Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-16 / 294. szám
V A vendégeknek mutogatják... MEGHÖKKENTŐ SZÁMADAT A szocialista szektor az esztendő egy egy nap jan - beleé 've tehát a mun ka-züneti napokat is — 33f millió forintot ad ki beruházásokra E hatalmas összet minden száz forintjából 37— 37.5-et az ipar költ el. A pénz fejében a legkülönbözőbb népgazda-ági területek fejlődnek gyarapodnak — gépekkel és ■izemépületekkel. lakásokkal közművekkel, új útszakaszokkal — s a jó helyre került. közvetlenül, vagy közvetve kamatozó milliós milliárdos kiadások miatt nem szabad sajnálkozni. E befektetésekkel a társadalom a maga jövőjét finanszírozza. akkor'is. ha egyenesen a termelést fejleszti, s akkor is ha oktatásra, művelődésre. pihenőterületek létesítésére fizeti ki közös pénztárunkból a közösen megkeresett forintokat Ismételten aláhúzzuk nagy hiba lenne a hasznos céloktól sajnálni, elvonni a pénzt Csakhogy sűrűn a hasznosság körül támadnak kétségeink. Tanúi lehetünk ugyanis annak, hogy sokakat furcsa kivagyiság fűt. kerüljön bármibe a dolog, nem bánják, számukra ^egv valami a fontos: a csodálkozástól tágra- nyílt szemek, az elismerő bó- logatások. a gratuláló kézfogások, A vendégek dicsérik az ékszerdobozként ható új, köny- nyűszerkezetes eljárással épült üzemcsarnokot, tágasságát a jó megvilágítást, a szabályozható levegöcserét Csak éppen azt nem tudják, hogy ebbe az „impozáns alkotásba*’ ' eltávozásuk után »apókig hurcolják befelé a tíz meg tizenöt esztendeje mflvödő gépeket, a düledező műhelyben is elavult technológiát. éa folytatják eddig ss csak öggyel-bajjal elsózott termékek gyártását. A vendégeknek megmutatják a gépi adatfeldolgozó központot — .„gyárunk nagy híve a modem számítás technika alkalmazásának” — ám a kívülről érkezettnek sejtelme sincs arról hogy a sok millióért vásárolt eszközök tényleges képességeinek tizedét sem hasznosítják. s mert az üzemrészek ügyvitele szervezetlen, még a központi anyagnyilvántartást sem oldották meg a vállalatnál. DIVAT MANAPSÁG azzal büszkélkedni, hogy a cég ebiben és abban „jelentős fejlesztést” hajtott, hajt végre. Mutogatni a dollárért vásárolt programozható daraboló -berendezést de mélyen hallgatni arról, hogy csupán napi fél műszakban működik, mert a róla lekerülő anyagot az öreg köszörűgépeken három műszak alatt sem tudják feldolgozni. Honnét táplálkozik ez az egészségtelen magamutogatóé e díszletek- oe kapaszkodó feltűnőskö dés? Sokféle forrásból. Ta ián nem tévedünk, ha elsőként a szemléletmódot említjük. mely megpróbálja elhitetni. hogy csak az a gyár vállalat fejlődik igazán, ahol folytonosan beruháznak, ahol Ilyen célokra minél nagyobb jsszegeke* költenek el. Ezzel be is fejeződik a mérlegelés — félkarú mérleg ez. rábízhatjuk-e magunkat? —. füg- getlenftv a pénzkiadást attól. hogy mik lesznek a hozamok. Nem lényegtelenebb ennél. hogy mind a támogatási, mind a hitelnyújtási gyakorlat — eddig, mert januártól valamelyest módosul a helyzet — főként a tárgyi megvalósulást kérte számon, s nem a működési, használati eredményeket, értékeket Azaz fontosabb volt, hogy a pénzt arra költsék, amire kérték. Igényelték — bár így is megtörtént, hogy nem ar- •a ment —í mint az. nyújtják-e az (gért eredményt ® forintok fejében. A kívánatosnál lazább gazdálkodási keretek módot adtak arra, hogy felszínre bukkanjon némelyekből — olykor testületekből is — a realitásokat félretoló rátartiság, A túlzott becsvágy elfödi a vállalati, gyári szervezet belső s törvényszerű összefüggéseit. elmetszi az egymáshoz kapcsolódó láncszemeket, elsőrangúvá, a látványt — a felszínt — emeli, s lefokozz., a tényleges hasznosságot. Ne tagadjuk voltak és vannak esetek, amikor a puszta látvány. a folyamatokból kiragadott egyetlen elem — ami nincs egyeztetve a többivel' — sikert hozott, hoz fabrikálóinak Azoknak, akik legtöbbször nagy jószándékkal telve hiszik is, hogy most tettek, alkottak valamit, hozzájárultak a közös erőfeszítésekhez. E gondolkodás- és magatartásmódon alakíthatnak a szabályozók, befolyásolhatják azt a pénzügyi Intézkedések. ám erőteljes visz- szaszorításához s felszámolásához olyan közösségi —társadalmi — értékmérés meghonosítása kell, mely szigorú következetességgel jutalmazza a tényleges eredményt, s nem tűri — bünteti — a I! megtévesztést, a látszat lépéseket EZ AZ ÉRTÉK MÉRÉS er- ; kölesi és anyagi eszközök so- I. kaságát öleli fel, s azért fog-, ja le a túlzott becsvágyók kezét, hogy a jó és reális célok félé igyekvők minél gyorsabban haladhassanak. M. O. Hídex «rí A GANZ MAVAG mátranováki gyárában befejezés előtt áll a jugoszláviai exportra készülő smederevoi Duna- hid ártéri szakaszának utolsó 80 méteres darabja. E hídszakasz átadásával az acélszer- kezeti üzem teljesíti ez évi exporttervét. Képünkön: dolgoznak a szerelők a hídszerkezet belsejében. (MTl-fotó — Danis Barna.) Értékes társadalmi munka Bélapátfalva és környéke gyarapításában A községpoUtikM feladat* tokból az idén talán minden eddiginél többéi sikerült megoldana Bélapátfalván és a közös tanács más közigazgatási területén. lényegesen bővítették as Ivóvízhálózatot, növelték a közkifolyók, tűzcsapok * számát. négy út került felújításra. 280 méteres hosszúságban pedig járda épült az ipari községben. Két autóbusa- váróteraset létesítettek, burkolatot kapott az iskolaudvar, s a járási, megyei vezető testületek támogatásával megfelelő tornateremmé alakították a bélapátfalvi művelődési ház egykori előterét s értékes zenekari felszerelést vásároltak a fiataloknak. Már készül a faluCsökkent a létszám, növekedett a nyereség Az üzem- és munkaszervezés tapasztalatai Füzesabonyba központ új szövetkezeti ABC- áruháza, amelyet a jövő év novemberében szeretnének átadni. S ami talán sikerül is, ha a korszerű gyógyszer- tár építésével jelenleg alaposan késlekedő istenmezeji tsz-brigád a továbbiakban lényegesen jobban iparkodik. Mikófalván megújult a tanácsháza, bitumenborítást kapott az általános iskola udvara s a MOKÉP-pel közösen rendbe tették a községi klubhelyiséget, mozi te nmet. Bükkszentmártonban pedig — részben társadalmi munkával — éppen útfelújítást végeznek jelenleg. A közös gyarapodásban jelentős része van az összesen 1,1 milllió forint értékű társadalmi munkának is. A Füzesabonyi Állami Gazdaság vezetői két évvel ezelőtt felülvizsgálták az üzem- és munkaszervezés helyzetét, s elhatározták, hogy korszerűsítik szervezési tevékenységüket, Szakosodás és k@ne@ntr‘eíé A korábbi években ugyanis — mint a legtöbb mezőgazdasági nagyüzemünkben — ebben a gazdaságban is a területi irányítás volt jellemző. Ez azt jelenti, hogy nem az egyes szakágazatok szerint osztották fel termelési egységekre a gazdaság tevékenységét, hanem egyes majorok, úgynevezett kerületek külön-külön együtteséből alakult ki az össztevékeny- ség. Nem másról volt itt szó: Füzesabonyban például mind a három kerületben — Pusztaiszikszón, Dormándon és Besenyőtelken — egy-egy „kis gazdaság” működött, amelyek mindegyikében párhuzamosan végezték ugyanazokat a növénytermesztési és állattenyésztési tevékenységeket. Mankó - pénz nélkül? A baleset ezelőtt 8t éwel következett be. A gyöngyösi Kerek Jánosra rászakadt az árok két oldala Meg kellett műteni, ma ts még olyan állapotban van, hogy az oldala nyitott. Anélkül, hogy részleteznénk, ez a laikus kifejezés is érzékeltetheti mennyire keserves az élete azóta is Kerek Jánosnak. Amikor a város országgyűlési képviselőjének fogadónapja volt Gyöngyösön, ő maga is elment oda. és előadta a panaszát Azóta már járt nála személyesen is a képviselőnő, és közölte vele. hogy miután ügye a megyei döntőbíróság előtt van egyelőre meg kell várni a döntőbíróság határoza- i tát. A tárgyalást azóta már megkfzd‘ék de el is napolták ahogy ezt Kerek Jánostól megtudtuk, mert ^ bizo.- nyftási elíárás kiegészítése vált szükségessé. Az ügy tehát a maga útján folvik. a döntőbíróság megho-7-75) majd a határozatát. Miért foglalkozunk mégis ezzel? J —A mérvéi Víz• fP * ŰVÖ”'rtvöS? {!*»"»»--• tö **^nt a Wqle£JP* *V p-7 felve*t*% 3 iesv^Vönvv^t. lefolyttá!.* a kiviTSSálást és pggállapították, hogy baleset történt. Aztán elkezdődött a hivatalos eljárás, amely azzal végződött, hogy Kerek Jánost rokkantnak nyilvánították, a korábbi jövedelmének egy részét az intézet, a másik részét a volt vállalata biztosítja. Tehát pontosan annyit kap havonta, mintha ma is munkaviszonyban lenne. Az üzem vezetője és Kerek János volt munkatársai is többször meglátogatták a balesetet szenvedett férfit. Az ilyenkor szokásos apró ajándékokkal is kedveskedtek. Legutóbb még a nyugdíjasok találkozójára is meghívták, de miután nem tudott elmenni, az üzem ajándékát, egy virágvázát, külön eljuttatták neki. Senki sem hagyta magára Kerek Jánost. 2 Sokfajta kivizsgálás • folyt le már ebben az ügyben. Nemcsak a volt vállalat. hanem még a szak- szervezet is felderítette a legaprólékosabban a történteket. sőt: felhívta a megrokkant dolgozó figyelmét a jogaira is, mindazokra a pénzbeli juratusokra, amelyek őt az érvé^ves rendéi- kelések szerinf me«Ml‘?tik. A tenni akarás szándéka tehát nvi'vnnva’ó Kerek Jánosnak azonban még, máé le mm fónraMé» es. Igaz. ezt a követelését úgy körvonalazza, hogy egy kicsit maga mellett igyekszik hangulatot teremteni, de hát — miért ne tenné így? Van neki elég. baja még azonkívül is. Most négy évre visszamenően kéri a gyógyszerek árát és a kéthetenkénti vizsgálat költségeit. Mert ezek a kiadások azért keletkeztek, mivel üzemi balesetet szenvedett Kérése jogosságának érzékeltetésére egy marékra való üvegecskét, dobozocs- kát szed ki a konyhaszekrényből, és ömlesztve engedi rá a halom gyógyszert a konyhaasztalra. A törvények, a rendelkezések egyaránt vonatkoznak mindenkire. Azoknak megfelelően cselekedni — nem szívesség, hanem mindenki kötelessége. Ha Kerek János él a törvény adta lehetőségeivel, ha kéri azokat a forintokat, amelyek kifizetésére jogosult —. hogy mennyire jo- sult, azt úgyis a bíróság állapítja meg —. emiatt senki sem nézhet rá rossz szemmel. Nem „kel’emet'en- kedik” a volt vállalatának, csak él a iovriva1. ha vannak m4’ bárm:1veo io»ai é« ebből köv“*kező követelés“' Ennek eldöntése nem a mi 4. 3. Ami miatt az egész ügyről szót ejtünk, az a furcsa álláspont, amely úgy fogalmazható meg. hogy minden vállalat, üzem, intézmény valamiféle szekatúrát lát, hajlandó ezt látni abban, ha egy segédmunkás a paragrafusok szerint „újabb követelésekkel áll elő”. Nyilvánvalóan a jogi jártasság forrása 'nem az 6 személye. De jogainak érvényesítésével senkit nem sért és bánt meg, senkit nem zaklat, senkinek nem kellemetlenkedik, hanem csak teszi azt, amit tehet. Általában úgy igaz, hogy kevésbé fontos dolgokban nagyon kicsinyesek tudunk lenni. Sokkal rövidebb idő alatt tudunk dönteni esetenként százezrek vagy m:Uiók sorsáról, mint egy bajba jutott ember néhány száz forintjának kifizetéséről, még ha az érvényes rendelkezések ezt egyértelművé is teszik. Jó volna, ha a közvélemény az ilyen természetes követeléseket is természetesnek venné ~— vállalati beosztásra való tekintet nél- kü’. Véleményünk szerint ennek az e?ved' üdvnek hasz- nosí*ha*ő általános tanulsága is fontos. 28» Mektás F< Az első lépés az volt, — mivel ez az irányítási rendszer meglehetősen nehéz és bonyolult feladat elé állította a vezetőket, hiszen a több irányú termelés, az egyre fejlődő technika, a mind komplikáltabbá váló technológia sokoldalú ismereteket követelt —, hogy már a területi szervezetben hozzáláttak a szakosodás és a koncentráció folyamatos kialakításához. Ez abból állott, hogy egyszerűsítették a kerületek termelési szerkezetét, korszerűsítették az eszközállományt, a technológiai rendszert, s kialakultak a zárt állattenyésztési telepek. Ez lehetővé tette, hogy a gazdaság 1974-ben áttérjen egy olyan irányítási, üzem- és munkaszervezési rendszerre, amely megtartja a régebbi területi irányítás előnyeit, de egyben lehetőséget nyújt az ágazati irányítás térhódítására á, Előtérben az ágazati irányítás Gyakorlatilag tehát arról van szó, hogy 1974-ben egy kombinált szervezeti irányítás érvényesült a gazdaságban. Eredményeit, tanulságait értékelve a gazdaság vezetői, párt- és szakszervezeti szervei úgy döntöttek, hogy ezt a szervezési formát 1975- ben tovább korszerűsítik, így jelenleg két kerület, továbbá a gyümölcstermeszté6i, a szarvasmarha-, sertés-, baromfi-, a vadgazdálkodási és a szolgáltató ágazatok alakultak ki, az időközben megnagyobbodott és korszerűbbé fejlesztett húsüzemmel együtt. Annak ellenére, hogy a területi adottságok még megkövetelik a területi irányítást, e kombinált rendszeren belül már döntően az ágazati irányítás érvényesül. Ez azt jelenti, hogy az utasítások egymást nem keresztezik, s csupán egy, legfeljebb két „csatornán” jutnak el az alsóbb szintű termelési egységekbe. Ilyen szervezetben nagyobb a lehetőség a szakosodásra. ennek következtében egyre szr'-szerübbé vilik a vezetés, hiszen a specialista a legapróbb részletekkel is foglalómét. zik, hogy tapasztalatai & szakmai ismeretei a saját ágazatban egyre bővülnek, Javuló termeié* aryséf As új munkaszervezés, illetve a korszerűsített szervezet az elmúlt két év alatt is jelentős eredményeket produkált. Ezt bizonyítja számos gazdaságossági mutató, amelyek közül külön kiemelendő, hogy az új munkaszervezet kialakításával egyidő- ben 73 fős létszámcsökkentést is végrehajtottak, s a gazdaság termelési értéke mégis emelkedett. Ugyanis amíg 1973-ban 159 millió forint volt a teljes termelési érték, addig ez a szám 1974-ben 172 millió forintra nőtt, s ebben az évben pedig várhatóan eléri a 180 millió forintot. Ezeknél a számoknál talán még kifejezőbbek a gazdálkodási eredmények számadatai: 1973-ban 6 millió 837 ezer forint vállalati eredményt ért el a gazdaság, egy évvel később ez^a szám alig 200 ezer forinttal maradt alatta a tízmillió forintnak, s ebben az évben pedig várhatóan megközelíti a 11 millió 400 ezer forintot. A felsorolt tények és számadatok önmagukért beszélnek. Ennek ellenére a gazdaság vezetői a kialakult és mindeddig a legjobbnak mondható munka- és üzem- szervezési eredményeket és módszereket nem tekintik véglegesnek. Tisztában vannak azzal, hogy az egyre gyorsabb műszaki-technikai haladás következtében a mostani jól bevált szervezet is előbb-utóbb túlhaladottá válik Éppen ezért az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése nem elvégzett, hanem folyamatos feladat marad a gazdaságban, hiszen — mint a felsorolt számok és tények bizonyítják — ez meghatározója a gazdálkodási eredmények alakulásának. Mindent összevetve, az üzem- és munkaszervezés fejlesztése semmiképpen sem öncélú, mert nemcsak a hatékonyság, a gazdálkodás javítását, de a gazdaság dolgozói élet- és munkakörülményeinek jobbítását is szolgálja. Faludi Sándor MinfínEa ö 2*1*. ( 1.M
