Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-07 / 287. szám

I HUNYADI ISTVA* Novemberi invokáció . >- \ v ?, i*«*■ , : . ^ífW* i, ■ ' '1:'v * - te tpjwp.'. £ > A Cél fagya messze, At. Alpok csúcsain pattognak jégercszek. hogy e szelíd vidékre rádoljenek egyszer hófúvással — távoli készülésük rettegni kora még. A csönd betakar. A bogár érzi csak a levélnesszel mint közelít elmúlása, áléivá hallgat, elillant virágtora, de csípős füstje száll őrjöngő lakomáknak, gyűrött kacat maradt, pár enyves facsonk töppedt koszorúk savanyítás erjedése. Leszakadt ködben, paszícll-figurákban szelídebb nyár képe borong. kitűnt Ifjú-koromra se gondolok immár! Nem siratom sűrű vétkem s az egykori ; jókra \ se vagyoni. Nevetni való u vén. tóga vesztett; keserű száj, ha a csókot visszakívánja. í Mindent idején! Hála isteneimnek létem fonalát haladéktalanul hosszúra szabták. Kell, hogy időm bölcsebb mérséklet s jóravalo szándék noszogassa. Izekre lebontom egy óramű fogaskerekét, az agyszövedék forgását, mint hajlik példásra, nemesre, de vásott angyalai letaszítják az egy-igaz útról. T ámpaíényes „bevetésre" induló halászhajók a Kuril-szigetek egyik öblében Földünk lakosságának élelmezésében rendkívül nagy szerepe van a tengeri halnak. A statisztikai ada­tok szerint az elmúlt év­tizedben évenként 55—60 millió tonna halat fogtak a Halászok a különböző ten­gerekben, óceánokban. • A FAO (az ENSZ élelmezéssel és mezőgazdasággal foglal­kozó világszervezete) táv­prognózisa az 1975—1980-as években 100—150 millió tonna tengeri hal kiterme­lését látja lehetségesnek. A tengeri halászok év­századok óta jól tudják, hogy azokon a részeken a leggazdagabb a halzsák­mány, ahol a különféle ten­geráramlatok találkoznak egymással. Egy ilyen „üt­közőpont” található a Csendes-óceán északi ré­szén is, ahol a Kuro-shio- áramlás a Kuril-áramlattal érintkezik. A Szovjetunió­hoz tartozó Kuril-szigetek halászai ősszel nagy zsák­Helyesen fogyni! )' Mindenekelőtt gondoljuk meg: a legkarcsűbbra. sike­redett csípő sem kárpótol nyúzott, megöregedett ar- I fjünkért, laza mellizmain- j kért, kitágult bőrünkért A legtöbb nő ugyanis, amikor fogyókúrába kezd, nem gom- i dói a végeredményre. Csak az általa elképzelt ideális Sziluettet látja lelki szemei [ előtt I Pedig 25 éves korba na- I gyom „észnél kell lenni” — I már ami a fogyókúrát űletl. Feltétlenül kombinálni kell arcmasszázzsal és tornagya­korlatokkal ! Leírok néhány hasznos tornagyakorlatot, amelyet jó lenne már 2 hónappal a kú­ra előtt elkezdeni — és az emberi kor legvégső határá­ig mindennap elvégezni... Kezdjük a mellizmokkal. Támassza egymással szembe a két tenyerét, tiszta erővel nyomja össze őket. Tartson ki 10 másodpercig (három­szor). Erőteljes karkörzés hátra, először kisebb ívben, majd egyre növekvő körök­ben. (Elfáradásig.) Ezek a gyakorlatok a karokat is ed­zik ugyan, de ne elégedjenek meg ennyivel: kellő kitar­tással még a kevésbé fia­talok is megtanulhatják a fekvőtámaszt. Ne vegye el a kedvét, ha először csak remegő könyökkel sikerül... A derekizmait lendületes ol- dalha.jlásokkal edzheti, mindkét oldalra — kifulla­dásig. A hasizom a legelha­nyagoltabb izmok egyike. Gyakran látni jó alakú, sőt kimondottan sovány nőt — amint kis kerek domb emelkedik a hasa helyén .. . Ez fiatal nőnél tártás kér­désé csupán: meg kell szok­nia, hogy behúzott hassal jár. kis idő után egyáltalán nem fárasztó. Amikor már ehhez a módszerhez nem le­het nyúlni, jöjjenek a ke­mény h as izom gva korlatok. Azért írom n „kemény" szót. mer* egü jól v'or• *t: hasizomgyakorlat — fáj. Legalábbis kezdetben. De később is húzó érzést okoz. Lazsálni nem érdemes, meri ha nem kellő erőtófejtésoel végezzük, semmi eredmé­nye. Tehát feküdjön ha­nyatt és „biciklizzen”! Kez­detben fél percig, kellő gya­korlással felv" rti 3 perc­re. Ezután emelkedjék a kö­nyökére és emelgesse ki­nyújtott lábait. (Legalább nyolcszor.) Végezetül a com­bunk védelmében: lábrugó- aás. Lehetőleg sokszor! Ez tehát az izoma lapozás, jöhet a kúra. íme, egy francia szana­tórium szigorú; 800 kai óriás napi menüje: reggeli: egy csésze cukor nélküli tea, gyengén vaj azott kétszer- sültszeletteü. Ebédre: 120 gramm sovány hús (lehető­leg grillsütőn elkészítve), 150 gramm víziben főtt zöld­ség, 1 pohár joghurt. Va­csora: 150 gramm sovány hal, 200 gramm vízben főtt zöldség, 1 alma. 1200 kalóriás napi menü: reggeli: cukor nélküli tea vagy kávé, egy vékoiiy sze­let vajas kenyér. 1/2 grape­fruit. Ebéd: 100 gramm pa­radicsom, 1 kemény tojás (vagy tükörtojás), néhány le­vél saláta (leve: ecet+olaj -f-citrom), 100 gramm so­vány sajt. Vacsora: 50 gramm sonka. 150 gramm sovány sajt, gyümölcssalá­ta (fél alma+féd narancs-)- 1 citrom leve+1 kávéskanál cukor). „Hiperproleine” menü: lé­nyege. hogy csak proteinben gazdag ennivalót (agyasz- szunk (húst, tojást, halat, tej féleség eket, gyümölcsöt). A módszer előnye, hogy a proteinek nem raktározód­nak le zsír formájában szei-vezetbe.il Egy hét alatt súlyunk 5—10 százalékúi veszíthetjük, ha megtartjuk az alábbi menüt: reggeli: cukor nélküli tea vagy ká­vé. 1 tojás. Ebéd: sovány grillhús, 1 joghurt. Vacsora: sovány hal. 1 • pohár herba- téaT (cukor nélkül). Naponta két liter vizet kell megin-' nia: ez szabály! m. ■». mányra tesznek szert. Ek­kor vonul a Csendes-óceán­nak e részére az ízletes hú­sú hal, a 6zajra, amelyet holdfénymentes éjszakákon fénnyel csalogatnak a ha­lászhálókhoz. A fénnyel való halászat­nak nagy hagyományai vannak. Van ahol kis lám­pások ezreivel, másutt több ezer wattos fényszórókkal világítják meg a tenger felszínét, mire a halak tö­megesen odasereglenek. Egy-egy reflektor — egyet­len éjszaka — 200—250 má­zsa halat is a hálók közelé­be vonzhat. Szél rángatja a fát, a hajlót, de körepedésben talaját tapogatja csápos gyökerekkel. Embernek népe az ágyás. Rostjain át keringeti nedvét, hogy peckesen álljon. Nemzők ereje táplálja, magja ne veszne nehéz-sorsúnak, bár látja a szintet, de egét letagadták, ellopták csillagait. Jobb sorsra nemzzen utódot az ős! Szaggatni régi cserényt, repeszteni sziklát, gördítse sírja elöl szivacsos kőnehezéket. Zúzza a kőtáblát, ha gyalázat-sorsra vetette. Keresse társa kezét a boldogulásra. Divat Jean Giraudoux, francia író, diátnaíró és diplomata mondta egy fiatal kollégájá­nak a női divattal kapcso­latban: „No igen, a divat egészen különleges dolog. A divattervezők annyi baklö­vést követhetnek el, ameny- nyit csak akarnak, mindig lesz éppen elegendő követő­jük a gyengébb nem sorai­ból. £s a legbutább dolog az egészben az, hogy a férfiak­nak mindezt a baklövést még meg is kell fizetniük, amikor szívük hölgye divat­hóbortjának hódolnak.” Casa­nova, az áldozat Én megmondtam. Már annak idején a leghatározottabban hirdettem, hogy az egész róla költött és most már vitathatat­lanul csak rágalom- hadjáratnak minősít­hető történelmi plety­kában ő volt a legár­tatlanabb. Casanová­ról van szó. A jeles példaképemről. A vétlen ártatlanság bajnokáról. A hűsé­ges családapáról, a mintaférjről, akiről nem voltak rest az irigy nyárspolgárok azt terjeszteni, hogy csábító volt. Casano­va igenis nem volt csábító — állapította meg Piero Chiara olasz író, Casanova emlékiratainak fordí­tója. Sőt: „Casano­vát csábították el a nők, s nem ő a nő­ket .. :• Ez a színtiszta igaz­ság a tudomány fé­nyénél. Casanova, az én jeles példaképem például csak ment. mendegélt hazafelé, egyszer Párizsban az utcán, azon gondol­kodva. hogyan is szó­lítsa meg régen látott anyját — mert anyás is volt ez az üldözött sorsú férfi —, mit is ; mondjon szépet, jót l néki. ment hazafelé j üzleti útjáról, szírfh > ben szeretet, az any > ja, lelkében szerelem > a jelenlegi neje, és ÍWMVVWMAMVW./.. IKmniűrs zőhfálat Beszélgetés az Üzletiben. Egy asszony hajhálól vásárol. — De bizonyos abban, hogy ez a háló teljesen látha­tatlan? — érdeklődik az eladónőlől. — Holtbiztos vagyok, asszonyom — válaszol az eladó- no. — Már egy hónapja teljesen elfogyott, én pedig még mindig tovább árulom! .... A vendéglőben egy lány cigarettára gyújt. A mellette nlo öregasszony epésen megjegyzi: — Nem zavarja, ha én közben bécsi szeletet eszem? — Cseppet sem — válaszol a lány. — Persze, csak akkor, ha nem harsogja túl a zenét! ★ — Figyelmeztetem, hogy az éjjeliőri munkakör feltét­len becsületességet követel! —— Nyugodt lehet, kedves uram: én húsz évig egy uszo­da őre voltam, és ezalatt egyetlenegyszer sem íürödtem meg benne! A főnök ebédre látogat el cégének egyik alkalmazott­jához. Egy asszony nyit ajtót. — Ez a kedves felesége? — kérdi halkan a főnök. — Hát vajon alkalmaznék-e ilyen csúnya cselédlányt? — válaszol zordan a házigazda. Két hölgy beszélget. — Milyen kár, hogy magának nem fáj a mája! Nagy­szerű orvosságom min ellene! nást, elpirult ugyan néhányszor, de aztán megmagyarázta az apácának, hogy bi zonyára téved, mert a dolgok egy része, ahogyan azt meg 'gyónta, az nem tör­ténhetett meg egé­szen úgy... — Hát akkor ho­gyan kellett volna a dolgoknak megtörtén­niük, atyám? — kér­dezte az apáca és ezek után Casanová­nak kutya kötelessé­ge volt felvilágosítani a nőt, hogy miként kell a dolgoknak meg­történniük ... — Ezentúl így fo­gom álmodni az egé­szet — sóhajtott az apáca, aki nem is volt apáca, csak an­nak adta ki magát, hogy beférkőzhessék Casanova szűzi ke­gyeibe. Ezeket a tényeket állapítottam meg már régen nagy meste­remről, az örök ál­dozat Casanováról. De ezt nekem elhinni senki nem akarta, mentségül betudni és engem gyanútlan ál­dozatnak tekinteni még saját feleségem sem szándékozott. Am most, hogy a hivata­los tudomány is vég­re mellém állt, úgy érzem, felvirradt Ca­sanova emlékének és az én jövömnek nap­ja. Atkozott csábító nők! (egri) zsebében bábú a je­lenlegi gyermeke számára. — Casanova, el­jössz velem? — szólt rá hirtelen egy nő, aki szép volt ugyan és kecses, mint egy Vénuszba oltott ga­zella, de nem volt Casanováé... — Nem megyek! — mondta tömören Ca­sanova, sőt, azt is mondta, hogy azért nem megy, mert az anyukájához, meg a feleségéhez siet, hogy láthassa végre felgya­rapodó gyermekét is. Ekkor azonban a nő sírva fakadt, s most már igy kérlelte Ca­sanovát, hogy az ne gondoljon semmi rosszra, ő csak meg akarja mutatni neki a miniatúráit, mond­jon róla véleményt, ennyit igazán megte­het érte, egy a szel­leméért, férfiasságá­ért és a családját szerető férfihűségéért olyannyira lelkesedő szegény ismeretlen nő iránt. — Ennyit valóban megtehetek — ismer­te el örömmel Casa­nova, aki igazán nem tehetett róla, hogy a nő íz ágyban dugdos­i miniatúráit. Min­: esetre maximáli­sé i megnézte. A mi- matúrákat. Én sem\ . .WiW.'A, .VWV tettem volna mást, mint jeles példaké­pem. Vagy ott volt egy másik eset Vicenzá- ban, ahol egy tisztes házba kopogtatott be Casanova, mint össze­író. Mert már abban az időben is voltak összeírások. Az ajtó kinyílt és rémülten kellett észrevennie, hogy a hölgy, aki aj­tót nyitott, teljesen meztelen, míg a hölgy is rémülten sikoltott fel, mert meglátta, hogy akinek ő ajtót nyitott, az meg telje­sen fel van öltözve. Mit tehetett ezek után Casanova? Vagy mit tettem volna én? Az egyetlen helyes dolgot. Egy férfi nem szégyeníthet meg egy nőt a hangsúlyozott túlöltözöttségével. És Ravennában az az apáca? Pletyka. Nem is volt apáca, de ő mégis Casano­vánál akart gyónni. r.vf azt hitte róla. h: ■;/ pap. Casanova 'hallgatta a gyó­Kornyika A címbeli szó hangszerke­zetével az alábbi szóalakok sorába illeszkedik bele szer­vesen: kornyikál, .kornyikol. kornicsál, kornyicsál, kor- nyicsol stb. Ez a valószínű­leg hangutánzó, hangfestő eredetű szócsalád jelentés- tartalmával arra utal, hogy valaki fülsértő, hamis han­gon énkel, gajdol, kellemet­len rekedt hangadással daj- tíalózik. Az unalomig ismé­telt dalolást is megnevezik* kornyikál igealakkal. Hogy milyen változatos jelentésórnyaiat kifejezésére alkalmas stíluseszköz is le­het ez a szócsalád, bizonyít­ják azok a versbelL részletek, amelyekben a kornyikál szó alak változatai és származé­kai nyelvi szerephez jutnak. Gunyoros mellékzöngével színesedik a mondanivaló pl. Ady alábbi verssoraiban ép­pen a kornyikál ige versbeli szerephez juttatásával: „Pu­pákok. senkik és- vakok, / Mária zsoltárt kornyikál- ■nuk." Rosszalló közlő érté­ke! hiú’’ ez az igealak éh­ben a mondatban is: „Mind kornyikált, ivott, dülöngött” (Kosztolányi: Síppal, dob­bal). Heltai Jenő több versé­ben pedig szinte kulcsszó­ként szerepel igénk. „Ezt kornyikulod ébren, alva, Es­ti kilenctől hajnalig” (jj-ei- tai: Kritika;. — ..Régi ni-to, régi nóta... / kornyikálo n évek óta” (Heltai: Epilog). Csanádi Imre Ünnep — cié’ a- tani rapszódia című kőke­mény ének alábbi részletében sajátos szerephez jut az igé­ből képzett kornyikálás fő­név is: „Kongó századok od- vúból / szüremlik a templo­mi kornyikálás / a söprött utca térségeire...” stb. Mindezt csak azért mond­tuk el, hogy a szóalkotás egyik sajátos módjával, az elvonással megalkotott kor­nyika megnevezés használati értékére jbbban felhívjuk a figyelmét. A nép nyelvében az idétlen kiáltozást, a fül­sértő rikácsolást, az unalom­ig ismételt danolászást neve­zik meg vele. Az ifjúság nyelvhasznála­tában is sajátos használati értékhez jutott a kornyika ■ megnevezés. Ismeretes, hogy a tanulók egy-egy tantárgyat nyelvöltög'ető játékossággal, bő humorral, ifjúi, de nem sértő szándékú tiszteletlen­séggel is színezett megneve­zésekkel illetik: a növénytan dudvatan, az állattan dög­tan. Ebbe a sorba illik bele • az énekórák elnevezésére felhasznált kornyika szó­alak. Dr. Bakos József I Halászai —fénnyel

Next

/
Thumbnails
Contents