Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-18 / 15. szám
I légpárnás „lái'BD ’ 1 A „Tájfun” elnevezésű lég- tpárnás terepjáró prototípusát diákok tervezték, és a Baskír Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságban állították elő. Az első kísérletek során IbeVzonyosodott, hogy a jármű maximális sebessége eléri az óránkénti 120 kilóméiért, teherbíró képessége pedig a két tonnát. A terepjáró könnyedén képes haladtai a víz felett és mocsaras ia'ajon is. valamint havon. A szárazj'öídön fél méter magasságú akadályokat is le üud küzdeni. Mozgékonysága köve. kézi ében jó! használható Szibéria és a Távol- Kelet nehezen járható vidékein, a kőolaj- és földgáz- termelő körzetekben. A „Tájfun” tervezői az «fai repülési intézet hallgatói. Ebben az intézetben már sokszor elégítették ki az ipar EC ete'ményelt. Megkezdődött az .„Amphibia” nevű mechan'kus szán sorozatgyártása. Ezt a járművet a tiovoszfbirszki ű'.ektroíechn'kai főiskola hallgatói tervezték. A kísérletek során kiderült, hogy a szón könnyen halad és jó! tud manőverezni havon, jégen és vízen. A 40 lóerős me:orra! hajtott „Amphibia” 400 kilogramm terhet képes felemelni, sebessége havon ő0 krn'ó, vízen pedig 35 km 6. A jármű jó szolgálatot tesz majd a geof'alkusoknak és geológusoknak, ka'ászoknak és íö’dratztudó- soknak, zoológusoknak, és távközlési dolgozóknak. FÜLÖF LAJOS: Megjön ii tél Borús az ég kőrös-körül, lassan havazni kezd. Megjön a tél nesztelenül, november elszelel. Dermedt a csend, a hó puhán a városra szitál. Eehér selyem terül reánk, elsápad a világ. Almodnak most erdők-mezők, a hrl.gatag hegyek Kemcny-íagyos időben ők, akár az emberek. Csupasz gallyat cibál a szél, cikáz a cinke-raj. Vigaszt fakaszt csekély remény: a télre jön tavasz. Messzire száré nyia' Kevesen gondolnák, hogy századunkban vannak niég olyan hadseregek, amelyek íjászokat is foglalkoztatnak. Az egykori portugál gyarmaton, Timoron egynémely törzsi alakulatok még mindig e fegyverrel veszik fel a harcot az ellenséggel. Jóllehet már sok évszázada lejárt az idő az íj és a nyíl fölött, nem szabad lebecsülni ezt a fegyvert, ha gyakorlott kezekben van. Márpedig a kultúra alacsonyabb fokán álló, ma is halászatból és vadászatból éló emberek nagyon tudnak bánni ezzel az egyik legTolvaj-e a tolvaj szarka. sze!!d»e a galamb? Jó vagy rossz tulajdonságok érzékeltetésére gyakran használunk „állati” példákat. ,hangyaszorgalmú”, „tyúkeszú”. .jjalambepéjű" és soksok más jelző tanúsítja, hogy az állatvilágban szinte minden jellemvonásnak fellelhetők legtipikusabb képviselői. Csakugyan fellelhetők? — kérdeztük Varga Bélát, a Fővárosi Állat- és Növényként tudományos asszisztensét. — Nem. vagy legalábbis nem úgy. ahogyan a köztudatban él. Valójában olyan jelzőket, hogy hű okos. stb.. hiba az állatokra alkalmazni. Mert nézzük csak: hű-e a kutya? Kívülről, a mi szemünkkel nézve igen. Ám a kutya hűsége nem más. mint ragaszkodás a falkavezérhez. aki adott esetben gazdája, az ember. Nem valamiféle „érzelmi” okból szereti az embert. hanem azért, mert a „falkavezér” biztosira számára a táplálékot. Közmondásos a galambok szelídsége. Nos. kevesen tudják, hogy a galambok között bizonv gva- kori a verekedés, s hogy például a féltékeny galambért „rabiátus” jószág: nem tűri meg a hívatlan harmadikat. Halálos sérülést ugvan nemigen okoznak: rabságban. k:s ne’ven összezárva azonban ez is előfordulhat. — Azon is lehet vitatkozni hogy ravasz-e a róka? Mert nem agyafúrtságról van szó nála sokkal inkább arr'l hogy gvenge alkatú állat F^áft rendszerint lesből hátulról kell támadnia, hogy élelmet megszerezze. — Buta-e a tyúk? Az in- te’.Vgenc'a-szintkülönbség az az állótoknál is rnegyan. Fejlettségük a fejlődésük függvénye. Á tyűk a maga fejlettségi fokán éppenséggel nem oíta. Hiszen annyi esze neki is van. hogy táplálékát megszerezze. S ha már itt tartunk: a szamár okosabb a tyúknál, de nem jutott el a ló fejlettségi fokáig. A szamár inkább csökönyös — talán azért, mert kevésbé há-. ziasított. mint a ló. — Szorgalmas-e a méh? Igen de rögtön hozzá kell tennem: nem azért, mert „szeret” dolgozni. Társasále- te szigorú rendszerben folyik. létfontoságú. hogy saját munkáját ki-ki elvégezze. Ha ebben a jól szervezett családban — ahol minden tagnak megvan a maga feladata — sok „lógós, munkakerülő” lenne, veszélybe kerülne az egész méhfamília fennmaradása. Ugyanez áll a hangyákra is. — A gyermekmesék sokszor felróják a tücsöknek, hogy csak hegedül, hegedül, míg a hangya szorgoskodik. Nos, a tücsök hegedüláse a fajfenntartást szolgálja: így hívja a nárját. Sok az ellensége. sok utódról kél! gondoskodna. — „Ügy log. mint a szarka” — ítélkezünk az enyves kezű tolvaj fölött. Persze, a szarka esetében szó sincs valamiféle jellembeli torzulásról vagy kleotomá- niás haliamról. A madárvilágnak ez a talán legfejlettebb tagja mmden iránt érdeklőnk. Látása k'tűnő. minden felke’ti f'gvelmét. M!n- den mozdítbatót el is visz, mert azt h'szi. imgy eh°tő. Egyszóval: nem tolvai. hanem egy kíváncsi — s rendszerint éhes — szárnyas csupán. (K. É.) ősibb fegyverrel. Történelmi tény, hogy egykor félelmetes „tűzerőt” képviseltek a lovas íjászok. A lőállásbái ki- reoített nyílvessző oedig 3— 403 méterre is elszállt és célba talált. Szükség esetén percenként hét lövést is le tudott adni & gyakorlott íjász. A timorihoz hasonló íjászegységek természetesen ma már ritkán találhatók, A sport'jászát viszont egyre nagyobb tömegeket hódít világszerte. Olvastuk Könnyebb ns'nűcnt elhallgatni, mint keveset beszélni, (KemDis) * * , A múlt olyan óriás temető, amaijbe nap mint nap eltemetünk valamit önmagunkból. (Tarchetti) * A baró'om megmutatja, m't tehe'ek, ellenségem pedig, hogy mit kc’l tennem, (Schiller) Ne vesztegessetek el egy órát sem, h'szen nem lehettek biztosak egyetlen percben sem. (Benjamin Franklin) Alantas munka nincs. (Manzoni) M'nél több megrögzött szokása van az embernek, annál kevésbé szabad és független. (Kant) Hogyan csókoltak az ókori görögök? Nem valószínű, hogy az ókori görögök ne ismerték volna a csókot. Noha a görög nyelvben eredetileg nem volt szó a csók kifejezésére, a görög irodalom — legalábbis Aiszkhülosz óta (i. e. V. század) — úgy említi, mint heves érzelmek kifejezőjét, a barátság, a hála, a szeretet jelképét. a hódo'at gesztusát, az üdvözlés vagy a búcsú jelét. A klasszikus korban a görögök — így Szókratész és Platón is — hasonló elképzeléssel kapcsolták összs a szái- csókot, mint egyes északi-s">rki vagy óceáni népek az orr ősszedörzsölését: abban a hitben éltek, hogy a lehelettel a lélek is átszáll a másikba. Az erotikus csók a realisztikus görög, majd később római komédiákkal (Arisziopha-ész, Plautusz) vonult be az Irodalomba, mert az erotika már annak idején is elképzelhetetlen volt a szerelmi csók nélkül. A görögök és a rómaiak azonban nemcsak a szerelem hevében csókoltak. Alkalomban nem volt hiány: üdvözlés- és búcsúképpen férfiak is szájon csókolják eevmást az utcán, jóllehet kellő tartózkodással, a rabszo’gák egymással va'ó szo’id’ritásukat felezték ki a csókka’, politikusok és hadvezérek hivatalos üdvözlési módja az arcra adott csók volt. A homlokra, a koponyára, a szemre vagy a mellkasra adott csők a tisztelet kifeiezésének számított. A gyerekeket a felnőttek üdvözléskor gyengéden szálon c'-óko’ták, o’y módon, hogy fülüknél fogva magukhoz vo-ták őket. A kéz-, térd- és lábcsók a tisz'e’etteUes alázat (perzsa szokás’ ;e’e volt. de o’vknr a sz»í-’'tiís f4rFi is í"v odnms’ta imád-'f’át. A sa’át kézre ad'!1, csók a va”ási tiszde'-^t m'■"nyilvánulása vo’t. szentélyek vagy templomok e'őtt elha’adva. Bajorország egves vidékein még ma is szokás. A hétköznapi é’seben ké'őbh a e-ókváltás mindennapi szokássá degradál údoft. Mart'a’is. római ep’grammakö’tó és szaü'ri'-vs. az u‘eán és mindenfitt elter'^dt semmitmnn- ('«óVb'ió7^ A r'Fr»*r<'V a”rr>,nOvHins*5”’’»'!. a költőéi ríttak. P"** v-»1- Ip'ta bn„v aki megelégszik a csókkal, az nem is érdemes erre a kegyre. Hódító pú?’ fák A női vonzerő és szexszeo'l legfőbb „székhelye” a pu- p:1’a. A kitágult, vagy tágulóképes pupil’a megvá’toztnt- hatja az arckifejezést, vonzóvá, izgatóvá teheti a leghét- köznap;bb arcot is. Ennek bizonyítására Eckh°nd Hess amer'kai pszichiáter a következő kísérleteket végezte el. Egy férfiakból álló kísérleti csoportnak két kénsorozatot mutatott be. Az első sorozatban szűk. nyuga’mi állapotban levő pupil'áiú nők képe smreoe't. a más'k sorozaton látható nők pupillája viszont kitágult, mintha érzelmi hatásra nagyobbodott volna meg. A különbséget egyik vizsgált alany sem vette észre. Viszont a két sorozattal kapcsolatos megjegyzésed alaposan eltértek egymástól. Az e’ső sorozatban szereplő nőkre ilyeneket mondtak: „közömbös, hidegecske. önző”. A másodé csoporttal kapcsolatban viszont nem fogytak ki a dicsérő jelzőkből „csinos, nagyon nőies, vonzó”. „A dologban az az érdekes — mondotta a Sc'ent’f’c American című lap munkatársának adott interjúiéban Hess —, hogy nvndkét sorozat ugyanazokról a nőkről készült. Csak a Duoillájuk volt szűk vagy kitágult a képeken”. 'WVÖAAAAAAAÖAAVWVVNA HANTIALKOHOLISTA — és ... uram, tudja, hányán haltak meg a borivásbán? Nem tudja? Megmondom. Az UNESCO erre létrehozott szakbizottsága szerint azokban az országokban, ahol nagyarányú a borfogyasztás, négyszer akkora a májzsugorodásban elhunytak száma, mint azokban az országokban, ahol kis- arányú, vagy egyáltalán nincs is alkoholfogyasztás. Mert uram. a bor veszélyes dolog. Az. hogy vízzel hígítva fröccs- ként isszák egyesek, legfeljebb meghosz- szabbítja a betegség időtartamát, de a vég. az. kérem, elkerülhetetlen. .. Hígított méreg is méreg. uram. csak leafcliebb valamivel később hat... A borban levő alkata’dák, enzimek, savak és aromák eg-’/üt- iesen a :méreg erejével hatnak a szervezetre és a bekövetke- ze~dő halál csak idő kérdése... Sorvirá- n-'s o~r 1 rrát r^m találó l-Jteiezés? Hát nem. uram!... Mert az a borvirág az orron már a közelgő ha/^ g/i etilbe. Tcrgetosz..?! Olvasóink jogosan tehe'ik fel a kérdéct: milyen közérdekű mondanivalót íogal- mazha uck meg a címmel jelölt tárnával krncso’atban. Először is azért íru-k erről a görög tulajdonnévről, mert újabban nagyon gyakran jut versbeli szerephez. Ha az olvasó nem ismeri ennek a megnevezésnek hasmá’-ti értékét, akkor alig tud’a élvezni a ráóníte't szóképet, és azt az összefüggést amelyre a verebeit beszédhe’yzet- ben ezzel a névvel utalnak a költők E"y olvasónk-ak is választ kívá-unk adni cikkünkkel. Kérdése: alkalmas-e ez a név egy zenek'r megnevezésére, s egyá'talá- • ban ml lehetett ennek a névadásnak az indítéka. Hogy a választ megfogalmazhassuk. ismernünk kell e névvel kapcso'atas nvelvi. művelődéstörténeti összefüggéseket is. A Tajgetosz régi görög helynév: a szép erdőkkel borított, üdítő forrásokban s kristálytisz'a patakokban gazdag erdőségek összefoglaló neve. Képes Géza görögországi emlékeiről, tapasztalatairól írott Nem küzd a fény című versében sem véletlenül bízott kifejező nyelvi szerepet erre a helynévre: „A Tajge.osz meredek szik'ái felett / bársonypuha barna fellegek / gomolyognak”. Az idézett versben ez a mondat is olvasható: „Ha'lom sírni / a Tajge- toszról letaszított / gyermekek had't”. Volt idő, amikor az életre nem való, a test! hibával született szerencsétlen gyermekeket erről a hegyről taszítot'ák le a rideg spártaiak a mélységbe. A megnevezés tehát olyan képzetsort is elindíthat az olvasóban, ame'yben az emberi kegye'len'ég képzete, illetőleg fogalma látszik főszerepet. Így megértjük, ha Tamás Menyhért A toronyőr című költeményében . a széeyen Ta’getosz- hegyein” jelzős szerkezetet is felhasználja versépítő elemként. A versolvasót merész és szabad képze kapcso’á-ra késztetik azok a költemény- részletek is, amelyekben a Tajgetosz elvontabb mondanivaló kifejezésére is alkalmas megnevezés: „Itt a végső pillanat: emelked’etek a magasba, / mutassátok meg: mégsem vagy* ok olyan se- lejí lények. / Nézzetek rám, kövessetek: t Ha a Tajge- toszra. hát a Ta’gstoszra! / Repüljelek” (Nádas József: Repü’jetekV Egészen egyértelmű kö'tői szókép és mé- lyenszántó gondolatsor bomlik ki a név nyomán Horváth Imre Tx’getosz című versének alábbi részletében is: „Kegyetlenség, de arra kérlek. / minden úi-zülötí művecskádet / taszítsd le. ha hozzád nem ér fel. / távlatod Taigetosz hegvér 51”. Eddigi mondaoivaiúnkből az is kriűnhe^e t. hozy egy zenevar nrng^eve-ricere egy- ólt')'á,'an nem alkvmas ez a görög he’ynév. még akkor s=m. ha hz-''r"'c-ir'--'‘-st tekintve a szán hanir-’ású nevek sorába illeszthető be. és szép. kellemes ha-,"4’mánvt is nyú’t nzok~ak. akik hallják. jl’etőleg h-ng'w’r'tják a Tajgetosz megnevezést. Dr. Bakos Kézség i lál virága ... Nem borvirág, de borkoszorú, uram... — ... hogy akkor, talán a sör? ... Nevetnem kellene, uram, kacagnom, f ulti okolva kacagnom, uram, ha nem volna olyan tragikusan ostoba és rendkívülien veszélyes ez a kérdése. ... A sör. ha lehet, még veszélyesebb, mint a bor... .4 sör, kérem, még ráadásul fel is puffaszt, el is kábít... Olyan, hasa lesz a sörivónak ... mír megbocsásson... mint egy utolsó hetes várandós asszonynak... Es lassan fog az agya. Tompa lesz a gondolkodása. A reflexei meg egyszerűen nincsenek is a sörivónak ... Tehát nemcsak, hogy időnek előtte hal meg a sörben levő alkohol miatt a szenvedélyes sörivó, de még csúnya halott is lesz ráadásul, uram... És a sörivók általában vesezsn"orban halnak el... Bár máj. vagy ve-e. mi-de'vi.. . A halál f*T*f varrt vn-i me-th"tetlenül bekövetkezik .. . — Sört sem. uram Azt sem iszom soha ... — Esetleg nag\ ritkán, mondjuk, egy- sgy pohárka likőrt c rjer.gíbb és kevésbt ídes fajtából? — Ne kényszerít- ’.en felháborodásra iram ... Mondtam hogy likőrt sem. Mér, ;oha nem ittam és aem is fogok ... — Ez valóban cso- lálatos ... Hát akkor nit iszik végtére is? — Én, uram? Púinkét Csak pálinkát ... — Pálinkát? Miért. i pálinka talán nem ilkohol? — Nem, uram. A tálinka az pálinka és lem alkohol. A pá- inka gyógyszer, megád a gyomorbanói s a megfázástól, ier- ő loníti a szájat és a első szerveket... Iram, van egy verem a pálinkához, 'elolvashatom? Pe- ig gyönyörű vers. Ikkor csak a cí- i&t... óda a hét félédhez ... (egri) Likőr? Milyenre gondol? ... Mert olyanra nem tud gondolni, uram. amiben ne lenne alkohol... Még hogy a likőr. Cukrozott méreg. Édes méreg. Nem, uram. nincs kibúvó, a likőr is meghozza a maga baját... Nagyfokú'ét- vágytala-ságot követően beáll n nyomor- zsugor ... Máj, vese, gyomor __Uram. látha tja. egyre megy ... Bor. sör, likőr ... Egy alkohol három személyben, akarom mondani, három formában __De a vége redménye mindhárom formának egy és ez a halál, uram. Ez a bizonyos! — És ön soha nem iszik bort? — Uram. én soha. Még fröccsöt sem... — Akkor talán néha-néha egy-egy stuc- ni sori.
