Népújság, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-03 / 2. szám
Hogyan gurul a kocsi? Szállítási tapasztalatok és feladatok Heves megyében Sokakat érintő, érdeklő témákról tanácskozott a Heves megyei Szállítási Bizottság idei utolsó ülésén, amikor az 1975-ös munkáját értékelte. A személy- és teherszállítás ugyanis — amelyről szó esett ez alkalommal — szorosan összefügg mindennapi életünkkel, befolyásolhatja, javíthatja vagy ronthatja közérzetünket, eredményeinket I Nos. mit hozott ez az év? 1 Mint az elhangzottakból ! egyebek mellett — kitűnt: sikerült tovább bővíteni a távolsági autóbusz-közle- keáést, s így a megyeszékhelynek jelenleg már Budapesttel, Békéscsabával, Cegléddel, Debrecennel, Dunaújvárossal, Gyulával, Hajdúszoboszlóval, Jászberénnyel, Kecskeméttel, Miskolccal, Nagykőrössel, Salgótarjánnal és Szolnokkal van közvetlen összeköttetése, a Mátra pedig á párád—gyöngyös—Szolnok —szentes—hódmezővásárhely—szegedi vonalon kapcsolódik az Aliöldhöz. E mellett több nemzetközi járat is érinti megyénket Ugyanekkor ma is gond az egyes megyei vonalak, például az eger—egeresekig az eger—pé tervás ári, az eger~ hál—kápolna—pélyi, a gyöngyös—gyöngyöspatai járatok zsúfoltsága, s néhány kivételtől eltekintve általában túlzottan nagy a forgalom a közutakon. Városaink közül Eger belterületén sajnos már a teljes telítettségről beszélhetünk, s egyelőre meglehetősen. sovány „vigasz még az itt- hogy jövőre, megkezdődik végre a városközpontot elkerülő út építése. Kifogásolható, hogy a hatvani autóbusz-váróterem elhanyagolt, szemetes — s városaink pályaudvarain általában megfeledkeznek az utasok tájékoztatásáról, ha egy- egy jára+ később érkezik vagy indul. Helyes lenne ezeken a helyeken is átvenni a MÁV módszerét — hiszen a hangasbemondó a késések közlésére is kiválóan alkalmas. A vasúti személyszállításban lehetőséget teremtettek arra hogy az új menetrend életbelépésével egyidejűleg két-két gyorsvonatpár indításával javuljon Eger és Budapest között a közlekedés. S a már meglevő járatoknál is van némi előbbre Lépés: ma már ritkaság a fűtetlen kocsi, például a kál-kápolna —kisterenyei szerelvény utastere gondozottabb, kulturáltabb, mint korábban. A kocsik, fülkék tisztán tartásával azonban sajnos többnyire még mindig baj van, s elég piszkosak az Utasellátó helyiségei is — amiben persze az utasok is ludasak. Az áruszállításban — a mezőgazdasági termények: a zöldségfélék, a gyümölcs, a gabona és a szőlő betakarításában — sikerült megoldani a jelentkezett nagy feladatokat Segítettek ebben a munkában a Volán mellett részt vállaló tsz-ek is, amelyek készséggel biztosították fuvareszközeiket a sürgető tennivalók elvégzéséhez. A munka azonban — nem volt zavartalan: előfordult például Poroszlón, Tama- szentmlklóson, hogy később érkezett a vasúti kocsi, mint kellett volna, 6 így a felhalmozott répa begyulladt. Hatvan térségében lassú átvétel, 3—4 órás várakozás fékezte a gépkocsik fordulásának ütemét Kevésnek bizonyultak az idén is a hütőkocsik, még exportszállításoknál is előforult, hogy a MÁV nem biztosította időre a fuvareszközt A körzetesítés következtében immár kilenc kisebb vasútállomáson megszüntetett áruforgalmazás jó ideig gondot okozott a makiári és szihalmi feladatokat is átvett füzesabonyi csomóponton, s nehezíti ma is a munkát az eger—putnoki vonalon. Szarvaskőn csupán átmenetileg kaptak ismét engedélyt a KPM-től a tevékenység folytatására, s a vasúti pálya kis teherbírása miatt az erdő- gazdaság Bélapátfalván kénytelen végezni a szilvás- váradi ‘ rakodásokat is. Ez utóbbi számottevően növelte a költségeket, hiszen az itteni állomásig gépkocsival kell hordani Szilvásváradról az árut A rakodásokkal egyébként általában is baj van. A MÁV Miskolci Igazgatóságának vasútállomásain például az év tizedik hónapjának végéig érkezett, összesen 67 720 kocsiból 8 851-et 110 794 órás késéssel raktak ki, s a feladatit 32 508-ból 1 695 megtöltése történt sokkal lassabban, mint kellett volna- Ugyanekkor a budapesti igazgatóság területed — természetesen: szintén Heves megyében — a kocsik csaknem felénél késlekedtek a kirakással, ami miatt 124 679 óra a veszteségidő, s majdnem ötmillió forint a bírság, hat hónap alatt A vállalatok munkerőhi- ányra panaszkodnak — de nem törődnek túlságosan a rakodás gépesítésével sem. így se kéz, se eszköz, s ráadásul a fuvarszervezéssel is baj van. Nem mindenütt készülnek megfelelően a küldemények időben történő fogadására, feladására, nincs kellő összhang a szállító partnerek között — noha a megyei albizottság már nem e yszer felhívta ezekre az érdekeltek figyelmét s többször is szorgalmazta a munka javítását, a hiányosságok megszüntetését. Hiba, hogy a fuvarozók figyelmen kívül hagyják azt, hogy a késedelmes ki- és berakások a vasúti kocsiellátásban további zavarokat okozhatnak, s újabb szállítók munkáját nehezítik. A vasúti kocsiparkkal jobban, sokkal jobban kell gaz-, dálkodni, s a közúti szállításokban a közületi megrendelések teljesítése mellett a jövőben feltétlenül törődjenek többet a lakossági igények kielégítésével is. Ez utóbbiban ugyanis —■ mint kiderült — sajnos nem történt javulás az idén. Gyóni Gyula CSAK A TMK-SOK — ÜJ EV, RÉGI GONDOK — METS TIK A SZŐLŐT A DOMOSZ« LÖI KATARBAN — MUNKÁHOZ LÄTTAK A GÉPEK VISONTÄN Igv kezdődött az új év Teljes üzemmel dolgozott az esztendő első munkanapján a Heves megyei Sütőipari Vállalat egri kenyérgyára is. Felvételünk azt a pillanatot örökítette meg, amikor Nu- man Rafael pékmester az automata kemencéből kiemeli a ropogós vekniket. Az óév végi ünnepek, az esztendőt búcsúztató hosz- szabb, rövidebb pihenés után új feladatokkal folytatódott a munka, friss erővel, lendülettel kezdték Heves megyében is 1976-ot. A MÁTRAVIDÉKI CUKORGYÁRAKBAN a szakma sajátosságaiból adódóan, munkanap volt már az újév is, miután a répafeldolgozásban nincs megállás, amíg a készlet tart. Mint dr. Hangyái Károly főmérnöktől értesültünk: a vállalat két üzemében — hatvani és selypi gyáraiban — ötezer tonna termény került gépsorokra az első napon, s így a még augusztus 28-án kezdődött szezonban túljutottak a 650 ezredik tonnán is. Bár a hevesi répából is van még egy kevés, a szállítmányok inkább a Hajdúságból és a Jászságból érkeztek, érkeznek. A gyárak keményen dolgoznak — ám az eredménnyel mégsem elégedettek az üzemekben. A kampány ugyanis hasszúra nyúlik: az optimális 90—100 napos szezon helyett már a tavalyi szezonrész 126 napos volt, s emiatt egyre romlik a tárolt termény minősége, sajnos, mind kevesebb cukrot nyerhetnek a répából. II Ötéves a KGST-bank ' 1971. január 1-én kezdte meg gyakorlati tevékenységét a KGST • Nemzetközi Beruházási Bankja, az NBB. Az APN tudósítója az öt év tapasztalatairól kérdezte Albert Belicsenkót, a bank igazgatósági elnökét — öt év hasonló intézmények számára nem nagy idő. de ezalatt megoldottuk a fő szervezeti és pénzügyi problémákat. Az elért sikerek alapján joggal mondhatom, hogy az NBB a legnagyobb külföldi beruházási bankokkal együtt áll a ranglistán. | Az NBB alapvető felada- ' ta hosszú távú hitelek nyújtása az együttműködő (szocialista országok számára. vagy felúj'tására, a gyártás kooperációval és szakosítással, a fűtő- és nyersanyagbázis bővítésével kapcsolatos közös gazdasági műveletek végrehajtására. A bank ezenkívül a KGST-országok nagyszabású közös építkezéseit is finanszírozza. I Az utóbbi 5 évben az I NBB által nyújtott hitelek- 1 bői 41 objektum építése folvt a tagországokban — a fűtőanyag és energetikai bá-’« az e,**1'’t«*'»n|ka és a g*. -vSr*~s a v-'-ászat és a rzá'1óa területén. — Honnan veszi az NBB anyagi eszközeit és mi atk Jkotja. ezeket? — Mindenekelőtt a bank egymilliárd 68 millió 300 ezer transzferábilis rubel értékű alaptőkéje ez — a tagországok hozzájárulása, amely arányos az illető ország exportjának volumenével és a többi KGST-or- szággal folytatott kereskedelmével. Az alapító töke 70 százalékát transzferábilis rubelben, 30 százalékát pedig konvertibilis valutában képezték. A bank hitelezői tevékenységéhez kölcsönöket is igénybe vesz. — Milyen elvek alapján rangsorolja az NBB az igényeket? — Mindenekelőtt a KGSTországok gazdasági együttműködésének bővítésével, a szocialista gazdasági integráció Komplex Programjával kapcsolatos objektumok élveznek előnyt. Ez a bank hitelpolitikáiénak fő elve. A hitelkérelmek elbírálásának vizsgálata során a másik szempont az objektumok gazdasági hatékonysága. Azokat a vállalatokat részesítik előnyben, amelyek haladó technológiát és automatizálást szándékoznak bevezetni; világszínvonalon álló termékek előállítását tűrik ki célul, tgv <\-r. NRR el*seg'ti a term» lőerők hatékonyságának nö velését. — 1971-ben a Magyar Államvasutak számára 20,5 «ülié agfasii értékű hitelszámlát nyitottak a banknál. — Milyen eredményekkel járt eddig az így biztosított összegek felhasználása? — Már befejezték a Szob—Budapest—Lököshá- za vasútvonal villamosítását, és egy sor más magyar vonalon gőzmozdonyok helyett Di asel-vontatást vezettek be. A hitelnyújtás révén megvalósított fejlesztések eredményeként nőtt a magyar vasút átbocsátó képessége, tehát gyorsult a KGST-onszágok közötti árumozgás is. Bulgáriában kisfeszültségű kondenzátorokat gyártó, az NDK-beli Schwerinben műanyag-feldolgozó, a romániai Sevinestiben műszálgyártó, Lengyelországban pedig, az ERA-üzem- ben, mérőműszereket előállító új kapacitások álltak üzembe. A felsorolt üzemek által előállított minőségi termékek beszerzésében valamennyi tagország érdekelt. Az NBB által nyújtott hitelből épülő 41 objektum közül 19 már munkába állt A fennmaradó 22 a bank támogatásával tovább épül. fgy pálcául az NDT<-bel! Erfurt üzem felűi'tfra —. lehetőséget ad a kovácsolóprésgépek gyártásának jelentős mértékű növelésére. SssEEstisítik m vált Tátra-üzemet is. Itt nagy terepjáró képességű, 12 tonnás vagy annál nagyobb teherbírású teherautók kétszer nagyobb volumenű gyártása a cél. E gépkocsik importjában minden KGST-ország érdekelt. Romániában izoprén kau- csukot, műszálat, vasúti teherkocsikat, vasúti kocsi részegységéket termelő üzemek épülnek az NBB által nyújtott hitelből. — A KGSZ XXIX. ülésszakán egyeztetett integrációs intézkedési tervet hagyott jóvá — e terv egy sor nagy objektum építését is előirányozza a Szovjetunió és más KGST-országok területén. Részt vesz-e a bank ezen objektumok finanszírozásában? — Természetesen igen. A nemzetközi beruházási bank hiteleit a baráti országok ötéves integrációs tervének megvalósítása érdekében használja fel. Részt vesz például olyan nagyszabású integrációs program hitelezésében, mint az Orenburg —Szovjetunió nyugati határa földgázvezeték építése. A világ legnagyobb kapacitású gázvezetékének kiéo'té- ■*e kedvezően hotrivásuUa-i 'CGST »rs-’ő-'-ri •* energetikai mér, igák erősíti vegyiparunk nyersanyagbázisát. :tmté Mi több: mintegy 120 ezer tonnányi az idén még feldolgozásra váró mennyiség — ami tovább fokozza a gondokat. Szeretnének mielőbb megbirkózni e feladattal is, de a hónap vége előtt aligha sikerül. így az új év kezdete — nem sok jóval biztat A FINOMSZEREI. VÉNYGYÁRBAN — ahogyan Győri Ferenc gazdasági igazgatótól tájékozódtunk — január másodikén tulajdonképpen csak a tmk- sok dolgoztak. A többiek ugyanis évközben, három szabad szombatjuk „feláldozásával” elvégezték a mostani munkát ,is. A másfél száz karbantartó1 így nyugodtan rendbe tehette a termelő berendezéseket. s január 5-én semmi akadálya nem lesz an— Meddig tart ez a mun- Ica? — Legalább három hétig, mert elég sok adatra, számra yan szükség a tervezésnél. — Es mi újság a halárban? — Ott is dolgoznak. Nyolcvanan végzik a metszést a szőlőkben és a gyümölcsösben. Ezt már decemberben elkezdték és a tavasz beköszöntéig folytatják. Szeretnénk, ha az idén is legalább olyan eredmények születnének gazdaságunkban, mint 1975-bén. A PARADI ÁFÉSZ*NÉL osztályértekezlettel kezdték az új esztendőt. Mohácsi lm- réné főkönyvelő értékelte 1975 eredményeit és szólt a hiányosságokról is. — Jól végzett munkával zártuk a tavalyi évet — említette a főkönyvelő —, de as idén még jobban kell dolgoznunk ahhoz, hogy nagyobb sikereket érjünk eL Ezért komoly szerepet szánunk a belső ellenőrzésnek, a gondosabb szervezésnek, mert csak így tudunk eleget tenni a megnövekedett követelményeknek. A napokban a tavalyi eredményeket felhasználva megkezdjük .az idei terv készítését Annyi azonban máris biztos, hogy az idén még jobban, még eredményesebben kell majd dolgoznunk. A VISONTAS THOREZ BÁNYAÜZEMBEN penteken reggel munkába álltak a gépóriások; a vison- tai szénmezőn az elmúlt évinél is nagyobb méretű bányászati célkitűzések végre1976-ban sem lesz fennakadás tejtermékekben. A Borsod megyei Tajipan Vállalat egri üzemében Béres Káraly- né műanyagdobozokba tölti az első tejföladagot. (Fotó: Perl Márton) nak, hogy a több mint háromezer ember munkához fogjon. Hevesen ugyanekkor a régi előüzem költözködésének utolsó mozzanatai történtek, így az új esztendőt már nagyközségünkben is egyetlen, közös telepen, a korszerű gyáregységben kezdhetik. Ä GYGNGYÖSDOMOSZLÓI állami GAZDASÁGBAN az 1976-os munkaterv összeállításával kezdték az új esztendő első munkanapját — mondta érdeklődésünkre Kó- sik István iga’gatóhelyettes — Jó estte^dót zártunk — ó’f fy'-.-,- \ sek. a tor'j’st adatVc a t anyag-utánoótlás és a r vényvédő szerek felhasználd«. fesMasaScs ÜSA-se. fe. , hajtását kezdték meg. A máfc- raalji bányászok 1976-ban 6 millió ötszázezer tonna szén felszínre hozatalára vállalkoztak. Ezzel egyidejűleg 40 millió köbméter földet távolítanak majd el a szénről, mintegy hétmillió köbméterrel többet, mint az előző évben. Ekkora magas bánya- művelési teliesítményre hazánkban eddig még nem volt példa. A vísontai bányászok alapos fölkészültséggel láttak hozzá a .termeléshez az új év első munkanapján. Számolnak azzal is, hogy — amenv- nyiben a szomszédos Gagarin Hőerőmű igényli — az ötéves tervciklusban az ideinél is magasabbra növel5k majd f;- * ™ a*. I
