Népújság, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-03 / 283. szám

VITA ■ « összefogás, a közös célért Alkotóműhely a könyvtárban Azok kö2é tartozom, akik „függetlenítve” vagyunk a közművelődésért. Évek ótá figyelemmel ki- bérem a problémát, s mar koi'ábban is es most újra az erősödött és erősödik meg bennem, hogy a jelenlegi formában a községi művelő­dési házak és más — a köz­művelődést szolgáló intéz menyek —- munkája nem áll azon a szinten, hogy az elvárásoknak eleget legyen. A problémák eredetet keres­hetjük a művelődési intéz­mények személyi és tárgyi hiányosságaiban, nem meg­felelő formáiban, de megíté­lésem szerint nem helyes az okokat keresni az intézmé­nyek függetlenített vagy nem függetlenített vezetői­nek. kiszolgálóinak szemé­lyében. Nem mintha vecle- ni,. netán elmarasztalni akarnám őket. de a felelős­ség kérdését illetően való­ban túl kell lépni az ő sze­mélyükön, figyelmüket he­lyes lenne ráirányítani - a nem közművelődésben fog­lalkoztatott. de a közműve­lődésért felelős emberek egész sorára, akiket ilyen vágy olyan formában —‘ "'az ide vonatkozó párthatározat szellemében — meg kellene kérdezni, .hogy . a saját te­rületükön. — függetlenül a művelődési házaktól — tu­lajdonképpen mit és hogyan tettek annak , érdekében, hogy környezetük közműve­lődési helyzete változzék. Ha a párthatározatot — annak gyakorlati megvalósí­tását ilyen oldalról is meg­vizsgálnák az illetékesek — akkor talán számíthatnánk előrelépésre e területen. Mindaddig azonban, amíg nagyon sok munkahelyi kö­zösségben belenyugvással ve­szik az illetékesek azt, hogy „nem érnék rá”, hogy „nincs idejük” és a hasonló kifogá­sokat-, • addig nem valószínű, hogy abból a bizonyos zsák­utcából sikerüljön kijutnia a közművelődésnek, akár me­gyei. akár pedig országos szinten. Ami az elmúlt idő­szakban lezajlott közműve­20 00: A TENGER TITKAI 1. RÉSZ Jacques Cousteau-1, a ten­ger titkainak kutatóját, jól Ismeri már a magyar tévé­néző közönség. Most űj, hat­részes Cousteau-sorozat kö­vetkezik: . Az égyes folytatások Cí­me: A jégkorszak nyomá­ban. A lazacok tragédiája, Veszélyben a tengeri vidrák. A Galapagos-sziget sárká­nyai, Florida szirénjei. Ha­dihajók sírja. A helyszínek Florida. Ba­hama, Galapagos, Cousteau kapitány és expedíciójának tagjai ezúttal elsüllyedt ha- jóroncsok után kutatnak. Hajók után, melyek a II. vi­lágháború idején vagy ko­rábban kerültek a tenger mélyére. A tenger színes világa a vízhatlan kamerák és a mélybe leszálló búváropera- tórök közvetítésével tárul fel előttünk. 8Ä ésaecübíff saaráa lődésd vetélkedőt illeti, csu­pán a megyei lapból] sze­rezhettem róla tudomást, jóllehet munkahelyünkön is voltak mar olyan szocialis­ta brigádok, amelyeknek tagjait be lehetett volna von­ni a versengésbe. Ehhez vi­szont arra lett volna szük­ség, hogy a helyi közmüve, lódesi intézmények, elsősor­ban a művelődési ház és a könyvtár illetékesei kezde- ményezően lépjenek fel. Ez nem történt meg. s így bármennyire is jó módszer­nek bizonyult a vetélkedőso­rozat, sok brigád, különös­képp a falun lévők, kima­radt. A jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy a közmű­velődésre vonatkozó pártha­tározat megvalósítása a mun­kahelyi kezdeményezéseken túl igényli a közművelődési intézmények kezdeményezé­sét, összefogását. Sainosj a tapasztalataim alapján — nem általánosítva . j azt kell mondanom, hogy erre sok helyütt még mindig nem értek meg a feltételek. 6 itt okvetlen kell utalni azokra a h ianyossagőkra, amelyek megyénk közműve­lődése terén még -. mindig megoldatlan problémaként jelentkeznek. ..... \. _ A Népújság vitázó cikkei­ből sok újat - meríthetnek .■ a közművelődési .• intézmények vezetői, ha valaki szamán is kémé tőlük. Sajnos, ez a számonkérés — függetlenül a párthatározattól és az Időnkénti beszámoltatástól — gyakorlatilag megoldat­lan.' Csak mellékesen utalok arra, hogy a közművelődési intézmények vezetőitől — akik között sok'helyen ta­láltunk már függetlenített könyvtárost, müvelődésiház- vezétőt — nagyon sokszbr még azt sem követelik meg, hogy munkaidő alatt a mun­kahelyükön legyenek, s ha már érdemi közművelődési munkát nem is végeznek, legalább ügyintézzenek. Ban­ner Károly cikke és Már- kusz László válasza gondo­latébresztő lehet mindazok szánvára, aikik tenni kíván­nak valamit megyénk köz- művelődési helyzetének tar­talmasabbá, színesebbé téte- . léért ' 1 Varga Gyula Kál Nincs szebb dolog a tema- vadászatnál. Humoristához il­lő, férfias mesterség. Mielőtt elindulunk',* még iszunk egy kávét. S az idős humorvadász felnéz áz egre: ■— Mai pompás napunk lesz! — Nagyvadra megy? — Majd bolond leszek' — feleli S. — Megelégszem ki­sebbekkel is. Majd írok' egy humoreszket a vendéglátó­iparról. ■ Tj. álmos szemmé! '• jelent­kezik a szerkesztőségben — Ügy érzem, ma formá­ban vagyok.., — mondja magabiztosan. L. remek hu­morvadász. Biztos kézzel cé­loz és mindig nyugodt, tü­relmes. Ha témára vadászik, waakaecnl kenusa réemiá. iw­ÖT 6VE KEZDŐDÖTT. Minden különösebb hírverés nélkül. Fél évtizede határoztak el, hogy az egri Megyei Könyv­tárban létrehozzák a peda­gógiai alapgyűjteményt, s megszervezik a tanárok, ta­nítók és az óvónők sokolda­lú tájékoztatását. Kellett ez. hiszen társa­dalmunk a nevelőktől var a legtöbbet, azoktól, akik teg­nap i ismereteik alapjan ma oktatják a holnap felnőttéit. Rangos eredményt csak ak­kor érhetnek el, ha lépést tartanak a tudomány leg­újabb vívmányaival, a neve­léstudomány, a didaktika fejlődésével. Sokat jelent a szervezett továbbképzés, de legalább annyit a belső igény­ből fakadó önművelés, s a tudatos alkotómunka szük­séglete, hiszen a teremtes vagyát csak az tudja felkel­teni, aki fnada is érzi en- ji#k izeit. Ez igaz, ám az is tény, hogy a pedagógusok rendkí­vül elfoglalt emberek. A túl­órák mellett társadalmi meg­bízatások sora kurtítja amúgy sem sok szabad ide­jüket. így. aztan lemonda­nák ambícióik javáról, s dé­delgetett terveiket évek múltán csak emlékként idé­zik. A pedagógiai szolgalat rajtuk kívánt segíteni. A kutatósaobává átalakított he­lyiségben 1970. szeptember elsején ezerháromszáz peda­gógiai, pszichológiai, politi­kai és társadalomtudományi témájú, mű került a sza­bad polcokra. Nem hiányoz­tak a legfontosabb folyóira­tok sem. Aki ide betért, az nehány perc alatt megtalál­ta a keresett könyvet, s nem kellett órákig böngész­getnie a katalógusok renge­tegét. . WsKJP- W­EZZEL AZONBAN ko­rántsem zárult a* szolgálta­tások köre. , A gyűjtemény gyarapodásáról evente cím­jegyzéket , jelentettek meg, ezt egy-egy * példányban el­küldték a megye minden ál­talános és középiskolájába. Az eligazodást könnyítették az országos kiadványok és referáló lapok. A Magyar Pedagógiai Információ a hazánkban kiadott szak- könyvekről, s az egyes fo­lyóiratok cikkeiről ad átte­kintést. A Külföldi Pedagó­giai Információ az Országos Pedagógiai Könyvtár által lefordíttatott anyagba .nyújt bepillantást. Mindez az idő­rabló, a mechanikus jelle­gű, a hangyaszorgalmat kí­vánó aprómunkától mentesí­tette az érdeklődőket, akik bármikor számíthattak a szolgálat vezetőjének gya­korlati tanácsaira is. A vidéki értelmiségiek sokszor panaszkodtak elszi­geteltségükre. s bizony jog­gal emlegették azt, hogy a tudományos élet perifériájá­ra szorultak, hiszen a falusi könyvtárakban elsősorban szépirodalmi művek talál­hatók. Ilyen körülmények között majdhogy képtelen­ség egy témához bibliográ­fiát gyűjteni, s a feldolgo­zott irodalom alapján ta­nulmányt írni. öt év óta ők sincsenek teljesen hátrányos helyzet­ben. Ha igényeiket írásban vagy szóban bejelentik, ak­kor hamarosan megkapják a forrásmunkák precíz jegy­zékét, s amennyiben, kérik, ügy — könyvtárközi köl­csönzés révén — a keresett köteteket is. Óriási elóny-ez, hiszen a forrásmunka-kuta­tás — különösképp a kez­dők számara — olykor he­teket vesz igénybe, s az is előfordul, hogy a leglénye­gesebb útmutatók felett ei- siklik a figyelem, s ennek aztán a publikáció vallja kárát. Aki viszont a Megyei Könyvtárban kopogtat, gond­dal összeállított, hiánymen­tes listát kap. JÖTTEK IS a pedagógu­sok, keresték a szak- és a társadalomtudományi anya­got, s nevelési értekezletek­hez, . előadásokhoz, doktori disszertációkhoz, tanévnyitó beszédekhez módszertani dolgozatokhoz vártak útmu­tatást. Egyikük sem csalódott, ezt tükrözik egy felmérés ta­pasztalatai. A nevelők így értékelik a segítséget.­„Nem is gondoltam, hogy miiyen kincsesbányára lelek, végtelen örömmel töltött el, hogy az oktatógépekkel, al­goritmusokkal, programozott oktatással foglalkozó aján­lott irodalom hetven száza­lékát azonnal megkaptam.” „Hasznosnak tartom a pe­A TERÍTÉK. kon-bokron át. Még akkor is, ha közben könnyen megüt­heti a bokáját. A nap mar magasan jár az égen-. A háziasszonyok elin­dultak élelruiszerbeszerzó körútjukra. Néhány fiatal ■ lány most tér vissza. a fész­kére. Vajon merre járhattak az éjszaka? Kisvártatva éne­kelni kezdenek a zsebrádiók ' és - tülkölnek az: autók: éled a természet! A humoristák elindulnak témavadaszatra, de mielőtt elindulnának, a , fövadász, akit főszerkesztőnek is ne­veznek, ismételten a lelkűk­re.köti: . ' —- Piti témákra ne lőjetek! psak. fontos témák kerülje- . nek terítékre! Elfoglalom a helyemet. Egy JKV-tisztviseló húz e! mel­lettem. .Néhány perc rhiilva egy. mezei akta tologató ka csázik el az orrom előtt Szép példány. Lehet vág; száz kiló — ruha nélkül de artnyit írtunk már a bü- •rdkráciáról. Várakozás közben elolva­som a lapokat. Hátha kapói, valami jó tippet. Sajncs, semmi. Várat A humoristának tudnia kell várai, fea témára vadá« Hirtelen furcsa zajt hal­lok. Mi ez a furcsa zaj? Na persze, külföldi turisták. Egy egész kis csapat. Mennek vá­sárolni. Mindent megvesznek, ami a kezük ügyébe kerül, tehát hasznosak. Ne bántsuk őket! A magyar kereskede­lem a város több pontján csapdai állított ftekik. Eze­ket nevezik üzleteknek. Újra csak azt mondom: nincs szebb dolog a témava- daszatrial, S ez a csend! Mi­lyen csodálatos, idegnyugta tó ez a csend. Csak az autók fékezése hallik, meg kukás kocsik csörömpölésé, de azért csend van. Ha nem fütyül a . rendőr-rigó, és nem csivitel­nek a dumas fajtához tarto­zó városi járókelők. '.— Na, sikerült már vala­mi? -— tűnik fel mellettem, szivarral a. Szájában S. Sajnos, még semmi. S ne ked? Megmutatja a tarisznyáját: felig; kész humoreszk van . benne. —- Miről írtál? Sport. Futbaü. Könnyű zsákmány lehe­tett Én valami más témara vadászom. De mi legyen az, amiről írhatnék? Munkamo­rál? Közművelődés? Faaar­m dágógiai könyvanyag külön helyiségbe csoportosítását, a gyorsuló idővel lépést tartó ideológiai báziskönyvtár tar­talmi és mennyiségi válasz­tékát.” „Ügy látom, hogy a komp­lex — szolgáltatás mindent megtesz a korszerű oktató­nevelő munkát segítő for­rásanyagok felkutatásáért.” Nemcsak a tanárokkal, hanem az iskolákkal is jo kapcsolat formálódott. A Népművelési Propagandairo­da által kiadott Esemény­naptárról tájékoztatót készí­tenek szamukra, s az évfor- duiómellékletet kiállítás cél­jára is kölcsönadják. SOKOLDALÚAN támo­gatják a megyei továbbkép­zési kabinetet, amelynek munkatársai nagyra értékel­ték a pontos irodalomjegy­zékeket, s közülük többet sokszorosítottak is. Arra tö­rekedtek, hogy a tanárok számára vonzóbbá tegyék a könyvtárt: rendhagyó iroda­lomórákat, felolvasóüléseket rendeztek az olvasóterem­ben. A jövőben tovább szeret­nék bővíteni a szolgáltatá­sokat. Feldolgozzak a Népúj­ság, a Hevesi Szemle, a He­vesi Művelődés irodalmi és kulturális vonatkozású írá­sait, tanulmányait, mert eze­ket nagyszerűen hasznosít­hatják a különböző vetélke­dők során. Természetesen fokozatosan növelik a jelen­leg már háromezer kötetes kínálatot, s megvásárolnak minden figyelemre méltó szakkönyvet. öt év alatt nemhiába dol­gozták: gyarapodott a peda­gógusolvasók száma, s igé­nyeik minősége is változott. Az 1960-as években elsősor­ban szépirodalmi műveket kölcsönöztek. 1970—71-ben már. a szakirodalom iránt érdeklődtek, később viszont konkrét témákkal jöttek, út­mutatást, bibliográfiát kér­ve. A távlat még inkább ezt ígéri, hiszen a korszerű ok­tatás sokoldalúan képzett ne­velőket kíván olyan taná­rokat, akikben él az önmű­velés, az alkotás igénye. Ezért idővel bővíteni kell majd a pedagógiai szolgála­tot, amely valóságos szelle- imi bázissá alakulhat, s a járási és a községi könyvtá­rakkal karöltve, információs centrummá nőhet. (pécsi) Ez a szerencsétől is függ. A humorvadász-szerencsétől. Már jó ideje járom a terü­letet, de még sehol semmi. Egy hang azt súgja bennem: „Mire vársz? Írjál valamit a kereskedelemről. Nem is kell tömi a fejedet: a téma szin­te magától hullik a vadász ölébe.” Nem, Még várok. De mire? L,. is visszafelé tart. Oldal- táskájában három kurta glossza a vendéglátóiparról, és egy hosszabb szatíra, ugyancsak a vendéglátóipar­ról. — Menj el a Szabadság térre! —<, javasolja nekem L. — S nezz meg a televízióban egy-ket tv-játékot, vagy egy szórakoztató műsort! Mind­járt lesz témád! Nem is rossz ötlet. Elin­dulok a Szabadság tér felé vezető csapáson. De végül mégse megyek el a televízió­ba. Cserkelés közben ugyanis megtaláltam a témát. Már tu­dom, miről fogok írni... A humorvadászat befejez- tevel megszemléljük a sorba rakott terítéket. — Volt már jobb is! — mondja a fővadász. — Neked mi a témád? — fordul oda hozzám. — Sn arról írtam, hogyan vadásznak témákra a humo­risták. Ss a cikk címe az lesz, bogy: „Teríték”. így született meg ez az gg*, Mikes György <■ KOSSUTH 8.27 Cherubini operáiból 8.50 Változó világtérkép. 9.00 Zenés képeskönyv. 9.15 A Stúdió 11 felvételeiből. 9.39 „Az adott világ varázsai­nak mérnöke”. 10.05 „Nyitnikék”. 10.40 Válaszolunk hallgatóinknak. > 10.55 Szimfonikus zene, 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczenei koktél. 13.20 A szabolcsi alma, 13.40 Népi zene. 14.0U Ezercgy délután. 14.30 Schumann: Manfred — kísérőzene. 15.10 Iskolarádió. 15.50 Balázs Árpád dalaiból. 10.10 Fuvoszene. . 10.21 Sebestyén János csembalózik. 16.48 Hangképek. 17.05 Észak-afrikai pillanatok. 17.35 Sybill. 18.15 Koczkas Sándor könyv­szemléje. 18.30 Esti magazin« 19.15 Népi zene. 19.32 Megjelenés előtt. ., 19.50 Muszorgszkij: Hovans­csina. 23.36 Népdalok« PETŐFI 8.33 Beszélő székek« 9.33 Balettzene. 10.00 A zene hullámhosszán. 11.33 A Szabó család. (Ism.) 12.00 Nóták. 12.33 Barlay Zsuzsa, és Udvardy Tibor énekel, 13.10 Fúvószene. 13.33 „A gyermekeknek fits Bartók Béla”. 14.00 Kettőtől — ötig • .. 17.00 Diáktarisznya. 18.00 Közgazdasági ismeretek. 18.10 Népdalok. 18.33 Dupla vagy semmi. 19.38 Tánczene. 20.00 Ez is, az is . •* 22.00 Zenekari muzsika. 22.23 Könnyűzene. 23.00 Operettrészletek. 23.42 Lukács Pál brácsázdk. SZOLNOKI RÁDIÓ 17.00 Műsorismertetés. — Hírek. 17.05 Könnyűzene. — Zenés autóstop. 18.00 Alföldi krónika .— Kitmuskoktél. — Hírössze­foglaló. — Lap- és műsor­előzetes. Tea MAG Y AB 9.20 Iskola-tv. 10.20 Tv-torna. (Ism.) 10.25 Delta. (Ism.) 11.05 Nagy szerelem. (Francia film. Ism.) 12.30 Játék a betűkkel. (Ism.) 16.30 Női kézilabda VB. Magyarország—Dánia mérk. közv. 17.35 Kisfilm. 17.55 Embereket neveinek. 18.35 Messzi Észak. 18.45 Együgyű ének. 19.30 Tv-híradó. 20.00 A tenger titkai. 20.50 Lengyel rövidfilmék. 21.45 Maurice Ravel zeneszerző emlékműsora. 22.30 Tv-híradó. 3, 2. műsor 20.01 Othello. (Tv-film változat.) 21.25 Tv-híradó. 2. POZSONYI 19.00 Híradó, publicisztika. 20.00 Éva és Ádám. 21.30 Híradó, publicisztika, sajtószemle. mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG? (Telelőn: 32-33) du. fél 4, fél 6 és 8 órakor Egy tiszt nem adja meg magát Színes olasz filmbohóxa* Felemelt belyárakj EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) du. fél 4, fél 6 és *&. 8 órakor A halott asszony visszatér Színes, szinkronizált franci:-, —olasz bűnügyi film GYÖNGYÖSI PUSKIN: Gyémánt lady GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: fél 4, fél 6 órakor Legenda a vonaton fél 8 órakor: Valaki az ajtó mögött HATVANI VÖRÖS CSILLAG: du. fél 4 és fél 6 órakor A Chariot-k bejárják Spa­nyolországot Este fél 8 órakor Filmklub HATVANI KOSSUTH: Ulzana FÜZESABONY: A tabu; : .

Next

/
Thumbnails
Contents