Népújság, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-02 / 258. szám

Heti külpolitikai összefoglaló AZ ESEMENYEK KRÓNIKÁJA: HETrO < Losoncit Pál megkezdi Szomáliái hivatalos látogatását — Waldheim közvetítő körútja Spanyol* Szahara ügyében — Szódat—Fordrtalálkozó Washingtonban <BDD< A külföldi beavatkozás miatt fokozódó feszültség Angolában — A nyugatnémet kancellár Pekingben — Az UNSZ koreai vitája ”«DAi Tizenhárom magyar—szovjet gazdasági megállapodás előírása — Közzéteszik a Kubai Kommunista Párt programtervezetét — Harcok Bej rútban :S0 TORTOKI Anderstem svéd külügyminiszter hazánkba érkezik — Franco válságos állapota miatt az államfői tisztséget ideiglenesen átruházzák Juan Carlosra PÉNTEKI Éleződő hare a portugál hadseregben — A Le Duan vezette oletnamt küldöttség befejezte szovjetunlóbelt megbeszéléseit — Az ENSZ leszerelési vitájának nyitánya IZOMMTl A magyar államfő a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságban Ily látta a hetet hírmagyarázónk, Rótt Ervin Ibériától—Arábiáig ■AT NAPPAL AZUTÁN, hegy feladták neki az utolsó kenetet. Franco Ideiglenesen átruházta az államfői hatal­mat Juan Carlos-ra, a har­minchét esztendős királyje­löltre. Ez az „ideiglenesség" azonban nem azt fejezi ki, hogy bárki is hinne az agg diktátor felépülésében, in­kább az utódlási bonyodal­makra vet fényt. A madridi vezetés belső körében egy­részt vita folyik, hogy rugal­masabb hajlékonysággal vagy a csavarok még erősebb meg­szorításával próbálják foly­tatni a „Franco nélküli fran- coizmust”, másrészt ennek a viszálykodásnak megvannak a személyi következményei is. A kiszivárgott hírek sze­rint Franco veje még mindig nem tett le arról, hogy mi­után sikertelen szívátültetési kísérletei után a sebészi híva. tást felcserélte a politikai pá­lyával, apósa helyébe lépjen. Az utódlás kérdésébe ter­mészetesen bele kíván szólni a spanyol nagytőke, a hadse­reg, az egyház s nem utolsó­sorban az illegalitásban mű­ködő két nagy pártszövetség, a kommunisták vezette de­mokratikus tanács, valamint * szociáldemokrata irányzatú demokratikus összetartás. A demokratikus tanács felhívá­sa, első lépésként, népszava­zást követel, hogy a spanyo­lok eldönthessék, monarchiá­ban vagy köztársaságban kí- vánnak-e élni. Közben His­pániában folynak a letartóz­tatások, de puszta erőszakkal aligha tarthatják fel az ál­talánossá váló erjedési-bomlá­si folyamatot. AZ IBÉRIAT-FEUSZIGET tehát változatlanul a nemzet­közi politika reflektorfényé­ben helyezkedik el, hiszen a Pireneusokon túli másik or­szág, Portugália sem csen­des. A hét legjellemzőbb mozzanata, hogy a politikai harc főként a hadseregen be­lül zajlott. Jobboldali tisztek elsősorban Fablao tábornokot, a szárazföldi hadsereg főpa­rancsnokát támadták. Ez azért is nagy visszhangot vál­tott ki, mert néhány hete ez a generális volt a reakciós csoportok miniszterelnök-je­löltje. A helyzet nehezen át­tekinthető: gyakoriak a lak­tanyák, ezredek, katonai egy­ségek ellentétes állásfoglalá­sai. A legfelsőbb katonai ve­zető szervek a hét végén is­mét maratoni ülésezésbe kezdtek, s tanácskozásuknak különös nyomatékot adhatnak a széltében-hosszában ter­jesztett hírek a portugál had­sereg széles körű átszervezé­séről. A jobboldal tervei sze­rint jelentősebb erőket le­szerelnének, pontosabban el­bocsátanának a fegyveres tes­tületek kötelékéből, viszont Angolából és más gyarma­tokról hazatérő katonákat á1- lítanak helyükbe. A Portugál Kommunista Párt joggal lította fel a portugál demok­ratákat a fokozott éberségre, az akcióegységre. Kellemetlen dolog a „bald- aás”, különösképpen, ha egy elnök követi él a szóbotlást Amikor Ford a Washingtonba érkező Szadat-ot üdvözölte, így fordult feléje: üdvözlöm elnök úr, mint a nagy izraeli nép... — bocsánat, mint a nagy egyiptomi nép képvise­lőjét. A Palesztin Felszabadí­tást Szervezet szóvivője egye­nesen „freudi elszólásának nevezte az amerikai hírközlő szervek által enyhén komi­kusnak tartott jelenetet. A megkülönböztetett fogadtatás, az elhangzott ígéretek ellené­re ugyanis kitűnhetett, hogy az Egyesült Államok segély- porciózása változatlanul Iz­rael katonai fölényét kívánja tartósítani. Ilyen körülmé­nyek között a nyugati 6ajtó nem tulajdonított túlzott je­lentőséget az egyiptomi állam­fő sürgetésének, hogy üljön össze a genfi értekezlet: ha ugyanis — megfelelő előké­születek nélkül — rögtönözve összehívnák, akkor elsősor­ban az arab országok közötti nézeteltérések kerülnének na­pirendre A KÖZEL-KELET VÁL­TOZATLANUL „forró pont­ja” Libanon. A vallási kön­töst öltő társadalmi konflik­tusok (óhatatlanul kínálkozik az összehasonlítás az észak-ír helyzettel!) tovább bonyolód­tak a tizennyolcra becsült magánmiliciák csetepatéival, s a jelentkező külföldi be­avatkozással. A héten az Egyesült Államok szükséges­nek tartotta külön állásfog­lalás kiadását Libanonnal kapcsolatban s az izraeli ve­zérkari főnök is nyilatkozott: láthatólag azt szeretnék elér­ni, hogy a libanoni hadsereg számoljon le a palesztin el­lenállókkal.' Egyes lapokban már a „Libanon jordanizálá- sa” kifejezés is polgárjogot nyert, az 1970-es fekete szep­temberre célozva, amikor Husszein király katonai egy­ségei lesújtottak a paleszti­nokra. A héten három, vagy inkább „két és fél” tűzszüne­tet hirdettek, de rövid életet­eknek bizonyultak... Továbbra is nagyüzem van az ENSZ-ben: befejeződött a koreai és megkezdődött a le­szerelési vita. A szocialista országok amellett foglaltak állást, hogy szűnjék meg vég. képp a világszervezet zászla­jával álcázott külföldi jelen­lét s az Egyesült Államok csapatai hagyják el Dél- Koreát Igen sokan vallották ezt az álláspontot, jóllehet Washingtont egyelőre még támogatták saját szövetsége­sei. A leszerelési vita széles komplexuma tulajdonképpen tizenkilenc témát ölel fel, köztük a két legújabb szov­jet indítványt: a teljes atom- csend megvalósításáról, Illet­ve az újabb tömegpusztító fegyverrendszerek kidolgozá­sának tilalmáról. Ha a politi­kai enyhülés teljessé tételére különösen fontosnak tartjuk a katonai enyhülést, akkor ennek lényeges műhelye és fóruma az ENSZ leszerelési vitája. A DIPLOMÁCIÁI CSÚCS­FORGALOM a magyar kül­politikában is folytatódott. Államfőnk, Losonczi Pál si­keres tárgyalássorozata a Szomáliái és dél-jemeni, ve­zetőkkel; tizenhárom magyar —szovjet, gazdasági egyez­mény aláírása Moszkvában; a svéd külügyminiszter láto­gatása hazánkban; magyar— NDK megbeszélések ugyan­csak Budapesten — a vázla­tos felsorolás is mutatja, hogy szilárdan ágyazódva a szocia­lista közösségbe, tevékenyen részt veszünk a termékeny nemzetközi együttműködés­ben. Szervezkedik a portánál szélsőjobb Portugáliában fokozottan szervezkednek a jobboldali és szélsőjobboldali katonai, illetve politikai erők. A fegy­veres erők kötelékének re­akciós tiszti gárdájából ala­kult „antifasiszta és anti- kommunista íront „csütörtö­kön Lisszabonban tanácskozást tartott anélkül, hogy a ható­ságok bármit is tettek volna gyűlésük megakadályozá­sáért. Csupán a szárazföldi hadsereg vezérkari főnöksé­gének egyik részlege nevez­te „illegálisnak” a találko­zót. Csaknem 2000 fasiszta tért vissza Portugáliába azok kö­zül, akik 1974. április 25., il­letve a tavaly szeptember 28—i és idei március 11—í el­lenforradalmi áll amcs ínykí­sérlet után külföldre mene­kültek — írja a Diario de Noticias szombaton, katonai forrását idézve. A COPCON katonái pénteken egy bragai kolostorban letartóztattak két fasisztát, akik közremű­ködtek a március 11—i puccs­kísérletben. Az egyik az a Godinho repülős őrnagy, aki az államcsinykísérlet meg­hiúsulása után Spinola heli­kopterén Spanyolországba menekült. Lisszabonban a katonai biztonsági szervek pénteken csak tűzharc árán tudtak kézre keríteni egy má­sik olyan fasisztát, aki a „portugál felszabadítási had­sereg” (ELP) tagjaként Spa­nyolországból küldtek visz- sza. Több portugál lap beszá­molt arról, hogy a Demokra­ta Szociális Centrum (CDS) a kormányban részt vevő De­mokratikus Néppárt (PPD) az ELP-vel és a CIA-vel együttműködve, nyíltan jobboldali diktatúrát igye­keznek bevezetni az Azori- szigeteken. ★ A francia hírügynökség je­lentése szerint, a Portugál Legfelsőbb Forradalmi Ta­nács Francisco de Abreu Ris- cado tüzérezredest nevezte ki a fegyveres erők vezérka­ri főnöksége ötödik irodájá­nak új vezetőjévé. De Abreu Riscado a baloldali Ramiro Correia kapitányt követi e tisztségben. Spanyol ellenzéki személyiségek nyilatkozatai Hugues de Bourbon — Par- me herceg, az úgynevezett karlista mozgalom vezetője, aki maga is igényt tart a spa­nyol trónra, a luxemburgi rádiónak adott nyilatkozatá­ban kijelentette, hogy Juan Carlos csak Franco művének folytatója, s rendszere csak „álmonarchia” lesz. Juan Carlos kölcsönadta nevét és egy „történelmi intézmény presztízsét” annak a rend­szernek, amely mélyen anti­demokratikus, s megakadá­lyozza, hogy a nép maga ve­hesse kezébe sorsának irá­nyítását A herceg, akinek karlista mozgalma képviselteti magát a spanyol demokratikus ta­nácsban, kijelentette, hogy véleménye szerint a monar­chia lehet haladó jellegű is és Spanyolországnak olyan monarchiára van szüksége, amely „szocialista és demok­ratikus lesz”. Bejrúti „csendélet” Joaquim Jimenez, a spa­nyol kereszténydemokraták képviselője az Europe—1 rá­diónak adott nyilatkozatában kijelentette: ha Juan Carlos nem lép azonnal az állam demokratizálásának útjára, elveszti minden hitelét a de­mokratikus közvélemény előtt. Jímemez hangsúlyozta to­vábbá, hogy a spanyol ke­reszténydemokraták csak ak­kor vennének részt egy új spanyol kormányban, ha ab­ban a Spanyol Kommunista Párt is képviseletet nyer. Chilei Sebesültszállító« a bejrúti harcok szünetében. A háttérben golyó szaggatta épület és szétlőtt autóroncs. (Népújság- telefotó — AP — MTI — KS) összeesküvés A chilei kormány bejelen­tette, hogy lelepleztek égy juntaellenes összeesküvést és letartóztatták annak néhány vezetőjét. A Dina, a chilei titkosszolgálat közlése sze­rint, a Chilei KP, a szocia­lista párt és a baloldali for­radalmi mozgalom (MIR) fo­gott össze, a „hazafias,nem­zeti felszabadítási front” megalakítására, s céljuk a katonai rendszer megdönté­se volt. A szervezetet az ar­gentin népi forradalmi had­sereg (ERP) is támogatta. A Dina azt is közölte, hogy tudomása szerint Dél-Chilé- ben gerillakiképző központ működik. A tábor pontos he­lyét most próbálják felkutat­ni. C\ MStmitüíL 1*75. november Z., vasárra# Libanoni élmények (1.) Útvesztők Libanoni riportutam jegy­zeteit rendezvén, megdöb­ben ten rezzentem össze az egyik este a tévéhíradó lát­tán.. Az utca ahol nemrég még jártam, ahol fényképez­tem, lángol. Félő volt már akkoriban is, hogy a nyár eleji harcok újra fellángol­nak. És most: nézem a képet, hinni sem akarom, amit őriz a papír, már rom. SZORONGÁSOK KÖZEPETTE A bejrúti Rue Adonison kaptam szállást. A Vestáles Hptel ott volt a Hamra kö­zelében, amellett az utca mellett, amelyet Bejrút Váci utcájának neveznek, jól be­vált közhellyel. Innen csak egy lépés volt a világítóto­rony, pár száz méterre hul­lámzott a Földközi-tenger, nyíllövésnyire kezdődött a pálmák szegélyezte De Gaulle-sétány. Délre modem szállodák a parton; a Ga­lamb-sziklák barlangjai mel­lett ismerkedhettem a tenge­ri fürdőzés örömeivel. Ezekre a fix pontokra itt, Bejrutban ugyancsak szük­ség van. Mert hiába próbál­ták meg tizenhárom évvel ezelőtt, hogy az utcáknak nevet és számot adjanak, aki célba akar érni, annak jó, ha a jól iáiért helyekből megjegyez tájékozódásul. Még a legvagányabb taxis (van belőlük pár ezer) is mindjárt ilyen biztos pont után tudakozódik. Elég pár óra ahhoz, hogy a libanoni fővárosban rájöjjön az em­ber: ilyen fogódzóra bizony nemcsak utazáskor van szük­ség, jó lenne ilyen a politi­kai ismerkedéskor is. A felismerés akkor válik szükségessé, amikor az em­ber kezdi terhesnek érezni, hogy minden utcasarkon ho- mokzsákbarrikádok állják útját, s legbékésebbnek ér­zett pillanatába is szoronga- tóan szól bele a csőre töltött géppuskával száguldó pán­célautók sora. BIZONYTALANUL Amikor este — teljesen bé­kés kivilágítás volt, keleti meseszerűséggel — a sofőr a Bejrút Váci utcája: a Hamm. (A szerző felvétele.) repülőtérről bevitt a város­ba, már jelezte: — Óvatosan, uram, ha nem kell, éjjel ne menjen ki! Is­ten tudja, mi történhet. A reggeli újságok (arab nyelvűek és franciák) alátá­masztották szavait. „Lövöl­dözés. Merénylet az amerikai egyetem campusán.” Nem szívderítő, még akkor sem, ha az ember néha semmit sem érez ebből. A Zeituni ne­gyedben az üzleti élet látszó­lag háborítatlan, az Asrafie környékén, ahol az arisztok­rácia él, elképesztő a fenn­héjázó jómód. És már-már bűnös módon vonja el min­denről a figyelmet a tenger, a csodás zöld víz, fölötte a valószínűtlen kék éggel, há­tán a megszámlálhatatlan hajóval. Hej, azok a régi fö­níciaiak túdták, hol kell a város alapjait lerakni! De induljunk, szokatlan módon gyalog vagy éppen a döcögő, ósdi autóbusszal, amelyen csak a szegények kelnek útra. A Csarcsabuk környékén vízipipát szívnak az örmények, férfiak ülnek a házak előtt. A kis Bej rút­folyó mentén, ahol már nyo­ma sincs a tenger menti nagyvárosi hangulatnak, fel­feltűnnek a romok, a lövöl­dözések nyomai. Épp úgy, mint a Rue d’Alger táján, ahol elég sűrűn állnak őrt csípőre támasztott automata fegyverekkel a katonák. MAGÁNYOS CÉDRUS ALATT Jólesnék leülni, hiszen fá­rasztó a melegben róni a sok­felé poros utakat. És, ami még fárasztóbb, rendezni az első élményeket." A lóver­senytér környékén találok egy hatalmas fenyőparkot. Egyike a kevés zöldterület­nek a fővárosban. És itt még egy cédrus is akad, egy a kevés közül talán éppen az az egyetlen, amely az utazási irodák plakátjain díszeleg. Leülök. A kerítés mellett tisztiszolgák vezetik a hátas­lovakat, arrébb az úrlovasok legényei viszik istállóba a habos arabs paripákat. Jég közé rakott ananászt kínál egy fiú. Legyek dongják kö­rül. De jólesik, hiszen egyre melegebb van. A városból kifelé tartó busz megállójánál tolongnak a menekülttáborba sietők. Kockás kufit viselnek, mint Arafat. Mellettem a pádon, sárga kőből készült mohame­dán olvasót perget egy rossz szemű öreg. És az Omar Bey- hum úton egymást érőn ro­bog a végeláthatatlan autó­sor. rus. Jó árnyékot adott a céd- De nem ábrándozhatok itt tovább. Minden látszóla­gos nyugalom ellenére is érezni a feszültséget. És ilyenkor hajtja az emberi a tudni akarás, még akkor is, ha minduntalan figyelmezte­tik: a csend csak látszat. Minden percben, eldördülhet­nek a fegyverek. Bwget Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents