Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-27 / 22. szám

MATHÉ GYÖRGY: Rom jaiban is szép 8. Kinyitottak a szá'lodák Libanonban normalizálódik a helyzet Búcsú a fegyverektől? fegyverekkel a vállán ballag hazafelé Libanon romos fő* városában, Bejrutban. A hit apókig tartott polgárháború szomorú mérlege: tízezernél több halott, sok ezer sebe* sült és mintegy tízmillió dől ár anyagi kár. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) A Libanonban, január 22- én létrejött tüzszünetl megál­lapodás értelmében, a konf­liktusban részt vevő felek hétfőn megkezdték fegyvere­seik visszavonását. Harminc­hat órán belül újból meg­nyitják a közlekedés számá­ra a főváros utcáit. A bari­kádokat eltávolítják. Abdel Halim Khaddam Szí­riái külügyminiszter, akinek oroszlánrésze volt a fegyver- nyugvási megállapodás tető alá hozásában, vasárnap ta­lálkozott a keresztény lakos­ság vezetőivel, s elnyerte hozzájárulásukat ahhoz, hogy 48 órán belül demilitarizálják egész Libanont A tűzszünet! megállapodás végrehajtásának ellenőrzésé­re alakult libanoni—sziriai— Palesztinái legfelsőbb katonai bizottságot — amely eddig az érdekelt felek két-két képviselőjéből állt — vasár­nap két további libanoni tiszttel bővítették ki. A tes­tületben Libanon most négy taggal képviselteti magát, vagyis többsegoen van. Karami libanoni miniszter- elnök vasárnap délután úgy nyilatkozott, hogy az ország segítségére sietett erők liba­noni fennhatóság alatt áll­nak. „Ragaszkodunk orszá­gunk szuverenitásához, a se­gítségül hívott fegyveres erők felügyeletünk és fenn­hatóságunk alatt állnak, s csak az általános nyugalom biztosítását szolgálják.”. A kormányfő hasonló szel­lemben foglalt állást abban a nyilatkozatban is, amelyet vasárnapi számában közölt az amerikai Time magazin. Kifejezte meggyőződését, hogy a Palesztinái Felszaba­dító Hadsereg segítségül hí­vott egységei nyomban tá­vozni fognak az országból, „mihelyt Libanon erre felkéri őket”. Szerinte a libanoni kormány hamarosan rendel­kezik majd olyan rendfenn­tartó erőkkel, amelyek képe­sek eleget tenni feladatuk­nak. Pierre Gemajel libanoni íalangista vezető vasárnapi tv-nyilatkozatában köszönet- tét nyilvánította Szíria köz­vetítéséért, a libanoni kor­mánynak nyújtott segítsé­gért, de — a Palesztinái Fel­szabadító Hadsereg közre- működésére célozva — hely­telennek minősítette, hogy Libanonban „nem-libanoni­ak” tartják fenn a rendet. Libanon fővárosában M élet fokozatosan visszatér rendes kerékvágásába. Az egymással szemben álló fegy­veresek hétfőn hajnalban megkezdték kivonulásukat Bejrútból és elővárosaiból, Hozzáláttak az úttorlaszok el­távolításához is. A főváros üzleti negyedé­ben hónapok óta első ízben tűntek fel ismét közlekedési rendőrök. Miután a lövöldö­zések megszűntek, bejrúti la­kosok százai merészkedtek ki az utcákra. A mohamedánok lakta városrészben kinyitot­tak a szállodák, az üzletek, a pénzváltóhelyek, a piacok. Megnyitották a forgalom számára a bejrúti nemzetkö­zi repülőteret, az összes nem­zetközi közlekedési főútvona­lakat. A forgalom helyreállí­tása nyomán a fővárosban enyhült az élelmiszer- és a fűtőanyaghiány. Az AP tudó­sítása szerint Damaszkuszból élelmiszerrel megrakott te­herautók. az olajfinomítójá­ról híres Zahraniból pedig fűtő- és üzemanyagot szállító tartálykocsik érkeznek Bej­rútba. A DPA tudósítása szerint Bejrút szállodanegyedében még vannak fegyveresek. A sziriai közvetítéssel kidolgo­zott időrendi terv értelmé­ben kedd délután 17.00 órá­ig az összes fegyvereseknek távoznlok kell állásaikbóL akár a negyvenéves kínai nő. Sok minden tetszett Ang- korban a kínai követnek; lel­kesen emlékezik meg az er­dőről, az állatvilág gazdag­ságáról. A vevő arannyal, ezüsttel, vagy szövettel fize­tett. A szövet volt ezek közül a legkedveltebb. Az erős, izmos férfi rab­szolgát, a szép, és szende rabnőt száz szövetdarabért árulták. Az idősebb férfiért, csúnyább nőért 30—40 darab­kát adtak csak. A jómódú angkori embernek száz rab­szolgája volt; a tehetősebb megelégedett ötvennel. Akit csak tíz rab szolgált, szegény embernek számított. A rab­szolgák jogtalanok voltak: fé­szerben, ólban aludtak, silány ételt kaptak: ha uruk házá­ban akadt dolguk, a küszöbön térdrerogytak, majd arcukra borultak. Lehajtott fejjel tűr­ték az ütlegel Ha engedetle­nek voltak, vagy szökést kí­séreltek meg, uruk megölhet­te, tüzes vassal megbélyegez­hette, megvasalhatta őket. A rabszolga munkájára nagy szükség volt A király és ud­vartartása súlyos adót szedett Angkor szabadjaitól, hogy eleget tehessenek kötelezett­ségüknek. Nagy földdarabot művelteitek szolgáikkal A faluközössegek is rabszolgák­kal végeztették el a legnehe­zebb munkát. A király abban az időben hatalmának csúcspontján állt A kínai követ elmondja, az uralkodó hogyan vonult végig a városon. A menetet katonazenekar nyitotta meg: utána selyemzászlóerdő kö­vetkezett, -Fagyein* mim ötszáz szépséges fiatal leány menete ragadta mag. Ruhá­juk sokszínű, sötét hajukat a mező tarka virágaiból font koszorú díszítette. Kis kezük­ben égő gyertya — a hűség és az odaadás megannyi apró jelképe. A legszebbek hozták a királyi hatalom drágaköves jelvényeit A gyönge szüzek csoportját fegyveres amazo­nok felvonulása követte. Mö­göttük, ló-, vagy kecskevon­tatta, arannyal, drágasággal díszített hin tósor: a királyi udvar nagyságai, tisztek, pa­pok, adószedők, kincstárno­kok. A hercegek és a minisz­terek, a királynők és a ked­venc ágyasok elefántháton vonultak fel A király maga a legszebb, vén elefántra szerelt arany­toronyban jelent meg alatta valói előtt: az állat két hosz- szú agyarát aranylemezzel vonták be. Körülötte testőrei Magas növésű, durva arcú ne­mesek — széles pengéjű, gör­be kardjuk éle a tömeg felé fordul. A szerzetesek népes csoportja görnyedve cipeli a királyi hatalom jelképét, az óriási méretű, színaranyból készült szent kardot... A fél évezreddel lekésett lá­togató hajlamos arra, hogy azt higyje: a kínai utazó a bayo- ni dombormű hatására, an­nak alapján írta le ezt a ra­gyogó parádét, és a szerény emberek nyomorúságál De nem. Ha az ember továbbha­lad észak felé, rájön, hogy-a falu népe most is nagyjából úgy él Kambodzsában, mint Ouan master idejen. Ráadá­sul a Phnom Penh-i volt királyi palota kincseskamrá­jában ma is őrzik az órást méretű, szí-arany1'ól ké-züit szent kardot, An-’kor egyet­len ránk maradt ingóságál Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: Thatcher asszony „fultoni” beszéde Amikor Edward Heath örököseként az angol kon­zervatívok a szőke, kékszemű, hideg tekintetű höl­gyet, Mrs. Margaret Thatchert választották vezérükké, a brit sajtó öles hasábokat szentelt annak, hogy a toryk első embere a történelemben először — nő. Az egyik lap azt írta, hogy Thatcher asszony megválasz­tása csak a férfijelöltek között kialakult ^patthelyze­tet” tükrözi, a másik „porcelánbabának” nevezte az ellenzéki kormányfőjelöltet. Nos, ez az utóbbi hasonlat bizonyult á legnagyobb tévedésnek: a „porcelánbaba” ugyanis legutóbbi be­szédével tört-zúzott a diplomáciai porond kényes por­celánboltjában. Thatcher asszony a jelek szerint azzal akarta „markánsabbá” tenni a jobboldali vezér sze­repét, hogy éles, dühödt szovjetellenes kirohanást engedett meg magának. ' Mondanivalójának lényege az volt, hogy a Nyu­gat, így természetesen Nagy-Britannia számára Is a Szovjetunió testesíti meg „a kívülről fenyegető ve­szélyt”. Mind a tartalom, mind a hang emlékeztet egy másik konzervatív vezető, Winston Churchill hirhedt fultoni beszédére, amely a második világháború után mintegy megnyitotta a minapi antifasiszta szövetsége­sek között a hidegháború korszakát. Csakhogy esztendőkkel később maga Churchill is önkritikusan viszonyult ehhez a beszédéhez: elég nagy politikus volt ahhoz, hogy ezt beismerje. Thatcher asszony azonban olyan időpontban eresztette meg a maga fultoninak szánt beszédét, amikor 1. A szocia- licta országok és mindenekelőtt a Szovjetunió béke- offenzívája nyomán alapjában megváltozott a nem­zetközi légkör, 2. Amikor helsinki nyomán Moszkva éppen most hívott meg NATO-országokat egy szovjet hadgyakorlatra, 3. Amikor Kissinger éppen most szá­molt be Fordnak rendkívül fontos moszkvai SALT- tárgyalásairól, 4. Amikor a munkáspárti brit kormány nagynehezen, a Szovjetunió jóindulatával, jórészt be­temette azt a veszélyes szakadékot, amit a tory külpo­litika ásott a Szovjetunió és Anglia között. Nyugati kacsa Angoláról Hírügynökségek jelentik JERUZSÁLEM — TEL AVIV: Rabin izraeli miniszterel­nök vasárnap, amerikai láto­gatásának előestéjén a volt zsidó frontharcosok és ellen­állók szervezeteinek jeruzsá- lemi nagygyűlésén mondott bestédet Bizonygatta, hogy Izrael kész „átfogó területi engedményeket” tenni, de kategorikusan kijelentette, hogy országa „nem fogadhat­ja el az 1967. előtU határok­hoz való visszatérés elvét”. LUSAKA: Angolában délen is gyor­san romlik a hadihelyzet a szakadár erők számára. Jo­nas Savimbi, az UNITA ve­zére vasárnap Silva Porto városában, főhadiszállásán tett nyilatkozatában ugyan még azt bizonygatta, hogy csapatainak helyzete nem re­ménytelen, de azért újabb se­gélykérő felhívásokat intézett az Egyesült Államokhoz és az európai tőkés országokhoz. A közelgő katonai vereség es­hetőségéről szólva pedig azt mondotta, hogy ha szabályos hadviselésben alul marad az Angolai Népi Köztársaság csapataival szemben, akkor több ezer hívével az őserdő­be húzódik és gerillaharcot folytat az MPLA ellen Sa­vimbi magabiztosan hangoz­tatta, hogy az MPLA elfoglal­hat délen több várost is, de sohasem fog ellenőrzést gya­korolni az egész terület felett és „vietnami típusú háború” fog kialakulni. Sangumba, az UNITA kül­ügyi szakértője szerint „az Atlanti-óceán mindkét part­ján” kedvezően reagáltak a szervezet fegyvert és szakér­tőkéi kérő felhívására. NYUCAT-BERLIN: A Nyugat-Berlin Zehlen­dorf kerülete két választási körzetében vasárnap mégis­dették meg benne, aztán a felnőttek következtek. Ouan mester elmondja egy kaland­ját is: tanúja volt vagy ezer pucér asszony csoportos für­désének. Forró nap volt, az emberekről csurgott a verí­ték. Estefelé a folyóban száz és száz, szép khmer lány és asszony úszkált és lubickolt. Nem is szégyellték magukat. Maga is közéjük vegyült. Nem kergették el, éppen el­lenkezőleg — locsolták, víz alá nyomták A kínai követ nem volt szé­gyenlős ember: többször is ír a nők szépségéről. Ha köze­ledni próbált, némelyikhez, nem kapott kosarat. Más he­lyen ismeri be csak, hogy egy asszony visszautasította kö­zeledését; elnézését kérte, de nem akarja megcsalni a fér­jél Amikor a királyi palotá­ban akadt dolga, ott is a fe­hérnép látványa kötötte le. Dicséri a király, öt feleségé­nek szépségét: arcukat a ja- de-kő ragyogásához, keblüket a friss tejhez hasonlította. Bőrük nem bámulhatott meg a napon — kislány korukban már beköltöztek a palotába és azt soha többé nem hagyhat­ták el. Uruk egyébként ked­velte a változatosságot: a ki- rályasszonyokon kívül 5000 ágyas várta-leste, hátha egy­szer magához rendeli a ki­rály: ők takarítottak, varr­tak, mostak, főztek; sorsuk kegyetlen lehetett, mert Ouan szerint gyorsan öregedtek. \ tizenöt esztendős korában ragyogóan szép leány húsz­éves korában olyan volt már. A Pravda hétfői száma szennyes hírlapi kacsának minősíti a Frankfurter All­gemeine Zeitung című nyu­gatnémet lap „értesülését”, amely szerint a Szovjetunió Csehszlovákián, Magyaror­szágon é* Jugoszlávián át fegyvereket szállít az angolai szakadár erőknek, az FNLA- aak és az UNITA-nak. A nyugatnémet lap, ame­lyet igen szoros szálak fűz­nek a CDU-CSU reakciós vezetőihez, soha nem riad vissza szovjetellenes Inszi- nuációk és leplezetlenül pro­vokációs célzatú koholmá­nyok közlésétől, Jegyzi meg a Pravda. A Frankfurter Allgemeine Zeitung termé­szetesen arra számított, hogy akadnak majd, akik felkap­ják ezt az álhírt is, és ebben nem is csalatkozott, mert az AFP és néhány más hírügy­nökség közvetítésével azon­nal „világ körüli útra” indult. Nem kétséges azonban, álla­pítja meg a szovjet lap, hogy ez a „szenzációs” sztori na­gyon rövid életű lesz, amint­hogy pillanatok alatt eltűn­tek a világsajtóból azok a „hiteles” értesülések is, me­lyek szerint deszantcsapato- kat szállító szovjet hadiha­jók tűntek volna fel Angola partjainál. Az egész világ tudja, hogy a Szovjetunió internacionalis­ta kötelezettségéhez híven erkölcsi és anyagi segítséget nyújtott és nyújt az angolai hazafias erőknek, az MPLA- nak a gyarmatosítás elleni küzdelemben. Az egész világ tudja azt is, hogy a szaka­dár FNLA és UNITA megse­gítése iirüéyén szervezték meg Angolában a külföldi intervenciót, amelyben regu­láris dél-afrikai csapatok részt vesznek. Ilyen körülmé­nyek között a nyugatnémet hírlapi kacsa nyilvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy el­vonja a figyelmet az angolai tragédia tényleges okozólróL mételt képviselőválasztás eredményeképpen a CDU megerősítette vezető helyét a város parlamentjében. Az elő­kelő, főleg villanegyedekből álló külvárosban százalé­kos arányban a CDU-ra több, az SPD-re és az FDP-re ke­vesebb szavazat jutott, mint 1975. március 2-án, de mind a három párt megőrizte ko­rábbi mandátumait. New Yorkban újabb ülés­szakot tartott az emberi te­lepülésekkel foglalkozó ENSZ-konferencia előkészítő bizottsága. A konferencia május 31-től június 11-ig lesz a kanadai Vancouverben és ! elvi nyilatkozatot fog megf- galmazni az embert telepü' sek jellegéről. (ADN) Yayavarmantól ' ayavratran ^aramesvaráip Angkor lakói sok u tisztaságra, Tudatában voltak. hogy a betegségeket úgy ke­rülhetik el, ha munka után, étkezés előtt kezet mosnak A ház mellett fürdőmeden cét építettek maguknak: a vizet benne gyakran cserél­ték. Hűbb a gyerekeket für­EKSZ-künferencfa ß Immm . *976. január 27„ kedd i ANGKOR VAT — khmer tárcosnő

Next

/
Thumbnails
Contents