Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-18 / 296. szám

Megkezdődött az orszáaavűlés téli ülésszaka

í (folytatás a 2. oldalról)

előrehaladni az üzem- és munkaszervezés fejlesztésében, a munkaerő ésszerű, takarékos felhasználásában, a munkaerő-gazdálkodás javításában A munkaerő hatékonyabb foglalkoztatása a népgazdaság minden területén — az iparban, a mező- gazdaságban és az államigazgatásban — előtérben álló feladat

— A terv a mezőgazdasági termelés 16—18 százalékos növelésével számol. Ez feltételezi, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek termelése ennél nagyobb mértékű lesz. Az előirányzott növekedés az anyagi, műszaki, technikai feltételek oldaláról megalapozható. A terv teljesítése a népgazdaság más területeihez hasonlóan — itt is feltételezi a belső tartalékok mozgósítását. Mindenekelőtt azt, hogy a mezőgazdasági üzemekben is növeljék a termelés hatékonyságát, csökkentsék a termelési költségeket, emeljék az üzem- és munkaszervezés színvonalát Fordítsanak nagyobb figyelmet a már létrehozott hagyományos és korszerű állattenyésztő telepek és gépi berendezések gazdaságos üzemeltetésére, nagyobb szakszerűséggel és takarékosabban gazdálkodjanak a vegyi- és üzemanyagokkal, a takarmánnyal, a melléktermékekkel, csökkentsék a termelési és a szállítási veszteségeket.

— A mezőgazdasági termelés szerkezete adottságainkkal összhangban lényegében kialakult Az ésszerű szakosítás mellett, a népgazdaság igényeihez alkalmazkodva, fenn kell tartanunk _ mező- gazdaságunk sokoldalú termelését A két fő ágazat közül a növénytermesztés növekedése lesz a gyorssabb, de

ssaegkffiJSnbdztetefó flgye! met kell fordítani az állattenyésztésre, különösen a hús és a tejtermelés növelésére.

Ez a feltétele annak, hogy a belföldi ellátás kiegyensúlyo- ^jsott legyen és növekedjék az "export. A mezőgazdasági termelés fejlődésével összhangban gondoskodni kell a termékek megóvásáról, a feldolgozó kapacitások, a hűtő- és tárolótér bővítéséről. Viszonylag gyors ütemben fejlesztjük az élelmiszeripart, hogy ezáltal lehetővé váljék a mezőgazdasági termékek magasabb fokú feldolgozása, a gazdaságosan értékesíthető termékek nagyobb tömegű előállítása.

— Folytatjuk bevált agrár- politikánkat. Továbbra is alapvető feladatnak tekintjük a mezőgazdaság korszerű nagyüzemi rendszerének fejlesztését, a gazdálkodás^ szocialista vonásainak erősítését Az állami gazdaságoktól ás az élenjáró termelőszövetkezetektől azt várjuk, hogy a jövőben is példamutató kezdeményezői lesznek a korszerű technika és termelési eljárások, a nagy hozamú fajták alkalmazásának, a korszerű, hatékony termelési és üzemszervezési módszerek elterjesztésével, a hagyományos termelési módszerekben rejlő lehetőségek jobb kiaknázásával, a vezetés színvonalának emelésével, az üzemek ésszerű szakosodásával, együttműködésük fejlesztésével jelentős mértékben növelhető mind a jól, mind a közepesen gazdálkodó, mind pedig a gyenge adottságú termelőszövetkezetek termelése.

— Egy dolgot azonban hangsúlyozni szeretnék: most nem az üzemi méretek további növelése a feladat, hanem sokkal inkább a már kialakult üzemnagyság által nyújtott lehetőségek fokozottabb kihasználása. Hazánkban az egy szövetkezetre jutó átlagos területnagyság ma már nem kicsiny: 3500 hektár. Erről azért is szólok, mert a tapasztalatok azt mutatják, Hogy nem haszon, hanem kar származik abból, amikor a szükséges feltételek megléte nélkül egyesülnek termelőszövetkezetek. A termelőszövetkezetek ésszerű és megalapozott egyerü'ését a jövőben is támogatjuk. Nem helyes azonban a szövetkezetek egyesülésének szorgalmazása, amikor ennek feltételei

lentős veszteségek keletkeznek, termelési kapacitások maradnak kihasználatlanul. A figyelmet inkább arra kell fordítani, hogy á mezőgazdasági nagyüzemek és az állami vállalatok, a társulások, a közös vállalkozások és vállalatok létrehozásával, a termelési együttműködés elmélyítésével növeljék a mező- gazdasági termelés hatékonyságát.

— Hangsúlyozni kívánom továbbá, hogy a háztáji és a kisegítő gazdaságoknak mind az önellátásban, mind az árutermelésben a jövőben is fontos szerepük lesz. Minden illetékes szervnek többet kell tennie a háztáji es kisegítő gazdaságokban folyó termelés ösztönzéséért, a munka megkönnyítéséért, termékeik átvételének jobb megszervezéséért.

— A terv gazdasági lehetőségeinkkel összhangban irányozza elő az életszínvonal emelését Szocializmust építő társadalmunk alapvető célja és fontos hajtóereje a lakosság életszínvonalának rendszeres emelése, növekvő anyagi és kulturális igényeinek lehetőségeinkkel

összhangban álló kielégítése. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy az élet- körülmények javítása csakis gazdasági fejlődésünkkel összhangban történhet, az életszínvonal emelésének lehetősége gazdasági munkánk eredményétől függ. A terv szerint a lakosság jövedelme, a fogyasztás, a nehezebbé vált gazdasági feltételek mellett is jelentősen növekszik. A tervidőszak folyamán fokozódik a tartós fogyasztási cikkek térhódítása, egészségesebb lesz a táplálkozás, jelentősen fejlődik az öltözködési és a lakáskultúra, javulnak a lakásviszonyok, bővülnek a szolgáltatások. /

— Arra törekszünk, hogy a keresetekben a végzett munka mennyisége, minősége, a szakképzettség, a munka nehézségi foka az eddiginél jobban érvényesüljön. Nem lehetünk elégedettek a jelenlegi helyzettel, a sok helyen tapasztalható egyen- lősdivel. A dolgozók többségének igazságérzetét is sérti az a gyakorlat, amikor a bérek és a jutalmak elosztásánál arra hivatkozva nem differenciálnak, hogy az a dolgozók között feszültséget teremt. Ennek éppen az ellenkezője igaz, és az a feladat, hogy mindenütt érvényt szerezzünk a teljesítményekkel összhangban álló bérezésnek. A tervidőszakban a kereseti arányok javítását központi béremeléssel is elősegítjük. Ugyanakkor emeljük a több műszakban, folyamatos munkarendben dolgozók műszakpótlékának összegét is.

— Fontos társadalmi, politikai követelménynek tekintjük, hogy a munkásság és a parasztság jövedelme megközelítőleg azonos ütemben növekedjék. Külön figyelmet kívánunk fordítani a nagyüzemi munkásság bér- és jövedelmi viszonyainak alakulására, továbbá arra, hogy csökkenjenek a termelőszövetkezeti jövedelmekben fennálló indokolatlan különbségek is. A helyesebb jövedelmi arányok érdekében arra törekszünk, hogy az alacsony keresetűeknél az átlagosnál nagyobb legyen a növekedés,

ugyanakkor meg kell

akadályozni minden jövedelemnövekedést,

amely nem áll arányban a teljesítménnyel.

— A kővetkező években is a társadalmi juttatások növelésével fokozatosan mérsékelni kívánjuk a családok jövedelmi színvonalában az eltartottak száma miatt meglevő különbségeket. A társadalmi juttatások a munkajövedelmeknél gyorsabban növekednek. Növeljük a társadalmi hozzájárulást a gyermeknevelés költségeihez: emeljük a családi pótlékot; továbbra is fontos feladatnak tekintjük a gyermekintézmények fejlesztését; gondoskodunk arról, hogy a gyermekgondozási segély mértéke léoést tartson az átlagkeresetek növekedésével. Nagy figyelmet fordítunk a nyugdíjasok helyzetének ja—i----—° - meg ét emiatt je- vitására. A nyugdíjak reálé

rtékének megőrzése mellett a tervidőszakban lehetőségeinkkel összhangban emeljük az alacsony nyugdíjakat.. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatára a tervidőszak végére fokozatosan — a nőknél 55, a férfiaknál 60 éves korhatárra csökken. Mindebben az idős korúakról való fokozottabb gondoskodás jut kifejezésre.

— A bérek és a szociális juttatások emelése nem egyetlen tényezője az élet- színvonal, az életkörülmények javítására irányuló törekvéseinknek. A lakosság életkörülményeinek javulását szolgáló beruházásoknál fenntartjuk a jelenlegi tervidőszakban megvalósult magas arányt. A rendelkezésre álló anyagi eszközök zömét a lakás- és a közműépítés, a nagyvárosi tömegközlekedés, az óvodai, az általános iskolai és a szakmunkásképzés hálózatának fejlesztésére fordítjuk. A lakásépítés üteme elsősorban a fővárosban, a nagyvárosokban és az ipari centrumokban gyorsul. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a nagycsaládosok, a munkások lakásépítésének támogatására és arra, hogy az építés pénzügyi feltételei jobban igazodjanak a lakásra várók jövedelmi és szociális helyzetéhez.

— Amint látható, a következő tervidőszakban is az életkörülmények, a jövedelmi viszonyok folyamatos javítására törekszünk. A reál- jövedelmek és a reálbérek azonban a tervidőszak első felében — gazdasági lehetőségeinkkel összhangban —az öt év átlagánál szerényebb mértékben növekedhetnek.

— A terv számol az árak változásával is és ennek megfelelően irányozza elő a reálbérek és a reáljövedelmek növekedését, vagyis úgy alakítjuk a jövedelmeket és a szociálpolitikát, hogy azok együttesen a lakosság életszínvonalának tervezett javulását eredményezzék — az árak a gazdaságban fontos szerepet töltenek be, a termelés területén befolyásolják a gazdasági döntéseket, módosítják a fogyasztás szerkezetét, hatnak a kereslet alakulására. Az árpolitika célkitűzése, hogy a termelői árak jobban tükrözzék a ráfordításokat. Ez fontos feltétele annak, hogy megvalósulhassanak a termékszerkezet átalakítására, a minőség javítására, a gazdaságos termelésre irányuló célkitűzések. Ugyanakkor tartósan a fogyasztói árak sem maradhatnak ei a termelési költségektől,, ezért gazdasági fejlődésünk érdekében egyes fogyasztói árakat is emelni szükséges. A nagyobb kihatású fogyasztói áremelést, mint például jövőre a húsáremelést, jövedelemkiegészítéssel kapcsoljuk össze, és ezáltal is biztosítjuk, hogy a tervezett reálbér és reáljövedelem növekedés megvalósuljon.

— Annak érdekében, hogy a fogyasztói árak növekedése a tervezett keretek között maradjon,

kamegosztásból származó előnyödet, növeljük az áruforgalmat és a termelésben előtérbe állítsuk a kölcsönös előnyökön nyugvó tartós együttműködési formákat.

— A magyar népgazdaság

fejlődésében a / jövőben is alapvető szerepe lesz a KGST-onszágokkal folytatott sokoldalú együttműködésnek. Arra törekszünk, hogy a gazdaság együttműködést a termelési szakosítás, a kooperáció bővítése és a termékcsere növelése útján még szorosabbá tegyük. Aktívan dolgozunk a szocialista gazdasági integráció elmélyítéséért, amely elősegíti nemzeti céljaipk jobb érvényesítését, országunk és az egész szocialista közösség erősödését szolgálja, m gazdasági, a műszaki és tudományos fejlődés új forrásait tárja fel. Ennek szellemében veszünk részt több közös beruházásban, valamint a KGST -őrs zágok nyersanyag- és energiaszükségleteinek kielégítését, a gépiparban a termelési kooperációt s a szakosodást hosszú távra megalapozó célprogramok kidolgozásában, majd megvalósításában. A mezőgazdaság területén

olyan együttműködésre törekszünk, amely elősegíti közösségünk szükségleteinek biztonságos kielégítését a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékekből.

— Gazdaságunk fejlesztésében, szerkezetének ko<nsze~ rűsítéséoen a jövőoen is kiemelkedő szerepe lesz a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatoknak. Ipari termelésünk jelentős mértékben a Szovjetunió nyersanyag- és energiaforrásaira támaszkodik. Ipari beruházásaink számottevő hányada korszerű szovjet technológiai berendezések felhasználásával, közvetlen műszaki segítségével valósul meg. Szovjet műszaki segítséggel, komplex berendezések szállításával épül például a paksi atomerőmű, az új solti rádióadó és sok más nagy létesítményünk. Ugyanakkor a Szovjetunió biztonságos ér- tőkésítési lehetőséget nyújt a magyar ipar és a mező- gazdasági termékek számairányuló exportot. Az ehhez szükséges árualapok gazdaságos megtermelése és értékesítése megköveteli a külkereskedelmi munka színvonalának emelését, a termelő és a külkereskedelmi vállalatok nagyfokú aktivitását, összehangolt tevékenységét, a tervszerűség, a szervezettség és a piackutatás javítását. A tőkés külkereskedelmi mérleg egyensúlyba hozásának, a fejlődés folyamatos biztosításának elengedhetetlen feltétele, hogy az import ésszerű helyettesítése mellett — a kivitel és a behozatal az előirányzott mértékben növekedjék. A hagyományos kereskedelmi fonnák mellett a 1 tőkés viszonylatokban is előtérbe kell állítanunk a gazdasági együttműködés fejletteb formáit; a kölcsönös előnyökön és érdekeltségen nyugvó, hosszabb távra szóló termelési kooperációt.

*— A tőkés országokkal folytatott gazdasági kapcsolatokat általános külpolitikai törekvéseinkkel összhangban, a szocialista közösség érdekeit ia szem előtt tartva alakítjuk. Együttműködésre törekszünk, de ennek a kölcsönös előnyökön, a hátrányos megkülönböztetésektől mentes, egyenlő elbánáson kell alapulni.

— A megváltozott világ- gazdasági helyzet, a nemzetközi munkamegosztásban való aktívabb részvételünk megköveteli, hogy jobban feltárjuk a világgazdaság változásainak a magyar népgazdaságra gyakorolt hatásait, összefüggéseit, hogy rugalmasabban tudjunk alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez.

— Most, amikor az országgyűlés a szocializmus építésének a következő 5 évre szóló nemzetközi programját iktatja törvénybe, gondolnunk kell arra is, hogy az 1976-os esztendővel kezdetét veszi a terv végrehajtása. Mint ismeretes, pártunk Központi Bizottsága jóváhagyta az 1976. évi népgazdasági terv irányelveit, amelyek összhangban vannak az ötéves terv céljaival.

biztosítani kell az ár fegyelmet, az árak szigorú ellenőrzését, az indokolatlan áremelések és visszaélések megelőzését.

Nagy felelősség hárul a vállalatokra és az őket felügyelő irányító minisztériumokra abban, hogy a gazdasági szabályozók módosítása miatt bekövetkező nyereségcsökkenést áremeléssel,, minőségrontással ne hárítsák át a fogyasztókra.

Megkülönböztetett figyelmet igényel, hogy az árualapok és .a vásárlóerő továbbra is összhangban legyen. Gondoskodni kell arról, hogy kiegyensúlyozott legyen a lakosság áruellátása. Az ellátásért felelős minisztériumok. vállalat oh tartsák elsőrendű kötelességüknek, hogy összehangolt- munkával megteremtsék ennek minden szükséges feltételét.

— Előrehaladásunk elkep- zelhetétlen a, • nemzetközi gazdasági kapcsolatok sokrétű fejle-ztáse, állandó be vítéss nélkül.

Érdekünkben áll, hogy még erőteljesebben használjuk ki a nemzetközi műnra.

— Jól fejlődnek gazdasági kapcsolataink a Szovjetunióval és a többi baráti szocialista országgal. A középtávú népgazdasági tervek egyeztetése, a hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások rendszere nagy biztonságot nyújt népgazdaságunk tervszerű fejlődéséhez. Előrehaladásunk fontos záloga a kölcsönös testvéri segítség elvein alapuló együttműködés további erősítése, a gazdásági kapcsolatok elmélyítése.

Arra törekszünk, hogy biztosítsuk a szocialista áruforgalom tervszerűségét, és a népgazdaság szükségleteivel összhangban tovább bővítsük a már egyeztetett forgalmat.

— Minden korábbinál nagyobb erőfeszítést követel tőlünk az előirányzott tőkés külkererj'-edelmi forgalom t ---v-,zerű megval'tsítás-a. A ' ' á-i importtal kapcsol-.)‘-■'-s-’tőségek és a termo'-’- .•ai-Sjő’-ez szüvsé"®s any import m;"tt a bclvvr.',áal-.M gyorsabb ütemben ke1! növelnünk a tőkés országokba

— A jó kezdet fél siker. El kell érnünk, hogy már a jövő évben kibontakozzanak, megerősödjenek azok a folyamatok, amelyek megalapozzák a további évek kiegyensúlyozott fejlődését. Ez megfontolt, de határozott központi és helyi intézkedéseket követel. Mire irányuljanak ezek az intézkedések? Mindenekelőtt a gazdaságos és versenyképes termékek arányának növelésére, a gazdaságtalan termékek termelésének korlátozására; a gazdaságos export növelésére, tartós és biztonságos értékesítési kapcsolatok ki- szélesítésére, a munkaerőgazdálkodás javítására,' a munkaerő tervszerű átcsoportosítására, a munkafegyelem erősítésére, az adminisztratív létszám csökkentésére; a takarékosság következetes érvényesítéséire, az energia- és nyersanyag ésszerű felhasználására; a költségvetési intézmények gazdálkodásának javítására, az igazgatási tevékenység egyszerűsítésére, egyszóval anyagi és szellemi erőforrásaink nagy tartalékaink jobb hasznosítására.

— Gondoskodni kell arról

.5, uogy a folyamatos rroitt. .ia feltételeinek biztat» „.sávul egy időben növer.«d.icl; a teljesítménybérben dóig- -íók száma, hogy a műszak: és a szervezési feltételekkel összhangban a munkán ormukat mindenütt folyamatosan

tartsák karban, fordítsanak nagyobb figyelmet a termelő állóalapok fokozottabb kihasználására, az üzem- és munkaszervezés megjavítására, Határozottan véget kell vetni a gazdasági le'ie'ösé- gelnket meghaladó költekezéseknek, a még sok helyen tapasztalható hivalkodó rep- rezentálásnak, a felesleges külföldi utazásoknak, a pazarlásnak.

— A törvénytervezetben

foglalt célok elérése a vezetés minden szintjén a korábbi évekénél nagyobb erőfeszítést, szervezettséget,

szemléleti s cselekvési egységet követel. A munka minőségét nemcsak az anyagi termelésben, minden más területen is javítani kell. A gazdasági fejlődés feltételei — összhangban gazdaságirányítási rendszerünk bevált alapelveivel — a központi irányítás, valamint a vállalati önállóság és felelősség egyidejű erősítését követeik A központi irányítás erősítése azt célozza, hogy egyértelműbbé, következetesebbé és összehangoltabbá tegyük a döntéseket, hogy a gazdasági folyamatok szabályozása jobban szolgálja a népgazdasági terv megvalósítását, a társadalmi érdekek érvényesítését

— A bonyolultabbá vált feladatok megoldásának elengedhetetlen feltétele a ve' zetés színvonalának emelése, az üzemi, munkahelyi demokrácia erősítése, az egyszemélyi felelősség érvényesítése. Terveink teljesítése a vezetőkkel szemben az eddiginél sok tekintetben magasabb követelményeket támaszt, nagyobb felelősséget, fegyelmezettebb munkát igényel. A vezetők többsége ma is eredményesen látja el feladatát, politikai, szakmai hozzáértése, emberi magatartása alapján alkalmas arra, hogy a nagyobb követelményeknek megfeleljen. Gyakori azonban, hogy azonos műszaki és gazdaísági feltételek mellett dolgozó vállalatok, szövetkezetek gazdasági eredményei és teljesítményei között elfogadhatatlanul nagyok a különbségek.

A gyengébb eredmény

az esetek nagy részében

a nem megfelelő vezetésnek tulajdonítható. A

szükséges személyi cserék mégis elmaradnak

és ez így nincs rendjén.

Jobban meg kell becsülni azokat a vezetőket, akik következetesek a párt és az állami határozatok érvényesítésében, önállóak és határozottak a döntésekben, a végrehajtás, a munkafegyelem megkövetelésében, jó szervezők és kezdeményezők, akik támaszkodnak a dolgozókra, erősítik az üzemi demokráciát, megteremtik a feltételeit annak, hogy a szocialista munkavefseny a terv céljaival összhangban, lendületesen folytatódjék.

— Amikor most törvénybe foglaljuk a következő tervidőszak célkitűzéseit, olyan programról határoztunk, amely igazodik a valóságos helyzetünkhöz, figyelembe veszi eddigi eredményeinket, reálisan számol erőforrásainkkal, a fejlődés belső és külső feltételeivel.

— A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében, a törvényjavaslatot elfogadom és a tisztelt képviselő- társaknak is elfogadásra ajánlom — zárta beszédét Németh Károly.

*

A szerdai tanácskozás — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Péter János és Inokaí János, hozzászólások után véget ért. Az országgyűlés ma az V. ötéves tervről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatja munkáját.

Mmsm í

1975. december 18.» csütüsrfäfe