Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-24 / 301. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TA1NACS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 301. szám AHA: 80 FILLER 1975. december 21., szerda Kádár János a Kubai KP KB fogadásán Nagygyűlés Havannában Púja Frigyes hazaérkezett Álláspontjaink teljes mértékben azonosak 1975. december 22-én hivatalos tárgyalások folytak Púja Frigyes magyar és Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter között. (Népújság telefotó Kuba történelmi kongresszusa havannai Forradalom tere, amely a Batista- rezsim bukása óta a kubai forradalom valamennyi döntő pillanatában igazi népgyű- iésként fogadta a főváros és az ország lakosait, hétfőn es­te újból százezrekkel telt meg. A kubai kommunisták ha­tározatai, döntései nem ma­radtak csupán a párt belső ügyei: minden kubai köz­ügyévé váltak; azoké is, akik a Plaza de la Revolución-on jelen voltak, s azoké is, akik a nagy eseményről kívül re­kedtek. A kongresszus célja is ez volt; építően, megfon­toltan körvonalazni a jövőt, minden kubai holnapját. A kubai párt I, kongresszu­sának már az előestéjén elő­legezte a szocialista országok és a testvérpártok sajtója a „történelmi” jelzőt. Az ese­mény önmagában is hatal­mas jelentőségű volt a párt életében: a hatnapos kong­resszusi munka idején pedig bebizonyosodott, hogy útmu­tatásait joggal illetheti majd történelmi jelzővel jelenünk után az utókor is. A kongresszus — egyebek között — elfogadta a párt programnyilatkozatát, hatá­rozott az ország új alkotmá­nyának tervezetéről, helye­selte a néphatalmi szervek Matanzas tartományban kí­sérletképpen bevezetett rend­szerét és javasolta annak or­szágos kiszélesítését. Ebből a célból az eddigi hat tarto­mány helyett tizennégy köz­igazgatási egységet hívnak életre, amelyekben az állam­polgárok a jövő évben vá­lasztják meg népképviseleti szerveiket Ugyancsak jövő­be — 1976-ban —■ választják meg a forradalmi Kuba első parlamentjét hagyják jóvá az új alkotmányi népszava­zás útján. Még a nyugati sajtó sandán méregető része sem talált — minden igyekezete ellenére — olyan momentumot a ku­bai párt kongresszusában, amelyből bármiféle kétes szenzációt ki tudott volna csiholni. A nyugati polgári saitó tárgyilagosságra törek­vő orgánumai viszont kényte­lenek voltak elismerni, hogy az esemény a demokratizmus jegyében zajlott le. A párizsi Le Monde így jellemezte a kongresszust: „... nem arról van szó, hogy új irányvona­lat kellene meghatározni, vagy válaszúton lennének. Olyan jellegű esemény ez, amely 16 éves forradalmi realitást ünnepélyesen meg­fogalmaz; egy olyan reali­tást, amelynek eddig nem volt ideje intézményesíteni önmagát... ” A párizsi polgári lapnak igaza van: Havannában nem irányt kellett változtatni, nem válaszút előtt álltak a kubai kommunisták, hanem a forradalmi valóságot ke­leti intézményes keretekbe önteni, folytatni a megkez­dett, helyes utat. A forradal­mi törvényességet, a forra­dalom szülte demokratikus formákat — nem felváltja, hanem — folytatja az alkot­mányos alapokra helyezett népszuverenitás és szocialis­ta demokrácia, igazodván a társadalmi és gazdasági fej­lődés eredményeihez. Fidei Castro. a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának újraválasztott titkára mondotta: a forradal­márok az utópista szakasztól eljutottak a realizmusig, tu­datában'annak, hogy a törté­nelmi célok megvalósítása nem csupán a forradalmárok önfeláldozó vágyain múlik, hanem az objektív tényeken. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, aki Havan­nában nagy hatású beszéd­ben fordult a kongresszus­hoz. a többi között kifejtette: „ a kubai forradalom kü­lönleges történelmi jelentő­sége abban van, hogy az amerikai földrészen elsőként jelezte egy új korszak, a szo­cializmus korszakának kez­detót.” a havannai Jósé Marti repülőtéren felirat hirdeti: Primer territorio libre de A méri ca — Ameri­ka első szabad földje. Az el­ső amely példát mutatott és mutat minden utána követ­kezőnek a zöld konL- a­Todos a la plaza! — Min­denki a tétre! — hirdette piros betűkkel a Granma, a kubai kommunisták lapja. Ezt ismételte újra és újra a havannai rádió is, amikor végül a Forradalom terén megkezdődött a Kubai Kom­munista Párt első kongresz- szusának befejezése alkal­mából összehívott nagygyű­lés, valóban úgy tűnt, mint­ha a főváros minden lakója ott sorakozna — nemzeti zászlókkal, piros papírkala­pokkal, a forradalom hősei­nek képeivel kezében — Ha­vanna legnagyobb terén. A forradalom győzelmé­nek emlékére emelt 112 mé­ter magas monumentális építmény előtti dísztribünön helyet foglaltak a Kubai KP Politikai Bizottságának tag­jai, a párt és a kormány vezetői, s a kongresszuson részt vett külföldi delegáci­ók vezetői, köztük az első sorban, közvetlenül a szó­noki emelvény mellett Ká­dár János, az MSZMP KB első titkára. A tömegek és a kubai ve­zetők közötti párbeszéd ha­gyomány Havannában:» A sokszázezres — Kuba történetében a legnagyobb — népgyűlés még ebben a so­rozatban is különleges fon­tosságú volt. Jose Marti, a szabadság- harcos szobra előtt először az úttörők, diákok, nőszö­vetség, ifjú kommunisták, szakszervezetek, a forrada­lom védelmére alakult bi­zottságok és a kisparasztók Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke kedden Nógrád megyébe lá­togatott. A vendéget Salgó­tarjánban a megyei pártszék; házban Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának első titkára fo­gadta és tájékoztatta a me­gye politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről, vala­mint felkészüléséről azokra a feladatokra, amelyek a népgazdaság ötödik ötéves tervéből Nógrádra hárulnak. A Minisztertanács elnöke ez­után — Géczi János társa­ságában — megtekintette a salgótarjáni szakmunkáskép­ző kombinát épülő objektu­mait. A jövő év közepére el­A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége kedden a Magyar Szénbányá­szati Tröszt tájékoztatója alapján a szénbányászat idei munkájáról és jövő évi fel­adatairól tárgyalt. Az idén több természeti akadály ne­hezítette a szénbányászok munkájá: — gázkitörés, víz­betörés, tűz —, de a dolgozók ÍPteníősr erőfeszítéseinek képviselői köszöntötték a párkongresszus eredményeit, ígéretet téve határozatainak teljesítésére, majd Fidel Castro emelkedett szólásra. Fidel Cas'ro beszédében — amelyet ismételten, meg­szakított a tömeg lelkes óváci’ója — összefoglalta a kongresszus legfontosabb té­máit. » — A forradalom — mon­dotta — erősebb, mint vala­ha. Megszerveződött, létre­hozta intézményeinek rend­szerét. Ma már senki és semmi nem tartóztathatja fel. A pártban a nép a leg­jobbjait tudja, hiszen aktí­van közreműködött kivá­lasztásukban, A kongresszu­son a Párt legjobbjai dol­gozták ki a politikai vona­lat, amely így a tömegek óhaját testesíti meg. A párt legfelsőbb fóruma megtár­gyalta az eredményeket és a hibákat is. Kifejezte bizal­mát a forradalom vezetői iránt. Fidel Castro hangoztatta, a kongresszus záró napja talán az egész kubai forra­dalomban is a legboldogabb nap, mert soha még ilyen biztosnak nem látszott a forradalom jövője. A holnap biztosítéka a párt. A szónok a továbbiakban a Szovjetunió és a szocialis­ta közösség, a testvérpártok és a nemzetközi munkásmoz­galom, valamint a nemzeti felszabadító mozgalmak sze­repét méltatta. Köszönetét mondott Kubának nyújtott segítségükért. Egyedül soha­költséggel létesülő intézethez 120 személyes tanműhelyet, 300 személyes kollégiumot és 600 adagos konyhát is épí­tenek. Azt követően Lázár György a Salgótarjáni Síküveggyár­ban — Szókup Lajosnak, az Üvegipari Művek vezérigaz­gatójának kalauzolásával — üzemlátogatáson vett részt. A nappali műszak végeztével a gyár művelődési házában a Salgótarjáni Síküveggyár munkásainak, valamint a salgótarjáni nagyüzemek képviselőinek részvételével munkásgyűlést rendeztek. A nagygyűlésen Lázár György mondott beszédet az idősze­rű belpolitikai kérdésekről, majd felszólalt Miskolczi István villanyszerelő, lile­eredményeként a termelési kiesések nem okoztak fenn­akadást a népgazdaság szén­ellátásában. A fogyasztók szénkészlete az ősszel mint­egy 80 000 tonnával volt na­gyobb az egy évvel ezelőtti­nél, s így a téli ellátásban sincs fennakadás. A törszt tervei szerint 1976-bari 25,4 millió tonna szenet termel­nek s bányának. sem győzhettünk volna — mondotta. — A Szovjetunió tettekkel mutatta meg, mit jelent a proletár internacio­nalizmus. Fidel Castro kitért a kongresszus záróbeszédében említett témára: az Angolá­nak nyújtott kubai segítség amerikai visszhangjára. Hangsúlyozta: senki sean fe­ledkezhet' meg arról, hogy Kuba nemcsak latin-ameri­kai, de egyben „latin-afri­kai” ország is. Számos pol­gárának ereiben az egykor rabszolgaként a szigetre te­lepített afrikaiak vére folyik. Az Egyesült Államoknak ahelyett” hogy a mi Ango­lának nyújtott segítségünk­re így reagál, inkább bocsá­natot kellene kérnie Kubá­tól ama aljas tervek miatt, amelyeket a CIA révén — ahogy ma már az amerikai hivatalos dokumentumokból is közismert — a kubai ve­zetők meggyilkolására szőtt A tömeggyűlés az Inter- nacionáléval ért véget. Este — magyar idő sze­rint a hajnali órákban —• a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága nagy­szabású fogadást rendezett. A tanácskozás tiszteletére felépített — alig három hó­nap alatt— Cubacana palo­tában és annak kertjében a küldöttek és a külföldi de­legációk tiszteletére. A foga­dáson jelen voltak a kubai párt vezetői, az állami szer­vek irányítói, s a külföldi vendégek között helyet fog­lalt a Kádár János vezette magyar delegáció is. falvi Jánosné edzőüzemi cso­portvezető és Sápi Lajos üzmmérnölc — mindhárman a Salgótarjáni Síküveggyár dolgozói. A nagygyűlést városnéző séta követte. Nógrád megyei látogatása végén Lázár György megtekintette a ka- rancsberényi Nógrádi Sán­dor felszabadulási és parti­zán emlékmúzeumot. (MTI) Gyáravafás Szerencsen Kedden átadták rendelte­tésének a csaknem 370 mil­lió forintos költséggel épült Szerencsi Csokoládégyarat. > A jövő évben már csak­nem 250 000 mázsa édesipari terméket gyártó Szerencsi Csokoládégyárban a rekonst­rukció során „központosítot­ták” a termelést. A 8000 négyzetméteres üzemcsarnok mellett, — ahol a cukorka- és csokoládégyártó automa­tizált gépsorokat helyezték el — háromemeletes, ösz- szesen 2000 négyzetméteres kakaóbab feldolgozó és cso­koládégyártó üzemrészt léte­sítettek, ahol évente 50 000 mázsa kakaóbabot tudnak feldolgozni. A gyár korábban üzeme1 lésre használt több mint nyolcvanéves épületében szociális helyiségeket alakí­tiuafe m. Andrej Gromiko, szovjet külügyminiszter Moszkvában, a Púja Frigyes magyar kül­ügyminiszter tiszteletére adott vacsorán többek között a következőket mondotta: Pártjaink központi bizott­ságai, valamint Leonyid Brezsnyev és Kádár János elvtárs személyében is ki­emelkedő figyelmet fordít az országaink közötti kapcsola­tokra. A Szovjetunió és Ma­gyarország népei ebben lát­ják a két ország közötti ba­rátság és együttműködés to­vábbi erősödésének -zálogát, mivel ez — mint Brezsnyev elvtárs hangsúlyozta — „or­szágaink fejlődésének, szi­lárd, állandó és fontos ténye­zője.” Ez a meghatározás teljes mértékben alkalmazható a nemzetközi ügyekben, külpo­litikai kérdésekben folytatott együttműködésünk jellemzé­sére is. Az európai biztonsá­gi és együttműködési érte­kezlet sikeres befejezése nagymértékben a szocialista országok egyeztetett politi­kájának és aktív tevékenysé­gének eredményeként való­sulhatott meg. Mindez ismételten megerő­sítést nyert a testvérorszá­gok külügyminisztereinek nemrégiben Moszkvában megrendezett tanácskozásán, ahol konstruktív szellemben megvitatták a helsinki záró­okmányban lefektetett elvek és megállapodások megvaló­sításával kapcsolatos felada­tokat. A Szovjetunióban* ismerik és nagyra értékelik a Ma gyár Népköztársaság hozzá­járulását az európai bizton sági és együttműködési érte kéziét sikeréhez. Meggyőző désünk, hogy együttműködé­sünk továbbra is sikeresen folytatódik majd úgy a ta­nácskozás eredményeinek megvalósításában, mint a nemzetközi politika inás te­rületein. A Szovjetuniónak elhatá rozott szándéka, hogy min dent megtesz az envhülési fo lyamat előremozdítása érd? kében és gyakorlati lenesen kel is elősegíti az együttmű ködést mind az európai .föld­részen, mind a világ más te­rületein. Uvanakkor számot adunk magunknak arról íí.s. hogy tovább kel! folytatni a harcot az enyhülés ellensé­geivel s ez a harc a iövőbeo sem lesz könnyebb. Politi­kánkat ^azonban rmnt a mar­xizmus—leninizmusból kiin- éesé «fett tttvérowzá* és testvérpárt politikáját is át­hatja a derűlátás szelleme, mivel ez a politika és a nem­zetközi színtéren tett gyakor­lati lépéseink megfelelnek minden nép alapvető érde­keinek. A szocialista országok ösz- szehangolt politikájának megvalósításában fontos sze­repet tölt be minden szocia­lista állam. Tárgyalásaink során a kér­dések széles köréről folytat­tunk véleménycserét, s úgy gondoljuk, hogy álláspontja­ink teljes mértékben azono­sak a nemzetközi helyzet megítélésével, korunk egfon- tosabb problémái megoldásá­nak megközelítésével kap­csolatban. Meggyőződésünk, hogy Púja elvtárs szovjet­unióbeli látogatása során folytatott tárgyalásaink és beszélgetéseink minden terü­leten elősegítik a szovjet- magyar együttműködés to­vábbi fejlesztését, mélyítését. — A magyar párt és a kor­mány — mondotta válaszá­ban egyebek között Púja Fri­gyes — elvi jelentőséget tu­lajdonít a Magyarország és a Szovjetunió közötti viszony töretlen fejlesztésének, és szükségesnek tartja a legszo­rosabb együttműködést a Szovjetunióval. A nemzetközi életről szólva a magyar külügymi­niszter megállapította, hogy a világpolitika pozitív fejlő­désében a fő érdem a szocia­lista közösségé, mindenek­előtt a Szovjetunióé. Az ese­mények kedvező alakulásá­ban döntő szerepet játszottak az SZKP és főtitkárának, t,eonyid Brezsnyevnek a kez­deményezései. A XXIV. oárt- kon gresszu son meghirdetett békeprogramot a szocialista közösség minden országa tá­mogatja. A jelenlegi feladat az, hogy megkettőzzük erőfe­szítéseinket az enyhülés el­mélyítésére, szembeszáll vá annak ellenségeivel, közöttük a maoistákkal is — hangsú­lyozta pohárköszön tőj ébert Púja Frigyes. * Púja Frigyes külügymi­niszter. aki A. A. Gromikó- nak, a , Szovjetunió külügy­ire i ni szterének meghí vására baráti látogatást tett Moszk­vában, kedden hazaérkezett Budauestre. Fogadására á Ferihegyi repülőtéren megje­lent Marjai József külügyi ál- , ilamtitkár és B. D. Sevikin. a szovjet nagykövetség ideigle­nes ügyvivői*. Lázár György látogatása Nógrád megyében készülő, 82 millió forintos & szénbányászat munkájáról és te adatairól tárgyalt a Bánva pari Dolgozói Szakszervezetének elnöksége

Next

/
Thumbnails
Contents