Népújság, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-11 / 264. szám
Minden rossz, ha a vége is az Az öreg Strauss, méltó tűzzel teszi és emlékezetessé ifjú hitvesének a nászéjszakáját, magam is hatvan év körüli lennék, az isten, sem mentene fel a vádtól: persze, nem tetszett a filmsorozat, irigy a fickó. Mármint én. Így azonban talán elhiszik, hogy sem a harmadik fele- hegéhez hozzálátó idősb Stra- usst, se a nézőt nem irigyeltem ezért a szendvicsfilmért. Szendvics: két veszekedés között egy keringő, illetve két keringő között egy veszekedés. Sok szép muzsikát hallottunk, sok ostobaságot láttunk és jószerint az igazi Straussból és Straussok- ból és abból a világból, amelyből a keringő muzsikája fakadt, amely ihlető je és környezete volt e zenének, •emmtt meg nem tudtunk. Hat órán át tartott összesen S bugyuta giccsdömping-tör- témet a televízióban, hát ne te pazaroljunk itt rá még több időt. Nem éri meg. Csak a BBC-nek Amit kétezer fejeztek be Amit kétszer fejeztek be, az a „Kék rénszarvasok” című Alekszej Kolomijec írta tévéjáték. A szép, tiszta, mert emberi szerelem apó* teózisa is lehetne ez a film, amely ím harminc esztendővel a háború után is arról vall, hogy — a filmbéli másfél évtizeddel a háború után te, mennyire friss, deren és fájdalmas a nehezen gyógyuló háborús sebek emléke. Kiben azért éget sokáig a seb. mert bajtársát, családját. emberi életeket vesztett Hamisítatlan K. V. K.-hangulat a képen és a képernyőn: jelenet a Strauss család című magyarul beszélő angol televíziós film befejező részéből. találkozása, a katarzis magasságából a hétköznapi giccselések szintjére rántotta vissza a filmet, mint mikor a már elkészült kitűnő étket a szakács a végén még két marék sóval felülíaesít. Sem a színészek, sem a rendező, sem az operatőr nem tudott itt már mit csinálni egymással: kölcsönösen nézték egymást és unták is egy kissé, mint a kijózanodott vendégek hajnaltájt az éjszaka emlékeinek romjainál. A jól összekovácsol ódott együttesből — az egységes játékfelfogás, stílus, a ritmus azonossága Szőnyi 0. Sándor rendező vitathatatlan érdeme — külön is kiemelkedik ffoncz Gábor kapitáMindentól függetlenül a részletesebb, az elemzőbb, és a töprengőbb méltatást, és mindenekelőtt a vállalkozáshoz méltóbb méltatást majd a sorozat végén. Mind* ez az előbbi csak egy kis fűszerező megjegyzés — menet közben. Gjmrkó Gén AJÁNLATUNK 17.55: Vörös kányafa A film főhőse. Jegor Pro- kugyin megátalkodott, visz- szaeső bűnös. Még a börtönben ismerkedünk meg vele, de hamarosan szabadlábra kerül. Felkeresi egykori haverjait, hogy szállást, ennivalót szerezzen. De egyikük 6em tud segítségére sietni, maguk is bujkálnak a rendőrség elől. Nincs más lehetősége, mint hogy felkeresse azt a lányt, akivel még a börtönben kezdett levelezni. Ljuba falun él, s bár a fiút soha sem látta, csak leveleiből ismeri — meghívta magához Jegort. A faluba minden különösebb terv és cél nélkül érkező fiatalembert alaposan megváltoztatja a Ljubával való találkozás. Elhatározza hogy szakít bűnöző életmódjával. De bandita- társai nem tudják megbocsátani „árulásár. A film Vaszllij Suksin novellájából. az író rendezésében és főszereplésével készült. Egy villanásnyi szerelem, egy villanásnyi rádöbbenő* »2 életre a halál árnyékában? Alekszej Kolomijec filmjének két szereplője a bunkerban: Aljonka és a kapitány. A Szovjet novemberi A Szovjet Irodalom itt. vemberi száma ismét gazdag tartalommal jelenik meg. Magyarországon elsőnek közli a folyóirat Pjotr Kite, a fiatal író első prózai írását: A madarak a magány, ban énekelnek című elbeszélését. „Ezzel az elbeszéléssel nemcsak saját irodalmi életrajzában nyitott ű] lapot Pjotr Kilé” — írja a regényről Jurij Ritheu. Oanyiil Granyin és Igor Talankin filmregényét „a szovjet atom atyjáról” szintén a novemberi szám közli.' Mikola Bazsan Az Iszkra szikrája e. költeményét olvashatjuk Veress Miklós kitűnő fordításában. Mat* Traat észt költő versét Képes Géza ültette át magyarra. A Líra rovatban Robert Rozs- gyesztvenszkij eddig meg nem jelent verseit Garai Gábor szólaltatta meg magyar nyelven. „Róbert Rozsgyeszt- venszklj munkásságában a konjunktúra ismeretlen fogalom. A korszerűség és aktualitás nem a konjunktúra szinonimái; sőt annak ellenIrodalom számáról pólusa ., És. mert Igazi költészet, ezért nemcsak azokhoz áll közel, akikről közvetlenül szól..." — írja a költőről Anatollj Alekszin. A Közös dolgaink rovat érdekes beszélgetést közöl Georglj Markov — a Szovjetunió írószövetsége főtitkára — és Dobbzy Imre — a Magyar írószövetség főtitkára — között A 100 éves Lvnacsarszkij- ra emlékszik Alekszandr Ov- esarenko, Almás! Miklós és Giricz Mátyás érdekes cikkében. A nemrég elhunyt Simon Istvánról emlékszik meg a folyóiratban Vlagyimir Ognyev, Fodor András és Iván Szalimon. Az oroszul tanulóknak segít Alekszandr Prokofjev két nyelven megjelent verse — Havas Ervin fordításában —, valamint Nyikolaj Tyiho. nov elbeszélése Makai Imre tolmácsolásában. Aleícszandr Karaganov ismert szovjet filmkritikus eszmefuttatását a Hazáért harcoltak című Szergej Bondar csuk rendezte filmről közli a Szovjet Irodalom. Emlékezés Bérezi Gézára Szűkszavú, tárgyilagos közlésként hangzott el a hír a rádióban: november 7-én, 82. életévében elhunyt Bérezi Géza nyelvész, Kossuth- és állami-díjas akadémikus. Nemo Nem lehetett döbbenet nélkül hallgatni ezeket a szavakat, hiszen legnagyobb élő egyéniségét vesztette ei a magyar nyelvtudomány. Bérezi Géza 1894-ben született. Az Eötvös Kollégium diákjaként Budapesten,. később a leusanne-i egyetemen végezte tanulmányait; 1919-től középiskolai tanár, majd 1941-től a debreceni egyetem, 1952-től az ELTE tanszék- vezető tanára volt. Mint tudós rendkívül sokoldalú tevékenységet folytatott': a nyelvtudománynak szinte valamennyi területén alkotott jelentős művet. Elsősorban mégis nyelvtörténettel foglalkozott. Kutatta a magyar nyelű történeti emlékeit. „A tihanyi apátság alapítólevele, mint nyelvi emlék” című munkájáért Kossi+lh-díjat . kapott. Vizsgálta a magyar hangtörténetet, és igen jelentősek a magyar szókincs történetével kapcsolatos kutatásai (A magyar szókiiios eredete). — Átfogó szemléletű, rendkívül jelentős munkája A magyar nyelv életrajza (1962), amely a szakmai körök elismerése melltett olyan közönségsikert is aratott, hogy hamarosan újabb kiadásban kellett megjelentetni, Szótárírói tevékenysége országszerte ismert. 1941-bén jelent meg úttörő értékű munkája, a Magyar szófejtő szótár. Ez a hézagpótló mű évtizedeken keresztül nélkülözhetetlen segédkönyve volt a nyelvtörténet-kutatóknak. Nagyobb szabású, modem történeti, szóelemző szótárunk A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, az ő lektori közreműködésével készült. Vezető lektora volt A magyar nyelv értelmező szótára 7 kötetes kiadványának, amely nemcsak a szakemberek számára nélkülözhetetlen, hanem a nagyközönség is j<$ ismeri. Érdeklődéssel és nagy szakértelemmel fordult Bárral Géza a magyar nyelvjárások felé is. Részt vett a Magyar Nyelvjárások Atlaszának szerkesztésében: ő volt a Magyar Nyelvatlasz munkaközösségének elnöke. Ennek a hatalmas arányú munkának jelentős eredményeit tartalmazza a nyelvatlasz sok értékes nyelvtérképe. Törődött a külföldi magyartanulás ügyével: részt vállalt az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének tevékenységéből. A hazai iskolai anyanyelvi nevelés,' a nyelvművelés ügye sem volt idegen tőle: foglalkozott a helyesírás kérdéseivel, és a múlt évben jelent meg Nyelvmflvelödésünk című kis kötete, amelyben lylstálytiszfca éleslátással, igen modern szemlélettel fogalmazta meg napjaink feladatát • nyelvművelésben, és mutatott rá az iskola feladataira. Hazánkon túl te ismerték nevét és munkásságát: nemzetközi tekintély övezte. Többször — még élete utolsó évében is — volt külföldi egyetemek megtisztelt előadója. — Részt vett a nemzetközi finnugor kongresszus munkájában: a helsinki Finnugor Társaság és a Fiiul Tudományos Akadémia külső tagja volt. Minden terület érdekelte, ahol használni tudott a nyelv ügyének. Mint a Nyelvtudományi Társaság elnöke minden jelentősebb, alkalommal ténylegesen gyakorolta tisztjét: számtalan konferencián, tudományos összejövetelen tartott ., érdeklődést kiváltó, színes megnyitót, és foglalta össze szélé® látókörrel az elhangzott előadások lényegét, mutatott rá az összefüggésekre. Szuggesztiv erejű előadó volt. Egerben is többszőr járt — mindig szívesen jött ide — és többször tartott élményt jelentő* nagy sikerű előadást főiskolánk hallgatói számára. Itt most nem lehet célunk, hogy teljes képet adjunk Bárczi Géza munkásságáról. Nem szóltunk egyetemi tan- könyvírói, cikkírói tevékenységéről sem. De ez a vázlatos számbavétel Is meggyőzően bizonyítja tudományos érdeklődésének sokszínűségét. f És ez a sokoldalú tudós, nagyszerű ember is volt a szó legnemesebb, legigazabb értelmében. Derűs bölcsességben élte a maga puritán, szigorú, a munkában örömet találó életét. A legteljesebb mértékben idegen volt tőle a hiúság, az önteltség. Egyszerű öltözékben, szerényen járt az egyetem és otthonának dolgozószobája között, dé pazar gazdagsággal szórta szét tudása mérhetetlen kincsét szám tartan tanítványa számára. Halálát veszteségnek érzi mindenki, aki magáénak érzi, szereti anyanyelvét. Ezért tisztelgünk most nem feledő kegyelettel a nagy tudós és ember, Bárczi Géza emléke előtt. . DR. CHIKAN ZOLTANNÉ (Befejező rész) el; kiben azért, mert a háborúban végtére is minden olyan egyszerű volt, míg a béke és az építés új értékrendet kialakítva új társadalmi, új alá- és fölérendeltségi viszonyokat is teremt ember és ember között; kiben azért marad örökös a seb, mint Aljonkában, mert a holtak emlékei mellett; egy élő szerelem emléke is győtri. A film nagy és emlékezetes pillanata volt, amikor a régi szerelmesre, Kravcovra végül is ráakadva — egy újsághír alapján egyelőre —a hűségről, a kitartásról és a rendíthetetlen hitről vall barátnőjének Aljonka. amikor beyallja. hogy valójában Kravcov a küzdés szimbóluma volt és maradt a számára. a hit és a remény belső ökonómiáját jelentette. amely nélkül nem lehet és nem is szabad élni, ha embernek akar szépen élni ▼alaki. És itt kellett volna ezt a megkapó hangulatú és Igaz filmet abbahagyni. Még az esetleges írói szándékkal is vitázva. Aljonka és Krav- oqy kései és erőltetett újraO Mvnüitüü ijw 197». november 11„ kedd nF«. Az epizódfigurAból — s ez nem vált a tévéjáték kárára — egyik, ha nem az egyetlen és minden porciká- jában igaz, valós hőssé emelkedett játéka nyomán a háború és a béke mezsgyéjén meg-megbotló kapitányból lett szerelő. Megmagyarázom a magyarázatokat Hogyan, hát meg kell magyarázni ? Ügy tűnik. A népszerű Doktor Agy most mintha nehézkesebb, elvontabb lenne a „Magyarázom a magyarázatainkat” sorozatban, bár ötleteit és nem utolsósorban szándéka nemes okosságát aligha lehetne itt is kétségbevonni. Ám most nem az „animáció” beszél, amelyhez Doktor Agy fűz megjegyzéseket, hanem fordítva. Doktor Agy beszél, fejteget, tart előadást, s ehhez jelentenek néha egészen remek illusztrációt de mégiscsak Illusztrációt a Szabó Sipos Tamás irta és rendezte film figurái, raizai. Ügy, hogy bizony néha egyálta Ián nem árt megmagyarázni a magyarázatokát — menet közben sem. A főmérnök, a brigádvezető elé löki a pauszpapírt: — Vegye a kezébe, Rá- tóth szaki és vizsgálja meg négyzetmilliméterenként. Csak nézze bátran, kerek egy hétig bámulhatták, mégis eltolták. Nyolcvanezer forintot vettek ki a gyár zsebéből, nem beszélve a határidő-eltolódásról. A vállalat presztízséről van szó. A maguk brigádjának a presztízséről is. Azt hiszi, ezek után magukra merünk bízni egy kvalifikáltabb munkát? Nem, barátocskám! Ilyen baromi tévedés után semmi esetre sem! Csak ne szimatoljanak valami szabotázst a dolog rrtögött! — F,z túlzás — Tarpai mága elé rántja a rajzot, s a hidegenkék szemekbe néz. — Ez túlzás — ismétli — a gyáregység legjobb szocialista brigádjáról beszél, főmérnök úr! Tény, hogy magam sem tudom mi történt. S ha reálisan nézzük a felelősségre vonás kérdését, nekem is ott kell ülnöm a vádlottak padján. De most már határozottan állítom; ezen a rajzon ötszáztizenöt milliméter volt. — Hogy mer a konkrét tények ellenére így beszélni, mérnök úr? A felettesét akarja meghazudtolni? Vagy talán ezzel a... ezzel '.a... — a gyáregységvezető kapkodva keresi a megfelelő szót — szóval a népszerűség keresésnek vannak okosabb útjai. Szinte fatttaszt'Vtts. hogy diplomás ember létére egy ilyen egyszerűnek látszó í szakmai tévedést ne látna be. Mert mi történt? A brigádvezető kapott egy rajzót., egyezer megnézte, beááütolta a gépet, s többé elő sem vette. Inkább a részrajzok érdeklik... — De én is megnéztem.. 1 — És maga. fiatal barátom. maga nem nézhette el? De sok mindent elnézünk az életben. Tarpai a gyöngyöző homlokét gyáregységvezetőt nézi. Ez az ember — gondolja magában — hiszi amit mond. Ez szentül meg van győződ* ve Rátóthék szakmai balfogásáról. És mégis... Meleg, cigarettafüst, ezek az átkozott ventillátorok nem bírnak a hőséggel. Üzemcsarnok, forgó henger, megnézem a rajzot, kezemben a ceruza, s egy halvány vonási a centrum méret alá. ösztönös mozdulat, esvetemi szokás te jó Isten! Két hét után derül ki a selejt. Addig el lehet készíteni a másik ugyanilyen rajzot. Egy kis olajfolt, gyűrődés és az ót- száztizehöt helyett ötszáz huszonegy milliméter kerül t pauszra. És erről a rajzról hiányzik az a halvány pici ceruzavonás. S ha megmondom? Nem! Ez nem éry! Ez nem bizonyíték! — Azt hiszem, befejezhetjük — mondja a főmérnök — a többi, a vállalati fegyelmi bizottság dolga. A tények, sajnos, tények, kedves mérnök úr és Rátóth szaki. Azért nem kell elkeseredni. A bizottságban van egy-két jó emberem. A gyáregységvezető csenget. Középkorú, teltkarcsú titkárnő lép be: — Tessék. Túrái elvtárs — néz a gyáregységvezetőre. — Legyen szíves, nyisson ablakot és telefonáljon a feleségemnek, hogy fél őr? múlva ebédelhetünk. Zaj. Meglibbenő cigarettafüst. A ventillátorok lassú fáradt morgással leállnak. Tarpai szájában kialudt fél cigaretta. Agyában gondola-' tok légiója; útvesztő, igazságtalanság. kihez forduljon? Nagvirodaház, földszint; vezérigazgató, első emelet: vállalati főmérnök, második eniekt: jogügyi irodák, harmadik emelet: nagyüzemi pártbizottság. Gondolatban belép xz tím ____________________