Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-30 / 304. szám

Karámban a csipkéskúti csikók S zilvásvárad a Bükkben régóta sok-sok ezer bel- és külföldi turistát vonz. Csábítja az idelátogatókat a vadregényes Bükk, a páratla­nul szép fennsík, amely té­len a szánkózás, a síelés ked­velőit, ősszel, nyáron, tavasz-- szál az erdők szerelmeseit várja. Van azonban ezen s tájon még egy vonzerő: a ménes, a lipicai lovakból álló ménes, amely ma már szerve­sen hozzátartozik Szilvásvá­radhoz, a Bükkfensíkhoz. Olyan természetes a jelenlé­tük, mint a Bükk gazdag ál­latvilágának, amely azelőtt csak szarvasokból, őzekbőlv vaddisznókból, s különböző egyéb apróvadakból állott. Ezt a kecses lófajtát, a Szil­vásvárad! Állami Gazdaság tenyészti, s nem vitás, hogy a gazdaság tevékenységének ez a munka áll a középpont­jában. A közelmúltban — éppen az állami gazdaság vezetői­nek sürgető közreműködésé­vel — megkezdődött a lóte­nyésztéshez elengedhetetle­nül szükséges lovaspálya építése. Az elmúlt években is tartottak már Szilvásváradon nemzetközi lovasnapokat, de az Igazi még csak ezután' jön. Ez érthető is, hiszen a jelen­legi körülmények között nem voltak biztosítottak azok a feltételek, amelyek között ez a világhírű lófajta megmu­tathatta volna igazi képessé­geit. Megkezdődött tehát a lo­vaspálya építése, amely 1976. nyarán már olyan állapotban lesz, hogy megtartják rajta az első bemutatókat, verse­nyeket. A beruházás további munkálatai során szálloda, s a vendégfogadás egyéb léte­sítményei is sorra megépül­nek. Szilvásvárad ezután lesz csak Igazán turistaparadi­csom. Minden bizonnyal so­kakat érdekel a lipicai mé­nes története, s egyáltalán mindaz, ami a lipicai lóte­nyésztéssel kapcsolatos. Az Innen származó lovak szerte Európában nagy sikereket aratnak, s a világszínvona­lon álló tenyésztői munkát méltóképpen reprezentálja és igazolja az a tény Is, hogy az utóbbi években a hazat fogatderby győztese a szil­vásvárad» lipicai négy« kan­cafogat. ue nemzetközi pá­lyáson is számtalan külföldi sikert hozott már a négyes és Ötös szilvásvárad! lipicai fogas. Például 1967-ben az Aachen! Nemzetközi Lovas- versenyen is fölényesen győ­zött a „zilvásváradi fogat, de 1968-ban a hamburgi fogat­versenyen is megnyerte a né­met fogatderbyt. Így okkal és joggal mondható, hogy ma már Koppenhágától Növi Sadig lelkes közönsége van a szilvásvárad! lipicai lovak­nak. Érthet* tehát az a vá­rakozás, amely — végre — a hazai, a szűkebb hazai pá­lya iránt is megnyilvánul. Egyébként a régi írásos feljegyzések szerint a század elején Ausztria déli részén a karsztvidék kopár hegyei kö­zött élt egy könnyebb terme­tű, kis igényű lófajta. Ebben a rideg környezetben alapí­tották még a XVI. század vé­gén a lipicai udvari ménest. Ma már ismeretes, hogy e ménes „kötelessége” volt, hogy az udvartartás részére kisebb hintóslovakat és a di­vatos spanyol magas lovas­iskola által igényelt feltűnő ügető mozgással bíró hátas­lovakat biztosítson. Ennek az egykori iskolának az utóda a Bécsben ma is meglevő spa­nyol lovasiskola. Az 1867-es kiegyezés után Magyarország is kapott eb­ből az anyagból egy tekinté­lyes tenyésztörzset, amelyet ebből a fogarasi ménesben helyeztek el. Ezt követően egy járványos jellegű meg­betegedés megelőzése miatt ideiglenesen Bábolnára he­lyezték át a ménest, s a há­ború alatt pedig Mezőhegye­sen tartották ezeket az érté­kes állatokat. Néhány év alatt azonban kiderült, hogy a megváltozott természeti kö­rülmények következtében a lovak kezdték elveszíteni a korábbi igen értékes tulaj­donságaikat. Elpuhultak. Ép­pen ezért már az első világ­háború után felmerült az a gondolat, hogy a további le­romlás megakadályozása mi­att az eredeti karsztos hegy­vidéknek megfelelő helyet kell keresni a ménesnek. Ez az útkeresés több évtize­dig tartott, míg végül a „he­lyükre” kerültek 1951-ben: a Bükk karsztos jellegű fenn­síkjára. Az áttelepítés néhány évet igénybe vett, s ma már az országban egyedülálló li­picai lótörzstenyészet Szil­vásváradon és a hozzátarto­zó Bükkfennsík cslpkéskúti telepén van a Szilvásvárad! Állami Gazdaság kezelésé­ben. A Bükk természetadta vi­szonyai teljes mértékben meg­felelnek e lótörzstenyészet- nek, hiszen még mostohább körülmények ezek, mint Li- picán voltak. Ezt bizonyítja mindaz a siker, amelyről már szóltunk. A Bükkfenn- síkon és Szilvásváradon nem­csak visszanyerték e lovak az eredeti tulajdonságaikat, ha­nem azok további még ma­gasabb színvonalra emelked­tek: nőttek a ló méretei, s kifejlődtek nemes tulajdon­ságai Európában egyébként még három rokon törzste­nyészet van, Csehszlovákiá­ban, Ausztriában és a ju­goszláviai Lipicán. E törzste­nyészetek közül a szakembe­rek egybehangzó véleménye -szerint a szllvásváradl a leg­színvonalasabb. A ménes hat­van darab «ni. valamint a ho«zájuK tartozó négy darab fedezőménből. Ezeket Szilvásvárad község­ben helyeztek el, de az anyakancák a*it>i** az év va­lamennyi napján járják a környező hegyeket, völgyeket, edződnek. i»«nosodnak. Jól fejlett csontozatuk és izom­zatúk jellegzetes kecses já­rásukat kflönös egyedi lát­vánnyá tewsík. A kis csikók hat-hét hónapos korban anyjukkal e>*yütt elindulnak a Szilvásváraidtól 21 kilomé­terre levő Csipkéskútra. amely a Bükkfennsík észak­keleti oldalán fekszik, , nem messze Lillafür>*dtől. Á csi­kótelepen elválasztják a csi­kókat az anyjuktól, és az anyák visszatérnek Szilvás­váradra, míg a csikók az ugyancsak festői szépségű Csipkéskúton maradnak, ahol pór hónapi ismerkedés után a Bánkút melletti Bálvány­hegység déli lejtőjét, a Nagymező (Óriások asztala) töbreit, dolináit látogatják meg, ahol az értékes \ hegyi szénát legelik. Maga a csi­kótelep a Csipkáskút nevű völgykatlanbari terül el, ahol a Bükkfennsík legbővebb vizű forrása található. Körü­lötte hatalmas lábas erdők vannak, amelyek teljesen el­zárják a telepet a külvilág­tól. Az erre látogatókai út­közben őzek, szarvasok, muf­lonok ejtik ámulatba. A fürge, eleven csikók há­roméves korukig tartózkod­nak a Bükkfennsfkon, ahol alaposan kifejlődnek, izmo­sodnak, s kialakul a maga­tehetetlen kis csikóból az ed­zett, tetszetős formájú, ke­cses járású ló. Ezután kezdő­dik a csikók bétanítása, amelyhez jól képzett szakem­berek szükségesek. A leg­szebb egyedek a ménes után­pótlását szolgálják, de mi­előtt valamelyikből is törzs- kanca lesz, előtte igen ko­moly vizsgát kell tennie fu­tásból, ugrásból, teherbírás­ból és ügyességből. Amelyik pedig nem kerül be a törzs­be, az kocsilóként, sportló- ként vagy igásLoként az or­szág, vagy a világ más táján végzi munkáját. ■ u Most, ahogy a lovaspálya­építés megkezdődött, még nagyobb jövő vár e kecses járású lovakból álló ménes­re: már a most következő nyáron is ezreket, és tízezre­ket szórakoztatnak majd az impozáns bemutatókon és versenyeken. Az állami gaz 1 daság vezetői és szakemberei remélik, és szeretnék, hogy minél több érdeklődő keres­se fel majd Szilvásváradot és környékét, ahol lovaglás­ra, kocsizásra, s ha a tél is­mét hóval is „meglep” ben­nünket, szánkózásra is lehe­tőség nyílik. Ezen túlmenően megtekinthetik a gazdaság lovasmúzeumát is, ahol szem­léletesen ismerkedhetnek mindazzal, amelyről ebben az ismertetőben szó volt. (X) Szilvásvárad \ vonzereje: a Bükk, a lipicai ménes és a leendő lovasnapok...

Next

/
Thumbnails
Contents