber foglalkoztatott de lgozók ked- ezményec 'a kásellátását ’siet figy-lémbe venni A kieműt laKás'uttatái szerint íj otthonhoz !ütnek a bányászok tannesí bérlaká sokból, a válla f>n m'ioVásia- kásépítés keretében létesített telepszerű többszintes lakó­házakból, s jelentős támoga­tást kapnak egyedi többszin­tes lakóházak, csoportos, korszerű családi házak, vagy hagyományos családi házak építéséhez a bányavállalatok vonzási körzetében. így az ér­dekelt tanácsok ötödik öt­éves tervidőszakra szóló la­kásfejlesztési terveiben meg­határozzák a bányászoknak szánt tanácsi bérlakásokat, melyeknél a bányavállalatot illeti meg a bérlőkiválasztás loga. Ugyanakkor a bánya- vállalat felhatalmazást ka­pott arra is, hogy dolgozójá­nak részben vagy egészben elengedje a lakás-használat­bavételi díjai. A telepszerű többszintes lakóház építkezésnél — vagy vásárlásnál — a külön jog­szabály szerinti munkáltatói támogatást és a dolgozót ter­helő előtakarékossági össze­get a bányavállalat az állami költségvetéstől kapott fedezet alapján kölcsönként nyújtja. Illetve megelőlegezi. Azoknak a bányászoknak, akik egyedi többszintes lakóházakat, kor­szerű csoportos, vagy hagyo­mányos családi házai építe­nek — 100 000 forint kamat­mentes kölcsönt nyújt a bá­nyavállalat, s ennek anyagi fedezete ugyancsak az álla­mi költségvetést terheli. Ugyanakkor az Országos Ta­karékpénztár a más jogsza­bályokban megengedett felső határnál 30 százalékkal na­gyobb összegű kölcsönt nyújt­hat ezekhez az építkezések­hez. Az OTP kiegészítő kölcsön visszafizetésének feltételeit pedig — a dolgozó kérelmé­re — az első öt évben a taná esi értékesítésű lakásokéval azonos mértékben kell meg­állapítani A munkáltatói kölcsöntámogatás visszafize­tésénél még íelentősebb a kedvezmény mert a törlesz­tést tíz évre fel kell függesz­teni, s utána pedig, ha a dol­gozó a munkaszerződésben vállait kötelezettségé; teljesí­tette, akkor a főid alatti mun­kakörökben töltött munkavi­szony esetén teljesen, külszí­ni fejtési munkaköröknél pe­dig 50 százalékos mértékben megszűnik a. bányavállalat visszakövetelést igénye. Ter­mészetesen abban az eset­ben, ha a dolgozó a szerző­désben vállalt kötelezettsé­gét neki felróható okokból nem teljesíti, vagy fegyelmi elbocsátással megszűnik munkaviszonya, akkor vissza kell fizetni a vállalattól ka­pott kölcsönöket, vagy taná­csi bérlakás esetén a lakás használatbavételi díjat. A bányavállalatok a kollektív szerződésekben is rögzítik a kiemelt lakásjuttatás jogsza­bályai szerint nyújtható tá­mogatási lehetőségeket, felté­teleket Az új rendelet január else­jén lépett hatályba. (MTI) az ünnepek hosszú léleg­zetvétele után, ha fél gőzzel is, megint folyik a termelő­munka Hatvan lassan pati­nássá váló üzemében, a kon­zervgyárban. Értékesítésre dobozolják, csomagolják a félkészárut, halad- a mérleg­hez szükséges leltározás, üve­gekbe kerül a zakuszka, amelyből, az új esztendő el­ső negyedében 150 vagon­nyit szállítanak szovjet ren­delésre. Természetesen a tmk dolgozói időközben vé­geztek a géppark ellenőr­zésével, ápolásával is, hogy az ötödik ötéves terv növek­vő feladatainak sikerrel ele­get tegyen a gyártelep. Mint beszélgetésünk al­kalmával Papp József igaz­gató kifejtette: nehéz évet hagytak maguk mögött! Á mindig kifizető zöldborsóból 1975-ben nem tudták telje­síteni készárutervüket, s az erősen befolyásolja az egész üzem gazdaságosságát. Hogy mégis veszteség nélkül zár­hatják az esztendőt, a Kon­zervipari Trösztnek köszön­hető, amely jelentős forint- összeggel kompenzálta a többletparadicsom átirányí­tásából adódott anyagi hi­ányt. A mull kísérteié Sokan úgy vélik, hogy Hatvan iparosodásának ke­rékkötője a konzervgyár: az idényjellegű feladatokhoz szükséges munkaerő biztosí­tása miatt nem engednek újabb üzemeket letelepedni a városban. Valaha érvénye­sült ilyen tendencia, de ez már csak a múlt visszajáró kísértete. A gyár vezetői év­tizedek során tisztítottak a profilon, a termelésben tel­jességgel áttértek a zöldség- feldolgozásra, amely egész esztendőn át kenyeret bizto­sít mintegy 1500 kétkezi munkásnak, s kétszáznál több alkalmazottnak. A nyersanyag nyári, kam­pányszerű begyűjtése idején természetesen szükség van kisegítő erőkre. E tekintet­ben azonban tökéletesen megoldja az üzem problémá­ját a szívesen munkát vál­laló diákság, s a nyugdíja­sok azon része, amely szá­mít ilyenkor némi mellék­jövedelemre. Ennek köszön­hető a technikai fejlesztés mellett, hogy volt például olyan nap, amikor 24 vagon zöldborsó került ki az új sterilizátorból, vagy pedig 108 százalékra teljesíthették paradicsomból készárutervü­ket Mindenható a paradicsom t Ha már a paradicsomnál tartunk, rögtön említsük meg, hogy ebből 6200 va- gonnyi nyersanyag volt a múlt esztendőben a gyár szükséglete. Ennél azonban 500 vagonnal többet vettek át a termelő . gazdaságoktól, s a csúcsidőszakban társvál­lalataiknak továbbították. Megfontoltság rejlik az Vyesféle sakkhúzás mögött! Mert - előfordulhat — így Is történt —, hogy más alap­anyagnál, termesztésből ere­dő okokból, nem érkezik be a gyártelepre a kívánt mennyiség. Ilyenkor, a vi­szonosság elve. illetve a válla1 "ti kooperáció szelle­me alapján az ország rcris konzervipari üzemeiből jön a támp«atás. A hatvani gvá­rat 1975-ben oéldául ubor­kával segíteriék ki a válla­lati partnerek. A paradicsomról szólva azonban el kell még mon­danunk, hogy feldolgozását, a gyártás mennyiségi növe­lését alapvető ■ feladatának tekintik Hatvanban. Oly­annyira pedig, hogy az át­vett nyersanyag mennyisé­gét az ötödik ötéves terv lezártával évi 9500 vagonra kívánják emelni. Nem lesz gond vele! A gyárral hosz- szabb ideje üzleti kapcso­latban levő több tucat ter­melőszövetkezet, állami gaz­daság szerződésben vállalta a megnőtt igények kielégí­tését Az egyharmadával nö­vekvő nyersanyag pürésíté­sét, egyéb alkalmazását pe­dig a géppark nagymérvű korszerűsítésével biztosítja az üzem. Mili.ők fejlesztésre A gyár igazgatója elmon­dotta, hogy a most induló ötödik ötéves terv komoly rekonstrukciós munkák el­végzésére Is lehetőséget biz­tosít. Ez idő alatt, termé­szetesen éves ütemezésben, csaknem 260 millió forint­juk lesz, amiből építkezhet­nek, gépeket, berendezése­ket vásárolhatnak. A fejlesztés 1975 őszén tulajdonképpen már tó is kezdődött 15 millió forint felhasználásával, amit jó­részt a tmk-műhely első részére költöttek. Az idei esztendőben rendelkezésre álló 63 millió forintból be­fejezik a tmk-műhey má­sodik részének munkálatait, továbbá két hűtőtornyot épí­tenek, vezetékrendszerrel együtt, ami szoros öszefüg- gésben áll a sűrítőkapacitás tervezett növelésével. Áthú­zódó beruházás lesz az idén a gyártelep belső, fogadó 1é- állomá'ának bővítése, egy új paradicsom sűrítő üzem részbeni elkészítése, s egy­napi 32 vagon nyersparadi­csom feldolgozásához szük­séges sűritőHofendezés rész­leges ösézeállítása. 1976 kilátásai Az idei, új esztendő terv- számai szerint 590 millió fo­rint értékű készárut kíván előállítani a Hatvani Kon- zergyár. Ennek jelentős há­nyada exportcikk, így nép- gazdasági szempontból ugyancsak sokat nyom a lat­ban. Most már ismerjük e tárgyi feltételek biztató ja­vulását, de arra is kíváncsi az ember: milyenek a kilátások nyersanyagellátás tekinteté­ben, mert hiszen nem min­den a paradicsom...?! Az üzem bizonyos rátariáa- sa! köti szállítási szerződé­seit, s az eddigi megállapo­dások jót tükröznek. Mintegy 700 vagon zöldborsó-szükség­letből 507 vagonnyira más* megkötötték a szerződést. 147 vagon pritaminpaprikából 98 vagon biztosított. Az ÁFÉSZ- ekkel való jó együttműködés komoly fedezet arra. hogy 440 vagon uborkaszükségle­tük a háztáji gazdaságokból teremjen, s 7250 vagonnál tart a paradicsomszállftási szerződések realizálása. Pő- työgős csupán a zöldbab, amelynek termesztésétől tisz­títási gondok miatt húzódoz­nak a gazdaságok. De ha a 95 vagonos keretet semmi­képpen nem tudják lekötni a gyár részére, még mindig nincs probléma. Tavaly uborkával segítettek a társ- vállalatok, az idén majd Nyíregyháza és Békéscsaba támogatja Hatvant. Vagyis — ahogyan Papp József mondta — bízzunk a tavalyinál sokkal jobb esz­tendőben ! Moldva« Gvő?6 Üvegtakarékosság KI ne próbált volna már üveget visszaváltani nálunk? Majdnem mindenki, így . hát majdnem mindannyian tisz­tában vagyunk azzal, hogy ez korántsem, egyszerű művelet. Kerdóöík azzal, hogy nem ebben az üzletben vásárol­ták, oda vigye, ahol vette, folytatódik azzal, hogy van olyan üveg, amit egyáltalán vissza sem lehet váltani, így hát megy a szemétbe. Pedig az üveg nem szemét. Az üveggyártás rendkívül költ­séges folyamai Mégis az üvegek jelentős hányada so­ha nem kerül vissza nyers­anyagként sem a gyártási fo­lyamatba. Az NSZK-ban, a Rajna menti Neussban üveggyűjtó konténereket helyeztek el a város különböző pontjain, így egyrészt tehermentesítik a szemétszállítást az üvegek sokaságától, másrészt értékes nyersanyaghoz jutnak. Az összegyűjtött üvegeket egy közeli üvegkohóba szállítják, ahol ismét életre kel, már­mint gazdasági életre, az ad­dig szemétbe kerülő üveg. Hogy a képen látható üveg­konténert forgalomba állítot­ták az NSZK-ban, annak minden bizonnyal komoly pénzügyi okai voltak. Vagy esetleg ott Is — ab­ban a gazdag országban — az idei esztendő az ésszerű ta­karékosság szellemében te­lik? S nálunk? Nálunk nem le­hetne valamit csinálni az üvegekkel? Umusöa£\ jfOSB&S SÉ, cs&töniäSi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents