Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-20 / 298. szám
1975. december ★ A HEVES MEGYEI POLGÁRI VÉDELMI PARANCSNOKSÁ G HÍRADÓJA ★ A polgári védelem 25 éve Élelmiszerek mentesítése A tömegpusztító fegyverekkel végrehajtott támadás következtében a csapás- terüle.en szennyeződhetnek a kereskedelemben és a lakossági háztartásokban tárolt élelmiszerkészletek. A szennyezett vagy fertőzött készletek felhasználásra alkalmassá tétele nemcsak a polgári védelmi szakszolgálatnak egyik alapvető feladata, hanem a lakosság szempontjából is életmentő jelentősége lehet. Az élelmiszerekre ugyanis naponta szükség van, ezért a készletek védelme, szükség szerinti mentesítés nem tűr halasztást. A csapást szenvedett teAz RBV, harcanyagokkal szennyezett élelmiszerek vizsgálatát az éle-miszer- kereskedelem detektáló állomásai végzik. A lakosság tulajdonában levő élelmiszerek bevizsgálására ún. ellenőrző pontokat létesí.enek, illetve járőrözéssel történik. A kiszóródásból eredő sugárszennyeződés ese én az aktivitás viszonylag gyors csökkenése várható, és így az élelmiszer mentesítés nélkül is, bizonyos idő után elfogyasztható, mert szennyezettsége jelentősen a megengedett érték alá esik. A viszonylag veszély, el énül elszenvedhető sugáradag — az ún. megengedett sugáradag Konzerves dobozok sugármentesítése. rületen és a szennyzettségi zónában minden élelmiszer- szennyezés, illetve fertőzés gyanús, akár raktárban, boltban, vagy a ház arfásban tárol ák. Ezért az élelmiszert eladás, szétosztás vagy fogyasztás előtt ellenőrizni kell. Háborús viszonyok kö:ött a töm cg él elme- zés zavartalan biztosításához csak a nagy mennyiségek felet'i rendelkezés ad lehető:éget. Az élelmiszerek ellenőrzését raktárit''s’’eteknél kell kezdeni, majd a helyszíni ellenőrzés a boltokban, illetve a vendéglátó helyeken folyta' ódik. Külön gondot oV>z a lakossági élel- miszer'-észle'ek szennye-e't- ságének és fertőzottségéoek megáUapítása. mivel ezeket kis mennyiségben nagyobb területen, elszórtan tárolják. érték — háborús viszonyok között egyszeri besugárzásra 50 r, egy éven belül elszenvedhető maximálisan: 100 r. Előfordulhat, hogy a nagyobb körze'ben mindenfajta élelmiszer szen'yező- dik, ugyanakkor a kialakult helyzet köve keztében gyors inté’kedést kell tenni a fogyasztásra. Az éle’miszerek fogyasztásánál alapvető elv. hogy — t’los kórházban, óvodákban szennyezet élelmiszereket fogyasztani; — szennyezed élelmiszer ném tárolható a tiszta élelmiszerrel. A csapást követően az élelmiszerkészletek jelentős csoportját alkotják a megengedett sugárszennyez t.sé"i határértéknél nagyobb szennyezettségűek. Ezek mentesítéssel fogyaszthatóvá tehetők. Mi tehát a mentesítés célja? A szennyezett, vagy fertőzött élelmiszerek fogyasztásra alkalmassá tétele, a szennyezettség el távoli ása„ A számításba jöhető mentesítési eljárások — általában — a következő elveken alapulnak: — a szennyező, vagy fertőző anyag eltávolítása, a szennyező anyaggal érintkező réteggel együtt, vagy anélkül, ezek a mechanikus módszerek. — a szennyező, vagy fertőző anyag elbontása, átalakítása egészségre ártalmatlan ve fületekké, ezek a kémiai módszerek. A mentés sikerének kilátásait sok körülmény szabja meg. Ezek közül a legfontosabb a megelőző védelem hatásfoka. A gondosan végrehajtott megelőző védelem ugyanis a szennyeződést sok esetben megakadályozza, vagy annak mértékét jelentősen csökkenti Az eredményes mentes'íás- nek másik fel é ele, hogy a szennyeződés és a mentesítés között minél rövidebb idő teljen el, mivel a sreny- nyező harcanyag — eltekintve a légmentesen záródó fém- és üvegcsomagolá'tál — hosstabb-rövidebb idő után á'ha'ol az élelmiszerek védőburkola'ain. A mentés módját — az alkalmazott haroanyag-'kon kívül —> a mentesítendő felület anyaga. az é’elm’szer fajtája, a csomngolás módja, fajtája ha'ározra meg. Az élelmiszerek mentesít !sén él alapvető követelmény, hogy — a mentesítést olyan helyen végezzük el. ahol a „tiszta” készletet utólagos szennyeződés már nem érhe’i; ■—a men'esítís csak egyéni védőeszközben hajtható végre. Tek'ntettel arra, hogy az előforduló sugárzó, biol’giai és vegyi horoanyag az éle’- tanszerek különbé fa'tá'val érintkezve m és-más káros'tó ha'ást vál* ki. mentési módszerként is eltérő eljárásokat kell alknlmami. (Folytatjuk.) Miskolczi László Szerte az országban, de a megyénkben is lezajlottak azok az ünnepségsorozatok, amelyek a polgári védelem 25 éyes jubileumi évfordulója jegyében kerültek megrendezésre. Most ezúton is hadd emlékezzünk az elmúlt 25 évre, az elérti eredményekre, fejlődésre. 25 esztendő egy szervezet életében már olyan időszakot ölel fel, amely elemzésre érdemes. A visszapillantás, a megtett út felmérése ugyanis nemcsak a '■jól végzett munka feletti örömet jelenti, de mutatja a pv. helyét, szerepét, feladatai lényegét és a szocializmus védelmében betöltött hivatását is. E cikk keretén belül csak a fontosabb állomásokat kívánjuk bemutatni. A kiemelt részletek azonban bepillantást engednek abba a hatalmas munkába, amely ma már a dolgozók millióinak összefogásával egyre határozottabban, egyre céltudatosabban bontakozik ki. S ez nem más, mint azoknak a feladatoknak a végrehajtása, amelyek biztosítják a támadó fegyverek, az elemi csapások hatásainak csökkentését, az anyagi javak megóvását, a szervezett társadalmi és állami élet fenntartását. A keidet..® A 25 év első állomásaként kell említeni 1949 őszét. A Minisztertanács ekkor bízta meg a Belügyminisztériumot a légoltalmi feladatok megszervezésével, vezetésével. A Magyar Népköztársaság légoltalmának parancsnoka a belügyminiszter lett. aki feladatát a honvédelmi és a szakminiszterekkel egyetértésben látta el. A légoltalom célját így határozták meg: „az állampolgárok felkészítése, az emberi élet. a nemzeti vagyon oltalmazására, valamint a légitámadások és egyéb ellenséges támadófegyverek által okozott károk csökkentésére és felszámolására.” A XI. világháború borzalmas csatazaja még alig csendesedett el, a fegyverek csöve még ki sem hűlt. amikor Churchill az 1946-os foultoni beszédében meghirdette a hidegháborút. 1919. április 4-én Washingtonban 12 ország külügyminisztere aláírta az észak-atlanti szerződést. Az imperialista államok támadó szándékának nyilvánvaló jelei egyenes következményként kényszerítették hazánkat is a honvédelem erősítésére, ezen belül a légoltalom megszervezésére. A-z újonnan létrejött szervezetnek hatalmas feladatokat kellett megoldania. Ha csupán néhánvat sorolunk is fel ezek közül — kiépíteni a szakszolgálatokat, kiképezni e szervezeteket, működőképessé tenni az óvóhelyeket, új védelmi létesítményeket tervezni stb. —. már bizonyítottuk a célkitűzések nagyságát. Ma már történelmi tény, hogy a kezdeti lépések sikerrel jártak. A szakszolgálatok parancsnoki és beosztott állományát fel kellett készíteni a feladatokra. A gyakorlati kiképzések 1955-től lettgk rendszeresek. T űzsierészek Még 1951-ben a Magyar Néphadsereg 22 hivatásos QMwím á«s®sffibeir SS., sasaafeaü tűzszerészt adott át a légoltalomnak. A tűzszerészek 1964-ig dolgoztak a légoltalom állományában. Küzdöttek a földben meglapuló alattomos halállal, sokszor — esküjükhöz híven — életük feláldozásával is teljesítették kötelességüket. Az 1956-os ellenforradalmi tevékenység felszámolásából a légoltalom katonái a Belügyminisztérium többi fegyveres testületéivel együtt vették ki részüket. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1958-ban minden vezető figyelmét felhívta arra. hogy személyes felelősséggel tartozik saját munkaterületén a légoltalmi intézkedések időbeni végrehajtásáért, és még ebben az évben megkezdődött a lakosság 10 órás tájékoztató oktatása is, amelyet ugyancsak a Politikai Bizottság döntése értelmében — 1964-től még szélesebb alapokon a Magyar Honvédelmi Szövetséggel együttműködve végeztünk. Légoltalom — polgári véde'em A megnövekedett új feladatok eredményes végrehajtása érdekében a kormány intézkedésére 1962. december 31-én a légoltalom a Belügyminisztérium hatásköréből a Honvédelmi Minisztérium irányítása alá került. Az átszervezett légoltalom feladatainak növekedése megkövetelte, hogy e fejlődés a szervezet elnevezésében is megfelelően tükröződjék. Ezt az igényt realizálta az Elnöki Tanács 1904-ben, amikor az addigi légoltalom helyett a tevékenység célját és jellegét jobban kifejező „polgári védelem” elnevezés használatát rendelte el. A polgári védelem a korábbi helyi jellegű feladatköréből országos méretű, össznépi feladattá vált. Ennek során felgyorsult a fejlődés. 1966-tól kezdődően rendszeressé váltak az üzemi, városi, járási, majd 1937-től kezdődően a megyei szintű polgári védelmi nagygyakorlatok. A polgári védelem szinte az első évtől kezdve kivette részét a természeti és ipari katasztrófák elleni védekezésből. 1934-ben alakultak meg a pv első új kiképzési rendszerű katonai alakulatai. Ezek az egységek kiképzésük mellett — 1972-ig — a polgári védelemhez való tartozásukig sok milliárd forint értékű munkát végeztek. A nagy jelentőségű, mind szélesebb körű polgári védelmi felkészítéshez megfelelő szakirodalmat is biztosítani kellett. Ezt az igényt az első időszakban a különféle szabályzatok mellett jórészt a Magyar Légoltalom, később a Polgári Védelem című képeslap, valamint a Légoltalmi szemle, később a Polgári Védelmi Szemle elégítette ki. Emellett azonban nagy ütemben fejlődött a megjelent szakmai könyvek Jelentős előrelépés mutatkozott a mozgó- és a diafilmek készítésében, azoknak a kiképzés során való felhasználásában. Napjaink... Pártunk és kormányunk az eltelt,25 esztendő alatt olyan törvények, határozatok meghozatalával szabta meg a követendő utat, segítette a feladatok megvalósítását, amelyek mindig társadalmunk alaptörvényét tükrözték. A polgári védelmi munkában a további fejlődés útját az MSZMP Politikai Bizottsága határozta meg. A határozat megállapításait a Minisztertanács 2041/1974. számú határozata realizálta. Ezek a határozatok továbbfejlesztés perspektíváit vázolják fel és kimondják, hogy a polgári védelem legfőbb feladata a lakosság, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmének megoldása. Most, a negyedszázados jubileum alkalmával elisme-_, réssel kell szólni azokról a fáradságot nem ismerő emberekről, akik 25 évvel ezelőtt megkezdték védelmi szervezetünk alapjainak lerakását. Az első esztendők önfeláldozó lelkesedése nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy ma már korszerűen szervezett és kiképzett polgári védelmet tudhatunk magunkénak. A magyar légoltatom, később a polgári védelem fejlődésit, sikereit nagymértékben köszönhette és köszönheti a Szovjetunió polgári védelmi szervezetének. A jubileumi számvetés során büszkén és szerénytelenség nélkül mondhatjuk: szervezetünk, így egész népünk kellően hasznosította a testvéri támogatást és segítséget. Azt kérjük a polgári védelem parancsnoki és beosztott állományától, a lakosságtól, hogy a továbbiakban is nyújtsanak megfelelő segítséget munkánkhoz, és eredményesen tevékenykedjenek a polgári védelem továbbfejlesztésén. 1. PV.-köteleze‘íség alatt álló személyek kőéül kiket lehet kijelölni pv.-szakszolgálat ellátására? 1 testi alkalmasság szempontjából megfelelnek x képzettségüknél fogva alkalmasak 2 pv.-kiképzésen már részt vet' ek. 2. A sugárszennyeződés melyik faitája legveszélyesebb az élelmiszerek fel- használása tekintetében? 1 felületi szennyeződés x beépült szennyeződés 2 porszennyeződés 3. Hogyan jellemezhető a biológiai .fegyverek élelmiszerkárosító hatása? 1 az é'elmls*erek kémiailag átalakulnak x fogyasztásra alkalmatlanná válnak 2 a mérgező anyag elváltozásokat okoz az élelmiszerben. 4. Hogyan szállítsuk M az élelmiszereket a védett raktárból? 1 a ny óás záró szerkezetet igen rövid időre szabaddá tesszük x gázzsilipen, keresztül 2 csak a szén ye-ődés és fertőzésveszély elmúltával. 5. S állítható-e csomago- latlan élelmiszer atomcsapás u'áni időszakban? 1 nem x igen, jól izolálha'ó vasúti járműveken, vagy tehergépkocsiban 2 igen, ha a szállítás útvonala nem szennyezett 6. Mi’ysn védelmet nyúlt az élelmiszer-csomagolásban a polietilén fólia? 1 valamennyi harcanyag ellen tökéletesen véd x vegyi harcanyagok elleni védelem 2 radioak'ív és biológiai harcanyagok elleni védelemre. 7. Mi jellemzi a papírcsomagolás védőha'ását? 1 jó védelem porszeny- nyeződés és gázok ellen x e^yik harcanvaggal s "miben nincs védőha- tás® 2 vegyi harcanyagok ellen nyújt védelmet. 8. Milyen vídőkép-ssíggel bírnak az üveg- és fémcsomagoló anyagik? 1 tökéletes vedelem radioaktív és vegyi harceszközökkel szemben, x jó védelem valamennyi modern harcanyag ellen 2 csak radiológiai fegyver hatásával szemben nyújt védelmet 9. Az élelmiszerek radio- akt'v szenye7e tiég ének mértékét milyen műszer mutatja? 1 sugárszintmérő x sugárjelző 2 su-árszennyezettság- mérő 10. Mennyi tehet az ember által egy év alatt maximálisan elszenvedhető sugáradag értéke? 1 50 r'ó x 100 r/ó 2 150 r/ó 11. Hogyan minősítjük a vegyi h-'rcinva"gil szeny- nyezett é’.e’m'szereket? 1 érzékszervi út'n x helyszíni el1 * * * 5 6 7 enő'zéssel 2 lakoratóriuaá vizsgálat- tó 12. Milyen mentesítést kell alka’mazni a sugir- szennyeze t konzerveknél? 1 szárak x kombinált 2 nedves 13. Mi a sugárszennyezett ivóvíz mentesítésének leghatásosabb módszere? 1 forralás x ülepítés 2 des tillálá/s, lepárlás 13 + 1 A szennyezeti élei- miszer-hu'ladékot milyera mélységben kell elásni? 1 0,5 m x 1 0 m 2 1 5 m A helyesnek tarto't vála. szokat kérjük bekar kózni, majd az újságból kivágva a Parancsnokságra (Eger, Kossuth L. út 9.) 1976. január 15-ig beküldeni. A helyes megfej lök között könyvjutalmat sorsolunk ki. A legutóbbi totó helyes megfestése: 2, 2, 1, x. 1, 1, x. 2. 2. 1. 2, X, 2. 2. K5-yv- juta’mat nyertek-PappMagdolna Eger, Oia"z u 5.2'A, Szilz"vi Erró F~Md. Hársfa u. 143. Űrkén R'bert Eger, Rak'ai u. E/7, ifj Kovács Sándor Heves, Arany János 64. Í& ...