Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-30 / 304. szám
Karámban a csipkéskúti csikók S zilvásvárad a Bükkben régóta sok-sok ezer bel- és külföldi turistát vonz. Csábítja az idelátogatókat a vadregényes Bükk, a páratlanul szép fennsík, amely télen a szánkózás, a síelés kedvelőit, ősszel, nyáron, tavasz-- szál az erdők szerelmeseit várja. Van azonban ezen s tájon még egy vonzerő: a ménes, a lipicai lovakból álló ménes, amely ma már szervesen hozzátartozik Szilvásváradhoz, a Bükkfensíkhoz. Olyan természetes a jelenlétük, mint a Bükk gazdag állatvilágának, amely azelőtt csak szarvasokból, őzekbőlv vaddisznókból, s különböző egyéb apróvadakból állott. Ezt a kecses lófajtát, a Szilvásvárad! Állami Gazdaság tenyészti, s nem vitás, hogy a gazdaság tevékenységének ez a munka áll a középpontjában. A közelmúltban — éppen az állami gazdaság vezetőinek sürgető közreműködésével — megkezdődött a lótenyésztéshez elengedhetetlenül szükséges lovaspálya építése. Az elmúlt években is tartottak már Szilvásváradon nemzetközi lovasnapokat, de az Igazi még csak ezután' jön. Ez érthető is, hiszen a jelenlegi körülmények között nem voltak biztosítottak azok a feltételek, amelyek között ez a világhírű lófajta megmutathatta volna igazi képességeit. Megkezdődött tehát a lovaspálya építése, amely 1976. nyarán már olyan állapotban lesz, hogy megtartják rajta az első bemutatókat, versenyeket. A beruházás további munkálatai során szálloda, s a vendégfogadás egyéb létesítményei is sorra megépülnek. Szilvásvárad ezután lesz csak Igazán turistaparadicsom. Minden bizonnyal sokakat érdekel a lipicai ménes története, s egyáltalán mindaz, ami a lipicai lótenyésztéssel kapcsolatos. Az Innen származó lovak szerte Európában nagy sikereket aratnak, s a világszínvonalon álló tenyésztői munkát méltóképpen reprezentálja és igazolja az a tény Is, hogy az utóbbi években a hazat fogatderby győztese a szilvásvárad» lipicai négy« kancafogat. ue nemzetközi pályáson is számtalan külföldi sikert hozott már a négyes és Ötös szilvásvárad! lipicai fogas. Például 1967-ben az Aachen! Nemzetközi Lovas- versenyen is fölényesen győzött a „zilvásváradi fogat, de 1968-ban a hamburgi fogatversenyen is megnyerte a német fogatderbyt. Így okkal és joggal mondható, hogy ma már Koppenhágától Növi Sadig lelkes közönsége van a szilvásvárad! lipicai lovaknak. Érthet* tehát az a várakozás, amely — végre — a hazai, a szűkebb hazai pálya iránt is megnyilvánul. Egyébként a régi írásos feljegyzések szerint a század elején Ausztria déli részén a karsztvidék kopár hegyei között élt egy könnyebb termetű, kis igényű lófajta. Ebben a rideg környezetben alapították még a XVI. század végén a lipicai udvari ménest. Ma már ismeretes, hogy e ménes „kötelessége” volt, hogy az udvartartás részére kisebb hintóslovakat és a divatos spanyol magas lovasiskola által igényelt feltűnő ügető mozgással bíró hátaslovakat biztosítson. Ennek az egykori iskolának az utóda a Bécsben ma is meglevő spanyol lovasiskola. Az 1867-es kiegyezés után Magyarország is kapott ebből az anyagból egy tekintélyes tenyésztörzset, amelyet ebből a fogarasi ménesben helyeztek el. Ezt követően egy járványos jellegű megbetegedés megelőzése miatt ideiglenesen Bábolnára helyezték át a ménest, s a háború alatt pedig Mezőhegyesen tartották ezeket az értékes állatokat. Néhány év alatt azonban kiderült, hogy a megváltozott természeti körülmények következtében a lovak kezdték elveszíteni a korábbi igen értékes tulajdonságaikat. Elpuhultak. Éppen ezért már az első világháború után felmerült az a gondolat, hogy a további leromlás megakadályozása miatt az eredeti karsztos hegyvidéknek megfelelő helyet kell keresni a ménesnek. Ez az útkeresés több évtizedig tartott, míg végül a „helyükre” kerültek 1951-ben: a Bükk karsztos jellegű fennsíkjára. Az áttelepítés néhány évet igénybe vett, s ma már az országban egyedülálló lipicai lótörzstenyészet Szilvásváradon és a hozzátartozó Bükkfennsík cslpkéskúti telepén van a Szilvásvárad! Állami Gazdaság kezelésében. A Bükk természetadta viszonyai teljes mértékben megfelelnek e lótörzstenyészet- nek, hiszen még mostohább körülmények ezek, mint Li- picán voltak. Ezt bizonyítja mindaz a siker, amelyről már szóltunk. A Bükkfenn- síkon és Szilvásváradon nemcsak visszanyerték e lovak az eredeti tulajdonságaikat, hanem azok további még magasabb színvonalra emelkedtek: nőttek a ló méretei, s kifejlődtek nemes tulajdonságai Európában egyébként még három rokon törzstenyészet van, Csehszlovákiában, Ausztriában és a jugoszláviai Lipicán. E törzstenyészetek közül a szakemberek egybehangzó véleménye -szerint a szllvásváradl a legszínvonalasabb. A ménes hatvan darab «ni. valamint a ho«zájuK tartozó négy darab fedezőménből. Ezeket Szilvásvárad községben helyeztek el, de az anyakancák a*it>i** az év valamennyi napján járják a környező hegyeket, völgyeket, edződnek. i»«nosodnak. Jól fejlett csontozatuk és izomzatúk jellegzetes kecses járásukat kflönös egyedi látvánnyá tewsík. A kis csikók hat-hét hónapos korban anyjukkal e>*yütt elindulnak a Szilvásváraidtól 21 kilométerre levő Csipkéskútra. amely a Bükkfennsík északkeleti oldalán fekszik, , nem messze Lillafür>*dtől. Á csikótelepen elválasztják a csikókat az anyjuktól, és az anyák visszatérnek Szilvásváradra, míg a csikók az ugyancsak festői szépségű Csipkéskúton maradnak, ahol pór hónapi ismerkedés után a Bánkút melletti Bálványhegység déli lejtőjét, a Nagymező (Óriások asztala) töbreit, dolináit látogatják meg, ahol az értékes \ hegyi szénát legelik. Maga a csikótelep a Csipkáskút nevű völgykatlanbari terül el, ahol a Bükkfennsík legbővebb vizű forrása található. Körülötte hatalmas lábas erdők vannak, amelyek teljesen elzárják a telepet a külvilágtól. Az erre látogatókai útközben őzek, szarvasok, muflonok ejtik ámulatba. A fürge, eleven csikók hároméves korukig tartózkodnak a Bükkfennsfkon, ahol alaposan kifejlődnek, izmosodnak, s kialakul a magatehetetlen kis csikóból az edzett, tetszetős formájú, kecses járású ló. Ezután kezdődik a csikók bétanítása, amelyhez jól képzett szakemberek szükségesek. A legszebb egyedek a ménes utánpótlását szolgálják, de mielőtt valamelyikből is törzs- kanca lesz, előtte igen komoly vizsgát kell tennie futásból, ugrásból, teherbírásból és ügyességből. Amelyik pedig nem kerül be a törzsbe, az kocsilóként, sportló- ként vagy igásLoként az ország, vagy a világ más táján végzi munkáját. ■ u Most, ahogy a lovaspályaépítés megkezdődött, még nagyobb jövő vár e kecses járású lovakból álló ménesre: már a most következő nyáron is ezreket, és tízezreket szórakoztatnak majd az impozáns bemutatókon és versenyeken. Az állami gaz 1 daság vezetői és szakemberei remélik, és szeretnék, hogy minél több érdeklődő keresse fel majd Szilvásváradot és környékét, ahol lovaglásra, kocsizásra, s ha a tél ismét hóval is „meglep” bennünket, szánkózásra is lehetőség nyílik. Ezen túlmenően megtekinthetik a gazdaság lovasmúzeumát is, ahol szemléletesen ismerkedhetnek mindazzal, amelyről ebben az ismertetőben szó volt. (X) Szilvásvárad \ vonzereje: a Bükk, a lipicai ménes és a leendő lovasnapok...
