Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-25 / 21. szám

Elszáguldott mellettük az idő. Rohannak. Lobogó sö­rénnyel, hosszú, elnyújtott vágtában, minden erejüket összeszedve a végcél felé, ahol a XX. század arénájá­ból vezet a kijárat, s a fel­lobogózott célszalagon ott a díszes felirat: életben ma­radni. Rohannak az ügetőpályák végtelenített szalagján, ug­ranak az egyre mélyülő és szélesedő vizesárkok fölött, nyakukon lüktetve száguld a vér a kidmadó erekben, szí­vük forrósága átsüt a bőrü­kön. Bőrük bársonyát elfelejt­jük, szívük melegét elfelejt­jük. Csatákban, kardok vil­logásában izzott hőrrzsséoük kihull az idők szitáján. Sze- retetük a meséskönyvek ol­dalaira húzódik vissza. A lovakat elfelejtik, ugye? (Szöveg: Szigethy András. Kép: Perl Márton.) FARKAS ANDRÁS: NYOLCSOROSOK Két buta tett közt Kell az okos szó! Kellene — hol van? Búvik, azért csak, Hogy kutatása Üjra rabolja Drága időnket! Még mielőtt a Tort befejeznéd És tele bendőd Menne aludni, Gondolod ízt, hogy Lelked is »iszik Majd, ha az álom Jól betakargat? Visszhang — rossz hang, Sokszor bosszant, Hosszan szusszan, Szusszan hosszan Sokszor bíztam, Nem szói visszhang. Szól az hosszan, Susszan, bosszant — Csak végiggondo'om még, Eljátszom azt, hogyan kell A lassan álldogáló És félszeg sejtelemből A lényeget kivenni, Aztán, nem is tudom, hogy, Egyetlen mozdu'attaí Eázat kap a cselekvés — Némi esibészség Kellene hozzá, Rossz akarat, vagy Állhatatosság, Hogy letagadjam Önmagam, aztán Éljek a mában, Mintha ma lenne? 6. Mi annyian vagyunk már ; És oly sokféleképpen, És annyira önállók, Sok életfelfogásban, Hogy néha mélyen elfog Az a gonosz kísértés: Fel ke'lene találni A köz valódi lelkét! 7. Mo°t cnak az arcát Nézem, az is csak Nyugsz k. az álló Víz nyugodalma, Csepp remegése Fodrozlk állal Ra5ta. a csendnek Vissza se szólna — * i 3//* pövtluun őt­— Signor Rossi van itt. beszélni akar magával — közli a böríönőr a fogollyal. — Mondja meg neki, hogy házon kívül vagyok! •ér .4 parancsnok így szól a felsorakozott alakulat előtt: — Tíz önkéntesre van szükségem egy veszélyes fel­adat végrehajtásához. Ekkor az egyik katona kilép az első sorból és félreáll. — Mit jelentsen ez. Dupont? — kérdi a nara^csnok. — Helyet akarok adni az önként jelentkezőknek! ■é­Az esküvői banketten az elkésett vendég megkérdi az egyik fiatalembertől: — Bocsásson meg, ön az if’ú férj? — Nem, én már a selejtezőben kiestem! '1*1^ Tankol és iun’rol Egy olvasónk lapunk ha­sábjairól „összeszedett” saj­tóhibákról készített „jegyzé­két” küldte el ezzel a felki­áltójellel is megtámogatott kérdésével: mit szólok bő jegy­zékéhez. Az igaz, hogy elég gyakori még óhatatlanul is a sajtóhiba. Tanulságos jegyzé­kében azonban van olyan szóalak is, amelyet nem szá­molhatunk el a sajtóhibás szavak között. Levélírónk ugyanis azt állítja, hogy a tunkol igealak sajtóhibás vál­tozat a tankol helyett Nem sajtóhiba: a tankol és a tunkol ugyanis eltérő használati értékű és je­lentésű szóalak. A la­punkban olvasható kérdé­ses mondat így hangzik: „Tunkolj többet, jobban élsz” (Népújság, 1Ö75. dec. 25.). Mind a szerző szándéka szerint, mind a mondanivaló, mind az ironikus hangvétel szempontjából ebben a szö­vegösszefüggésben nem is vállalhat nyelvi szerepet a tankol ige. Az igaz, hogy a tankol ige­alak egyre változatosabb je­lentéstartalommal és haszná­lati értékkel jelentkezik mind a szóbeli, mind az írásbeli megfogalmazások­ban. Alapjelentése: / folyé­kony üzemanyagot vesz fel, tartályt megtölt. Éppen nap­jainkban a bizalmasabb be­szédhelyzetekben és zsargon­nyelvi szóalakként az alábbi rokon értelmű szóso: ba is be­le illeszthető: tankol; eszik— iszik, falatozik, tömi magát stb. Az sem véletlen, hogy vers­beli szóként is szerephez ju­tott már, s a például idézett részletekben egészen sajátos szóhangulati értéket is hor­doz: „Csuda készül, (itt a benzinkútnál:) tankol a ta­vasz!” (Palocsay Zsigmond: Tavaszváró). — „A ló aztán tankol: /füvet tettek bele” (Palocsay: Átváltozás). A német eredetű tunkol megnevezés alap jelentése: mártogat, kimárt stb. A kö­vetkező szövegösszefüggések­ben vállal leggyakrabban nyelvi szerepet: kenyeret mártogat a pecsenye zsírba, , kenyérrel kimártogatja a kü­lönböző mártást, főzeléket, le­vest; kenyeret, zsemlét már­togat a kávéba stb. Ebből a példatárból az is kitűnik, hogy ez az idegen eredetű szó jó magyar megfelelőkkel helyettesíthető. Ezért csak egészen sajátos beszédhely­zetben és különleges stílusér­tékkel bízzunk rá megnevező szerepet. Ezt tette a szóban forgó cikk szerzője is. Reméljük, elemzésünk és példatárunk meggyőzi levél­írónkat is arról, hogy az álta­la idézett szövegrészben a tunkol nem sajtóhibás név­változat, hanem a maga he­lyén nyelvi szerepét nagyon is jól testesítő önálló ige­alak. Dr. Bakos József A lovakat*e*? „ C”-vitamin télen A csipkebogyó a vadrózsa termése, mely bőven terem hazánk kopár hegyoldalain, erdők szélén, legelőkön. A legtöbb csipkebogyót Nógrád. Heves, Borsod, VeszDrém és Pest megyében vásárolják fel az ÁFÉSZ-ek évente mintegy 110—130 vagonnal, az időjá­rástól függően. Már az ókorban ismerték és alkalmazták a csipkebo­gyót és a belőle készült ita­lokat. Magas C-vitamin tar­talmát azonban csak a mo­dern tudomány mutatta ki: tízszerte annyi C-vitamint tartalmaz, mint a citrom. Szervezetünknek — külö­nösen a téli időszakban — elengedhetetlenül szüksége van C-vitaminra, mert így fokozhatjuk ellenállóképessé­günket a különböző bakté­riumokkal szemben. Különö­sen növekszik a jelentősége a csipkebogyónak a téli idő­szakban. amikor Kevesebb a friss gyümölcs és főzelékféle. Felhasználási módja is igen változatos: van. aki teának issza, de főznek belőle lek­várt, készítenek belőle bort, pálinkát, likőrt. És a külön­féle készítmények nemcsak élvezeti célokat szolgálnak, hanem gyógyhatásúak is. Az élelmiszerboltokban és Herbária gyóevnövény-szak- üzleteiben szárított csipke- hús. csipkebogyó és üdítő ital formájában találkozhatunk e termékkel. Hazánkban mint­egy 2 vagon csipkehúst és 4—5 vagon száraz csipkebo­gyót fogyasztunk el évente. Ebből a termékből Svájc. Ausztria, az NSZK. az USA és a skandináv államok is szívesen vásárolnak, mmt- egv 5 vagon csmkehúst és 6 —7 vagon csipkebogyót éven­te A számok azt bizonyítják, hogy kedvelt ital lett atesip­l^eszörp: 1955-ben 30 vagon­nal gyártottak, az idén pe­dig 250 vagon készül belő­le a hazai igények kielégíté­sére. Ezen túlmenően kere­sik a csipkeszörpöt Angliá­ban, Ausztriában, Svédor­szágban, Norvégiában és Finnországban is. ahol meg­kedvelték nemcsak gyógyha- tása. hanem kellemes üdítő hatása miatt is. Az egyre fokozódó igénye­ket csak úgy tudták kielé­gíteni, hogy — osztrák cég­től — teljesen automata töl­tőgépsort vásároltak. Ez a gépsor 18—20 ezer palackot tölt meg egy 8 órás műszak alatt. A csipkeitalok három­féle változata ismeretes: csipkeszörp, viroma szörp és diviroma szörp. Az italok 85 százalékát a csipkeszörp al­kotja: magas C-vitamin tar­talmú, frissítő, üdítő hatású sűrítmény, mely ásványvíz­zel. szódavízzel kellemes ital. A lakosság ellátására félli­teres üvegekben, fémzáras kupakkal, a nagyüzemek ré­szére — védőitalként — 5— 10 literes tételekben kerül ér­tékesítésre. A viroma szörp elsősorban a várkeringési megbetegedés­ben szenvedőknek nyújt eny­hülést. Nagy C-vitamin és magnéziumtartalma jó hatá­sú az érszűkületben, magas vérnyomásban, érelmeszese­désben szenvedők számára. Javítja a gyomor- és bélmű­ködést is. Diviroma szörp, diétás ké­szítmény. mely azonos hatá­sú a viroma szörppel, édesí- tésére sorbitot használnak, így különösen az érrendsze­ri bánta''■pácban szenvedő tos: kel'amos í'”! k'tnnő üdí­tő, frissítő hatású szőri, (N. E.) A fiatalember be akar ál'ni egy jé.gtáneos társulatba. — No, és milyen figurákat tud bemutatni? — Nyolcasokat. — Ennyi az egész? Hiszen ez a legprimitívebb figura. — Igaz, de én egészen eredeti nyolcasokat tudok csi­nálni. — Hogyhogy? ,, — Hát úgy, hogy a jobb lábammal hatost írok. le, a ballal pedig kettest! ★ — A feleségem mást sem tud, minthogy pénzt kérjen tőlem — panaszkodik a férj a barátjának. — A múlt hé­ten 200 ruoiára volt szüksége, tegnapelőtt 125-öt követelt, tegnap vedig százat. — Hát ez szörnyül — kiált fel a jóbarát. És mit kezd annyi pénzzel? — Nem tudom, hiszen egyetlen vasat sem adok neki! — Pincér, mit jelentsen ez? Hiszen a halat a leves előtt hozta! — A főszakács azt mondta, hogy a hal már nem vár­hat tovább!-te Két barátnő beszélget: — Tudod, nemrég Olaszországban voltam. — Érdekes! No és mondd csak, igaz, hogy ez az ország csizma alakú? A minszki nagy szárayasfar- mon a csirkék naponta zenét hallgatnak. A kísérletből kide­rült, hogy a szárnyasok ennek következtében nem esnek pánik­ba a legkisebb zajra, jól fejlőd­nek és sok tojást tojnak. fiút. Miért tették? — \ ezt tudakolták. < — Tavaly elkészí- < tettük a főző, taka- > rító. mosogató, por- ? törlő, tüzet adó és | munka közben ■■ neve- j tő mini robotot. Nem érdekelt senkit — nyilatkozta Hatos Kázmér. — Készen van és szállítható a 3.456 BIA számító­gép, amelyik meg­mondja, mikor kell kiszedni a cukorré­pát a földből. Nem szól róla a fáma sem! A lányok is negligálnak bennün­ket. ,,Még a sárga fényben sem szere­peltetek” — mond­ják. — Ezért tettük? — kiáltotta Szombat Lajos — és mert hozzá akartunk já­rulni a falu és a vá­ros közötti különb­ség eltüntetéséhez. SZÜTS DÉNESS Gépeltérítés - magyar módra Hatos Kázmér és Szombat Lajos a sze- lepcsárdai „Rozma­ring” tsz melléküze­mében a legújabb mintájú komputert szerelték össze. Ha­tos Kázmér a távol­ban zöldséget szedő lányokra nézett és fátyolos hangon azt mondta társának: — Elszürkülünk. Valamit tenni kéne... — Senki sem fi­gyel ránk — helye­selt Szombat Lajos. kiszórni, c mikor Ha­tos Kázmér játék­pisztolyt szegezett a hátának. — Ne mozdulj, mert szitává lövünk! Irány a Ferihegyi repülőtér! A pilóta hátrané­zett és a gyomrához kapott. — Ne röhögtesse- tek, mert eleresztem a botkormányt és le­csavarodunk a föld­re. Csütörtökön’ éjjel elbújtak a tsz repü­lőterén és alkalmas pillanatban az egyik gép ponyvája alá kúsztak. Hajnalban a pilóta mii sem sejt­ve gyújtotta be a motort. A Hungopax rovarirtót a repce­tábla fölött kezdte — Meggárgyulta­— Pofa be! — Ha­tos a levegőbe lőtt. A fülkében nagyon büdös lett. A pilóta kezdte komolyra venni a dolgot. tok? Ez növényvédő gép. Be sem eresz­tenek oda. — Kis országban ez is jó — válaszol­ta Szombat Lajos.— A dobozodba dalold bele, hogy két vak­merő fickó eltérítet­te a gépet. A repülőtér csar­nokában a Tv-híra- dó. a „Sárga fény”, a „Sétarepülés”, az „Emberbarát” és más lapok riporterei vár­ták a két magyar bAMAAíVVfVWWW/tíVv'vWíAMAAAAAAMWMAAÁAAnAW' A lovakat***? ü ene

Next

/
Thumbnails
Contents