Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-03 / 283. szám

PtOtETARlAl. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA SXVL évfolyam, 383. szám ABA: 80 FILLER 1975. december X, szerda ................ éK Az 1976. évi terv- és költségvetés a napirenden A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka A Szovjetedé Legfelsőbb Tanácsának téB ülésszakán. As első sorban Leranyid ev, as SZÉP EB főtitkár», (népújság telefotó TASSSZ — MTI ~ KS» ' Botor PaL, as MTÍ tadóté- ; faija jelenti: Kedden délelőtt a nagy Jüeml-palotában összeült a Szovjetunió Legfelsőbb Ta- ! 'dácsának ülésszaka. hogy r megvitassa az 1976. évi terv­éé költségvetési előterjeszté- i «éket A Szövetségi Tanács I és a Nemzetiségi Tanács I együttes ülését Mihail Sityi- í fcov, a. Szövetségi Tanács el- i «öke nyitotta meg. A szovjet i parlament elnökségében he- i iyet foglal Leonyid Brezs- nyev, Nyikolaj Podgomij, Andrej Gromiko, valamint az SZKP Politikai Bizottsá­gának több más tagja, a Központi Bizottság titkárai, a szovjet kormány miniszter­elnök-helyettesei és minisz­terei. Sityikov megnyitó szavai és az ülésszak napirendjének jóváhagyása után Nyikolaj Bajbakov miniszterelnök-he­lyettes tartott több mint egyórás beszámolót. Hangoz­tatta, hogy a kilencedik szov­jet ötéves terv nagy sikere­ket hozott annak a hosszú tá­vú szociális és gazdaságpoliti­kának a megvalósításában, mely a nép életszínvonalának emelését célozza a társadal­mi termelés bővítése, haté­konyságának növelése útján. Bajbakov a továbbiakban áz 1976. évi népgazdaságfej­lesztési terv előirányzatait vázolta fel, s utalt arra, hogy a most befejeződő kilencedik ötéves terv mérlegének meg­vonása a XXV. pártkong­resszus feladatai közé tarto­zik. A jövő évi tervszámok is­mertetése előtt a tervbizott- tóg elnöke néhány előzetes adatot sorolt fel az 1975. évi várható tervteljesítésről. Ezek . szerint a Szovjetunió ipara ebben az évben a ter­vezett 6,7 százalék helyett 7,5 százalékkal- bővíti terme­lését. A növekedés nyolcvan százaléka származott a mun­ka termelékenységének fo­kozásából. A mezőgazdaság­ban a rendkívül kedvezőt­len időjárási viszonyok kö­vetkeztében az előirányzato­kat több lényeges mutató­szám tekintetében nem telje­sítették, egyes alágazatokban azonban, így a gyapotter­mesztésben. számottevő túl­teljesítést értek el A következő, 1976-os esz­tendőben a Szovjetunió „a kommunista építés új szaka­szába lép” jelentette ki Baj- asm*. ag& jte Hoártffl az ország a tizedik ötéves terv végrehajtását kezdi meg. A tizedik ötéves terv irányelveinek jóváha­gyása az SZKP Központi Bi­zottságának hétfői plénu­mán elfogadott határozat ér­telmében a február végén összeülő pártkongresszus fel­adata, lesz. A plénumán — mondotta Bajbakov — Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára „mélyrehatóan ele­mezte a népgazdaság fejlő­dését a kilencedik ötéves tervben és meghatározta a gazdaság növekedésének és ^ az életszínvonal emelésének | további legfontosabb fel-1 adatait". Elutazott hazánkból Werner Lamberz A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi zottságának meghívására no­vember 29—december 2. kö­zött baráti látogatást tett hazánkban Werner Lamberz, a Nemet Szocialista Egység- párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta Wemer Lambarz-et, valamint a kísé­retében levő Kiirt Tiedket es Rudolf Singert, azNSZLP KB tagjait Az NSZEP képviselői meg­beszélést folytattak Győri Imrével, a Központi Bizott­ság titkárával. Kölcsönösen tájékoztatták egymást párt­jaiknak a szocializmus épí­tésében szerzett tapasztala tálról, és véleménycserét folytattak • két párt agitá- ciós és propagandatevé­kenységéről A két testvér párt képviselői az agitdciic és m propagandamunka te­rén ’való együttműködés to­vábbfejlesztésére munkater­vet fogadtak el. Werner Lamberz magyarországi lá­togatása hozzájárult a két párt kapcsolatainak további 'erősítéséihez és fejlesztéséhez. Werner Lamberz és kísére­te kedden elutazott Buda­pestről. A háztáji továbbfejlesztése politikai feladat Megyei tanácskozás Egerben Heves megyőbee a mező­gazdasági művelés alatt levő terület 18 százaléka a háztá­ji gazdaság. Ezekben a kis- üzemekben, egymilliárd fo­rintra tehető az állóeszköz- állomány. Ennek ellenére mégsem használják ki a ház­táji gazdálkodásban rejlő le­hetőségeket, holott jelentős tartalékot jelent a nagyüze­mek termelése mellett. A háztáji gazdálkodás helyzetét és tovább fejlesztésének le­hetőségeit értékelték kedden délelőtt Egerben, a SZÖV- TERMÉK irodaházában ren­dezett megyei tanácskozáson. Farkasát Gyula, az Eger— Gyöngyös vidéki TESZÖV titkára köszöntötte az élelmi­szeripari vállalatok, a ter­melő- és fogyasztási szövet­kezetek, valamint a SZÖV- TERMÉK képviselőit. Ezután Kurunczi István, a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályvezetője tartott vitaindító előadást. Bevezetőjében arról szólt, hogy az árutermelésben és a szövetkezeti tagok önellátásá­ban továbbra is nagy jelentő* sége van a háztájinak. Ezért államunk a jövőben is gon­dot fordít a kisüzemi gazda­ságok fejlesztésére* Rámutatott, hogy Heves megyében a háztájiból éven­te jelentős mennyiségű hús, tej, tojás, baromfi, zöldséges gyümölcs, valamint burgonva kerül a fogyasztók ellátására. Ennek ellenére a IV. ötéves tervidőszak alatt mintegy 3000 hektárral csökkent a háztáji terület és ezzel pár-' huzamosan a szarvasmarha - a sertés- és a juhállomarn valamint a teitermelés is. Eh hez hozzá^ái-nltak az értéke- sítési problémák, va1 amint a helytelenül értelmezett adóz­tatási, A Meg^gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által kiadott pénzügyi rende­letet ugyanis a tanácsok több helyen rosszul értelmezték, ami kedvezőtlenül hatott Hiányos volt az állatállo­mány tömeg takarmány-ellá­tása, nehézséget okozott a kisebb településeken * tej felvásárlása, valamint a ház­táji gazdaságokban a szarvas­marha-férőhelyek elhasznált­sága is. Ezzel szemben örvendete­sen javult a kis gazdaságok­ban a zöldség- és gyümölcs- termelés. Az 1971-ben hozott kormányhatározat ösztönző­leg hatott főleg Hatvan, He­ves és Kai környékén. így a nagy hagyományokon nyugvó heveri zöldségkertészet újabb elemekkel gazdagodott a háztájiban is. A közös gaz­daságok és a fogyasztási szövetkezetek 16 zöldségter­melő szakcsoportot szerveztek a megyében. Ezeket a kisüze­meket rendszeresen ellátták fóliával, vetőmaggal, műtrá­gyává! és növényvédő szer­rel. A termelt zöldséget és gyümölcsöt folyamatosan fel­vásárolták és a termeléshez szaktanácsot is adtak. A háztáji gyümölcsösök ki­alakításában különösen a nagyrédei Szőlőskert Terme­lőszövetkezet ért el jelentős eredményeket. Nasvüzemi módszerekkel háztáji mál­nást tetepítet+ek a tagságnak. A gvümölcsöt a közös gaz­daság vásárolta fel és saját hűtőházában fel is dolgozza. Kurunczi IstVan a továbbiad­ban a hiánvossá gokra is rá­mutatott. Hangsúlyozta, hogv az V. ötéves tervben nagvobb gondot kell fordítani a ház­táji gazdaságok gépesítésére és a biztonságosabb növenv- védélemre. Felhívta a fievel- mét arra is, hogy a jövőben. ösztönzőbb SöEgaadasági sza­bályozókkal segítsék elő a háztáji termelést, és keres­sék a lehetőségét a nagy- és kisüzemek közötti kapcsola tok elmélyítésének. A közö6 gazdaságok fokozzák a ház­táji műszaki fejlesztését, a fogyasztási szövetkezetek pe­dig maradéktalanul vásárol­ják fel a terményeket, így elősegítik a termelői kedvet. Az előadást követő vitában felszólalt Patkó József, a SZÖVTERMÉK, Ficzere Sán­dor, a MÉSZÖV, Bocsi Lász­ló, a hatvani ÁFÉSZ, Mé­száros Gábor, az egri Nek­tár Szövetkezet, Bánfi Sán­dor, az AGROKER, Molnár Gábor, az Állatfrogalmi és Húsipari, Einer Ferenc, a Ga­bonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat, valamint Papp Sándor, az Állattenyésztési Felügyelőség képviselője. Va­lamennyien a jobb együtt­működést szorgalmazták és politikái feladatként jelölték meg a háztáji gazdasagok fejlesztését. (A vita alap­ján a háztáji gazdaságok továbbfejlesztésére egy ké­sőbbi lapszamunkban vissza­térünk.) (mentusz) a bányáknak Pet&ßbänge gépüzemében sokfajta félkész és késztermék két állítanak elő, és szállítják az ország különböző részeibe A Várpalotai Szénbányák részére évente 60 hatbákot készí­tenek a frontfejtésekre induló hidraulikus fejlópajzsokhoz. a visontai külfejtéshez pedig évente -kép-két diszpécser- és transzformátorkocsit gyártanak. Utolsó simításokat végzi a Légrádi Istoc 62 alkatrészén szocialista brigád­A késztermékek mellett javításokat is . végeznek a gepüzemben: a visontai külfejtés, kotrógépeinek merítőkanalait javítja Balogh Károly. .(Fotó: Perl Martaiig. Dr. Bíró «0ozst»í befejesr.l? bulgáriai tárgyalásai! Szófiában kedden befejez­te tárgyalásait a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kormány­szintű kereskedelmi delegá­ciója. Dr. Bíró József ma­gyar és Ivan Nedev bolgair külkereskedelmi miniszter a megbeszélések eredménye­ként aláírta a két ország 1976—80-as évekre szóló Napirenden? a vasúti áruszállítás Kedden a Gellért Szálló­ban plenáris üléssel és a szerkesztő bizottságok meg­beszéléseivel folytatódott a KGST Közlekedési Állandó Bizottságának ülése. A keddi tanácskozáson a KGST-oe- szagok vasúti árufuvarozási helyzete, problémái, a s-es- zetkösá vonatok «aaiateead­saerűsége volt a fő rámáé A közlekedési kapcsolatók fejlesztésén belül kiemelke­dően fontos a vasút szerepe, hiszen a tagországok között észak-déli irányban az áru­forgalom 95—99 százalékát, kelet-nyugati irányban 50— 90 százalékáé vasúton bo­bVpWcjáfc fe, hosszú lejáratú, árucsere-fci- galmi .egyezményét és fize­tési megállapodását. Az egyezmény az'előző-öt­éves időszakhoz képest ha I - vanszázalekos növekedést, irányoz elő az árucsere-tor - galom terén — ezen belül a kölcsönös kivitel és behoza­tal tekintetében csaknem nyolcvan százalékkal nő a gépipari termékek és beren­dezések aránya. Mint a bolgár sajtókom- mentárok hangsúlyozzák, az új egyezmény a mennyiség mutatók nagyfokú növeke­dése meVtett jelentős mérJ tékben járul hozzá az ex-' port és import szerkezeté­nek kedvező á-talakítáeáhcB is. A két( ország külkereske­delmi minisztere aláírta az 1976. évre szóló árucsere- íorgaími jegyzőkönyvet is. A dokumen+uim 18 százaié-' kos növekedést helvez kilá­tásba az idei év árucsere- irgalmához képest,

Next

/
Thumbnails
Contents