Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-04 / 3. szám

V-Í-­B ARANYI FERENC: PÁRBESZÉD Szeretni kell az életei amivel kínál a szabadsás, szeretni a fényes szemek tisztán sugárzó bizodalmát. (Szeretni kell az életet? Nem szoktuk még a gondtalanság állapotát, a zsigerek a szorongást még egyre hordják.) Szeretni kell a lányokat! Szoros ölelésük kinyomja mellkasunkból, mi fojtogat, s könnyűvé válunk, mint a spongy» (Szeretni kell a lányokat? Csókjukban még megfontolás van, a lelkűk még ma sem szabad, félelmük üt, akár az áram.) Szeretni kell a társakat! A cseppnek nincsen áradása, de sok csepp folyammá dagaá s útját hegyek közt is kivájja! (Szeretni kell a társakat? S ha mind, de mind magadra hagynak? Cseppek borítják arcodat s bénult vonásaidra fagynak...) Ki nem hiszi a nyílt szemek ísztán sugárzó bizodalmát — annak szerelmet, életet sosem jelenthet a szabadság. (Szeretni kell az életet? Szeretni kell a lányokat? Az él csupán, aki szeret, aki szívében is szabad. Isiik, dohányzik a gyerek? r KÖZÉPISKOLÁS diákok mesélik, hogy 8—9 éves ko­rukban kínálták meg -ípket először szeszes itallal a szü­lői házban. Ártatlannak lát­szó édes likőrrel, amitől kedvet kaptak a többi szesz­fajta megízlelésére is. Azóta kijár nekik a vasárnapi ebédnél, név- és születésna­pokon a pohár sör, bor vagy a kupica tömény. Ám több­nyire nem elégszenek meg az otthoni porcióval, titok­ban megdézsmálják a bár­szekrény tartalmát, s mivel pénz is van náluk, a bolt­ban vagy a presszóban köny- nyűszerrel hozzájuthatnak, a 18 éven aluliaknak szóló til­tás ellenére is. Az a kicsi nem árt, gon­dolja legtöbb szülő. Mesz- sze vezető veszélyeit hadd ér­zékeltessük néhány mondat­ban. Orvosi vélemények sze­rint az a kicsi is káros a fejlődő szervezetre, komoly hátrány a tanulásban. Diák- * nak tilos a szeszes ital fo­gyasztása, nem egy gyereket távolítanak el az iskolából, a kollégiumból italozás miatt A szesz gátlásoldó hatása nö­veli a balesetveszélyt, nem egyszer bűncselekmények okozója az alkoholos állapot. A későbbi nagyivókról, alko­holistákról legtöbbször kide­rül; gyermekkorukban már hozzászoktak a szeszes ital­hoz. ' J MIT TEHET A SZÜLŐ? Először is, kis korától tuda­tosítani kell a gyerekben, hogy szeszes italt innia tilos. S természetesen ne is adjunk neki, se nyolc, se 16 éves ko­rában. Annyiféle kitűnő üdí­tő ital kapható, kínáljuk az­zal csemeténket vasárnap, még ha magúnk bort is fo­gyasztunk az ebédhez. A pincét, a bárszekrényt gon­dosan zárjuk le, ne juthas­son hozzá távollétünkben. Legyen tudomásunk, hova jár, kikkel barátkozik, s tartsunk kapcsolatot barátai szüleivel, így biztosak lehe­tünk benne, hogy jó helyen van, nem kao szeszt, nem issza le magát a házibulin. Ezt a nevelési elvet tudato­sítsuk a rokonságban és az ismerősök között, hogy ők se kínálhassák a gyereket sze­szes itallal. / A dohányzó szülők gyer­mekei úgy nőnek fel, hogy kiskoruktól passzív nikoti­nisták, hisz napról napra le­szívják otthon a füstöt. Az első kísérletek az apától, anyától elcsent cigarettával csak az utánzás szintjén van. Sokáig még a társaik kedvé­ért szívják, így akarják bi­zonyítani; már nagylányok, nagyfiúk. Sok szülő túl ha­mar belenyugszik abba, hogy gyereke dohányozni kezd, néhány tétova tiltás után meg is engedi neki, nem egyszer 14—15 éves korá­ban. A DOHÁNYZÁSSAL olyan ártalom éri a fejlődő gyer­meki szervezetet, amely a felnőttét is megviseli, káros lerakódásokat okoz a tüdő­ben, a hörgők, a légcső ál­landó hurutját előidézve. A dohányzó gyerekek már a kamaszévekben társaiknál kevésbé bírják a futást a testnevelési órán, s majd, ha 35—40 éves korukban napi másfél-két dobozra emelke­dik az adagjuk, étvágytalan­ságtól, álmatlanságtól, állan­dó idegességtől szenvednek. Érdemes-e a cigaretta, az ital miatt állandó harcban állni a gyerekkel? Ha külső­ségekről — mint a hajvise­let, a ruházkodás — lenne szó, akkor azt mondanám, nem érdemes. De itt az egészség a tét! Próbáljunk okosan szót érteni, ám ez ön­magában kevés. Hisz itt szenvedélyről van szó, olyan élvezeti cikkről, amelynek a felnőtt sem tud ellenállni, miárt várnánk el akkor a gyerektől, hogy hajoljon meg az érv, az okos szó előtt. Csak a határozott tiltásnak van foganatja. A kisgyerek- kortól tudatosított és követ­kezetesen betartott elvnek, hogy míg 18 éves nem lesz gyermekünk, addig számára a cigaretta és az ital tiltva van. Ha ezt idejekorán be­lesulykoltuk, kisebb lesz az ellenállása kamaszkorban. ÉS HA KÖVETKEZE­TES és határozott tiltásunk ellenére is dohányzáson, ivá- son kapjuk a gyereket? Ak­kor sem szabad feladni, ak­kor sem szabad megengedni. Középiskolás diákjaim közül nem egy — aki otthon sza­badon dohányozhat — már napi egy doboznál tart. Aki­nek tiltják, annak nincs módja ilyen mennyiséget el­szívnia. Ne engedjük meg, még ha tudjuk is, hogy ti­tokban szívja a gyerek, mert így — s ez nagy nyereség — a harmadát sem tudja el­füstölni. Átányi Horváth László A rekordok könyvéből A világ legidősebb iker­párja a norvégjai Gulbrand és Bernt Morterud volt. Gul­brand I960 augusztusában 101, Bernt pedig 1964 janu­árjában, 105 éves korába»: balt meg. O Az egyesült államokbeli Butte városban élő Petritz testvérek esete az orvosok véleménye szerint minden 17 milliárd 748 millió 855 ezre­dik esetben fordul elő. Az öt testvér mindegyike (közülük ketten ikrek) április 15-én született. O A világ legmagasabb lova egy argentínai farmon, élt, 1972-ig. A „Firpon” névre hallgató ló magassága 2.15 méter, súlya pedig 1356 ki­logramm volt. O A franciaországi Marmont városában 1970-ben született Pierre Duhamel, kezén 13, lábán pedig 12 ujjal. O A legnagyobb magasságok­ban, 6000 méteren is meg­élő, egyetlen. emlősáUatfajta a jak. O „Chess” volt a neve annak a póni lónak, amely 1570-ben,’ 66 éves korában múlt ki az angliai Pebbles Bay-ben. Elkészült az első „bűnüldöző karóra” Az új karórával nyugodtan sétálhatunk a legrosszabb hírű városnegyedekben és személyes biztonságunk túlzott kozkáztatása nélkül részt vehetünk a bűnüldözésben. A forradalmi jelentőségű találmány prototípusát a piftsbourghi Compur Guard gyártotta. Formáját és mé­retét tekintve, normál karórához hasonlít, amelyet felsze­reltek egy nyomógombbal Szükség esetén elegendő meg­érinteni a nyomógombot és az „óra” máris kibocsát egy kódjelet. Ezt a jelet, amely nem kevesebb, mint 500 mé­teres körzetben terjed, felfogják a város különböző pont­jain elhelyezett receptorok Ezek után a jelet egy mikro- komputerhez továbbítják, amely a kapott adatok elemzése után néhány pillanaton belül közli az agresszió helyét. Je­lenleg 3 esetben, betörés, tűzvész és rosszullét esetén ri­asztható néhány perc leforgása alatt a rendőrség, a tűzol­tóság és a mentők. Az „óra” a vészjelet rendkívül gyorsan bocsátja ki, és egy másodperc leforgása alatt 15-ször ismétli meg. Har­minc másodpercnyi szünet után, anélkül, hogy a nyomó­gombot ismét meg kellene nyomni, újabb 15 alkalommal bocsátja ki ugyanazt a vészjelet. Erre azért van szükség, hogy a receptorok valamelyike biztosan felfogja a jelet. Mindez ideig nem sikerült végérvényesen megoldani a szelekció problémáját. Vagyis pillanatnyilag nem lehet megkülönböztetni a rablás, rosszullét vagy tűzvész esetén kibocsátott jelet. A szakemberek most ennek tökéletesíté­sén fáradoznak, mert el akarják kerülni, hogy a betörés színhelyére rendőrök helyett esetleg mentőautó érkezzék. A szakemberek véleménye szerint ezt a módosítást min­den különösebb nehézség nélkül el lehet végezni. Edzéssé? enyhített magas vérnyomás Egy angol klinikán az orvosoknak a vegetatív ideg- rendszer edzésével jelentős mértékben sikerült leszállíta­niuk a magas vérnyomást. Pszichoterápiái módszereket használtak fel, például relaxációs és koncentrációs gyakor­latok kombinációját, amely az ázsiai jógához hasonlít. Vizsgálataikhoz önkényesen két csoportra osztották a hipertóniásokat. Az egyik csoportnak csak nyugalmat ren­deltek, a másik csoport tagjait célzatos edzésnek vetették alá. Kiderült, hogy az ilyen kezelésben részesített betegek magas vérnyomása háromszor annyira lecsökkent, mint a másik csoporté. A módszer eredményességének bizonyítására az orvosok két hónappal az első kísérlet befejezése után a másik cso­portot is eredményesen kezelték az edzéssel. A világ legnagyobb bál­náját 1912-ben fogták ki. Hossza 33,5 méter, súlya pe­dig 19,5 tonna volt. Ä jegesmedve „spotlleljesiltnéiiye’' A zoológusok egyre több adatot gyűjtenek, amelyek a jegesmedve kiváló atlétikai képességeit bizonyítják. Az már eddig is közismert volt, hogy a jegesmedve kiváló tájékozódóképességgel rendelkezik. Ezt bizonyítja az is, hogy mintegy két tucat jegesmedvét nemrégiben a kanadai Chur­chill városából repülőgépen elszállítottak a Hudson-öböl egyik távoleső pontjára. A cél az volt, hogy biztosítsák a jegesmedvék további szaporodását. Két héttel az állatok elszállítása után, Churchill közelében ismét feltűnt két „száműzött” jegesmedve. Ezek az állatok 15 nap leforgása alatt 500 kilométert tettek meg. Nyilvánvalóan nem annyira a környék széo- sége vonzotta őket vissza, mint inkább a Churchillben mű­ködő szunemarketek élelmiszer-hulladéka. A zoológusok kiszámították, hogy az állatok naponta 30 kilométeres utat SStíek meg, többnyire Jeges talaj«*, ... ___ S zepezdi bekötött { kézzel, arcán flast- rommal, és sántikái- va lépett be az eszp­resszóba. A feje búbján diónagyságú daganat éktelenke­dett. — Mi történt ve­led? — kérdezte részvéttel a barátja. — Ne ijedj meg, csak barkácsoltam. — Megint a hob­by d? — Igen. Mit csinál­jak, szeretem az asz­talosmunkát. Hiába kértem a szüléimét annak idején, hogy adjanak asztalosnak. Bankfiút csináltak belőlem. Most kedv­telésből készítek ott­hon bútorokat. — A feleségednek persze nem tetszik ez a hobby? — Egyre dühösebb. Már azzal fenyege­tett, hogy elválik; ha nem hagyom abba. Kijelentette, hogy választhatok, vagy ő, vagy a gyalu. — És te? — Akkor kibékí­tettem, Se tegnap még a szokottnál is mérgesebb lett. — Mi történt teg­nap? — Tele volt a nap­pali szobánk gyalu- forgáccsal, szeggel, deszkával, amikor váratlanul vendégek jöttek. Gyorsan ren­det csinált, de Elvira, a feleségem barátnő­je, egy srófba ült, és az felszakította a szoknyáját. Képzelhe­ted, hogy mit kaptam később a feleségem­től. — Nem is csodá­lom. Képzelem, mennyi munkája le­het a te állandó hob- byd miatt. Folyton takarítania kell utá­nad. Szepezdi legyin­tett: — Azt még vala­hogy elviselné. De félt engem. A kezén levő kötés­re mutatott: — Amikor e kala­•yW#«\pWVWWVWWVZWVV«VV/.-VVVVWVWWWl z'***; páccsal véletlenül a kezemre ütöttem, ha­lálra sápadt ijedté­ben. Amikor egy deszkát fel akartam emelni és az arcom­ra esett, rögtön or­vost hivatott, mert attól félt: rozsdás szög volt a deszká­ban, és vérmérgezést kapok. — Még nem mond­tad meg, hogy mi tör­tént a lábaddal... — Semmiség. A gyalu ráesett a fájós nagyujjamra. De már alig fáj. Katonadolog. Ma aztán megint vá- l^vrrrel fenyegetőd- zött. — Miért, mi történt ma? — Elkészült az el­ső szekrényem. — És az dühítette fel? — De mennyire! Képzeld, semmi sem tetszik neki. A kis­asztal sem, pedig az nem is nagyon ferde. A könyvállványt pe­dig rögtön az élés­kamrába tette, ami­kor elkészült. Azt mondta, hogy ilyen vacakot nem lehet a szobában tartani. Pe­dig én nem tehetek róla, hogy a fa görbe volt. 1— Beszélj a szek­rényről! — A szekrényt nagy büszkén meg­mutattam a felesé­gemnek, aki elsápadt és hápogni kezdett, pedig csak a belső polcokkal volt baj: nem fértek bele a szekrénybe. — Biztosan más ba­ja is volt annak a szekrénynek. — Csak az, hogy nem lehetett becsuk­ni, meg egy kicsit balra dőlt. — És ráesett a fe­jedre! Azért van du­dor rajta ... — Nem a szekrény esett a fejemre. — Hanem? — Az eozin váza. A feleségem vágta dü­hében a fejemhez. Grape-fruit... (?!) Kereskedelmünk gondos­kodott arról, hogy a címben idézett szóval megnevezett, a citromhoz hasonló színű, ■ síma héjú, savanykás-keser- nyés ízű gyümölcs is ott le­gyen ünnepi asztalunkon. Nem véletlenül írtuk meg ezt a cikket. Azt tapasztal­tuk ugyanis, hogy a vásár­lók igen különböző kiejtés­sel emlegették ezt a narancs­féleséget. Az angol szó leírá­sában is nagy a bizonyta­lanság. Három megoldással is találkoztunk. Az eredeti angol hangsort, illetőleg összetett szót vagy kötőjel­lel írják le, vagy egybeír­ják, vagy külön. Felmerül az a kérdés Is, szükséges-e egyáltalában az angol megnevezést használ­nunk. Ma még mind a ke­reskedelmi szaknyelvben, mind a sajtó nyelvében a kelleténél gyakrabban talál­kozunk ezzel az angol szó­val. Sőt, alábbi példáink még azt is bizonyítják, hogy költőink versbe is foglalták. Kosztolányi Dezső Üriasz- szony című szatírájában is versbeli szerephez jutott az angol megnevezés: „ő ke­nyeret nem eszik soha, csak grapefruit-ot, kaviárt”. Bóka László Üj év című versében ugyancsak eredeti angol írásformájában használja föl ezt a megnevezést: „Nern. szalonnát ettem, nem kenye­ret, / csokoládét és grape- fruitot / s korai cigarettám­hoz / forró fekete is jutott”. Arról is tudunk, hogy so­kan megpróbálták az angol szót megfelelő magyar név­vel helyettesíteni. Egyik ilyen próbálkozás szóról szóra fordította le az angol megnevezést a szőlőgyü­mölcs összetétel formájá­ban. Hasznavehetetlen ez a próbálkozás, és félre is ve­zeti a név használóját. Sze­rencsésebb megoldás az óri­ásnarancs összetett szó. A leghasználhatóbb ma­gyar megfelelő nevet Falu Tamás költőnknek köszön­hetjük. ö ugyanis a szóalko­tásnak úgynevezett szóve- gyüléses formáját használta fel a megnevezésre. Aho­gyan a zavar x kerget szó­alakok vegyüléséből kelet­kezett a zargai szavunk, ugyanúgy a citrom és a na­rancs vegyülése révén alko- tódott meg a citrancs szó. Ilyen címmel verset is írt költőnk, s benne szelleme­sen elmondja a szó keletke­zésének történetét is: „A citrancs szót én alkot­tam, / grape-fruit volt a neve, / mert a magyar szó­nak is van / vitaminos le­ve. / Költő vagyok, sok szót írtam, / nem vagyok névte­len, / de lehet, hogy majd csak egy szó / tartja fenn a nevem.” Mindenkinek azt ajánljuk, hogy az angol grape-fruit (ejtése: grép frút) megneve­zés helyett éljen a citrancs szóval. Ezzel is elősegítjük a megnevezés szélesebb kör­ben való elterjedését. Br. Bakos József Palásti László: Wícso­lás NEHÉZ PILLANATOK (Falé: L’Humanité Dim&nche)

Next

/
Thumbnails
Contents