Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-24 / 20. szám
w Efe!miszcrek mentesítése II. rész Zöldség- és húsfélék sugármentesítése Befejeztük az 1971-75. évi kiképzési ciklust A z 1971—75. évi kiképzési ciklus befejeztével tekintsünk vissza, hogyan hajtottuk végre a kiképzési programban meghatározott feladatokat. A beindulás kezdetén sok gonddal és problémával kellett megküzdeni, hiszen ilyen sokrétű, az egész polgári védelmet átfogó felkészítésre a polgári védelem életében még nem volt példa. Fel kellett készíteni a szakszolgálatok, a szakszolgálati alakulatok, az önvédelmi szervezetek parancsnoki és beosztott állományát, a dolgozókat és a nem dolgozó lakosságot polgári védelmi feladataikra, a védekezésre. Ez nemcsak a hivatásos állománynak jelentett komoly gondot, probléma elé állította a szak- szolgálatok és az önvédelem parancsnoki állományát, az üzemek, vállalatok, intézmények vezetőit, polgári védelmi parancsnokait is. Ennek a követelménynek csak úgy tudtunk eleget tenni, hogy először a parancsnoki állományt kellett megfelelően, felkészíteni. A kiképzés sikeres végrehajtásának lényeges előfeltétele volt, hogy megyei, városi, járási kiképzési bázisokat hoztunk létre, ahol a parancsnoki állományt fel tudtuk készíteni. A kiképzések eredményes végrehajtását nagyban elősegítették a pártbizottságok, a pártszervezetek, a társadalmi és tömegszervezetek. A kiképzések az általános polgári védelmi ismereteken túl magukban foglalták a szakmai kiképzést, ez döntően gyakorlati kiképzések formájában valósult meg. Ez azért is lényeges volt, mert elméleti kiképzések már eddig is voltak, a gyakorlati felkészítés viszont kissé háttérbe szorult. Ezért ezt tartottuk a kiképzések fő feladatának is. A parancsnoki kiképzést vizsgálva megállapíthatjuk, hogy azok a kiképzési bázisokon összevontan, megfelelően előkészítve és szervezetten kerültek végrehajtásra. A foglalkozásokon való részvétel általában 90—95 százalékos volt. A hiányzók többsége indokoltan maradt távol. A kiképzéseken a parancsnoki állomány elsajátította a kiképzési programban meghatározottakat, megismerte beosztásával járó feladatait és alkalmassá vált alegysége vezetésére. A beosztott állomány megjelenési százaléka a foglalkozásokon 80—85 százalékos. Távolmaradások itt is indokoltak voltak. A kiképzés eredményeként a beosztott állomány többségében alkalmassá vált az elsődleges mentő-, mentesítő munkák végrehajtására. M ind a felkészítés, mind a vizsgák során törekedtünk arra, hogy a felkészítést, a kiképzést összekössük a népgazdasá- gilag is hasznos munkákkal. Itt elsősorban a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki szakaszait kell megemlíteni, de említhetném a riasztó szakszolgálatot és még másokat is. Meg kell azonban mondani azt is, hogy ha a szakszolgálatok parancsnokai, az alegységparancsnokok körültekintőbbek és több időt fordítanak a gyakorlatok előkészítésére, akkor e vonatkozásban is még nagyobb eredményeket tudtunk volna elérni. A gyakorlati munka gazdasági hasznossága mellett alá kell húzni azt, hogy látják a beosztottak és a parancsnokok egyaránt, hogy minden polgári védelmi felkészítésre szánt óra és fáradság valahol megtérül. így a későbbiekben is törekedni kell erre. Az önvédelmi alegység parancsnoki és beosztott állománya megismerkedett alapvető feladataival. A kiképzések eredményeként az önvédelmi szervezetek törzsei eredményesen fejlődtek, szervező- és irányítókészségük jelentősen növekedett. A beosztott állomány többségében elsajátította a beosztásával járó feladatokat. Az önvédelmi alegységek beosztott állományának felkészültsége azonban még nem mindenütt felel meg a követelményeknek. A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága által kiadott kiképzési intézkedések egyértelműen meghatározták azt is, hogy a kiképzési ciklus befejeztével ellenőrizni kell mind a parancsnoki, mind a beosztott állomány felkészültségét. Elméleti és gyakorlati vizsgákon kell meggyőződni a parancsnokok felkészültségéről, vezetési ismeretéről, készségéről, valamint alegység-, raj-, szakaszszm- tű gyakorlat keretében kell meggyőződni a beosztottak gyakorlati felkészítéséről. A záróvizsgákról, gyakorlatokról elmondhatjuk, hogy azok többségükben megfeleltek a követelményeknek, a célt elérték. H iányosságként meg kell említeni, hogy több helyen a meglevő objektív nehézségekre hivatkozva, a megoldási lehetőségeket nem is keresve, a gyakorlatok lefolytatásának helyeit nem minden esetben választották jól ki. A jó gyakorlópálya pedig sok vonatkozásban pozitívan hatott volna a gyakorlatok vagy vizsgák kimenetelére. Meg kell még a felkészülés hiányosságaként említeni, hogy a felszerelések (gázálarc, védőruha, műszerek stb.) nem áUtak mindenhol kellő mennyiségben az alegységek rendelkezésére. Ez közismerten részben gazdasági okokra vezethető vissza, tény, hogy még nem vagyunk olyan jól ellátva egyéni védőeszközökkel, műszerekkel, hogy minden alegység teljesen fel legyen szerelve. Jobb szervezéssel és koordinálással keresni kellett volna az alegységparancsnokoknak a lehetőséget, hogy minél több felszerelést tudjanak biztosítani a kiképzésekhez. A nem dolgozó lakosság polgári védelmi felkészítése a tömegkommunikációs eszközökkel történt (filmek, tv, a Népújság Polgári Védelmi Híradója, egyéb eszközök). Meg kell mondani, hogy ez a módszer nem rossz, csak a megye lakosságának figyelmét jobban rá kell erre irányítani. összességében elmondható, hogy a kiképzések céljukat elérték. Mind a parancsnoki, mind a beosztott állomány alapvetően elsajátította a beosztásával járó feladatokat. Legfontosabb tanulságként levonhatjuk, hogy a polgári védelmi kiképzést sem lehet _ bármilyen más munkához hasonlóan fél sz ívvel, gépiesen végezni. A jó eredmény záloga a polgári védelmi kiképzésben, felkészítésben is teljes embert igényel. A kiképzések befejeztével köszönetét mondunk a közreműködő szerveknek, személyeknek, a parancsnoki és beosztott állománynak, akik szorgalmas, jó munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a kiképzést a követelményeknek megfelelően végre tudjuk hajtani. A továbbiakban is kérjük és várjuk segítségüket. Tudomány és technika I t. Élelmiszerek sugármentesítése A sugárszennyezett élelmiszerek mentesítésénél az úgynevezett száraz, illetve nedves eljárásokat alkalmazzuk. Az előbbinél a radioaktív porszennyeződés eltávolításával, letörlésével vagy lekaparással, a csomagoló anyag eltávolításával történik A nedves mentesítési eljárások közül a vizes és az oldószeres lemosás a leghatásosabb. Különösen eredményesen alkalmazható a vízsugárral való mentesítés. a) Konzervek mentesítése Üvegben és fémdobozban légmentesen tárolt élelmiszerek mentesítése egyszerűen megoldható. Az üvegeket híg savas, lúgos, vagy mosószeroldattal (trisó, ultra stb.) két- szer-háromszor lemossuk, melyhez kefét, rongyot használunk. Fémből készült konzervdobozok mentesítése általában az előbbiek szerint történik, azonban az alumíniumból készült konzervdobozoknál korróziós hatásuk miatt kerülni kell a sayas lúgos oldat alkalmazását, leghatásosabb módszer a vlzsugaras lemosás. b) Nehéz áruk mentesítése Ebbe a csoportba a cukor, só, liszt, rizs áruk tartoznak. Ezeket nagy részben háztartásokban papírba csomagolva tárolják. Mentesítésük úgy történik, hogy a csomagolóanyagot óvatosan eltávolítjuk és a külső felületére .tapadt radioaktív anyaggal együtt megsemmisítjük. A vizes lemosás a nátronpapírnál, de a jutazsák csomagolásnál sem hatásos, mert a szennyeződés a termékek mélyebb rétegeibe hatolhat be. c) Étkezési zsiradékok mentesítése A csomagolt sertészsír és margarin mentesítése az impregnált papírburkolat eltávolításával részben megoldható. Amennyiben a felületen sugárzó anyag még kimutatható, a tömb külső rétegeit késsel 0.5 cm vastagságban levágjuk. Az üveg és műanyag csomagolásban levő étolaj mentesítése a külső felület többszöri lemosásával könnyen elvégezhető. d) Tej és tejtermékek mentesítése , A palackozott és tasakban forgalmazott tej sugármentesítésére a vizes lemosás alkalmazható. Lehet csökkenteni a tej radioaktív anyag- tartalmát úgy is, hogy a tejet túróvá alakítjuk, s ezáltal a radioaktív anyagok nagy része a savóba kerül. Az alufóliába csomagolt sajtokat ért harcanyag-szennye- Sfődést a csomagolóanyag eltávolításával megszüntethetjük, a korongsajtokét pedig a héj kb. 0,5 cm vastag rétegben történő levágásával. e) Sütőipari termékek mentesítése ruimism U?ti. január Zí, Haaibtt A kenyér és finompékáru mentesítése a héj, és a héj alatti bélzet legalább 0,5 cm vastagságban való teljes el-1 távolításával megkísérelhető. f) Tőkehús és húskészítmények mentesítése Általános módszerként tekinthetjük a szennyeződött részek, rétegek eltávolítását. Sugármentesítésre — ha még csak felületileg szennyeződött — alkalmazható, a többszöri hideg, esetleg langyos vizes lemosás. A húsra vonatkozóan közvetlen sugárta- lanításra vonatkozó módszerek is ismeretesek, amelyek gyakorlatban alkalmazhatók. Ez sugárártalom szempontjából fogyasztásra feltételesen alkalmas hús. Főzéssel a hús radioaktív szennyezettsége mintegy 50 százalékkal csökkenthető. A főzés legalább 2,5 óráig tartson, a főzőlevet többször le kell önteni, és a további főzéshez új vizet kell használni. A legalább 10 cm-es vastagságú rétegekre vágott húsok radioaktivitása pácolással is csökkenthető, a páclevet természetesen néhány nap után el kell önteni. g) Baromfi és toj'ás mentesítése A vágott baromfit csomagolóanyagának eltávolításával mentesíthetjük, de a polietilén csomagolásúak lemosása is alkalmazható . radioaktív porszennyezés esetén. A csomagolt tojás mentesítése a csomagolóanyag eltávolításával, az ömlesztve tárolt tojásnál pedig folyóvizes mosással történik. A tojás fehérjéje kevésbé tartalmaz radioaktivitást, ezért esetenként csak a tojás fehérjét használjuk fel. h) Gyümölcsös zöldségfélék mentesítése A gyümölcs- és zöldségfélék sugármentesítése többszöri folyóvizes lemosással, folyóvíz hiányában kosárban, álló vízben való mozgatással — a víz cseréje mellett — végezzük. A fogyasztás, illetőleg elkészítés előtt a gyümölcsök, zöldborsó, burgonya, káposzta stb. héja, hüvelye, külső levelei stb. még előzetes mentesítés esetén is eltávolítan- dók! j) Palackozott itaIot mentesítése Mentesítésükét a konvcerveknel .otaencfU a»6<l«a ve&xuäk. Ügyelni kell a palackok nyílása körüli gondos tisztításra, hogy nyitáskor az áru másodlagos szennyeződését elkerüljük. k) Ivóvíz mentesítése Az egyik könnyen kivitelezhető mentesítési eljárás az ülepítés. E művelet után a víz felső rétege letölthető, vagy lefejthető. Hátránya, hogy nem nyújt teljes értékű mentesítést, mivel előfordulhat a szennyező izotópok egy részének esetleges oldása. Az ivóvíz mentesítésére a leghatékonyabb módszer a víz desztillálása, lepárlása. A kutak mentesítésének- menete: a kútfenék megtisztítása a szennyezett iszaptól, majd a víz többszöri kiszivattyúzása. Minden szivattyúzás előtt a kút falai és a kútfej gondosan lemosandók. 2. Élelmiszerek vegyi mentesítése A mentesítés módszere attól függ, hogy illanó, vagy maradandó vegyi harcanyag került-e felhasználásra. Az előbbinél általában az élelmiszerek nem károsodnak — a zsírban gazdag élelmiszerek kivételével — súlyos mértékben, az utóbbinál tartós szennyeződéssel, nagyobb károsodással kell számolni. A csomagolás ebben az esetben is bizonyos fokú védelmet biztosít. 3. Élelmiszerek biológiai mentesítése Az élelmiszerek biológiai fertőzése esetén csak a legszükségesebb esetben mentesítünk (fertőtlenítünk). Általános elv, hogy biológiailag fertőzött élelmiszert tilos elfogyasztani. Azokat az élelmiszerféleségeket, amelyeket forralás útján lehet fertőtleníteni : 30—60 percig kell forralni (zsírok, szalonnafélék). Húsok és halféleségek fertőtlenítése főzés és sütés útján történik egy órán keresztül. Burgonya és zöldségfélék fertőtlenítését IC százalékos klór- mésztejben 40 percig történő áz- tatással végezzük. Cukrot vízzel feloldva 2 órán kérészül forralni kell. Vizet is forralás utján lehet mentesíteni, fertőtleníteni. A szennyezett élelmiszerhulladékokat, valamint a nem mentesíthető élelmiszereket nagy felelősséggel kell kezelni, nehogy utólagos szennyeződést, fertőzést okozzanak. Ezeket olyan helyen kell tárolni, illetve megsemmisíteni, ahol vízforrás és személyi tartózkodási hely nincs a közelben. Miskolczi László Véd* Termonukleáris jövő A termonukleáris energia hasznosítása tíz éven belül ipari valósággá válik — jelentette ki Jevgenyij Velikhov szovjet akadémikus abból az alkalomból, hogy a Kurcsatovról elnevezett szovjet atomenergetikai intézetben üzembe helyezték a Tokomak—10 elnevezésű, legújabb szovjet termonukleáris berendezést. Ez a reaktor több tízmillió fokos hőmérsékletre hevíti fel a hidrogént és hosszabb időn át együtt tartja a felhevített anyagot. Ilyen hőmérsékleten a hidrogénizotópokat tartalmazó gázban megkezdődik a termonukleáris reakció. A Tokomak—10 a Kurcsatov atomenergia intézetben^ kidolgozott fejlesztési program jeleatél sikere es a mér koszszú ideje végzett kutatások eredményes befejezését ígéri. A vele végzett kísérletek megteremtik a reális alapot rá, hogy az 1980-as években létrehozzák majd az első ipari Tokomak-reaktorokat — jelentette ki Velikhov akadémikus. Műanyag harckocsik A svéd hadsereg elhatározta, hogy ezentúl műanyagból készítik a harckocsikat. A harckocsi páncélos jármű és a hagyomány megköveteli, hogy a páncélzat acélból készüljön. Vannak azonban olyan laminált műanyagok, amelyek felveszik a versenyt a fémlemezzel. Az új svéd harckocsi műanyag karosszériája 300 kilóval könnyebb a hagyományos karosszériánál. Műanyagból készült a lánctalp és a tankelhárító sorozat- vető csöve is. A műanyag alkalmazásának egyik nagy előnye, hogy sokkal kevesebb karbantartást kíván, mint a fém. örök gyufa Szovjet mérnök feltalálta az „örök gyufát”, amit nem kell használat után eldobni, hanem vég nélkül' felhasználható. Hír szerint ez nem fából van, hanem fémpálcika mágneses véggel. Ezen egy könnyen gyúlékony anyagból készült golyócska található. Mint a szokványos gyufa, egy doboz súrlódó felületén gyullad. Különleges előnye, hogy nagy famennyiséget fog a Szovjetunió megtakarítani, mert a gyufagyártás komoly mennyiségű fát igenyelt.
