Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-31 / 305. szám

Bővülő lakossági ellátás és export nehézipari termékekből Dr Horváth László miniszterhelyettes nyilatkozata A nehézipari ágazat ex­portjáról, importjáról és a lakosság ellátásával kap­csolatos feladatairól, ter­véiről nyilatkozott dr. Hor­váth László nehézipari mi- i niszterhelyettes, a Magyar j Távirati Iroda munkatársá­I tiak, | — Az ágazat idei fon­| ios célkitűzése volt —mon- I dotta — hozzájárulni a tő- I kés fizetési mérleg javitá- j rához. Ennek megfelelően az idei gazdálkodáshoz ki­adott minisztériumi irány­elvekben felhívtuk a válla- i latok figyelmét, hogy kö- j vetkezetesebben kell korlá- I főzni a gazdaságtalan ter- | melést a világ minden tá- I ján exportképes termékek, ! illetve a tőkés importot he- 1 lyettesító áruk gyártásának növelésével. E törekvések alapján nőtt az idén az ágazat iparágainak kivite­le: a vegyipar exportja ru­belben 23, dollárban 8 szá­zalékkal haladta meg az 1974. évit, de a kedvezőt­len világpiaci hatások mi­att a dollár-előirányzatot nem érte el. A tárca kivi­teleben jelentős szállító az alumíniumkohászat, amely­nek exportja — az előze­tes adatok szerint — az előző évihez viszonyítva ru­belben 25, dollárban 12 szá­zalékkal növekedett, — Népgazdaságunk álta­lános egyensúlyi helyzeté­nek javításában fontos té­tel a nehézipari ágazat im­portja. — A tárca 1976. évi kül­kereskedelmi munkájában az a fő feladat, hogy ma­radéktalanul teljesítsük ex- ixrrt-elöirányzatunkat ru­belben és dollárban egy­aránt, s tovább mérsékel­jük a dollárviszonylatú ki­egészítő importot. Nagy fi­gyelmet fordítunk arra, hogy tervszerűen teljesít­sük szocialista exportköte­lezettségeinket, tőkés ex­portban■ pedig növeljük a ( gazdaságos, a kiváló minő­ségű és korszerű termékek arányát. A nehézipari vál­lalatoknak a jövő évben is kiemelt feladatuk, hogy na­gyon körültekintően gaz­dálkodjanak az importter­mékekkel, a kihasználjanak minden lehetőséget az ész­szerű takarékosságra. — A Nehézipari Minisz­térium a tárca vállalatai­nak dolgozóival együtt el­sőrendű feladatának tekin­ti, hogy a lakosság ellátá­sához szükséges cikkeket megfelelő mennyiségben, választékban és minőségben a meghatározott időben rendelkezésre bocsássa. Ezért közvetlenül a forgal­mazó vállalatoknak, illetve izok felügyeleti szervével kialakított munkakapcsola­tok alapján rendszeresen fi­gyelemmel kísérjük a fo­gyasztói igények alakulá­sát, hogy azonnal intézke­déseket tehessünk az idő­közben megváltozott igé­nyek kielégítésére is. Ugyanakkor a gazdaságpo­litikai intézkedésekkel össz­hangban szorgalmazzuk a tőkés importból származó áruk felváltását hazai, jó minőségű cikkekkel. Így példamutató kezdemé­nyezés a Kozmetikai és Ház­tartásvegyipari Vállalat dol­gozóinak az az elhatározása, hogy az V. ötéves tervben megvalósítják több, a jelen­leg tőkés importból szárma­zó, de itthon már széles kör­ben keresett cikkek gyártását. — összegezésként megál­lapítható, hogy a fogyasztói igényekhez mérten a nehéz­ipari vállalatok áruiból ki­elégítő volt az 1975. évi el­látás. Terveink szerint 1976- oan nehézipari termékek bel­kereskedelmi árualapját mintegy 15 százalékkal nö­veljük. — A tüzelőanyag-ellátás mennyiségben és minőségben is kielégítő. Sikeres volt a nyári kedvezményes vásárlá­si akció, amelynek keretében 250 ezer tonna háztartási tü- zelöolaiat és 1 rrrllió tonna szenet és bri kettet vásárolt a lakosság, s így mintesv 310 millió forint megtakarításhoz i r&jtstt. Az 187ft, ési iteesa­anyag-, kenőanyag- és ház­tartási tüzelőolaj-igények za­vartalan kielégítésére megfe­lelő árualappal és jó néhány különböző intézkedéssel ké­szült fel az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt. így az előzetes adatok szerint, 1974- hez viszonyítva — 13 száza­lékkal több benzint vásárol­hat a lagosság, míg a háztar­tási tüzelőolaj-forgalom vár­hatóan azonos szinten marad. — A propán-butángáz irán­ti nagy igényeknek megfele­lőén az OKGT jelentős erő­feszítéseket tett a IV. ötéves tervben előirányzott feladat teljesítésére. Ennek eredmé­nyeként a pb-gázfelhaszná- lók száma 1975 végén elérte az 1 millió 600 ezret. Elegen­dő pb-gáz áll rendelkezésre az 1976. évi igények kielégí­tésére is. A folyamatos ellá­tás érdekében azonban arra is szükség van, hogy az alu­míniumgyár az igényeknek megfelelő mennyiségben az OKGT rendelkezésére bo­csássa a gázpalackokat. — Folyékony szénhidrogén termékekből zavartalan volt a lakosság ellátása. Szénsav- szifon-patronból azonban az elmúlt évben, s főként a nyá­ri szezonban csak rendkívüli munkaszervezési intézkedé­sekkel, a munkaerő átcsopor­tosításával, a munkaidő be­osztásának módosításával si­került kielégíteni a megnö­vekedett igényeket. A Répce- laki Szénsavgyár patrontöltő kapacitását bővítő beruházá­sok eredményeként már szá­mítani lehet arra, hogy a ter­melés — ami az idén 54 mil­lió doboz volt — 1976-ban több mint 10 százalékkal emelkedik. — A lakosság idei festék­ellátása összességében nem haladja meg a múlt évit. Az igényeket esetenként, külö­nösen a választékot tekintve, nem sikerült kielégíteni. El­sősorban a fémdoboz-ellátás zavarai miatt, csak a szüksé­, gesnél kevesebb festéket szál­líthattak a gyárak kisebb adagú csomagolásban. Az olaj festék-ellátást kedvezőt­lenül befolyásolta, hogy az is­mert világgazdasági nehézsé­gek következtében a koráb­binál lényegesen magasabb áron kellett beszerezni im­port lenolajat a hazai ter­melés kielégítésére. Most le­hetőség nyílt arra, hogy a lenolajtartalmű termékek he­lyett korszerű, a felhaszná­lásban kiadósabb szintetikus alapanyagú alapozó és zo­máncfestékeket szállítsanak a gyárak a belkereskedelem­nek is. Ugyancsak korszerű termékek azok a gépkocsi al­váz- és üregvédelmi anya­gok, amelyeket a TVK az NSZK-beli Teroson licenc alapján gyárt. A következő években a termékek széle­sebb körű elterjedésére lehet számítani. — Festékiparunk aerosolos csomagolásban számos új ter­méket hozott forgalomba, amely mind a háztartásban, mind a barkácsolási mun­kákban jól hasznosítható. Többek között ilyen kéréséit cikk a folttisztító, a csavar­kötéskenő, a kis tűzoltókészü­lék és számos aerosolos fes­ték. A hazai mosó- és moso­gatószerek választéka és mi­nősége egyaránt eléri a világ­színvonalat. Jelentős meny- nyiséget exportálnak is, így különösen közkedveltek a Tomi mosószerek a Szovjet­unióban és Svédországban. A folyékony mosószerek szállí­tásának bővítését már bizo­nyos mértékben fékezi a csomagoláshoz szükséges mű­anyag flakonok gyártásának szűkös kapacitása. A maxi­dobozos Tomi Szuper és To­mi Extra mosószer hamar slágercikk lett, s a háziasz- szonyok munkáját könnyíti a Bip-termékcs;.lád is. A KHV- nek e termékcsaládjából már kapható az öblítő- és a sú­rolókészítmény, jövő év ele­jén pedig várhatóan forga­lomba kerül a Bip mosoga­tószer is. — Kozmetikai cikkekből teljes mértékben kielégít­jük a hazai igényeket, s jelentés tételben szállítunk exportra is. A Kozmetikai- és Háztartásvegyipari Vál­lalat széles áruválasztéká­«ägäj£uasäs, igazodik a fogyasztók igényeihez. — Gumiárukból az iáért a belkereskedelem ellátása — a gumiabroncs kivételé­vel — megfelelő választé­kú és folyamatos volt. As igényeknek megfelelően bő­vítették a szezonban a gu­mimatracok és ágybetétek szállítását. Ebben az évben 50 ezer darabbal több sze­mélygépkocsi-köpenyt, 300 ezer párral több gumikesz­tyűt jszállítottak az üzle­tekbe. Az államközi szer­ződésekkel megfelelő idő­ben gondoskodtunk a sze­mélygépkocsi gumiköpe­nyek és gumitömlők be­szerzéséről, de az egyen­lőtlen szállítások miatt időnként átmeneti zavarok voltak egyes típusoknál. Így december elején a Zsi­guli, a Wartburg, a Tra­bant, a Polski Fiat és a Moszkvics személygépko­csikhoz szükséges gumiab­roncsokból a szállítók még 88 ezer darabbal tartoztak. — 1976-ban az ideinél 16 százalékkal több gumiárut kap a lakosság, annyit, mint amennyit a belkereskede­lem igényelt. Az eddig meg­kötött államközi szerződé­sek alapján az ideinél za­vartalanabbnak ígérkezik az ellátás a személygépkocsi gumiabroncsokból. A szo­cialista országokból több mint 720 ezer személygép­kocsi gumiköpenyt szálliüi- nak. — A háztartási boltok rendkívül széles árukíná­latában szinte a bőség za­vara mutatkozik. Miután a hazai ipar kellő választékot nyújt jó minőségű termé­kekből, különösen szembe­tűnő, hogy a belkereskede­lem importja sok esetben csak márkaválasztékot je­lent, s ennélfogva se szer5 Se száma a háziasszonyok előtt ismeretlen nevű, ren­deltetésű importárunak. — A hazai tisztítószerek ter­melésének fejlesztésével jó minőségű, praktikus csoma­golású súroló és tisztítósze­rek (cipő-, szőnyeg-, bútor- és ablaktisztítók sth.) ke­rülnek forgalomba, s köny- nyítik meg a háziasszonyok munkáját. Intézkedéseket tettünk a kis adagokban csomagolt petróleum, tölt­és lakkbenzin szállítására, s így 1976-ban már lehetőség nyílik arra, hogy e termé­keket az önkiszolgáló bolt­hálózat is árusítsa. Megál­lapítható, hogy háztartási vegyiárukből 1976-ban min­den vonatkozásban kielégí­tő, jó minőségű lesz az el­látás. — Mind jobban növe­kednek a lakosság igényei a korszerű műanyag áru­cikkek iránt, és természe­tesen bővül a választék és a forgalom is. Évről évre sok új terméket bocsáta­nak a lakosság rendelkezé­sére a nehézipari tárca mű­anyag-feldolgozó vállalatai. A választék bővítését azon­ban fékezi, hogy a szer­számkészítő üzemek külö­nösen a fröccsöntő szerszá­mok elkészítését csajt aránytalanul hosszú, 1—2 éves szállítási határidővel vállalják. Előfordul az is, hogy több gazdaságos, korszerű műanyag terméket meg sem rendel a kereskedelem. Ilyen a TVK BNV-díjas kartonplast csomagolóanya­ga, amelyet — lia dobozt készítenek belőle és össze­gyűjtéséről is gondoskod­nak — több mint 50-szer lehet felhasználni, s mind­össze háromszor annyiba kerül, mint a legfeljebb ötször felhasználható kar­tondoboz. Az ésszerű taka­rékosságra az ilyen lehető­ségeket is ki kellene ak­názni. A lakosság mű- anyagáru-ellátása tehát bő­vül a jövő évben, amihez az is hozzájárul, hogy a nehézipari ágazaton túl számos más minisztérium, tanácsi vállalat, ipari szak- szövetkezet, mezőgazdasági tsz-melléküzemág is forga­lomba hoz újfajta műanyag árukat — fejezte be nyilat• kozatát dr. Horváth Lás?*, 16. 017* Ä pénzügyi revíziók tapasztalatai Heves megyében Több pénzügyi revízió keretében folyamatosan el­lenőriztük a gazdasági, pénzügyi folyamatokat és a vállalatok, szövetkezetek működését. Munkánk szo­rosan kapcsolódott a kong­resszusi határozatokban megjelölt feladatokhoz. Az Idén végzett vizsgá­lataink során a következő tapasztalatokat szereztük: Termelési szerkezet korszerűsítése Kedvező, hogy nagyvál lalataink e kérdést jelentő­ségének megfelelően keze­lik, termékeik gazdaságos­ságát figyelemmel kísérik, a termékszerkezet javítár sára intézkedéseket tesz­nek. Sok a tennivaló vi­szont e téren a tanácsi és szövetkezeti szektorba tar­tozó gazdálkodó szervek­nél. Megállapítható, hogy a tett intézkedések hatására csökken a gazdaságtalan termékek részaránya, fo­kozódott a termékcserélő­dés üteme, de még mindig jelentős azoknak a termé­keknek az aránya, ame­lyeknek gyártása a megle­vő termelési eszközökből, vagy technológiából adó­dóan a gazdaságtalanság ellenére sem szüntethető meg. Ezeknél fokozottab­ban előtérbe kell helyezni a gazdaságosság javítását. Ezek a termékforgalmi utak a szabálytalanság lehetősé­gé mellett jelentős többlet- költséget okoznak és drá­gítják a termékek árát. Vizsgálataink, több kiske­reskedelmi vállalatnál és szövetkezetnél — forgal­muk növelése érdekében — nagymértékű ipari anyag- ellátási, termelőeszköz ke­reskedelmi tevékenységet állapítottak meg. Ez a te­vékenység jogtalan haszon- szerzést idéz elő, melynek elvonására minden esetben gazdasági bírság kiszabását indítványoztuk. Hibás kalkuláció: nő a nyereség Feladatainkból eredően rendszeresen vizsgáljuk a vállalati nyereségnövek­mény és a termelői ár vál­tozásainak összefüggéseit, valamint a termelői árvál­tozások pénzügyi elszámo­lását. Több esetben kellett megállapítani, hogy a vál­lalati nyereség növekedé­sének oka részben a válla­lat hibás ármunkája, mely abból ered, hogy olyan költségtényezőket szerepel­tetnek az árban, ami jogo­sulatlan. Az ilyen irreális árkalkulációk nyomán ke­letkezett nyereségek gazda­sági bírság útján elvonásra kerülnek. Gazdaságpoliti­kánkban hangsúlyozott sze­repet kap a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fej­lesztése, de ezzel párhuza­mosan biztosítani kell az e területre biztosított állami, illetve tanácsi támogatások ésszerű felhasználását. Ta­pasztalatunk, hogy a mező- gazdasági termelőszövetke­zetek beruházási tevékeny­ségében még sok a javíta­ni való, és körültekintőb­ben kell biztosjtani a meg­épült létesítmények gazda­ságos kihasználását is. Mint minden év végén, most is fontos kihangsú­lyozni a gazdálkodó szer­vek leltározási munkáinak jelentőségét. A mezőgazda- sági termelőszövetkezetek egyesülése várhatóan elő fogja segíteni a belső el­lenőrzésük kellő irányba történő fejlődését. Még a jól működő belső ellenőri szervezeteknél is gondot okoz, hogy sokszor bíznak rájuk közvetlen feladatkö­rükbe nem tartozó tevé­kenységet és kevés az átfo­gó, az egész gazdálkodásra kiterjedő vizsgálatok szá­ma. Nőttek az irányítás költségei Az üzem- és munkaszerve­zés vizsgálatainak tapasztala­tai azt mutatják, hogy a gaz­dálkodó szervek nem fordíta­nak kellő gondot a belső szállítási tevékenység gépe­sítésére, korszerűsítésére, holott a korszerű termelési technológia ezt megkívánná. A kézi munkaórák aránya még mindig nagy, számotte­vően a vizsgált időszakban sem csökkent. Elgondolkozta­tó, hogy a központi irányítá­si költségek növekedése az utóbbi három év alatt meg­haladta az árbevétel növeke­dését. Az okok között a lét­szám és a bérek növekedése egyaránt szerepet játszott. Nem kedvező az a jelenség sem, hogy az összlétszám át­lagos növekedésének ütemét meghaladja a központi irá­nyítási létszám átlagos növe­kedése. A kívánt mértékben nem fejlődött az ügyvitel-gé­pesítés sem és ahol e terüle­ten fejlesztés volt, ott sem következett be megtakarítás az adminisztratív létszám­ban. Az ipari anyagellátás rend­je, szervezettsége azt mutat­ja, hogy az ipari vállalatok — főleg a kisebb tanácsi vál­lalatok és szövetkezetek — sok esetben nem tudják anyagszükségleteiket a gyár­tó vállalatoktól beszerezni. Megrendeléseiket nem fogad­ják, a szállítási határidőt nem tartják be, több esetben a beszerzésre boltokat jelöl­nek ki. Takarékossal, belső ellenőrzés Legidőszerűbb feladataink * közé tartozik a gazdálkodó szervek takarékossági intéz­kedéseinek és azok végrehaj­tásainak figyelemmel kíséré­se. A takarékossági tervek realitását, megvalósulását vizsgálva az a megállapítá­sunk, hogy a vizsgált körben a tervek megvalósítása jó ütemben halad, ez évben a gazdálkodó szervek előző évi nyereségük 10 százalékát ki­tevő megtakarítást kívántak elérni. Megyénkben a megfi­gyelt 23 egység éves tervének 62 százalékát valósította meg féléves szinten. Kimagasló eredményt elsősorban a mi­nisztériumi szektorba tartozó nagyvállalatoknál tapasztal­tunk, a tanácsi vállalatok és szövetkezetek tervteljesítése ennél alacsonyabb, sőt, több helyen lemaradás mutatko­zik. Tapasztalat az is, hogy a gazdálkodó egységek je­lentős hányada a takarékos- sági intézkedéseit csak né­hány területre korlátozta. Az intézkedések többsége anyag- és energiacentrikusan ké­szült, ezen belül sem tükrö­ződik kellőén a népgazdasá­gi szempontból nagy jelentő­séggel bíró tőkés importból származó anyagokkal való ta­karékos gazdálkodás. Meg­állapításaink szerint a tarta­lékok feltárása sem történt meg kellő alapossággal. A vállalati belső ellenőrzés feladatának ellátását, szín­vonalának emelését folyama­tosan figyelemmel kísértük, és ehhez rendszeres segítsé­get is nyújtunk. A miniszté­riumi és a nagyobb tanácsi vállalatok vezetői felismer­ték e tevékenység jelentősé­gét és létrehozták az ehhez szükséges szervezetet. A ki­sebb vállalatoknál és szövet­kezeteknél a belső ellenőrzés színvonala lassan javuL Vizs­gálataink újra és újra bizo­nyítják, hogy a leltározási munkafolyamat-szinte vala­mennyi fázisában találhatók hibák, pontatlanságok, amit a munka megszervezésének hi­báira vezethetünk vissza. Sok hibát és következetlenséget tártunk fel a leltárak érté­kelésénél, az eltérések meg­állapításánál és a leltárhiá­nyok esetében szükséges fele­lősségre vonásoknál is. E te­rület problémái legélesebben a szövetkezeti szektorba tar­tozó gazdálkodó szerveknél jelentkeznek. A hibák megelőzése, is­métlődésének elkerülése ér­dekében az előző időszak ta­pasztalatairól írásos össze­foglalót adtunk ki a gazdál­kodó szervek vezetőinek, melyben a főbb hibaforráso­kat és az előző hibatípusokat bemutattuk. A főbb tapasztalatokra az­zal a céllal mutattam ra, hogy a belőlük leszűrhető kö­vetkeztetések segítsék a kö­vetkező év gazdálkodását és az új gazdasági szabályozók alkalmazásának előkészítését Mang Béla A PM Beveteli Főigaz­gatóság területi igazgatója Molnár Ferenc, a neves író egyszer részt vett egy ba­ráti szilveszteréjszakai mu­latságon. Az író elemében volt, csak úgy szórta a ra­gyogóbbnál ragyogóbb ötlete­ket, mint egy rakéta. A tár­saság egyik tag ja, Szép Ernő. a költő így szólt: — Szép, szép, Ferikém, de kellene csak verselned!... Mire Molnár Ferenc elkez­dett verselni. Csak úgy on­totta magából a rímeket. A végén már témákat adtak neki. Egy ismert színész pél­dául, aki egyébként szorgal­mas Don Juan-i látogatója volt a bemutató előadások páholyainak, így szólt a szi­porkázó íróhoz: — Hallj” ' rólam egy népdalt. Molnár Férenc szemrebbe­nés nélkül vágta rá: Jöjjenek a fiatalok, Menjenek a vének el, Ez a fiú nem torkából, A fejéből énekel. Ha torkából énekelne. Az a jegy is jobban kelne. S hajla. A páholyból kihajla. Ugyanis, akiről szó volt. az nem énekes színházban játszott, hanem prózai szín­művészként lépett fel. A „népdalt” általános derültség fogadta, amelyet egv újabb jelentkezés szakított félbe: — Na, most égőiét rólam — kérte egy ifjú színész. Molnár Ferenc már mond­tm üt. mimt a gfagciytw öreganyám virágcserepe, Ez az ifjú színész szere­szere-szerepe. öreganyám a cserepet, Ifjú színész a szerepet Elfelejtette, Felejtette. A harmadik ajánlkozó csak az ujját nyújtotta föl s az Íróból már Ömlottek a vers­sorok: Nem szeretnék Nagyurakkal Egy-két tálból .Enni, (Nem szeretnék Az ön egyik 1 Harisnyája Lenni. A versnek komoly alapja volt és több ajánlkozó nem jelentkezett Molnár Ferenc szilveszteréjszakái versfara­gására. R. T. tMMkMQ ■mL émmdm 31« xsessU.

Next

/
Thumbnails
Contents