Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-10 / 289. szám
Folytatja munkáját a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa (Folytatás az l. oldalról) sárolt nyersanyagok, alapanyagok es energiahordozók ára. Másfelől a kedvezőtlen külső feltételek még inkább felszínre hozták gazdasági munkánk gyenge pontjait. Itt első helyen említem, hogy gazdaságpolitikai elképzeléseinket nem mindig valósítjuk meg következetesen. A szükséges döntések késtek, például néhány kiemelten kezelt nagyüzemünk elengedhetetlenül fontos rekonstrukciójára vonatkozóan. Nyilvánvaló, hogy az ilyen helyzetekben jobban együtt kell működnie a gazdasági, a párt- és a szakszer- vezeti vezetésnek, és jobban ki kell használniuk saját lehetőségeiket. Gazdasági munkánk egyik fő gyengesége, hogy népgazdaságunk fontos tartalékai még mindig kiaknázatlanok. Fontos feladatok végrehajtása gyakran késedelmesen történik. A vállalatok egy része nehézkesen. elmaradott technológiával és gazdaságtalan termékszerkezettel dolgozik. A termelésben és az értékesítésben nem követik eléggé rugalmasan a világpiac változó igényeit. Ezután hangsúlyozta, hogy pártunk Központi Bizottsága november 26—27-i ülésén megvitatta és elfogadta az V. ötéves terv, valamint az 1976. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. A következő tervidőszak fő célja az. hogy a szocialista epitómunka tervszerű folytatása, a termelőerők fejlesztése, korszerűsítése és jobb kihasználása útján tovább javuljanak népfink életkörülményei, és fokozatosan megteremtsük a kiegyensúlyozott fejlődés tartós feltételeit. A terv reálisan számol a gazdasági növekedésünket meghatározó külső és belső feltételekkel. Tekintetbe veszi, hogy a negativ irányú külgazdasági hatások továbbra is megnehezítik munkánkat Az V. ötéves terv előirányzatai mindenekelőtt a minőségi követelmények oldaláról feszítettek. Ezeknek a nagy követelményeknek a teljesítése azonban elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy fejlődésünk töretlen legyem, hogy a tervidőszakban megteremtsük és megszilárdítsuk népgazdaságunk egyensúlyát, hogy elérjük a reálbérek, a reáljövedelmek, az életszínvonal szolid — a tervidőszak első két évében az ötéves átlagnál alacsonyabb —, de biztosított emelkedését. / Kérem önöket, elvtársak, gondolják végig: milyen jelentős és jó dolog az, hogy ez a terv a kedvezőtlen külgazdasági viszonyok és más, megnehezült feltételek ellenére a töretlen szocialista epitómunka alkotó programja! Igaz, hogy a növekedés üteme, az életszínvonal fejlődése valamivel lassúbb lesz. mint a korábbi években volt. de előrehaladunk. JÓI tudjuk, hogy a gazdasági válság következtében a tőkésországokban egész sor súlyos tünet hatalmasodott el, a felgyorsult inflációtól a növekvő munkanélküliségig. Visszaesett az életszínvonal, mert a tőkésosztály a dolgozókkal fizetteti meg a gazdasági hanyatlás következményeit Nekünk azonban megvan a lehetőségünk, hogy ha jobban dolgozunk, akkor minden tekintetben tovább fejlődhessünk! Ennek az ötéves tervnek a megvalósítása nem lesz könnyű, de ösztönzést és önbizalmat kell. hogy adjon mindenkinek az a tudat, hogy céljaink megvalósulása tőlünk függ. Munkásosztályunkban, parasztságunkban, értelmiségünkben, népünkben megvan az erő és a képesség, hogy az ötéves tervet teljesítsük. Biztosíték erre a szocialista rendszer, a szocialista tervgazdaság nagy ereje. — Biztosíték erre, hogy tovább fejlesztjük testvéri együttműködésünket a Szovjetunióval. a KGST orszá- pÉNl Ugyanakkor gazdasági céljaink megkívánják, hogy a békés egymás mellett élés szellemében, a kölcsönös előnyök alapján a kapitalista államokkal és különösen a fejlődő országokkal is növeljük gazdasági együttműködésünket. Ez utóbbi téren különösen sok a kihasználatlan lehetőségünk. Az V. ötéves terv további dinamikus fejlődést Irányoz elő. Ezt most csupán néhány fontos ténnyel, adattal szeretném szemléltetni a tisztelt kongresszus előtt. A Központi Bizottság nagy erőfeszítéseket igénylő, de reália célnak tartja, hogy öt év alatt 30—32 százalékkal emelkedjék a nemzeti jövedelem. s a teljes növekedés a munkatermelékenység emelkedéséből származzék. Iparunkat továbbfejlesztjük és korszerűsítjük. Az a célunk, hogy az ipari termelés 33—35 százalékos növekedése mellett a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása 37-—38 százalékkal növekedjék. KI kell érnünk, hogy a mezőgazdaság termelése 16—18 százalékkal emelkedjék, és az egész mezőgazdaságban további intenzív fejlődés valósiüjan meg. Azt akarjuk, hogy az ötéves terv Időszakában a bérből és fizetésből élők körében váljék általánossá a 44 órás munkahét. A gazdasági fejlődéssel összhangban az egy főre jutó reál- jövedelmet 18—20 százalékkal, a munkások és az alkalmazottak reálkeresetét 14 —16 százalékkal kívánjuk emelni. Fokozni akarjuk a többgyermekes családok támogatását a családi pótlék, az anyasági és gyermekgondozási segély emelésével, öt év alatt 420—440 ezer lakást kell építeni, ezen belül 150—160 ezer állami lakást. Ha erőinket összefogva fegyelmezetten dolgozunk, a következő öt év alatt is jelentősen előbbre lép az ország, tovább gyarapszik társadalmunk, s benne minden dolgozó ember. Külön szeretném hangsúlyozni, hogy a jövő évi terv sikeres megvalósításának milyen döntő jelentősége van. Nemcsak azért van szükség nagy erőfeszítésekre, mert ez az év ötéves tervünk el6ő esztendeje és mint tudjuk, a jó kezdet igen fontos. Hanem elsősorban azért, mert nagyrészt ebben az évben kell megállítanunk mindazokat a kedvezőtlen folyamatokat, amelyek negatívan befolyásolják gazdasági építőmunkánkat. Ettől függ, hogy a következő években elérjük céljainkat a népgazdaság fejlesztésében, dolgozó népünk életkörülményeinek javításában. Elvtársak! A tervfeladatok eredményes végrehajtásának fontos feltétele, hogy lényeges javulást érjünk el a munkaerő- gazdálkodásban. Hangsúlyozta, hogy amun- kaerőgazdálkodáo témájához is kapcsolódik haladásunk másik alapvető feltétele: a gazdaságos termékszerkezet kialakítása. Az ötéves terv hiánytalan megvalósítása, új és igényesebb feladataink jó megoldása megköveteli a népgazdaság valamennyi tartalékának következetesebb és gyorsabb hasznosítását. így például a céltudatosabb munka- és üzemszervezést, a takarékosság következetes érvényesítését, mindenekelőtt a nyersanyag és az energia- gazdálkodásban, és nem utolsósorban a munkaidőalapok jobb kihasználásában. A becsületesen dolgozó többségre támaszkodva meg kell szilárdítani a munkafegyelmet is. A dolgozók nagy többsége azt kívánja: ne nézzük tétlenül, hogy időnként egy hanyag, fegyelmezetlen kisebbség hangja, befolyása érvényesüljön a túlnyomó többség becsületes Igyekezetével szemben. A szabad munkavallalas joga a jövőben is fennmarad, de véget keli vetni annak, hogy egyesek indokolatlan munkahelyváltozta- tással anyagi előnyökhöz jussanak. Nagy feladataink vannak a gazdaságirányitó és szervező munka színvonalának emelésében is. A vezetés minden szintjén, az irányításban,, a végrehajtásban és az ellenőrzésben egyaránt következetes, határozott és kezdeményező magatartásra, az egyszemélyi felelősség erősítésére, fegyelmezett munkára van szükség. Amikor az irányító szervek most konkrét intézkedéseket dolgoznak ki a hatékonyabb munkára, a tartalékok jobb kihasználására, a műszaki fejlesztésre, különösen két fő szempontra legyenek tekintettel. Az egyik, hogy minden elhatározásuk szoros összhangban legyen a gazdaságpolitikai célkitűzésekkel. A másik, hogy támaszkodjanak a dolgozók javaslataira, kezdeményezésére. A XI. pártkongresszus megerősítette gazdaságirányítási rendszerünk alapelveit. Állást foglalt abban, hogy a népgazdasági tervek teljesítése érdekében az állam központi irányító munkáját meg kell erősíteni, gazdasági szervező munkáját fejleszteni kell, a vállalatok önállóságával, kezdeményezőkészségével összhangban. Amint az elvtársak tudják, január elsejétől módosulnak a köz- gazdasági szabályozók. Ezzel a lépéssel a vállalati gazdálkodást jobban hozzáigazítjuk a változó feltételekhez, a nagyobb követelményekhez. Az a feladatunk, hogy a jelenlegivel szemben növeljük a tiszta jövedelem központosításának hányadát. Nem tartható fenn az a helyzet, hogy miközben a vállalatok jelentékenyen növelték pénzalapjukat, csökkent a költségvetésnek a vállalatok gazdálkodásából származó bevétele. Most visz- szaállítjuk az 1970. évi arányokat. Ez a jövő megalapozásának fontos lépése. A szabályozók módosítása ögpzBiszhn Béla, az MSZMP PB tagja, a KB titkára besag a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusán (MTI fotó — KS> hangban van irányítási rendszerünk elveivel, egyszersmind az új feltételek között növeli a vállalatok érdekeltségét a gazdaságosság fokozásában, a jobb munkában. A szakszervezetek — amint az köztudott — a párt ideológiai és politikai Irányításával dolgoznak, de ugyanakkor szervezetileg önállóak, és öntevékenyen végzik felelős munkájúkat, teljesítik megtisztelő hivatásukat. A párt eddig is bizton számított és szilárdan támaszkodott a szakszervezetek segítségére a munkásosztály, a szocialista társadalom alapvető érdekeit szolgáló politikájának megvalósításában.- Most, amikor új feltételek között kell gondoskodnunk a szocialista építőmunka kö- .vetkezetes folytatásáról és hosszú távon biztosítanunk kell jövőnket, a párt azt kéri és várja a szakszervezetektől, hogy ezekre a feladatokra összpontosítsák fi-’ gyelmüket és erejüket. Jelenleg az a legfontosabb, hogy a szakszervezetek aktivistái és tagjai, az ő segítségükkel, pedig a dolgozók világosan lássák helyzetünké, jól megértsék mai problémáinkat és tennivalóinkat. Vagyis azt, hogy az eddiginél jobban kell dolgozni, többet kell nyújtani mindenkinek, minden szinten. Ez a felismerés eredményezi, hogy a dolgozó emberek jól értik alapvető érdeküket és meggyőződéssel látnak feladataik megoldásához. Az érvelő, felvilágosító, meggyőző szó elősegíti az emberek tisztánlátását és fokozott köte- lességérzetre, tettekre ösztönzi őket. Ugyanakkor az is fontos, hogy a szakszervezeti testületek és aktivisták is lépjenek fel a hanyag, rossz munka, a szervezetlenség, a fegyelmezetlenség, a pazarlás, a nemtörődömség ellen, mert mindez a dolgozók érdeke ellen hat és keresztezi az utunkat Meg kell értenünk és értetnünk, hogy az életszínvonal biztosítotl*eme- lése és a jobb munka között megbonthatatlan az ősz- szefüggés. Világítsak meg hogy további tervszerű, szocialista haladásunk érdekében most elkerülhetetlenül szükség van olyan intézkedő sekre, mint amelyen például az ár- és jövedelemszabályozás, vagy a gazdaságos tér ni ékszerkezet kialakításával és a munkaerő-átcsoportosítással járó feladatok. A szakszervezetek döntő részt vállalnak a szocialista munkaverseny-mozgalom, a szocialista brigádmozgalom, az újítómozgalom szervezéséből. Azt kérjük, gondoskodjanak róla, hogy a szocialista munkamozgalmak még szorosabban kapcsolódjanak az időszerű követelményekhez, és a terveinkben megjelölt célok hiánytalan megvalósulását segítsék. Különösen fontos, hogy a szakszervezetek meg energ i- kusabban dolgozzanak a szocialista demokrácia érvényesüléséért a különböző munkahelyeken, és hozzáteszem. a tanácsokkal együttműködve a lakóterületen. Erről a feladatról a kongresszusi dokumenumok és Gáspár elvtárs is részletesen szólt Feladataink megoldásához nélkülözhetetlen, hogy szabad utat kapjon a dolgozók minden has/.- . nos kezdeményezése, szabadon érvényesüljön a véleményük, és tapasztalataik beépüljenek a vállalati döntésekbe. Meggyőződésünk, hogy a dolgozók ezzel a segítőkészséggel is hozzá akarnak járulni feladataink teljesítéséhez. Ennek a segitőkészség- nak a szocialista demokrácia nyit széles utat amely biztosítja, hogy a dolgozó emberek még hatékonyabban vegyenek részt a saját ügyeik és a közügyek intézésében. A szakszervezetek is tegyenek meg mindent azért, hogy a gazdasági vezetők értsék meg: nem tudnak jól dolgozni, ha nem támaszkodnak a dolgozó kollektíva erejére. tetfrekész- ségére, mégpedig nem alkalmilag és nem formálisan, hanem a mindennapi munka ménjeiben, Ez az egyszemélyi felelősség érvényesítésének is nélkülözhetetlen feltétele. Az időszerű feladatok jó megoldásával egyengetjük a jövő útját, a szocialista demokrácia fejlesztésével jól szolgáljuk távlati céljainkat — A szakszervezetek tevékenységének egyik legfontosabb része — mondotta ezután — a dolgozók érdekeinek védelme. Szakszervezeteink • érdekvédelmi munkája folyamatosan fejlődik, jól oldják meg ezeket a feladatokat. Fontos szempont, hogy a szakmai érdekeket a továbbiakban is mindig a szocialista építőmunka, az egész dolgozó nép érdekeivel összhangban kezeljék. Az életszínvonal alakulásával összefüggésben még egy problémára szeretném felhívni a figyelmüket. Pártunk és kormányunk együttműködve a szakszervezetekkel —, az utóbbi agy-két évben sokat foglalkozott az igazságosabb jövedelemarányok megteremtésével, a munka nélkül szerzett jövedelmek megszüntetésével. Ezen a téren vannak is kezdeti eredmények- A jövőben azonban — amikor a korábbi évekhez viszonyítva a reálbér, az életszínvonal emelkedése mérsékeltebb lesz —, e probléma megoldása még élesebben vetődik fel. Ezért még hatékonyabb intézkedésekre lesz szükség az igazságosabb jövedelemarányok kialakítására, a munka nélkül szerzett magas jövedelmek visszaszorítására, megszüntetésére. A magyar szakszervezetek a nemzetközi munkásmozgalom harci osztaga is, amely az internacionalizmus szellemében teljesíti hivatását. Munkájának nemzetközi szempontból is megvan a maga jelentősége. Szakszervezeteink az utóbbi években több eredményes kezdeményezést tettek a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egységének a megszilárdításáért. A szakszervezeti világszövetség tagjaként sokoldalú tevékenységet fejteinek ki az európai szakszervezeti mozgalom egységéért. Mindez azért volt lehetséges, mert a nemzetközi életben mindinkább utat tör az enyhülés politikája, a békés egymás mellett élés szelleme. Ezekben az években kedvező változások következtek be a magyar szakszervezetek és több európai tőkésország szakszervezeteinek a viszonyában. A magyar szakszervezetek továbbra is elsősorban azzal tesznek eleget a nemzetközi munkásmozgalom iránti kötelezettségeiknek, ha itthon jól dolgoznak és eredményesen segítik a szocialista építőmunkát, a párt politikájának a megvalósulását. Befejezésül szeretném kifejezni azt a meggyőződésemet, hogy a gondok, a nehézségek, a nehezebbé vált feltételek ellenére minden okunk megvan a bizakodásra. Belső fejlődésünk határozott iránya a megvalósuló szocializmus és a következő években is megtorpanás nélkül haladunk tovább ezen az úton. A párt vezetésével, a szak- szervezet, az ifjúsági szövetség, a szocialista állam hatékonyabb munkájával, munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, a szocializmus minden odaadó hívének összefogott munkájával megoldjuk az előttünk álló feladatokat Ez a kongresszus egész szakszervezeti mozgalmunknak programot és friss lendületet ad a ránk váró nagy munkához, a XI. pártkong- x-esszus határozatának következetes végrehajtásához. Ennek a gondolatnak a jegyében, a Központi Bizottság nevében még egyszer jó munkát és teljes sikert kívánok mind a kongresszus tanácskozásának folytatásához, mind a meghozandó határozatok végrehajtásához. ■ ■ár A magpef szakszervezetek XXIII. kongresszusa ma folytatja muqfeftigfe Sv*fc&¥ December 10: az emberi jogok napja 1948. december 10-én fogadta el az ENSZ-közgyülése az emberi jogok egyetemes deklarációját. Azóta — ez a nap; az emberi jogok napja, amelyet évről évre világszerte megünnepelnek. Az „emberi jogok" fogalma elsőrendűen azt jelenti, hogy egy adott állam miként szabályozza a területén élő lakosság helyzetet, ez pedig az állam belső joghatóságának körébe tartozik. Az utóbbi évtizedekben az emberi jogok problematikája mégis a .nemzetközi Jogászok érdeklődésének középpontjába került. Elsősorban azért, mert az emberi jogok biztosítása és a nemzetközi béke és biztonság fenntartása között szoros összefüggés van. E jogok, biztosítása nélkül nem lehet tartósan békés állapotost teremteni sem az egyes államokon belül, sem nemzetközileg. Ismételten és szükségszerűen felmerült te hit az emberi jogok nemzetközi jogi szabályozásának igénye. Az ENSZ alapokmánya kimondja: az ENSZ egyik célja, hogy előmozdítsa az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását mindenki részére, fajra, nemre, nyelvre, vagy vallásra való tekintet nélkül. Az ENSZ gazdasági és szociális tanácsa 1946-ban létrehozta az emberi jogok bizottságát,' egyebek között azzal a feladattal, hogy dolgozza ki az emberi jogok nemzetközi biztosításával kapcsolatos okmányokat így született meg az emberi jogok egészére vonatkozó első okmányként az emberi jogok egyetemes deklarációja, amelyet 27 évvel ezelőtt egy hangúlag fogadott el — Párizsban — az ENSZ közgyűlése. Több allam alkotmányába — a szocialista alkotmányok mindegyikébe —■, egyes nemzetközi szerződésekre, valamint nemzetközi szervezetek határozataiba is beiktatták a deklaráció egyes rendelkezéseit. Alkotmányunk kimondja: a Magyar Népköztársaság tiszteletben tartja az emberi jogokat, Alaptörvényünk mindehhez gyakorlatilag biztosítékokat is tartalmaz. További két nemzetközt egyezmény, amelyeket az ENSZ-közgyűlés elfogadott, kifejezetten kötelezettségeket ruház a szerződő államokra az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében. Céljukat természetesen Magyarország is magáévá tette. Mindegyiket aláírta és 1974-ben ratifikálta is. E két egyezmény azonos megfogalmazásban — riiár tartalmazza, hogy „minden népnek joga van az ön- rendelkezésre”; igy ezek az okmányok további igen fontos lépést jelentenek az ENSZ alapokmánya szellemének érvényesítésében. A Magyar Népköztársasági részesévé vált mindazoknak az ENSZ-egyezményéknek is. amelyek (mint például a nők politikai jogairól, a fajt diszkrimináció eltiltásáról sib. szóló egyezmények) az emberi jogokat hatékony védelemben részesítik. Magyarország egyébként az emberi jogok védelmével kapcsolatosan a szocialista . államokkal kétoldalú egyezményeket is kötött. Np nil it fin m tt. stesembsr 1«. m* I (
