Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-06 / 4. szám
Szilvesztertől újévig Mari® Maranmm«, mini földbirtokos. SZILVESZTER. Egy ország ül a képernyő előtt. Évek, sőt immáron évtizedek óta. Az országot, pontosabban azokat, akik az ország polgárai közül a képernyő elé ülnek és ők vannak többen — nem érdekli, hogy bezzeg más országokban nem szokás a szilveszteri kabaré. A paprikás csirke sem szokás. így szoktuk, így szerettük meg a szilvesztert immáron évtized, s lassan már évtizedek óta: a kabaréval, A televízió szoktatott rá bennünket, és most már úgy vagyunk vele, mint a Vereckei- hágóval : hozzátartozik történelmünkhöz. De történetünkhöz, legalábbis az újabbko- rihoz, feltétlenül. De Gaulle sopánkodott egyszer állítólag azon, a franciák sajtimádatát felhasználva önmaga mentségére, hogy egy olyan néppel nagyon nehéz mit kezdeni, hozzá értelmesen beszélni, amelyik százféle sajtot eszik. Franciás szellemesség? Lehet. De mit lehet kezdeni egy olyan néppel, amelynek kemény ítélete van a televízióról általában, ha nem jó a szilveszteri műsora konkrétan. Ha nem jó mind az ötmilliónak. Mert mit lehet kezdeni egy olyan néppel a televíziónak, eiiol ötmillió szempár figyeli éber, vagy éjfélre éppen kissé tompult tekintettel a képernyőt: úgysem lesz jó! És ha valakit nagyon néznek, ha valakitől nagyon várnak valamit, az rendszerint bele is habarodik a dolgokba és csalódást is okoz a végén. Ez a zavarodottság volt érezhető — jelentős anyagot, beígértet a „konzervdobozban” hagyó, , de idő hiánya miatt is kapkodóra sikerült idei szilveszteri műsoron. A takarékosság jegyében fogant a műsor, ezzel próbálva keretet adni mindannak, aminek két órán keresztül nevettetnie kellett volna a nézőket. Ám a takarékosságot —úgy Mpmixjrff ti január &» keddi Pistoli, a nyírségi kopott tűnt — összekeverték a kamerák előtt a spórolással: kispórolták a derűt, sok he- lyütt a kedélyt, és a legtöbb helyütt a könnyedséget is a műsorból. Valahogyan olyan érzésem volt. mintha egy neves, de nem éppen felkészült és ha felkészült, akkor nem képességeinek és adottságainak megfelelően felkészült haknibrigád szorgoskodott volna most a képernyőn. Ráadásul még az is eszembe jutott, hogy nem zolt e kiszipőlyozója az öregeknek a televízió, akik talán éppen azért szerepeltek feltűnően is nagy számban — az öreg kifejezés a képernyőről hangzott el —, mert velük olcsóbb mondjuk egy revüt csinálni? öregember nem vénember, dg olcsó ember. Aztán sok minden történt még a képernyő színpadán, ami rém lendítette, de meg- torpan tóttá a szilveszteri kabarfc lendületét és a nézők bontakozó hangulatát. .Jóformán poént sem hozott Ar- sene Lupin Harsányt Gábo- ra, amiről, persze ő tehet a legkevésbé, majdhogynem érthetetlennek tűnt a számomra Maros Gábor és együttese „ügyelő stábjának” csetlés-botlása és a máskor mindig remek Alfonzé sem tudott közel férkőzni egyik-másik — mert több is volt neki! — jelenetével sem az érző, sem az értő közönséghez. Maradéktalanul tetszett és igazi játékos kedvükkel magukkal ragadtak a televízió bemondói, illetőleg a belőlük alakult „haknibrigád” shaw-ja, amelynek valóban volt sója. A Varga—Takácsduó, a bohóctrió — Antal— Kudlik—Tamási — kis öngúnnyal, mértéktartó ízléssel és nagyon-nagyon jókedvvel „csak” nevettetni akart. A legjobbat akarta! Hozzátartozik az igazsághoz hogy mindezeken túl, vagy mindezek mellett jó néhány olyan perce akadt ennek a műsornak, amelv magával ragadta a nézőt és amely az elevenre, sőt az elevenünkre tapintott úgy. hogy észre sem vettük: magunkat ne- vetiiik ki t°li s^áiiai. Tiodro- gi Gyula óvodaíelenete, a Bodrogi, Horváth Gyula én Km mórién agyOtte® tehóc tréfája a rádiózásról, közelebbről a nyilvános rádiózásról joggal és okkal érdemli meg, hogy felidézzük. Népes stáb készítette, szerkesztette, fényképezte és játszotta, szerepelte végig ezt a műsort, amely dehogyis került a „félébe”: sokba került az nagyon is. Került, amibe került — mondhatjuk — legfőbb haszna, hogy napokig, sőt talán hetekig témát adott a nézőnek: tetszett, nem tetszett. Nekem nem. Mindenesetre várom az idei szilveszteri műsort. ŰJ ÉV — CJ KOPRODUKCIÓ; a NAPRAFORGÓ. A tévéíilm Krúdy Gyula regényéből készült, olasz közreműködéssel — meg nem mondom miért? — kissé boron- gÓ6an krúdysra hangolva az egykori nyírségi világ amúgy sem derűt keltő világát. A történet diagnosztikája egyszerű: egy roggyant házú nyírségi dzsentri, miután elitta három asszonyát, egészségét, emberére, illetőleg nőjére akadt egy pesti, meg- csömörlött és egzaltságát e tájon és barátnőjénél orvosolni akaró csak egykor volt szűzben. Gyenge szíve a nő közreműködésével végez vele. Szokvány történet lenne, ha nem Krúdy formálta volna át egy kevéske nosztalgiával, de rezignált belenyugvással a megváltoztat- hatatlanba egy megkapó gyászjelentéssé a dzsentri világról, sok-sok borongással, szépséges nyelvezettel, ami a képernyőn helyenként inkább 6zépelgésnek érződött. Horváth Z. Gergely, amikor igyekezett mindent átmenteni a filmre, amit lehetett —, ő írta a forgató- könyvet és ő volt a rendező — és amikor valamiféle „krúdys világot” akart teremteni, vontatottá és a történet egészét tekintve — a Krúdyt és világát kevésbé ismerő néző számára —érthetetlenné is tette mindannak jó részét, ami a képernyőn történt. Vagy történni látszott. Mario Maranzana személyében kitűnő színészt ismertünk meg, de alakítása sikerében jelentős része van Szirtes Ádám hangjának — és aligha kétséges, hogy Carla Romanelli szug- gesztív egyénisége, Paola Pitagora finom mívű szépsége, Darvas Ivén megfáradt és cselekvőképtelen embergyűlölő szerelmes művésze önmagukban véve kitűnő tartópillérei lehettek volna ennek a televíziós filmnek. Nemcsak rajtuk múlt, hogy ez a televíziós film aligha ösztönzi a Krúdyt nem, vagy csak kevésbé ismerő nézőt arra, hogy érdeklődve keresse a könyvespolcokon Szinbád megteremtőjének egyéb műveit. Gynrkó Géza Megkezdődött a második félév az általános és középiskolákban Erednipztyes vizsgák az egyetemeken, Idiskolákon Csaknem másfél millió diák számára szólalt meg hétfőn újra az iskolacsengő, véget ért a téli vakáció, megkezdődött a második félév. Az általános és középiskolákban az első tanítási napon — az ellenőrző könyv útján — hozták a tanulók és a szülők tudomására az első félévben elért eredményeket. (A téli szünetben mindenütt megtartották az osztályozó értekezleteket, a december 20-i helyzetnek megfelelően „lezárták” a diákok érdemjegyeit.) Az érvényben levő rendelkezések szerint az általános iskolák első és ötödik osztályaiban félévkor nem osztályozzák a tanulókat. Az első osztályokban a tanév folyamán és a tanév végén is a tantervi követelmények alapján kell elbírálni a tanulókat, azonban a továbbhaladás szempontjából a környezetismeret, a gyakorlati foglalkozás, az ének-zene, a testnevelés esetlege® elégtelen osztályzatát figyelmen kívül kell hagyni. Nem kell osztályozni félévkor az egyes osztályokban az újonnan „belépő” tantárgyakat, vagyis: a második osztályban a nyelvtan-helyesírást és rajzot, a harmadikban a fogalmazást, a hatodikban a fizikát, a hetedikben pedig a kémiát A szakemberek aláhúzzák: <a félévi osztályzatok a diákok szaktárgyankénti összteljesítményét tükrözik. Az egyes osztályzatokat gondos pedagógiai mérlegelés útján állapították meg, nem pedig gépies számolási művelet révén. A januári további munkarendhez tartozik, hogy az ötödik osztályos diákok szüleit mindenütt tájékoztatják gyermekeik első félévi munkájáról. A mo6t végző nyolcadikosok és szüleik számára pedig megkezdődik a szokásos pályaválasztási tájékoztatás, tanácsadás. A továbbtanulási jelentkezési lapokat — akár középiskolába, akár szakmunkásképző Intézetekbe történik a jelentené« — március 20-ig küldik majd tovább az általános iskolák vezetői a középfokú oktatási intézményekhez. A középiskolák február 10. és 25. között fogadják el a felsőoktatási intézmények nappali tagozataira történő jelentkezéseket, a felsőoktatási intézmények pedig március 30-ig. Az Oktatási Minisztérium ebben az esztendőben is közreadja — a Tankönyvkiadó révén — azt a tájékoztató füzetét, amely részletezi valamennyi felső- oktatási intézmény felvételi követelményét és rendjét. A tájékoztató hamarosan a könyvesboltokba kerül. A következő évi felvételi vizsgákon — egyik új vonásként — a matematikán as fizikán kívül a biológiát is azok közé a tantárgyak közé sorolják, amelyek a közös írásbeli érettségi-felvételi tárgyak között szerepelnek. Ezt az írásbeli dolgozatot minden jelentkezőnek meg kell írnia, aki olyan felsőoktatási intézménybe pályázik, ahol a biológia írásbeli felvételi vizsgatárgy. A másik változás, hogy a pályázók kérésére — azokat a tárgyakat is beszámítják a középiskolai pontok meghatározásakor, amit a középiskolában a tanulók úgynevezett választható, vagy rendkívüli tantárgyként tanultak, amennyiben ebből a tárgytól felvételi vizsgát kell tenniük. A tudományegyetemek egyes szakain, ahol a felvétel keretszámok a nép- gazdasági igény miatt alacsonyak, a képzést egy-egy esztendőre szüneteltetik, vagy a három bölcsészkaron megosztva indítják, esetenként egyes szakokon nem hirdetnek újabb jelentkezést A tudományegyetemeken néhány tanári és nem tanári szakon már az elmúlt évben is bevezették a kettős — a tudományegyetemi és a tanárképző főiskolai —> jelentkezést, az átirányítás megkönnyítésére, az egységesebb elbírálás érdekében, Ezt a bevált módszert kívánják továbbfejleszteni azokon a területeken, ahol arra a lehetőség adott. A középiskolai érettségihez, illetve a felvéted vizsgához tartozó változás még, hogy azok a középiskolai érettségizők, akik megírják közös íráseli dolgozatukat, az érettségin kérhetik szóbeli vizsgára bocsátásukat abban az esetben, ha jobb érdemjegyet kívánnak szerezni, A Újfajta műsorblokkal jelentkezik a tévé. Kéthetenként kedden — főműsoridőben — amolyan tudományos- ismeretterjesztő magazin összeállítással. Amelyben helyet kap természetfilm és ismeretterjesztő, tudományos kisfilm, rajzfilm és az első néhány alkalommal egy-egy felvételi vizsgákon az említetteken kívül jelentősebb tartalmi vagy szervezési módosítás ebben az esztendőben nem lesz. Az iskolák második félévi munkarendjében a tavalyi tanévhez képest ugyancsak nem lesz lényeges változás, Az utolsó tanítási nap az általános iskolákban június 5-e lesz. Azokban az általános iskolákban, amelyekben az előírt 198 tanítás! napot teljesítették, június 1-től a fennmaradó időt tanévi tevékenységet kiegészítő, társadalmilag hasznos munkával, kirándulással, sporttal és kulturális foglalkozásokkal tölthetik el, tanítás nélküli munkanapok keretében. A középiskolák negyedik osztályaiban május 8-a, az első-harmadik osztályokban pedig június 8-a az utolsó tanítási nap. A tanévzáró ünnepségeket — as igazgatók által kijelölt napon — június 12-e és 17-e között tartják. A tavaszi szünet április 5. és 18. között lesz, és szünetei a tanítás március 15-én, március 21« én, április 4-én, húsvéthétfőn. valamint május 1-én is, Ugyancsak „félidőhöz” érkeztek az egyetemisták, főiskolások, mégpedig a vizsgaidőszak félidejéhez. Az előírások szerint ugyanis február 10-ig tart a vizsga- időszak a felsőoktatási intézmények különböző fakultásain. Minden tagozatot számításba véve jelenleg több mint százezren adnak számot , felkészültségükről a leendő diplomások sorában^ Az oktatási szakemberek véleménye szerint a jelenlegi vizsgaidőszakra általában kielégítően készültek fel a diákok, észrevehetően javult a tanulmányi fegyelem te. (MTI) Chaplin-fUm zárja az összeállítást. Ez alkalommal — először — láthatjuk ezt a fajta magazint, amely külön, összeg- foglaló címet nem visel. 20.05 á Változó Ázsia című olasz televíziós dokumentum-filmsorozat első részének kezdési időpontja. A 10 részes film Ázsia országait mutatja be. Elsőül Hanoit a háború előtt, és a béke napjaiban. Érdekes utcarészletek, háborús jelenetek elevenednek fel. S megismerkedünk egy, a háború miatt a föld alá kényszerült várossal, •— ahol iskola, gyár, lakóház épült, működött a föld alatt. A filmet Kalmár György bevezetője előzi meg. 4» Humoros évkönyvek Gazdag a magyar kalendárium-történet szatirikus-humoros évkönyvekben is. Irodalmi életünk fellendülésének kezdetén általános panaszként hangoztatták íróink, hogy a nép széles rétege a Csíziókon, azaz kalendáriumokon kívül nemigen kapkod a nyomtatott betű után. Vas Gereben panaszkodik egyik regényében, hogy a mestergerendán a kalendáriumon kívül csak Vassziklai Fridolinnak, meg aKártigám nevezetű török kisasszonynak történetei találhatók. Bizonyos, hogy a kalanedárium igen hasznos és fontos könyv, mert nemcsak a napok rendje, hanem a névnapoké is megtudható belőle. A Százéves jövendőmondó rigmusai is igen tanulságosak, nem kevésbé hasznos azonban a vásárok rendje, ami minden naptár fő alkotó része volt. Mi sem volt természetesebb tehát, mint az, hogy a kiadók műveltségterjesztési, no, meg üzleti szempontból, kalendáriumaik kapósabbá tételére elbeszélésekkel, versekkel, képekkel egészítették ki a naptári részt. A humor a múlt század harmincas-negyvenes éveiben megjelent naptárakban csak mint „illedelmes tréfák” nyert bebocsáttatást. . Jó időnek kellett eltelnie, míg egy kizárólag humoros-tréfás tartalmú és mulattató célzatú naptár jelenhetett meg. A* előttünk ismert legrégibb vidám naptár — hiszen adoma- és anekdota-gyűjtemények, s hasonlóak már régebben is megjelentek — 1854-ből való, amikor Emich Gusztáv kiadta a Mulatságos házi naptárt. Nos, ez nem tréfás, hanem igazán mulattató volt. A Mulatságos házi naptár szövegének legnagyobb részét Jókai Mór írta. Tompa Mihály — Néprege, Diósgyőr — Bernáth Gazsi — Freskóképek —, Vas Gereben — Adomák — voltak munkatársai, kiknek írásain kívül naptárában Petőfi két versét is közölte. Vas Gereben is kiadott ugyanezen évben — 1854- ben — egy Nagy Napiár-t, de aki tréfás kalendáriumot keres ebben, ugyancsak csalatkozik, mert Vas Gereben a szép nagy kötetben irodalmi és oktató jellegű naptárt nyújtott át olvasóinak. Egy évvel később Vas Gereben megismételte vállalkozását, de alighanem túl komolynak tűnt fel koríársai előtt, s nem vásárolták, mert harmadik kötete már nem jelent meg. Első igazi humoros naptárunk a Bolond Miska Naptára 1858-ra. Landercr és Hec- kenast adták ki, de Bécsben nyomtatták. Pmsgémm jellemzi az ötvenes évek szelle- meskedő irányát s irodalmi színvonalát. A kalendárium! részben minden hónaphoz, minden naphoz valami szellemes megejgyzés, vagy próféciálás tartozik. Ezek ritkán politikaiak, hanem általában irodalmi, vagy színházi vonatkozásúnk. Például: „1858. augusztus 6. Ismét több új élcet lehet olvasni, melyeket húsz év óta teljesen elfelejtettünk”, vagy „1858. október 28. Pestnek egyik külvárosában kétemeletes házat építenek lábadozó betegek számára. Az első emeleten az igazgatóság, . a másodikon az orvosi személyzet fog lakni”. önmagát sem kíméli, amikor egy adomához csillag alatt hozzáfűzi,: „Nem egészen új, az igaz, de régibb sem, mint egyéb ilyféle adomák, • melyek megjelentek, — ebben az esztendőben”. Boritéklapjának rajzát ötször változtatta meg, de mindegyiknek főalakja maga Bolond Miska. Az utolsó Bolond Miska Naptára 1870-ben látott napvilágot,. Ebben már Igen nagy szerepe volt a politikai viccnek. Révé» mm A