Népújság, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-13 / 266. szám
Mia ! haszna? Bevallom, amikor először haliottani arról, hogy a gyöngyösi iroda a megyei szakosztállyal együtt névadó- műsorra pályázatot hirdetett meg, és ennek nyomán a gyakorlatban is bemutatja a műsorokat, magam is azt kérdeztem: minek ez? Mi hasznuk van ebből a résztvevőknek? A döntőbe került összeállítások egy részét végighallgattam, végignéztem. Egységes színvonalat nem tehet emlegetni ezzel Icapcsolat- ban. Akadt jóindulatú cs jó szándékú botorkalas is, ahogy egészen kiváló színvonalat is nyújtott egyik-másik. csoport es szövegíró, mú- sorszerkesztő. Mert nem csupán az előadás módját néztek meg a zsűri tagjai cs az ország legkülönbözőbb részeiből ideutazott gyakorlati szakemberek, az ottani irodák vezetői, szakelőadói, hanem a műsor szöveg-, dal- és ja- tekanyagat is. Egészen különleges élményt nyújtott például a gyöngyösi V. sz. Általános Iskolások műsora. Szinte profi módra végezték teendőiket a szereplők, akik közül a pöttömnyi kisdobos éppen olyan magabiztosan vett reszt az egész csoport munkájában, mint a felnőtt- nyi, általános iskolai tanulmányainak a vege fele tartó úttörő. Azt már szinte mondani sem kell, hogy az ilyen és ehhez hasonló példák az or-, szag különböző helységéből erkezett szakembereknek sok ötletet adtak ahhoz, hogy a névadó ünnepségeket méltó keretek között és megfelelő tartalom segítségével, az' elvárható érzelmi hatos utján rendezhessék meg. De az is biztos, hogy azok a. kisdobosok és úttörők, akik több tucatnyian közreműködtek ezekben a műsorokbani, kiiörülhetetlen emlékekkel távozták, és ók valamennyien a propagandistái lesznek a, szocialista tartalmú. névadó ünnepségeknek is. Hogy mi a haszna tehát egy ilyen szokatlan vetélkedőnek,? Valószínűleg nem túlzók, ha azt állítom:, az ember formálása, a szocialista tudat alakítgatása. A haszna tehát — felmer- hetetlen. (gmf) Gyurkovics Tibor tragikomédiája az egri színházban Demeter Hedvig 1. Régi a színházi szólás, de ma is érvényes: jó első felvonást mindenki tud írni, jó másodikul mar kevesebben, mig kitűnő harmadik felvonást csak nagyon kevesen. Egy hajdan volt színházi szakember ajánlott is a szerzőknek egy receptet, miszerint: a kitűnő első felvonást tegyék meg másodiknak, írjanak elé egy elsőt, majd toldják meg egy rövid harmadik felvonással. Ma már persze ez a „recept” sem alkalmazható, hiszen szerzőink két részben gondolkodnak. ami még szerencsésnek is mondható, főleg, ha kétrészes a mondanivaló is. Őszinte sajnálatunkra Gyurkovics Tibor elmulasztotta a kínálkozó alkalmat arra, hogy egy remekbe szabott egyfelvonásos komédiával örvendeztesse meg a közönséget, nyújtotta, jó néhányszor körbejárta a témát, s az eredmény* egy semmitmondó és unalmas második résszel bővíteti tragikomédia. és a£ ggészet lelkes igyekezettel meglepő szakmai rutinnal állította színpadra a pályakezdő Szurdi Miklós, Pedig Gyurkovics Tibor igazán megengedhette volna magának, hogy dacolva a divattal, agy fel vonásost írjon. Hiszen olyan szerző müvet láttuk, aki- rangos irodalmi és színházi múlttal rendelkezik, aki a lírától - a drámáig, a groteszktől a tra- gikomikumig az alkotás sokféle hangszerén /szólaltatja meg sajátos témáit. Elegendő itt Az öreg és a Nagy vizit című drámáit említeni, mindkettő sikeréhez nyugodtan hozzátehetjük: kár, hogy nem játszoták az egri színházban. Az. új Gyurkovjcs-mű alaptémája meg bejárta már a hazai és a külföldi színpadokat. Az örökség körüli bonyodalmak kifigurázása, a csillogó (vagy nem csillogó) értékek után loholó, tülekedő csókák bemutatása, mint kiapadhatatlan forrás, régóta szolgáltatja a drámai konfliktust. A szerző életís- meretét, problémaérzékenységét dicséri, hogy ebből az elkoptatott alapötletből mai. rohanó világunkra érvényes mondanivalót bontakoztatott ki. Gyurkovics hősei — egy széteső család tagjai — ugyanis csak tapossák egymást az elhunyt professzor hagyatékáért, amelyről már az első percekben sejteni lehet, hogy nem is létezik. Csak éppen a gyászoló család nem tudja, nem meri tudni, hogy nincs örökség, hogy az atya nem találta fel a félelem elleni csodaszert, s ezért ott kell folytatniuk elvetélt eletüket, ahol abbahagyták. Csokáék nem gazdagok, de nem Is szegények, tulajdonkeppen élhetnének rendesen, emberül, ha szeretnek egymást és lenne valami céljuk ezzel a nagybetűvel jelzett élettel. De nincs! A színpadon mindig ott lebzselnek ugyan a csalad tagjai — keresnek valamit — mégis mindenki oly egyedül érzi magát, mondja a magáét és fél. 'Ez az egyetlen összetartó erő közöttük: a félelem. Gyurkovics írói bravúrja, hogy miközbpn elvetélt életükkel és a halállal szembesíti hőseit, olyan szituációkat teremt, s oly jellemzően mellébeszélő dialógusokat ad a szereplők szájába, ame- lyeken joizüt nevet a közönség, míg a következő pillanatban a döbbenet ül a nézőtérré. Mindez persze csak az első részre érvényes. De még itt sem rendelkezik a tragikomédia olyan mély társadalmi töltéssel, tg az előadás sem nyújt olyan élményt, amely hazáig is elkísérné a nézőt. . A második rész ugyanis lerontja mindazt, amit az első rnár .fölépített. A közönség figyelmét mindig á színpadi feszültség köti te. a várakozás, hogy a jellemek harcában történik valami, hogy rokonszenvevel (vagy ellenszenvével) odaadhasson a szereplők mellé. Az Őszinte részvétem első részében lényegében minden megtörtént. Megismertük a Csóka családot., az ötletesen fölépített dialógusokból kibontakozott önmagukat és egymást sanyargató kispolgári világuk, már tudjuk, az örökség nem. létezik, hogy e félelem elleni orvosságot egymás szere tété bem, bee sütésében kell keresniük és ismerjük az író haragvó, sajnálkozó ítéletét, a jogos felmentést is, amelyet csupán az anya és az unoka érdemei ki ebben a groteszk, tengő-lengő családban. 6s amikor a sanyargató párbeszedek, az onmarcau- goló monológok, az oly jellemző banális fecsegések után a temetés előtti percek nyomasztó hangulatában előkerül a Icartya és nagy hanggal megkezdődik a zsuga, tulajdonkeppen vege is az előadásnak. E sokatmondó és ötletes zaroltéppej ugyanis mindent megtudtunk erről a családról, életformájukról. Mi lehet még' egy ilyen frappáns befejezés után? A második rész, amely, ben már feltűnik a sok jo- vés-menés, az indokolatlan jarkálas, nem tudni, miért jón vissza a pap, mit keres a színpadon Ilonka, mi újat mond az éjszakai jelenet es sorolhatnám tovább a sok miértét. S mert csupán egyetlen jelenet okoz izgalmat, a Mester es a Seg?d visszatérésé fordított szerepkörben (találó ötlet!), az ember egyre gyakrabban né- ® óráját, fészkelődik, s úgy érzi. ha kissé nyers is a fogalmazás, de mégis azoknak van igazuk, akik azt vallják: a jó dráma úgy hat a fejre, hogy közben nem. Zsibbad el a fenék. Az őszinte részvétem, Csóka család címmel második éve fut a fővárosban, a Pesti Színházban. Semmi szé- gyellmvaló nincs abban, ha .egy .vidéki színház műsorra tűz egy olyan; darabot, amelyet már sikerrel játszottak a fővarosban. Történik ez gyakran fordítva is. Az is természetes, hogy jelen esetben Egerben más előadást PIER PAOLO PASOLINI : II. Levettem á sapkát a fejéről, megsimogattam a haját és megkérdeztem: — Jársz iskolába? — Igen. Másodikba. Most tizenkét éves vagyok, de sokáig beteg voltam. Nem für- desz már? — De igen, mindjárt beugróm. — Csinálj egy szép-csukái, széttárt. Jcarokkálj mint az angyalok... — kiáltott utánam, miközben már az úg- ródeszka felé tartottam. Közepes fejesugrást produ€UÜÜf •P*#. november IS,- eeiitertllk káltam, és két karcsapással kiúsztam a partra. — Miért nem csináltál csukát, széttárt karokkal? — kérdezte. — Na, várj, megpróbálom... Ezt még soha nem' csináltam, de hogy örüljön neki, megpróbáltam. Amikor visz- szatértem, láttam, hogy örül. — Szép volt! — lelkendezett. A Tiberis közepén egy fiatalember evezett felfelé, kenuhoz hasonló csónakban. — Micsoda dolog így kanalazni. ..! — szólalt meg Nando. — Neki lehet, nekem meg nem...?! — Eveztél már egyáltalán? — kérdeztem. — Meg nem. de mi van abban? — kérdezett vissza, Amikor a fiatalember elég közel ért hozzánk, Nando a vízbe lépett, a kezeit tölcsér gyanánt a szaja ele emelte és amilyen, hangosan csak tudott, odakiáltott: — He, te! Elviszel magaddal? Az rá se hederített. Akkor Nando ismét \ hozzám jött, mosolyogva, de ugyanakkor néhány barátom érkezett oda és én velük mentem. Amíg ők kártyáztak, én. néztem őket. Nem sok idő múltán Nando ismét felbukkant, ez alkalommal egy magazint tartott a kezében. — Neked hoztam. Olvasd. Az enyém — nyújtotta; felém. Aztán a pulthoz lépett. — Száz lírám van, mit kapok érte? — kérdezte. — Limonádét, sört, Chi- nottót... — hangzott a válasz. — Mibe kerül egy Chinot- tó? — kérdezte Nando. .— Negyven Ura. — Kérek kettőt. Pillanatokkal később valaki, megkopogtatta a hátamat. Ö volt; egy pohár Chinottót nyújtott felém. Gombócot éreztem a torkomban, és alig találtam a hangomat, hogy megköszönjem. Felhajtottam az italt. Akkor szólaltam még: — Hétfőn, vagy kedden újra itt leszel? — Igen — felelte. — Akkor majd viszonzöm neked... — mondtam — és elmegyünk majd, csónakázni is. — És te itt leszel hét fon? — kérdezte most ó. Meg nem biztos, lehel, hogy dolgom lesz. De ha hét főn nem, akkor kedden feltétlenül. Nando összeszámolta a megmaradt pénzét. —- Meg huszonkét lírám van — mondta. Aztán az italárjegyzéket kezdte böngészni, majd a csatlóshoz fordult. — Mit kapok húsz líráért? — Tarsd meg magadnak — hangzott a goromba válasz. — Figyelj csak — szóltam hozzá. — Selters-vizet adnak tíz líráért.,. — Az meleg — felelte a csapos. — Nem baj, ha meleg is. Adj két pohárral... — mondta Nando. A csapos megtöltött két poharat és Nando az egyiket megint nekem nyújtotta. — Na; igyunk! És másodszor fizetett értem. — Eljössz kedden, ha nem lesz dolgod?kérdezte búcsúzáékor., T- Egész biztos. Es majd viszonzom neked, meglátod! — mondtam. Még megkért, hogy hiritáztassálti egy kicsit, én jó erősen meglöktem: a hintát, ő nagy hangon kiáltott a magasból: — Állj meg, forog velem a világ.:.! .. .Az este leszállt, elbúcsúztunk. És most alig várom, hogy kedd legyen, hogy Nandönak viszonozhassam: a vendéglátást. Nincs munkám, nincs pénzem, de Nandönak is csak ; száz lírája volt. Ha erre gondolok, gombócot érvek a t őr kom ban ;.. fordította: ■ Urttaifv István lát a közönség, mint Budapesten. Más a rendező, mások a színészek és természetesen a közönség is. De csak az előadás más, maga a darab az ugyanaz. És ez már cseppet sem természetes. A dráma próbája mindig a színpad, csak ott vérezhet el, vagy arathat sikert. A Csóka család hibáit, a második rész vontatott gyengéit már a fővárosi előadás bizonyította. Akkor miért csak a eí men változtattak és miért nem az egcsz drámán? Miért nem hasznosították a pesti bemutató tapasztalatait? 3 A rendező elmondta, hogy Gyurkovics Tibort az egyik legjobb magyar drámaírónak tartja. Talán igaza van. Különben is joggal elvárható a rendezőtől, hogy szeresse azt.a művet, amelyet színpadra állít. Szeretnie tehát szabad, sőt kell, de túlságosán tisztelnie már kevésbé. A túlméretezett; tisztelet ugyanis korlátozza a rendező dramaturgiai munkáját, megakadályozza, hogy bátrán ,. belenyúljon'’ a szerkezetbe, húzzon a szövegből, változtasson, ha szükségét látja annak. Ilyesfajta túlzott tisztelétet véltem felfedezni Szurdi Miklós főiskolai hallgató egyébként jól poentírozo minden lehetőseget hasznosítani igyekvő rendezéséből. A fiatal verdegrendező ugyan sikerrel bizonyít, érzékletesen tolmácsolja az író helyzetjelentését egy magatartásformáról, de a mű hibáit, a második rész von- tatottsagát, a tragikomikum- tól a bohózatig terjedő, — sót helyenként a népszínmű hangulatát idéző — különböző stílusjegyeket nem sikerült egybehangolni. Tálán könnyebb dolga lett volna, ha félretéve a műfaji meghatározást; (tragikomédia), egyszerűen, vígjátéki stílusban játszatja Csókaek törte netét. A színészek mindent megtettek, hogy sikerrel formálják meg egyjellemü szere, püket. Fehér Tibor, az éihe. tetten férj szereidben begy a. korolt eszköztárát, felhasználva igyekezett. Máiké Éva, a perlekedő hétköznapiságot formálta* meg sikerrel, Sallös Gabor némi iróniával alakította az élet jobbik felétől is fanyalgó, kalandokba menekülő örvöst, Somlo Ferenc életkedvet árasztó harsány - sága, érdekes színfoltja ugyan az előadásnak, de szerep népszínművos ízeit nem tudta feledtetni. Az előadáson bemutatkozó Meszlé- ry Juditnak azt kellett eljátszania, hogy csinos, és nem akar hazamenni. Mindez sikerült, miközben elképzeltük őt igazi drámai szerepben is. remélve az ilyen viszontlátást. Csiszár András lelkésze megnevettette ugyan a közönséget, de nem tudni, hogy miért kellett átmenteni ezt a figurát. Szili János Mestere jó alakítás, és ügyes villanás M. Szilágyi Lajos Segédje is. A Zoltán Sárának kiosztott szerepet nem tisztázta az író. A rangos szereplőgárdából hátra van még az Anya és Ani alakítója. Kettőjüknek adatott meg a valóban ösz- szetett játék lehetősége. Elsősorban Demeter Hedvig csillogtatta tehetségét, kedves lírával, groteszkbe hajló öniróniával játszotta el a gyászoló özvegyet, aki, bár öreg korára egyedül maradt ebben . .a nagy családban. mégis hirdeti az élet igaz értelmét. Remek, kidolgozott alakítás, méltán sorakozik pályája művészi értékeihez. Janesó Sarolta a sok mindent értő és elítélő, á maga életét, kereső mai lányt alakított derűs fiatalsággal és némi mélabúval, tehetséggel jelezve, hogy az ő Anija már másként fog élni, mint a többiek. Wegenast Róbert kispolgári rendetlenséget sugalló nyomasztó színpadképe telitalálat. M ä műsorok: nm KOSSUTH Gianni Morandi cnekAl Harsan a kürtszó! Ibert: Kis szvit tizenöt képen . , _ George London enekei fcskolarádió Zenekari muzsika Mibe .kerül ez nekünk • Kodály: Molnár Anna Illés Béla művei KJ nyer ma" MeJórtiakoktél Szabadpolc Fialal művészek Két Suppé-nyitány Ezer egy délután... Az elő népdal Vörösmarty Mihály 4aete és költészete Magyar fúvószene Egy hazában Magyar operaénekesek Kritikusok fóruma Esti magazin Szép ossz A szonettek fekete hölgye S l ág orraúzeum Bronislav Hubertm*» heged ijJ S/.ines népi muzsika Adottságok, lehetőségek Bartók zongoramúvci Zenekari muzsika PETŐFI AJ Hírt trombita! Zougoratnüvek TNótacsokor - * ■ A magyar könyvkiadás műhelyei A zene hullámhosszán Gvermekck könyvespolca Klasszikus operettekből Miskolci stúdiónk jelentkezik Zenekari muzsika Puccini: Pillangokisaszszony Kettőtől ötig.. . Az Hiúsági Rádió órája Népdalok Sapzqnf elvételek Lcmezmuzeum Dzspsszfelvételek Munkásakadémia A rádió dalszínház. Kórusmüvek Tánczene SZOLNOKI RADIO 27.00 Műsorismertetés — Hírek — Hétközben.. • Riport- műsor 18.15 Beat parádé — Híróecze- foglaló — Músoreiózetes 8.27 8.45 9.15 9.35 10.05 10.30 11.15 11.30 11.39 12.20 12.35 13.59 14.29 15.10 15.28 16.10 16.20 16.41 17.05 17.25 18.15 18.30 19.15 19.30 20.00 20.33 2J.05 21.40 22.20 22.54 8.05 8.33 8.50 9.33 10.00 11.55 12.00 12.33 12.55 13.33 14.00 17.00 18.00 18.33 18.55 19.30 20.03 20.33 22.20 22.33 MAGTAB 9.00 Tskolatévé 14.00 Iskolatévé (isin.) 16.25 Bevezető 16.30 A voronyezsi népi együttes műsorából 16.1« Találkozás a természettel n.10 A Tadzsik-főld színei 17.35 Muszlint Magomajev énekel 18.10 t/.t a földet szeretem.-. (Rövi dilim) 18.50 Teli' Moszkva 19.30 TV-híradó 20.00 A "Zsófi: együttes műsorából. Kb. 20.30 Kispolgárok (Szovjet film T— TI. rész) 23.05 TV-lnrado 3. 2. műsor 20.01 Az állatvilág titkai 20.25 Három hétig alom neűcu’ (ism.) 20.50 TV-lnrado 2. *1.15 Töltsön velünk egy estét: POZSONYI T8.10 A Ja/.erka stúdió műsora 19.00 J-Iirado 19.25 Csehszlovákia—Szovjetun ió j egkorong-mérkőzés 21.50 Híradó 22.20 Film az orosz; nyelv barátai számára EGRI VÖRÖS CSILLAG* (Telefon: 22-33) tíu. fél 4 és fél 6 órakor Robinson és a kannibálok Színes, szinkronizált olasz rajzfilm Este 3 órakor Kenyér és cigaretta Színes magyar film du. fél 4 órakor EGRI BRODY: (Telelőin: 14-07) Állami áruház Zenés magyar íilmvig játék du. fél 6 és- este fél 3 .órakor A törvénysértő seriff Színes amerikai film GYÖNGYÖSI PUSKIN: A négy muskétás újabb kalandjai GYÖNGYÖSI SZABADSÁG'*, Vér és liliom HATVANI VÖRÖS CS1TJ.AG: Kifelejtett ősök árnyat FÜZESABONY: Ot> ».romai lapp* LŐRINCI: Erefezd el a ^-Lk-aTLayate Őszinte részvétem
