Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-17 / 14. szám

fMG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ A1SZ/V1P HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVII. évíolyam, 14. szám 4K4: 8fi IFItLEB 1976. január 17., szombat Szeptember 16-18: népíronikongressziis Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Szervezeti életének fontos aktusáról határozott pénteki, a Parlament Vadász-termé­ben tartott ülésén a Hazafi­as Népfront Országos Taná­csa: szeptember 16-ra össze­hívta a népfront VI. kong­resszusét. Részt vett a ta­nácskozáson és az elnökség­ben foglalt helvet Kádár Já­nos, a Magvar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára és Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az or­szággyűlés elnöke. Az ülést Kállai Gyula, az országos tanács elnöke nyi­totta meg. Az elmúlt esztendőről szól­va méltatta a párt XI. kong­resszusát, az események so­rából kiemelte az országgyű­lési választásokat, felszaba­front — mondotta — tovább­ra is részese kíván lenni az országépítő munkának. Köte­lességünk szólni minden olyan kérdésről, amely fejlődé­sünkkel összefügg, s köte­lességünk, hogy mozgósítsuk is az állampolgárokat a haza szolgálatában végzendő mun­kára. Javaslatára az ülés na­pirendjére tűzte a népfront országos elnökségének indít­ványát a mozgalom VI. kongresszusának összehívá­sára a népfrontbizottságok újjáválasztására. a VI. kong­resszus állásfoglalására. Ezt követően Sarlós István. az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára tartotta meg beszámolóját. Elöljáróban summázta a sikeresen zárult Kádár János felszólal A KNEB íj országos vlzsgáia ai A népi ellenőrzés közel­múltban befejezett jelentő­sebb vizsgálatainak tapaszta­latairól, a folyamatban levő, valamint az idei első félév­ben kezdődő országos vizsgá­latokról tájékoztatta pénte- j ken az újságírókat dr. Dabró- naki Gyula államtitkár, a ! Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. Elmondotta, hogy kiemelt figyelmet for­dítanak az eredményesen be­fejezett kutatások hasznosí­tásának ellenőrzésére. Orszá­gos méretekben megvizsgál­ják a folyékony üzemanya­gokkal való takarékos gaz­dálkodás körülményeit: a programban szerepel az állat- egészségügy jelenlegi helyze­tének, elsősorban a mező- gazdaság: nagyüzemekben le­vő állatállomány egészség- ügyi ellátásának vizsgálata. 51400 új otthont sdtsk át Fontos ipari, mezlgajdasígl, szer feze ti kérdések a KOSI vb 74. ülésszakán HAZAÉRKEZETT DR. SZEKÉR GYULA Moszkvában január 13— 16-án megtartotta 74. ülés­szakát a KGST végrehajtó bizottsága. Az ülésszakon a' tagállamok miniszterelnök­helyettesei vettek részt. A végrehajtó bizottság ülés­szakán részt vett Nyikolaj Fagyejev, a KGST titkára is. A KGST és a jugoszláv kormány közötti megállapo­dás értelmében a végrehaj­tó bizottság ülésszakának munkájában részt vett Sz. Gligorievics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Ta­nács tagja. Az ülésszakon Gerhard Weiss, az NDK képviselője elnökölt. A végrehajtó bizottság megvizsgálta az együttmű­ködés egy sor fontos prob­lémáját és felvázolta e problémák megoldásának módozatait. Megvizsgálta és a tanács ülésszaka elé való terjesztés céljából jóváhagy­ta a közlekedési és szállítá­si állandó bizottság jelen­tését a ICGST-országok az­zal kapcsolatos együttmű­ködésének . fejlesztéséről, hogy biztosítsák a növekvő nemzetközi utasforgalmat és teherszállítást a KGST-or- szágok közötti közlekedési és szállítási kapcsolatok fej­lesztési programját, vala­mint a- KGST-országoknak a közlekedés és szállítás terü­letén kifejtett együttműkö­dése főbb irányainak és fel­adatainak tervezetét 1976— 80-ra és az azt követő idő­A KGST végrehajtó bi­zottsága tárgyalta a gép­gyártási állandó bizottság jelentését a komplex prog­ram ama része realizálásá­nak menetéről, amely a könnyűipar ágazatainak gé­pekkel és berendezésekkel való ellátásával kapcsolatos intézkedések kidolgozására vonatkozik. Megállapították: a felsorolt megállapodások realizálása lehetővé teszi, hogy a KGST-országok könnyűiparának berendezé­sekre vonatkozó igényeit a következő öééves tervidő­szakban és az utáni követ­kező időszakban jobba» ki­elégítsék. Az ülésszakon elfogadták a mezőgazdasági állandó bi­zottság arra vonatkozó aján­lását is, hogy az állatte­nyésztés takarmányfehérjék­ben, növényi, álllati és mik­robiológiai eredetű táp­anyagokban mutatkozó szük­ségleteinek, kielégítése cél­jából működjenek együtt, és jóváhagyták az ezzel kap­csolatos főbb intézkedések megvalósításának tervét. Az ülésen megvizsgálták és jó­váhagyták az 1973. évi mun­katervet, a KGST és a nemzetközi gazdasági, tudo­mányos és műszaki szerve­zetek közötti érintkezések megteremtésével kapcsolatos intézkedések 1976. évi ter­vét, valamint a KGST 1976- ra szóló költségvetését. ■ír Dr. Szekér Gyula, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, hazánk állandó KGST- képviselője pénteken haza­érkezett Moszkvából. Kaiiai Gyula, az Országos Tanács elnöke megnyitja az ülést (Népújság telefotó MTI — Tóth István felv. — KS) TúiSeifesííeííe IcptíI az építőipar dulásunk 30. évfordulóját, s az országgyűlésnek az V. öt­éves tervet szentesítő ülés­szakát. A tavalyi év nemzet­közi krónikájából történelmi jelentőségűnek minősítette a vietnami nép győzelmét, s az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet sikeres befejezését. A Hazafias Nép­IV. ötéves terv eredményeit. Elmondotta, hogy a nemzeti jövedelem a tervezett 30—32 százalék helyett 35 százalék­kal emelkedett, s a növeke­dés csaknem egészének a ter­melékenység volt a fedezete. Mint mondotta: az eredmé­nyek egyúttal felhívják a fi­gyelmet a szervezettségben, (Népújság telefotó — MTI — Vigovszki Ferenc felv. — KS) tervszerűségben, s műszaki adottságokban és a dolgozók képességeinek kibontakozta­tásában rejlő tartalékokra. A tervidőszak utolsó két évében a népgazdaság egyen-, súlya /omlott, s jóllehet, eb-' ben döntő szerepe volt a kül­piaci veszteségeknek, arról sem szabad elfelejtkezni, hogy nem volt kielégítő mér­tékű a hazai termelés gazda­sági hatékonyságának javulá­sa. A fogyasztás és ä felhal­mozás együttesen 31—32 szá­zalékkal nőtt, arányuk a ter­vezett szinten alakult. Az V. ötéves tervidőszak feladatairól szólva alapvető követelményként jelölte meg a hazai erőforrások magas fokú felhasználását, a tarta­(Folytatás a 2. oldalon.) A járási hivatal nagyta­nácstermében tartotta ülését tegnap az MSZMP Gyöngyösi Járási Bizottsága, amelyen részt vett Barta Alajos, a megyei pártbizot'tság titkára is. Pethes István, a járási pártbizottság első titkára ter­jesztette elő a párt-végrehaj­tóbizottság jelentését a IV. ötéves terv járási célkitűzé­seinek végrehajtásáról, illet­ve azt a javaslatot, amely az V. ötéves terv főbb előirány­zatait foglalta egybe, és ugyanakkor az 1976. évi gaz­daságpolitikai feladatokkal kapcsolatos cselekvési prog­ramot is ismertette. A jelentés megállaoította, hogy a IV. ötéves tervben megfogalmazott célkitűzések túlnyomó többségét elérték. Számos területen a tervezett irányszámokat túlteljesítet­ték. ugyanakkor egy-egy részterületen nem használták ki teliesen a lehetőségeket A költségek a tervezettől na­gyobb mértékben emelked­tek. A termelő katari tásnk kihasználása "pedig több he­lyen csak 60—70 százalékot éri el. A Járás terifletéa fevőip»­líépgazdaságuhk múlt évi terve az ország építési-sze­relési feladatainak 5—6 szá­zalékos, s ezen belül az ál­lami építőipar termelésépek 6—7 százalékos növelését irányozta elő. A vállalatok gazdálkodási mérlegének le- zárásái’a. ezután kerül sor, de az eddigi adatokból már kitűnik, hogy a *tervezettet meghaladó ütemben bővítet­te termelését az építőipar. Az állami építőipari válla­latok 6—7 százalék helyett 8,7 százalékkal 'több mun­kát végeztek tavaly, minő az előző évben, s e növeke­dést elsősorban a termelé­kenység javításával alapoz­ták meg. A KPM építési vállalatok érték el a legdi­namikusabb fejlődést, s a termelőszövetkezetek építő­ipari közös vállalkozásaitól ri üzemekben öt év alatt majdnem 8 milliárd forint értékű beruházás és fejlesz­tés . valósult meg. A termelés évi növekedésének üteme ,16 százalékos volt. A mezőgazdasági üzemek gyorsabb ütemben fejlődtek, mint az ipariak. Elkezdődött a tsz-ekben a szakosodás és több ágazatban rátértek az iparszerű termelési rendszer hasznosítására. A kenyérga­bona termésátlaga 50 száza­lékkal nőtt az előző öt évhez képest, a kukoricáé pedig majdnem 40 százalékkal. Javult a közlekedés és a hírközlés a járásban, az utas- forgalom öt százalékkal, az áruszállítás 20 százalékkal emelkedett. A járás lakosságának fog­lalkoztatottsága megoldott. Az ipari üzemekben a lét­szám 13 százalékkal, mintegy 1500 fővel növekedett, a tsz- ekben viszont több mint négyezerrel csökkent. Az V. ötéves tervben alap­vető cél a gazdaságos terme­lőeszközök és berendezések jobb kihasználása, az élő és holt munka hatékonyságának tokozás«., Tovább kell növei­éi tekintve a kivitelező szer­vezetek valamennyi szektora túlteljesítette előirányzatát. A legnagyobb volumenű épí­tési' ipunkálatókat ■' végző EVM-válIÜlatok is a terve­zettnél jobban, 7,3 száza­lékkal bővítették termelésü­ket, s a korábbinál na­gyobb ütemben növelték a termelékenységet. A tanácsi vállalatoknak és az építő­ipari szövetkezeteknek a tervezettnél gyorsabb üte­mű fejlődése jó alapot nyúj­tott. a lakosság részére vég­zett építési munkák kiter­jesztésére, növelésére is. Az építőipar kivitelező szervezetei — állami válla­latok, szövetkezetek, tsz-kö- zös építőipari vállalkozások — 1975-ben csaknem 51400 úi otthont adtak át, ami több mint 2100-zal haladja ni a járásban az ipar sú­lyát. Adottak a feltételek az energia, a bányászat, a vegy­ipar, az építőanyagipar és az élelmiszeripar további fej­lesztésére. A mezőgazdaság­ban az anyagi és szellemi erők koncentrációjával di­namikusan tovább kell emel­ni a termelés volumenét. A lakosság életkörülmé­nyeinek javítását szolgáló fej­lesztés üteme a központi for­rásokból több területen - sze­rényebb lesz. mint amilyen eddig volt. Ezért fontos, hogy jobban támaszkodjanak a já­rás lakosságának társadalmi aktivitására, összefogására. A következő öt évben mintegy 1500 lakás építését tervezik. Egyre növekszik az igény a bölcsődei elhelyezés iránt, és ezért okoz feszültsé­get a tény. hogy a iárásban pillanatnyilag egyetlen böl­csőde sem működik. A nacv- rédei 40 személyes bölcsőde megáoításe nem sokat változ­tat az eddigi helyzeten. A járási nártbizottslg vé­gül elfogadta az idei évre szóló fontosabb gazdaságpo­litikai feladatokat felölelő cseleit»éci psograuBiife. meg az előző évit, de a tervben előírtnál mintegy 703-zal kevesebb. Az állami építőipari vállalatok viszont az előirányzottnál majdnem üzer'rel, az előző' évinél pe­dig csaknem 1900-zal több új lakást adtak át 1975-ben. Ennék túlnyomó részét, ; 40 ezernél is többet építettek az ÉVM-vállálatok dolgozói, Előirányzatán felül a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat adta át a legtöbb új lakást, 313 új otthont, de még kilenc ÉVM-vállalat dolgozói .jelentették, hpgy tervükön felül több mint száz lakást építettek. Ez ”a munka megfelelő alapot nyújt arra, hogy az 1976. évi tervükben átadásra elő­irányzott 34 500 lakást a korábbinál egyenletesebb ütemben építsék fel, annál is inkább, mert ez a feladat mérsékeltebb, több ezerrel kevesebb, mint a múlt évi, s így több erő jut a szer­vezettebb, jobb minőségű, gazdaságosabb munkára. A kivitelező építőipar idei ter­ve 6—8,5 százalékkal, e?en belül az EVM-vállalatoknak ' &r-1 százalékkal nagyobb építési feladat elvégzését irányozta elő, mint a múlt évben. Az építőanyagiparban az élénk kereslet kedvezően be­folyásolta, ösztönözte a ter­melés bővítését. Fontos új beruházások üzembe helye­zésével jelentősen növeke­dett az azbesztcement-le­mezek, a kerámia padló­burkoló lapok, és a húzott síküveg termelése. A mász­és cementipar, a kő- és ka­vicsipar, valamint a be-nn- elemgyártás a tervezettnél mérsékeltebben növelte a termelését, és így végered­ményben az építőanyagipar az előirányzott hét helyett 6,5 százalékkal szállított ‘több terméket az építőknek, mint az előző évben. A szo­cialista import terven felü­li növelésének eredménye­ként összességében tovább javult, megfelelően bővült az építőanyag-ellátás. Dina­mikusabb fejlődést kell el­érni a mész-, a cement-, az üveg- és a szigetelőanyag* tewrw/F, Csal cti ífl mili ő rubai értékű áru! cseréi a magyar és a szöv et belkeresketem Befejeződött a magyar— szovjet állandó belkereske­delmi munkacsoport hetedik ülése Pénteken dr. Juhár Zoltán és Sz. M Szemicsev belkereskedelmi miniszter- helyettesek aláírták az 1976. évre szóló választékcsere és műszaki-tudományos együtt­működési megállapodást. Az aláírásnál jelen volt Szurdi István belkereskedelmi mi­niszter. A jegyzőkönyv szerint az idén csaknem 20 millió rubel értékű árut cserél a két or­szág belkereskedelme. A Szovjetunióból az előző évi­hez kénest 38 százalékkal nagyobb ér*ékben, több mint 10 millió rube’ért vásárolnak fogvasz*ási c'kkeket. egyebek között 73 ezer ke-ék^ért, 393 ezer frottír törülközőt, 150 faliórát. 2 millió szárazele­met. 275 ezer rubel értékű »vőeszközt, 75 ezer rubel ér­tékű kerti- és mezőgazdasági szerszámot, 60 ezer négyzet- méter géni szőnyeget, 270 ezer frottír törülközőt, 150 ezer pár gumicsizmát, 600 tonna fagylaltot, 600 ezer ru­bel értékű édességet, 700 ton­na frissen fagyasztott halat, 230 ezer rubel értékű hal­konzervet A fogyasztási cik­kek az Orosz, az Ukrán, a Belorusz, a Lett és az Észt Szovjet Köztársaságokból ér­keznek. Az import árukért bort és egyéb szeszes italokat, műse- iyem és szintetikus szövete­ket. nyakkendőt, bőrdíszmű­árukat, világítótesteket, koz­metikai termékeket, filctol­lakat és egyéb árukat szállít belkereskedelmünk csaknem 10 millió rubel értékben. Ezen belül a moszkvai Bala­ton Áruház és a tallini Szol­nok Étterem részére is szál­lítunk msigygy- árukat c siók túlnyomó fijblisfgét e értik ÜLÉSEZETT A GYÖNGYÖSI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG V

Next

/
Thumbnails
Contents