Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-14 / 293. szám

Fejlődő munkavédelem — további tennivalókkal A tV. ötevee terv jelentős programja a munkakörül­mények további javítása, a dolgozók biztonságának, egészségének védelme is. Nos, közeledvén a tervidő­szak végéhez, aktuálisnak látszik, hogy megkérdezzük: — Vajon mit tettek a cél érdekében Heves megyében, üzemeinkben, vállalataink­nál változott-e a helyzet az •ltelt esztendőkben? Kérdésünkre a Szakszer­vezetek Heves megyei Taná­csánál Göcző Géza főfel­ügyelőnél, a munkavédelmi osztály vezetőjénél kerestünk választ. — Egyetlen mondattal azt felelhetem, hogy: a III. öt­éves tervhez képest lényeges a fejlődés — hallottuk —. Különösen, az 1971-es kor­mányhatározat s az ezt kö­vető ágazati minisztérium! megyei tanácselnöki utasítá­sok hatására iparkodtak vál­lalatainknál komolyabban venni a fontos feladatokat. Sokat segített, hogy a témát' szinte állandóan napirenden ■tartották szakszervezeti bi­zottságaink. Helyi illetve me­gyei testületeink, az egyes szakmák megyei bizottságai az SZMT valamint • ÍVEB „menet közben” többször is tájékozódott az előrehaladás­ról, szorgalmazta a tenniva­lókat. örvendetes, hogy csu­pán a vizsgált, mintegy más­fél száz vállalatnál, üzem­nél 2,1 milliárd forintot köl­töttek eddig a kulturáltabb munkahelyek kialakítására, a zsúfoltság csökkentésére, megszüntetésére, a baleseti veszélyforrások felszámolásá­ra. A nehéz fizikai munka „száműzésére”, az üzem­egészségügyi helyzet javítá­sára, mosdók, zuhanyozók, öl­tözők építésére. Az anyagi áldozatokat tekintve, nem kevesebb, mint 224 millió fo­rintos a túlteljesítés, ami- is­mételten aláhúzza, hogy: élénkebbé vált az igyekezet, a programban rögzítetteknél is jobban törődtek a dolgo­zó emberrel... Ugyanekkor azonban sajnos az is igaz, hogy a munkavédelmi in­tézkedési tervek megválást- , tása nem sikerült még min­denütt teljesen. Az építők­nél, vagy a bányászatban például az igényelt import­gépek késlekedése okozott akadályt, másutt a kivitele­ző, illetve a kellő fedezethi­ánya mialt maradtak el a tervezett létesítmények, hogy csak néhányat említsek. Az egyes szakmákban szerzett tapasztalatokat ele­mezve megtudtuk még az osztályvezetőtől, hogy példá­ul a MEDOSZ területén két­ségtelenül az állami gazda­ságokban a legpozitívabb a fejlődés, de a Gyöngyös—do- moszlói ÁG, a Hevesi ÁG, vagy az erdőgazdaság szo­ciális ellátottságán még mindig sok a javítani való. A kereskedelemben lassú az anyagmozgatás gépesítése, főleg a bérleményekben mű­ködő kisebb boltokban nor­ma alatti a szociális helyzet. A Volán-nád, a MAV-nál, az AFIT-üzeniekben zsúfoltak a munkahelyek, a konzerv­gyárban, a guíxxnafelvásárló és feldolgozó üzemekben, a vasas szakmában a zajszintet kellene még tovább csökken­teni. A tsz-ekben a mellék­üzemágak hagynak maguk utón elég sok kivánntyalót, s nem minden tekintetben le­hetünk elégedettek más kis üzemekkel, a ktsz-ekkel, a költségvetési üzemekkel, vagy éppenséggel némely magán­kisiparos műhelyével. Noha összességében a ko­rábbinál lényegesen kedve­zőbb a kép, a jelenlegi öt­éves terv eltelt négy és fél esztendejében —■ a már em­lített munkavédelmi intéz­kedési tervek végrehajtásá­val, a munkavédelmi őrmoz­galom erősödésével, a szak- szervezeti munkavédelem 25 éves jubileumát köszöntő ve­télkedősorozat hatására — kétségtelenül nőttek az ered­mények, az általános fejlő­dést nemrégiben az SZMT elnöksége is elismerte: még nem lehetünk teljesen elé­gedettek. Ha tavaly óta Is javult ugyan a helyzet, az idei év eteő háromnegyedé­ben még mindig 2881 bal­eset történt, ami 61 055 mun­kanap kieséséhez vezetett, s egy híján tizen veszítették életüket műszak közben. Kedvezőek a változások a bányászatban, a vasas szak­mában, a MÁV-nál, a helyi­iparban, azonban ugyanek. kor kevésbé jók a tapaszta­latok a tez-ekről — ahol a kilenc halálos balesetből hat történt —, a közlekedési dolgozókról, a KPVDSZ te­rületéről. E elgondolkodtató például, hogy még a szak­munkástanulóknál is nőtt a .balesetek száma. Vitathatatlan,- hogy ha a munkavédelem jubileumát Heves megye javuló eredmé­nyekkel is köszöntötte — az évfordulót sokkal szebbé, emlékezetesebbé tehette vol­na. — Legyenek a rossz pél­dák figyelmeztetőek s a jók ösztönzőek a jövő lényege­sen értékesebb munkájára, hogy mindjárt a továbbiak­ra is emlékeztessek — mond­ta az osztályvezető. Ami most elmaradt, feltétlenül iparkodjanak mindenütt pó­tolni. A szociális középtávú tervekben, amelyeket most első alkalommal készítettek vállalataink, gondoljanak az eddiginél jóval alaposabban a feladatokra s azon legye­nek, hogy az elképzelésekből valóság legyen valamennyi munkahelyen. Gyón! Gyula Gyár - nagy T-vei Kívülről nézve olyan saép és rendezet t az egri Finom- szerelvény gyár hevesi gyáf- egyységének telephelye, akár egy makett. Persze, makett­ról sró sincs, bent, a csarno­kokban szünet nélkül folyik a munka. És ez a rendes, ez a megszokott. A kérdés vi­szont az. amellyel Kelemen ■Benjam ír. gyáregységvezető- hö* fordultunk, hogy a ter­Mihaly anyagmozgató is au gyón örül. Pedig — 28 év telt el azóta, hogy utoljára iskolapadban UU. — Igen — mondja —, ép pen 28 esztendeje. És ne gondolják, hogy könnyű. Ne­héz a munka is. le a kalap­pal azok előtt, különösen meg az asszonyok előtt, aluli tanulnak. Nekem hat elemim Nádat Györgyné: íijjamból... melts tényén túl aíkad-e a ház körül valami feljegyzés­re érdemes? . —- Ha csak az nem —■ vá­laszolta —, hogy a község­ben jelenleg két telephe­lyünk van: egyik ez az új, ami 90 milliós beruházással épült fel. a másik pedig az Arany János utcai. Nos, ez a kettősség — a termelésszer­kezet alakulása, főleg az olajszabályzó darabszámá­nak csökkenése miatt — 1976. január 1-től megszűnik, az Arany. János utcai rész­leg átkerül a központba. Nein marad sokáig üreseit a helye: az állami gazdaság kultúrházat és munkásszál­lót létesít az egyik épület­ben, a másikat pedig a ta­nács veszi 'át. ott pedig böl­csőde és óvoda épül. Az új évtől esedékes „há­zasság” mellett még egy ér­dekesség van az összesen 450 dolgozót foglalkoztató gyáregységnek: a munkások és alkalmazottak 52 százalé­ka tanul! Vem. aki szakmai, van, aki politikai téren kép­zi tovább magát, jő néhá- nyan pedig a régebben el-- mülasztottakat igyekeznek behozni, a dolgozók általános iskolájába járnak. — Ezek szerint: „tanuló” gyár a hevesi BERVA? — Igen, ki lehetne tenni. « nagy T-betűt. 28 év után újra iskolapadban S hogy ez így van, így le­het, annak a sok diák-mun­kás között a 41 éves Ország Az az igazság, hogy kirázom a kis­volt, most járom a hetedi­ket. — Hogy határozta el, hogy elvégiá az általános iskolát? — Ügy. hogy van egy esz­tergályos tanuló fiam, most másodéves, meg egy tízéves kislányom. Jó fejű gyerek, biztosan elvégzi ő is a nyol­cadikat, hét így határoztam el», hogy ne legyek én sem. lemaradva. — Kikkel jár egy osztály­be? ;:ár'í.í)s .■ — Tizenegyen vagyunk. Legtöbbje 30—40 közötti, de van egy 52 éves osztálytár­sam is, a legfiatalabb pedig 18. — És a tanulás? Nem na­gyon nehéz? — Sűrített az anyag, es bizony kell olvasgatni. Most éppen a János vitézt tanul­juk, erről a gyerekkoromra emlékszem vissza, és ez ^a­>egem hazatsfctatek, még fenn vagyok, vagy nem, elfáradok. —. Ügy gondolja, megéri? — Igen. Ha a nyolcat el­végzem, tovább akarok ta­nulni Van itt nálunk az üzemben egy szakmunkás­képző tanfolyam. Azt szeret­ném elvégezni. Lakatos sze­retnék lenni. Az asszony, akinek kőnnvu — Nádai Györgyné műsza­ki rajzolónak bizonyára könnyebben megy a tanulás? — Ügy gondolom, hogy igen. Én gimnáziumot végez­tem és gépipari technikumot la, aztán csináltam 1—2 nyelvtanfolyamot, ugyhógy. azt hiszem, nem ..is vagyok jó példa. Most ugyanis mar­xista középiskolába járok, és az az igazság, hogy kirázom a kisujjamból. Nekem sokkal könnyebb, mint annak, aki esetleg még a nyolcat sem végezte el. — Akkor hót: miért? — Mert ért is tudni kell, ma már ez is hozzátartozik az általános műveltséghez. Kovács István még csak 29 éves, de már elérte, hogy egy szép ikerpár — egy kis­fiú és egy kislány — édesap­ja, munkahelyén pedig, leg­újabb beosztása szerint, a húzópészleg művezetője. Hu­szonegy gépmunkás és hét lakatos munkáját irányítja. Ezek mellett végzi ő i* a marxista középiskolát — Ilyen körülmények kö­zött is annyira könnyű? — Annyira ugyan nem, de azért megbirkózom vele. A gyerekek mellett — főleg a fiam egy örökmozgó hétör­dög —kevés- idő marad. Én vasúlgépészeti technikumot végeztem, itthon pedig gya­korlom a „kispapa” teendő­ket, mert úgy vallom, min­dent közösen kell vállalnom a feleségemmel. Szóval: fő­zök, etetek, mosok, vasalok, takarítok. Azt elképzelni nem lehet, mi munka van két ilyen aprósággal, csak az hiszi el, aki maga is benne van. A gazdaságosabb szarvasmarhatartás érdekében Meliorációs gyepfejlesztés Istenmezején Megyénk egyik legkisebb hegyvidéki termelőszövetke­zete, az istenmezeji. Béke Termel őszö vekezet megkezd - te egy olyan, fából készíthe­tő istállóitípusnak a kivitele­zését, amely lényegesen ol­csóbb az eddig épült, hagyo­mányos szarvasmarha-tele­pek épületeinél. A megye- szerte nagy érdeklődéssel kí­sért kezdeményezés nemcsak olcsóbb, de hasznosítása — kisebb átalakításokkal — igen sokféle lehet. Az istenmezeji közös gaz­daság vezetői nemcsak a fé­rőhelyek . bővítésére, azok minél olcsóbb kivitelezésé­re gondoltak, hiszen a biz- ( tonságos és főként a yiinél gazdaságosabb szarvasmar­ha-tartás alapfeltételei közé tartozik a szükséges takar­mánybázis megteremtése is. -B hegyvidéki területen a szántóterület bővítésére nincs lehetőség, s éppen ezért a termelőszövetkezet a Kelet-magyarországi Vízügyi Vmywö Vállalattal elkészít­tette az 19Hi)-ig szóló komplex fejlesztési tervét. E terv fő­ként a legelőterületek jobb kihasználására koncentrál a szarvasmarha-tenyésztés fi­gyelembevételével. Ennek az ágazatnak a fejlesztése ugyanis jól illeszkedik a népgazdasági elképzelésekbe, s ezt a termelőszövetkezet messzemenően figyelembe vette, amikor nem kis áldo­zatot vállalva a szarvasmar­ha ágazat fejlesztése mellett döntött, s a megyei szervek­kel egyetértésben vállalko­zott a program gyorsabb ■megvalósítására. Ennek — mint erre már utaltunk — alapvető feltétele a takar­mánybázis biztosítása. Ezen a vidéken elsősorban a lege­lőre alapozhatják a közös gazdaságok szarvasmarha-te­nyésztést, s a megfelelő ho­zamok érdekében jelentős meliorációs munkákéit kell elvégezni.. Ezt a komp’ex fej­lesztési tervben elő is' irá­nyozták, azonban a gyorsí­tott terv szükségessé teszi bizonyos munkálatok átcso­portosítását, esetenkénti mó­dosítását. Így 1976-ra és 1977- re el kell készíteni a megva­lósítandó meliorációs mun­kák kiviteli részterveit. A szükséges állami támogatást —. tekintettel a szárvasmar- ha-program népgazdasági fontosságára — az illetékes szervek biztosítják. Amint a termelőszövetkezet elnöke elmondotta, a megyei tanács mezőgazdasági osztályán Ígé­retet tettek arra, hogy még ebben az évben figyelembe veszik a termelőszövetkezet 1976—77-es terveit, noha a rövid határidő miatt a ter­vező vállalatok és intézmé­nyek kapacitás hiányában é résztervek elkészítését nem vállalták. A termelőszövetke­zet azonban sajáé szakembe­reivel és szükség szerint szakértők bevonásával maga készíti el az 197.6—77. évi meliorációs munkák részter- reit.­(faluét}) Kovács István: Itt munka, olvasni éjszaka lehet. gyón szép... — De meg is keil fizetni érte... — Az • biztos. Én minden reggel fél 5-kor kelek, hatra itt vagyok a gyárban. Taní­tási napon fél 12-kor elen­gednek. aztán 4-ig, negyed 5-ig iskola. Utana Iraza, ott­hon. megebédelek, aztán el­látja az ember a jószágot. Mire ez is megvan, mehetek a kislányomért áz • iskolába. Hazafelé aztán beszélgetünk. „Apa, te mit tanultál?” —■ kérdezi,; én meg elmondom, aztán ő "is, és így eldiskurál- gatunk. Este meg olvasgat az ember, míg kifárad a szeme i*j. Este tízre, amikor a fele­otthon a két gyerek, tanulni, (Fotó: Perl Márton) — Akkor tanulásra nem nagyon marad idő. — De igen: éjjel, amikor a gyerekek alusznak. — Távolabbi célja van-e a tanulással ? — „Csak" annyi, högv tud­ni akarok. Sok mindenről többet • tudni, mint eddig. Én eddig is tanultam, és nem szoktam megállni. Az az elvem, hogy holtig tanul az ember. És azt hiszem, rajtam kívül még nagyon sokan vannak így a gyár­ban. Bizonyára így van: az adatok te ezt mutatják. ,. I! Kun Tibor hogy liget á klmféréúeiák városa. Jól esik eset leírni, hiszel» elismerésnek, rang­nak számit otthont nyújta­ni egy-egy tanácskozásnak, megfelelő körülményeket teremteni ‘ egy-egy fontos eszmecseréhez. Az elmúlt héten például nemzetközi szintű eseménynek adott helyet a Technika Háza. ’A KGST gépipari állandó bi­zottságának energetikai cso­portja vitatta még az erő- művi segédberendezések szabványosításának kérdé­seit, s a megállapodásokról szóló jegyzőkönyvek aláírá­sa után ellátogattak a Ga­garin Hőerőműbe te. Olcsó és friss árut bizto­sított a lakosságnak zöld­ségből és gyümölcsből „a SSKÖVTERMÉK, s az árú­készlet, a választék is ki­elégítő volt — ezt állapít­hatták meg azon az évzáró tanácskozáson, amelyen . a közös vállalkozás idei tevé­kenységét értékelték, .lövő­re több újdonsággal is szol­gálnak a háziasszonyoknak a konyhakész és félkész termékeket clókészítő üzem megindításával. Nem hagyhatjuk említés nélkül a Gárdonyi Géza Társaság ülését sem, ahol fontos téma, Heves megye tudományos életének elem­zése szerepelt a napiren­den, A Magyar Tudomá­nyos Akadémia különböző intézeteinek vezető szak­emberei számoltak be itt a Hevesben folytatott tudo­mányos kutatások helyze­téről, s a kutatómunka fej­lesztésének lehetőségeiről. Sokan olvashatták, re­ménykedve és bizakodva, azt a hin, amely arról tu­dósított, hogy az ötödik ?» éves tervben jelentős költ­séggel fejlesztik a posta i£s a távközlés hálózatát. Niíf gyon kell, nagyon szüksé­ges ez a fejlesztés, de sok­kal élénkebb ütemben kí­vántatik a végrehajtás, hogy felzárkózhassunk az igényekhez. Hosszú, nehéz és sok ku­darcot adó időszak után végre szép termelési sike­rekkel hallatnak újra ma­gukról az egereseid bányá­szok. Jő eredményekkel zárják ezt a gazdasági évet, s mint a szocialista brigá­dok vezetőinek hét eleji tar nácskozásán elhangzott, 1976-ban is arra töreksze­nek, hogy a bánya élüzem szinten tartsa magát. Sok vita folyik mostaná­ban: legyen tilalom vagy ne legyen a munkahelyi do­hányzásra. A rózsaszent- mártoni műanyagipari üzem munkásai gyakorlat­ban tették le voksukat .a dohányzást ellenzők mel­lett. A tiltakozás ellenére dohányoztak a tűzveszélyes helyen, s csak a tűzoltók gyorsaságán, ügyességén múlott, hogy nem égett le teljesen a télep nagycsar­noka. A felelőtlenkedés így is 171 ezer forint értékű kárt okozott. Fellapozom újra a hét újságait. Olvasom az idő­járás-jelentést. Szombatra felhős, párás időt, ködszitá- lást jelzett a Meteorológiái Intézet. S ahogy az abla­kon kitekintek, apró szemű hó szálldos, fehér lepel ta­karja az utat, a parkolt megfonnyadt, száraz gye­pét, a fák ágait. Örülnek # hónak a, vadászok, jó idj| ígérkezik a vaddisznó haj# tóvadászatokra, a nyúlás körvadászatokra. Nem jó idő vár viszont a házi disz# nókra, ilyen tájban az ó sorsuk is megpecsételődik: Nem árt azonban vigyázni az ínyencségek készítésénél a higiéniára. Egy családi», már kórházba szállítottak ételmérgezéssel.. ,< . , (pataky) 197.'». december 14,, vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents